Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-23 / 222. szám
1997. szeptember 23., kdd HÁTTÉR Egy csónakban a Tisza hátán Magyar és ukrán szaemberek közös szemlét tartottak a folyó felső szakaszán Balogh Géza Gergelyiugornya (KM) — Vízügyes berkekben megszokott dolog, hogy ilyenkor ősz elején, amikor megnyugszanak a folyók, szemlére indulnak a szakemberek. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság irányítói a Tisza felső szakaszán megtartott szeptemberi útra meghívták az ungvári vízügyi igazgatóság vezetőit is. A vendégek között volt Vladimir Petrovics Csipák igazgató is, akivel a szemleút során készítettünk interjút. □ Mivel magyarázható az, hogy vitákkal zsúfolt világunkban Önök egész békésen elüldögéltek a magyarországi vízügyesekkel a közös csónakjukban? A borulástól féltek, vagy valóban ilyen megértő a viszony a két igazgatóság között? Magyar segítség — Egy alig tizennégy-tizenöt fokos vízen ladikázva ne ugráljon az ember. Már csak azért sem, mert én nem tudom úgy vízbe borítani a másikat, hogy meg ne fürödjek magam is. A másik, a rövidebb, mégis komolyabb magyarázat: tényleg megértő a viszony közöttünk. Sőt..., merem állítani, ennél sokkal több. □ A határfolyók történetét nyomon követve nem ilyen törvényszerű ez a békés együttműködés. Önöket ugyan nem érinti, de a magyarok s szlovákok között éles vita tárgya a Duna elterelése. — Nézze, az országhatárokat nem mi, vízügyesek húztuk meg sohasem, és a határvillongásokat sem mi, vizesek kezdeményeztük sehol a világon. Mi szakemberek vagyunk, tesszük a dolgunkat. Vigyázunk a vizekre, egy-egy szeletével gazdálkodunk, némi pátosszal mondva: igyekszünk a közjóért tenni. A határvíz természetesen kényes ügy a világ legtöbb pontján, ezért nagyfokú óvatosságra van szükség bármilyen, a folyó életébe történő beavatkozikor. Nem csupán a másik fi érzékenysége miatt, hanem aírt is, mert a víz nem ismeri aember által meghúzott hatá- rcat. Az elmúlt évtizedek ár- véi a Kárpát-medencében töb példával is szolgálnak er- reSajnos, a szatmári emberek isiegerősíthetik e tapasztalatéit. I Az imént az egymásrau- taságról, az együttműködés sz’íségességéről beszélt. Szühozzájárulásával erősítettük meg Mezővári alatt a töltést is. Egyébként ha már itt tartunk azt is érdemes elmondani, nálunk többek között a speciális domborzati viszonyok miatt is másképpen kell felkészülnünk az áradások fogadására, mint sok másutt. Hegyi áradások □ Csak nem azt akarja mondani, hogy Kárpátalján gátakA ísza mindkét országban nemzeti kincs HaHarasztosi Pál felvétele letik-e már konkrét eredményi a nyíregyházi és az ung- vái igazgatóság együttműködéének? — Hogyne... és azt is el kell maidani. az együttműködés foltosságát nem pár napja ismertük fel. A mi vidékünkön a kilencvenhármas, nagy karácsonyi árvizet kell mindenképpen megemlítenem, amikor a magyar kormány segélyt ajánlott fel. Akkor harminc- millió forintot tett ki a magyarországi segítség, ebből tízmillió forintot fordíthattunk a vízügyes beruházásokra. Az UHR átviteli hálózat kiépítéséhez jelentett ez nagy támogatást. de a magyarok anyagi ra sincs szükség, hiszen ott vannak a hegyek, melyek megvédik az embereket a vizektől? — Bár ilyen egyszerű volna. A mi helyzetünk nehezebb is, meg könnyebb is egyben. Köztudott, hogy a hegyi áradások sokkal hevesebbek az alföldieknél, de a domborzat miatt valóban kevesebb helyen kell közbeavatkoznia az embernek. A nagyobb gondok ott adódnak, ahol a síkság a hegyekkel találkozik. Itt fel kell készülnünk a hegyvidéki áradás hevességére, gyorsaságára, és az alföldi áradás tartósságára. Ám ide sem a több tíz kilométeres töltésszakaszokra van szükség, hanem a rövidebb, de erősebb, zömö- kebb gátakra. S az iménti kérdésére adott válaszom kiegészítéseként még hozzá kell tennem, e lokális gátak már a magyarországi területek szempontjából sem elhanyagolható létesítmények. □ A Tisza mentén élők azt tapasztalják, hogy a folyó az elmúlt években a megszokottnál jóval agresszívebb, pillanatok alatt képes métereket áradni. Sokan a Kárpátokban folyó erdőirtással magyarázzák mindezt. Fogy az erdő — Való igaz, az erdőművelés fontos szerepet játszik a folyók életében. Közismert, a Kárpátokban több folyó is ered, hogy a számtalan patakról ne is beszéljek, amelyek képesek órák alatt felduzzasztani a Tiszát. E mellékfolyók — természetesen a Romániában eredő folyók menti vidékeken tapasztaltakról nem beszélhetek — vízgyűjtő területein árvízvédelmi szempontól is egyensúlyban kéne tartani az erdőművelést. Azt szokták mondani, az erdő egy hatalmas tüdő, de azt is hozzá kell tenni, hogy egy nagy szivacsnak is lennie kell, amelyik tárolja, s adagolja a vizet. Minél jobban sérül a hegyvidéki erdőség, annál intenzívebb lesz a folyó áradása. Az erdőirtás tehát korántsem csak környezetvédelmi ügy. □ Milyen tapasztalatokat szereztek a legutóbbi, tiszai kirándulásukon? — A folyó több szakaszon megbontotta a parti kövezést, néhány helyen elmosta a partot. A Borzsa-torok komoly fejtörést okoz, a megoldás érdekében a magyar fél folytat modellező munkát. Biztosak vagyunk az előkészületek alaposságában, de a közbeavatkozás módján azt hiszem még gondolkodnunk kell. Hisszük, nem fog sérülni egyik fél érdeke sem, megtaláljuk a közös hangot, mint ahogy eddig is sikerült megtalálni. ........y' ..... ' " 1 .............. — ^.....................- 1,1' " ' .'l‘l “J: " ' ■ I BT: í 81 Fu ” fTETf •w-^ int jártunk a nyárn K Görögországba. JL\. Na nem üdülni, tikét néztünk az asszonnyal A mediterrán klíma, a tenge, a természet szépsége, a mn- dák világa mindig vonott. Az sem elhanyagolnád szempont, hogy ők már tgjai az Európai Közösségnél Most, hogy örököltün egy kis pénzt az amerikai agybácsinktól, gondoltuk hogy jobb ha befektetjük voahol, a bankban csak veszít étékéből. A szigetek érdeketek a leginkább, nyugdíjazsomig szigetelő szakmunkás oltam a Kükládokon, az Égi-ten- geren. Görögországhe állítólag 1300 sziget tetőzik. Vannak kisebbek, mgyob- bak, zöldek, kopára. De csak mintegy 170 szigte lakott. Ezeken az embere elsősorban idegenforgaamból élnek, és én is ebbenlátok fantáziát. A klíma mjustól októberig kiváló, a tristák özönlenek ide a világ rinden tájáról. így hát mi is hajóra itünk. egy ingatlanközvetítőéi és megnéztük a kínálaté. Viszonylag hamar belestünk egy tízhektáros takaros kis telekbe Szantorini közelében. Szinte Magyarország alakú szigetecske, teljesen elhanyagolva, az achájok kétezer éve kihaltak belőle, teljesen lakatlan, macchiabozót borítja itt-ott. De látjuk a megoldást, ott van Santorini a jó példa, pedig az fel is robbant valameHa beindul az idegen- forgalom, a keleti végén csinálok egy vízicsúszda-par- kot a terepen, de ott lesz mellette a homokos part, a strand, ahol fürödni, jet- skyzni, ejtőernyős-vitorlázni lehet az év nyolc hónapjában. A telket bagóért meg lehet most venni. Természetelyik világháborúban. Ki kell építeni egy kikötőt, szállodákat, szolgáltatásokat kell létrehozni a parti sávon. Feltörni az ugart, megtrágyázni a vörös termőföldet akármilyen kevés, olajfákat, narancs-, citromültetvényeket kell telepíteni. Egy birka- és egy kecskenyáj megoldja a tej- és húsellátást. A telek déli lejtőire szőlőt fogunk ültetni, majd hozunk Tokajból vesszőket. Hátha sikerül itt is meghonosítani ezt a fajtát, mint otthon a görögdinnyét. Aztán jöhetnek a turisták tavasztól őszig. A szigetnek most még tán neve sincs, Kulcsárékosznak fogjuk keresztelni. sen az egész családi vállalkozás lesz, mint a legtöbb Görögországban. Egy jól menő gazdaság mindenkinek kenyeret ad, a lányok a vők mind a cég alkalmazottjai lesznek, mint tulajdonosok. Nálunk az lesz a kuriózum, hogy görög esten szirta- ki helyet csárdást járnak a fiúk, és a buzuki helyett a hegedű szól. Ha jól csináljuk, sikerül kiszakítani egy szeletet a görög idegenforgalomból. Persze reklám és legendák nélkül nem megy. Kitalálunk egy kis mitológia sztorit, hogy például Zeusz amikor elrabolta Európét, bika képében ezen a szigeten tartotta a nászéjszakáját. Azóta itt minden férfi bikának érzi magát a klímától, és ami ettől is több, partnere is hasonlóan vélekedik róla az itt töltött éjszakák után. Persze kell egy kis magyar vonatkozás is. Köztudott, hogy a Turul madár téli fészkelőhelye valamikor ezen a szigeten volt. Ezért a sziget legmagasabb pontján hatalmas Turul-madár szobrot állítunk majd fel, ez lesz a magyarok zarándokhelye télen. Ha beváltja reményeinket a sziget, később újakat veszünk a szomszédban, és terjeszkedni fogunk. A birtokrészeket hajójárat köti majd össze. Az idegenforgalom mellett tervezzük a többlábon állást is. Mi leszünk rövidesen Magyarország legnagyobb olívaolaj-szállítói. Kulcsárékosz látja el az anyaországot szivaccsal, mazsolával, mézzel... j-C gy hallom Görögor- # / szagban a törvények V_y liberálisak. Telket külföldiek is vásárolhatnak, talán csak a törököket zárják ki ebből, de velünk, magyarokkal nem lehet gond... Kegyes hazugság H amarosan törvény születik a betegek jogairól. Meglepő, hogy a törvényalkotási áradatban eddig még soha nem került sor a betegek jogainak tisztázására. Az új egészségügyi törvény elfogadása után talán kiderül az is, joga van-e a betegnek megtudni, hogy gyógyíthatatlan, megismerheti-e műtétének kockázatait, hozzájuthat-e egészégügyi dokumentumaihoz. A törvénytervezet betegjogi fejezete egyértelműen azt mondja, mindehhez joga van a betegnek. Emberi, szakmai és etikai gondokat egyaránt felvet ez a téma. Hogyan küzdhető le az a lelki teher, amely akkor nehezül az orvosra, amikor szembesítenie kell páciensét a halálos betegség tudatával. Nem könnyebb mind az orvosnak, mind a betegnek a kegyes hazugság, amely egy ideig még erőt, reményt ad a halálos beteg számára. Mikor és milyen körülmények között lehet elmondani a megváltoztathatatlan!? Mennyire kell ismerni a beteget ahhoz, hogy a gyógyító tényként közölhessen számára ilyen információkat? S jó-e a betegnek, ha mindent tud? Megkönnyíti, vagy éppen pokollá teheti ez a tudás hátralévő napjait? Talán a betegek sem tudnának erre egyértelmű választ adni. Van aki azt mondja, ha korábban értesül a betegségéről még sok mindent elrendezhetett volna. A másik vélemény szerint, ha nem tudnám hogy beteg vagyok, még lehetne pár szép boldog napom. Az orvosok felvetik azt a kérdést is. hogy van- e elég idő munka közben megismerni, felkészíteni a beteget az utolsó ítélet kimondására. Az nem vitatott, hogy az embernek joga van megtudni, mi történik vele a kórházban. Tudnia kell azt is, mi várható. Csak az a kérdés, elég érettek, felkészültek vagyunk-e arra, hogy befogadjuk és megfelelően értékeljük a hallottakat, s az, hogy az orvosok is megfelelően tudják-e kezelni e nehéz helyzeteket. A törvény megszületésekor egyér- telműsödik az elmélet, ám gyakorlati megvalósítása véleményem szerint mindig két emberen múlik majd, a betegen és orvosán. Szondi Erika Szóval milyen nyár van, apjuk?... „Indián nyár" van, világos?! Ferter János karikatúrája Peremszínházak L evélben vagy személyesen keresik meg e napokban a mátészalkai művelődési központ és a kisvár- dai Várszínház munkatársai az iskolákat színház- bérletet ajánlva. Nem hiába kopogtatnak, hiszen már évek óta eredményes együttműködés alakult ki az említett intézmények között. A mátészalkai művelődési házban tartott színházi produkcióknak tavaly több mint 15 ezer nézője volt. Az idén talán még több látogatóra számítanak, hiszen igen jó a műsorajánlat. Kilenc bérletsorozat várja a nagyérdeműt. Ami pedig a kis nézőket illeti, még olyan apró településekről is felkerekednek egy-egy előadás megtekintésére, mint Mi- lota vagy Kisszekeres. Különbusz viszi az iskolásokat a faluból a városba, Mátészalkára, az ország legtávolabb levő színházi végvárába. Ezek a gyerekek bizonyára sohasem lehetnének részesei a színház röptető varázsának, ha nem nyílna meg Mátészalkán néhány órára Thália temploma. A legtöbb felnőtt néző sem juthatna el színházba, hiszen még á Nyíregyházára utazás is pénzbe és időbe kerül. A szálkái színházi évadnak köszönhetően pedig olyan művészek is ellátogatnak Szatmár fővárosába, mint Gálvölgyi János, Bitskey Tibor vagy Szakály György. Sok ifjú nézővel büszkélkedhet a kisvárdai Várszínház is, amely szintén csábítja a bérleteseket. Közel ötven iskolával van kapcsolatban a művelődési ház. Jól kialakult gyakorlata van itt a színházlátogatásnak. A kisvárdai műsorprogram nagy előnye: az intézménynek jó kapcsolata van a határon túli magyar színházakkal, így akár válogathatnak a kínálatban. Ami a bérletek árát illeti, öröm, hogy nem drágák, még a kevésbé tehetősek is megvásárolhatják őket. Némi üröm az örömben: az idén a megyei közgyűlés oktatási és köz- művelődési bizottsága nem adott támogatást a Mátészalka környéki kisiskolások színházba utaztatásához. Nem nagy összegről volt szó, 200 ezer forintot kértek erre a célra. Ám elutasító döntés született. Pedig jó helyre jutott volna a támogatás. Bodnár István ■I ■ MM m m ■ ■ Fel Európába! .........................................................SK.............................
