Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Életkilátások A KM hétvégi melléklete V7.IX.20. A szegények ételét enni és úgy járni, akár egy püspök, adta meg a hosszú élet receptjét egy 106 éves bolgár asszony, akit matuzsálemi korú honfitársaihoz hasonlóan a nagy titok nyitjáról faggattak a minap. 118 éves „kolléganője” arról számolt be az újságíróknak, hogy ő bizony minden étkezés előtt megiszik egy korty borpárlatot, utána pedig elpöfékel egy cigarettát. A legtöbb délnyugat bulgáriai aggastyán — ott, a Rhodope hegységben él ugyanis a száz év fölötti bolgárok közel négyszáz fős csoportjának zöme — soha nem hagyja ki napi étkei közül a joghurtot és a maga termelte egykét pohár vörösbort. Hogy is van ez — próbálom összegezni magamban a biztosnak tűnő és akár honosításra is érdemes tippeket: joghurt, vörösbor, szegényes étkek, mértékletes élvezetek, jó levegő, jó testtartás. Egyik sem különleges és még csak nem is pénzigényes. Ilyen alapon pontosan a szegényebb rétegeknek volna meg az esélye a hosszú életre. Akkor hát miért vezetjük éppen mi a korai halálozási statisztikát? Tán csak nem azért, mert a világon nálunk isszák az emberek a legtöbb tömény szeszes italt, miközben, mi magyarok esszük a legtöbb zsírt és európai összehasonlításban mi fogyasztjuk az egyik legkevesebb tejterméket? Á, dehogy. Ezek még nem adnak elég magyarázatot ekkora élettartam különbségre. Akkor hát nézzük a mindennapi borocskát. Egy kis gond, hogy tulajdonképpen sörivó néppé lettünk, de azért — a reálkeresetek csökkenésével — fogy itt a bor is kanna szám. Csak az a baj, hogy, mint kiderült: a garázsokban borként árult folyadék nagy része nem csak szőlőtőkét nem látott soha, de a hamisító-rejtekhely tanyák döglött kútjainak posvány vizéből és olyan vegyi anyagokból készülnek, aminek eredményeként a kierjesztett lötty ráadásul káros is az emberi szervezetre. Ugyanez mondható el a dohányra, ami persze semmilyen formában nem lehet egészséges, de különösen nem az, ha ellenőrizhetetlen helyről, ki tudja milyen különösen káros anyagokkal szennyezett dohánylevelekből származó, csempészett cigarettákról van szó, amilyeneket úton-útfélen kínálnak a kapualjakban. A levegő tisztaságában azon kívül, hogy a Rhodope lankáin lakók hegyi levegőt szívhatnak, mi különbség lehet? Esetleg annyi, hogy ott például nincs benne télen annyi korom és gáz, mint nálunk, nyáron pedig hiányzik a parlagfű virágpora, amitől itt tízezrek élik föl évről évre szervezetük utolsó immuntartalékait és válnak hónapokra testi-lelki betegekké. Gyanítom, az összegzésben utolsóként említett „jó testtartásban ” rejlik a hosszú élet titkának nyitja. Az egyenes gerinctől ugyanis nagyon sok függ, de erről most nem bocsátkoznék fejtegetésekbe. Csupán annyit: a tartásunk saját magunkon múlik. AKTUAIJS INTERJÚNK Dr. Balogh Árpád habilitált egyetemi tanár, tudós biokémikus alig több, mint két hónapja lett kinevezett főigazgatója a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolának (BGYTF). Új tisztében vele beszélgettünk szőkébb pátriánk legnagyobb hallgatói létszámú főiskolájának helyzetéről. — A főigazgatói megbízás „következményeit” illetően — bevallom — nem ért nagy meglepetés. Tíz éve veszek részt a vezetésben, főigazgató-helyettes voltam korábban. Persze, az új munkakörben sokkal nagyobb felelősség nehezedik rám. A permanens mozgások, melyek ma idehaza és Európában a felsőoktatást jellemzik, eddig ismeretlen kihívásokkal járnak együtt, melyeknek napra készen meg kell felelnünk. — Mostanában kevesebbet vagyok Nyíregyházán. Bizottságok, testületek munkájában veszek részt — mint pl. az akk- reditációs bizottság; az integrációs pályázatokat véleményező testület nemrég kért fel tevékenységre. Megtartottam a tanszéki dolgaimat, menedzselem a kutatócsoportot, tanítok is. Mi több: eleget kell tennem a Széchenyi-ösztöndíjjal együtt- iáró köteiezettséeeknek. Nem Történelmi lépés a főiskolákon Azon, hogy az integráció szükséges vagy nem, nincs értelme vitatkozni A folyamatos változások korát élik felsőoktatási intézményeink. Nincs ez másként a bennük dolgozó emberekkel sem, hiszen — mint a latin mondja: Tempora mutantur et nos mutamur in illis, vagyishogy az időkkel együtt alakul, formálódik az élet legkülönbözőbb posztján állók sorsa. zési, egy tudományos és külügyi. Új ember kerül a gazdasági igazgatói székbe is. 77 Vélhetően nemcsak a „csúcson” lesznek elmozdulások, átrendeződések. Miként épül át a főiskolán belüli intézményrendszer? — Átalakul a tanszékcsoportok működési rendje. Úgy funkcionálnak majd — immár az egyetemi szintű képzésre gondolva —, mintha karok lennének. Önálló intézeteket hozunk létre. Pl. a tanárképző, az Kállai János lai kar racionális átszervezésével új intézmény születik. Ez több előnnyel jár. Pl. rövidül a képzési idő, megnövekszik a hallgatói mobilitás lehetősége, megszüntet- hetők lesznek a képzés párhuzamosságai, az egész folyamat gazdaságosabbá tehető, bővülhet a nem tanár szakos képzési profil. — Négy karú főiskola állhat fel. Tehát lesz: bölcsészettudományi és művészeti, természettudományi, műszaki és agrártudományi, gazaasag- es rarsaaa- lomtudományi kar; mellettük a már fentebb említett önálló intézetek. Az integrációs szándék- nyilatkozatot aláírtuk, a FEFA- pályázatunkat (felsőoktatás fejlesztési alap) elkészítettük, benyújtottuk. Két és fél milliárd forintot „céloztunk meg”. Elkészült az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat tervezete. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hozzájárult a nyíregyházi kar leválásához, velünk való egyesüléséhez. — Nagy pénzekhez lehet most jutni a pályázatokkal! Az idei 11 milliárdra nyolcán aspirálunk; 1999-ben ez az összeg 21, 2000-ben 18 milliárd lesz (világbanki hitelből). Túlzás nélkül mondom: történelmi pillanatban tettük meg az elodázhatatlan lépést. A mezőgazda- sági főiskolával jó az együttműködésünk, rövid idő alatt tudtunk kardinális kérdésekben közös nevezőre jutni. CJ Emlékszem, amikor tavaly zajlottak az integrációs tárgyalások, mindig felvetődött: hol legyen a központ. — Szintén pályázati pénzből szeretnénk létesíteni egy adminisztrációs épületet. Vele együtt pedig aulát is. Az egyesített főiskola 6-10 ezres hallgatói létszáma ezt feltételezi. CJ Mikorra születik meg tehát az új főiskola? — A pályázatunkat szeptember végéig elbírálják. 2000. december 31-ig pedig megteremtődhet a négy karú, egységes főiskola. CJ Hogy kezdődött az idei tanév? Milyenek a főiskola kondíciói? unatkozom, nem panaszkodom. Szeretem csinálni. Magam vállaltam, tudtam, mivel jár. Ötvenhárom éves vagyok. Mikor „húzzak bele”, ha nem most? CJ A vezetési hierarchia személyi változásai általában együttjárnak a struktúrán belüli, másokat is érintő változtatásokkal. Mint főigazgató: tervez-e ilyeneket? idegen nyelvi intézeteket; a gazdasági igazgatóságot; átszerveződik az adminisztráció; nagyobb önállóságot kapnak a gyakorló iskolák, a kollégiumunk úgyszintén. Szeretnénk kiépíteni egy hallgatói szolgáltató rendszert; fodrász, kozmetikus, javító műhelyek, üzletek, egyszóval minden meglenne benne, ami a hallgatók számára a normális életvitel szempontjából fontos lehet. CJ Köztudott: 1997. augusztus 1 -jén a GATE nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a tanárképző elsőszámú vezetői aláírták a két főiskola integrációjáról szóló szándéknyilatkozatot. Ezzel az egységesülés hosszú idő óta húzódó folyamata igencsak felgyorsult. Dr. Balogh Árpád, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója Balázs Attila felvétele yy ............................................................. A tanszékcsoportok úgy funkcionálnak, mintha egyetemi karok lennének. yy ^ Rövidül a képzési idő, megszüntethetők lesznek a képzés párhuzamosságai, yy--------A-----------------------------------* A mennyiségi növekedés elengedhetetlenné teszi, hogy a metóduson változtassunk. yy — A válaszom: igen. Hogy miért? Nos, a felsőoktatás szerkezetét, valamint magát a képzési tartalmat kell átalakítani. Az Európához csatlakozási szándékunk, s a majdani „odakapcsolódásunk”, az integrált munkaerőpiac igényei ezt megkövetelik. — Előtérbe kerülnek a rövid távú elképzelések. A módosult struktúrában természetesen módosulnak a feladatok is. A funkció és a struktúra egységében kell gondolkodnunk, pontosabban a helyes sorrendben. Nem a struktúrához kell kiagyalni feladatokat, hanem azt szükséges megvizsgálni: mit kell csinálni, hány ember kell a megoldáshoz; a meglevő létszámnál több, kevesebb? Félreértés ne essék: nem akarunk elküldeni senkit, de átcsoportosítások — éppen az előbb említett okok miatt — lesznek. Már elkezdtük a „rendezést”. Négy helyett csak három főigazgató-helyettesem lesz: egy általános, egy kép— Azon, hogy szükséges vagy nem az integráció, nincs értelme vitatkozni. Lépni kell, ezt kívánja meg felsőoktatásfejlesztési politika startégiája. A koncepció szerint Magyarországon 10-12 helyen célszerű működtetni felsőoktatási intézményi központot. Ez a mi területünkön Debrecen lesz. De engedélyezni fognak regionális intézményeket is; ilyet szeretnénk létrehozni Nyíregyházán. Hogy miért? A válasz egyszerű: a képzés fajlagos költségeinek csökkentése érdekében. — A BGYTF és a mezőgazdasági főisko— Fennállásunk óta most indultunk a legnagyobb (4200 fő!) hallgatói létszámmal. Intézményünk kapacitása tovább nem növelhető. Reggel héttől este hétig tanítunk. Hét végén jönnek a levelezők... — Oktatóink heti 17-18 órában tanítanak. A mennyiségi növekedés elengedhetetlenné teszi, hogy a metóduson változtasson a tanár. Negyvenes szemináriumi csop- rotok esetében a kontakt óraszámok (amikor a tanár a hallgatóval közvetlenül találkozik) mérséklése a célszerű. — Pénzügyi kondícióink? Mit mondjak? Még nem vagyunk fizetőképtelenek...Ha tényleg emelkedik a hallgatói normatíva 65-ről 70 ezerre, nekünk sokat fog jelenteni. ígérik a dologi kiadások központi kompenzációját is. A gyakorló iskolák pénzügyi támogatása a kétszeresére növekszik. Szóval a helyzet nehéz, de nem reménytelen.
