Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-15 / 215. szám

1997. szeptember 15., hétfő HATTER □ Kinn vagyunk a vízből(?) Közkútról hordják a vizet szeptember 3-a óta • Fizető fogyasztók tiltakozása Gyürke László Nyíregyháza (KM) — Ha én egy szolgálatást igénybe ve­szek, annak a díját pontosan fizetem, elvárom a szolgálta­tótól, hogy a mások hanyag­sága miatt ne engem büntes­sem — mondja bevezetés gyanánt Németi Lászlóné nyíregyházi lakos. Az történt ugyan­is, hogy szeptem­ber 3-án a Széche­nyi utca 21. szá­mú hatlakásos társasház főmérő­jét a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vál­lalat dolgozói le­szerelték, a víz­szolgáltatást meg­szüntették. — Azt hozták fel indoknak — mondja Németiné —, hogy az egyik lakótárs nem fizeti a vízdíjat már hosszú ideje. Előzmények a lakóközösség egy levelet a vízműtől a tartozásról. Május 28-án három lakó levélben til­takozik a módszer ellen: .Mél­tánytalannak találjuk az intéz­kedést, hogy a Vállalat a be­csületesen fizető tulajdono­sokra akarja hárítani a ki nem fizetett vízdíjat.” Továbbá: ságot, amelynek az elnöke le­mondott. Kollár Tibor csoportvezető: — A vízvezetékért mi a fő­mérőig felelünk. Onnantól a vezeték magántulajdon, tehát az állapotára a tulajdonosok­nak kell odafigyelniük. Elő­fordulhat, hogy van, vannak Lám, mindenkinek van vízórája! A szerző felvétele — Ez a ház tanácsi volt. Ahol mi lakunk — folytatja pana­szosunk —, megmaradt ön- kormányzati tulajdonban, te­hát mi bérlők vagyunk. Négy lakást viszont már 1991-ben megvásároltak a benne lakók. Nekünk már ’92 óta van külön vízóránk, de a többieknek is. Tessék nézni, szeptember 2-án fizettem be a legutóbbi víz- számlát Erre kizáiják az enyé­met is. — Mi is hasonlóan jártunk — mondja Pere Istvánná, a szomszéd. — Az utcáról hord­juk a vizet, de most még ott sincs, mert csőtörés miatt ott is elzárták. És ez már így megy több mint egy hete! (Szeptem­ber 9-ei állapot. A szerk.) A panaszosok a pincébe in­vitálnak, ahol meggyőződhet­tem: minden lakásnak van kü­lön vízórája. — Nem értem, ha egyszer egyéni mérés van, akkor miért követelik tőlünk, hogy több mint 150 ezer forintos tarto­zást fizessünk meg — mondja Németiné. — Zárják ki azét, aki nem fizetett, erre lehetőség van, ezt ön is láthatja. Még tavaly májusban kapott „Nem szabad lett volna hagy­ni, hogy ilyen összegű elmara­dás felhalmozódjon.” Ugyancsak tavaly szeptem­berben újabb levél érkezik a lakókhoz a vízműtől: „Tájé­koztatom a T. Címet, hogy a lakóépület víz- és csatornadíj tartozása 152.647 Ft.. Ezért a vízszolgáltatást 1996. szep­tember 5-én megszüntetjük a tartozás kiegyenlítéséig.” — Tavaly a főmérőt kicse­rélték, de erről egy lakó sem írt alá jegyzőkönyvet, mint ahogy a mostani leszerelésről sem — mondja Németiné. — Ki tudja, mennyit mutatott? Különbözet Sulyok Béla, a vízmű főmér­nöke: — Sajnos, elég gyakori, hogy a főmérő és az almérők adatainak összege nem egye­zik. Ennek számtalan oka le­het. A konkrét esetben az al- mérőket 1992-ben szereltették fel, egy lakásban pedig 1996- ban. A társasházi szabályok szerint mi a közös képviselő­vel állunk kapcsolatban, ám itt nem választottak ilyet, illetve választottak egy intéző bizott­olyan közös csapok, amelyek­nek a fogyasztását csak a fő­mérő rögzíti, az almérők nem. Vagy valahol elfolyik a víz. Azt is meg kell fizetni a lakó- közösségnek. Egyébként ami­kor leszerelték a főmérőt, el­zárták a vizet, valaki az akná­ban összekötötte a csöveket. Ezért kellett a gerincvezetéken elzárnunk a csatlakozást. (Közös kifolyó, kerti csap nincs az udvarban. Az akná­ban az is kiderült, hogy nem­csak a lakók főmérőjét, hanem a Hallássérültek Szövetsége udvarban lévő irodájának vízóráját is leszerelték.) — Jelenleg a tartozás a ka­matokkal együtt már több mint 250 ezer forintra rúg — közli Kurtyánné Moravecz Zsuzsan­na, az ügyfélszolgálati és be­hajtási csoport vezetője a leg­frissebb adatot. Ki tartozik? De vajon meddig tartható ez az állapot? — Mi bármilyen megoldás­ra nyitottak vagyunk—mond­ja Sulyok Béla. — Ha megál­lapodás születik a lakóközös­ség és közöttünk a tartozás ki­egyenlítésére, nyomban visszakötjük a vizet. A számok azt sugallják, mintha a tartozás egy részét a házkezelőség „hozta volna össze”. Molnárné Hever Kata­lin, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. főmunkatársa egy szep­tember 9-én a vízműnek cím­zett levelet tesz elém. Ebből kide­rül, hogy a korábbi önkormányzati há­zat társasházzá ala­kították át, ám 1993 januárjától nincs közös képviselő. Egy intéző bizottsá­got hoztak létre, ám a megválasztott el­nök lemondott, ho­lott „erre sem a tár­sasházról szóló tör­vény, sem az alapí­tó okirat nem ad le­hetőséget.” A Ház­kezelő Kft. ezért a társasháznak cím­zett vízdíjszámlát visszaküldte a víz­műnek, hogy azt az elnök címére küld­jék meg. Abban az időszakban, mikor a vízdíjtartozás fel­halmozódott, a tár­sasházban két bérlakás volt. Az egyikkel nem volt problé­ma, mert neki van vízórája, a másik 1994 januárja és 1995 májusa között a Házkezelő Kft.-nek 29 059 forintot, nor­ma alapján számlázott vízdíjat megfizetett. Amennyiben „a közös képviselő a vízdíjkülön­bözetet a Házkezelő Kft.-nek számlázta volna, úgy azt a tár­saság a társasháznak megfizet­te és a bérlő felé továbbszám­lázta volna.” Majd: „Tekintet­tel arra, hogy a közüzemi tar­tozások a társasház egészét terhelik, a beszedett 29.059 Ft- on felüli tulajdoni hányad ará­nyában a bérlakásokra jutó vízdíjkülönbözetet társasá­gunk hajlandó megfizetni.” — Számunkra az a kelle­metlen, hogy a bérlőnek, aki rendesen fizeti a vízdíjat, je­lenleg nem tudjuk biztosítani a megfelelő komfortfokozatot — teszi hozzá Molnárné. — Javasoltuk társasházi közgyű­lés összehívását a probléma megoldására. De vajon elzárhatja-e a vizet a szolgáltató? Erre a kérdésre hamarosan választ kapnak ol­vasóink. r' -I ...—U — ...... . Hl. IMI,. II,,,..,....,... . ..... ...1......1.................1J»1 ....•--Jljl.Ll........ ........ U.ll.. I. I.l.l l.,0. ... I A kószálás alapvető jellemzője, hogy nincs egy megadott fix pont, ahová az ember el akar jutni. Mert ha van, ak­kor nem kószál, hanem közle­kedik. Ezeknek a céltalan séták­nak a kötetlen, de tempós já­rás és ritmusos mély lélegzés az íratlan szabálya. Közben az ember ráér mindent észre­venni ami körülötte van, vagy éppen történik. Eszre kell venni, hogy már piroslik a csipkebogyó és talán egy hónap múlva majd érdemes lesz újra eljönni és kicsipe­getni a piros bogyókat az éles tövisek közül. Az őszi-té­li náthás, influenzás időnek a család számára ez lesz az idén is a legbiztosabb és min­den káros mellékhatás nélkü­li C-vitamin forrása. Észre kell venni az avar­ban az ősz egyik legfinomabb gombáját, a lila pereszkét is. Erdei kószálás Ha már a nyár a se ilyen, se olyan időjárása miatt oly ke­vés szegfűgombát és csiper­két találtunk, gombaszerete- tünknek most a lila pereszké- vel hódolhatunk. Abban bízva, hogy az idő­járás észre tér és a megszo­kott útját követi, erre a lelő­helyre késő őszig vissza lehet térni, amikor ráéhezünk a gomba ízére. A szálas erdőben az avar tetején egy üres diót talál­tam, rajta egy kétforintos nagyságú lyukkal. Mivel sem ebben, sem a környező er­dőkben nem található mókus, a dión látható fognyomok a másik légtornász rágcsálóra, a nagy pelére utaltak. Egyszer még srác korom­ban, a tapolcai Leányvár egyik öreg tölgyfájának ha­sadékából sikerült fognom belőlük egy példányt. Gyö­nyörű ezüstszürke bundája és hosszú, bozontos farka olyan elragadtatásra indított, hogy még azokat a nehezen gyó­gyuló, mély karmolásokat is megbocsátottam neki, amiket a kézfejemre vésett. Ilyen se­bekkel akkoriban minden fiú bőven rendelkezett. Csak az az egy-két mama kedvence volt ezektől mentes, akik még úszni is úszómestertől tanul­tak a strandon és tilos volt nekik fára mászni is. A pele gyakori jelenlétére utaló jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a telet a környéken lévő valamelyik odúban, netán szarka- vagy varjúfészekben akarja át­aludni. A pele téli alvási időszaka hosszú, akár május végéig is eltarthat, az időjárás viszo­nyainak megfelelően. És hogy ezt a hosszú alvást túl­élje, augusztus végétől hízás­nak indul. Az erősen elhízott pele az első éjszakai fagyok idején, október végén a kivá­lasztottfészekben, vagy odú­ban pihenőre tér. Bozontos farkát a mellére és a fejére hajtja, hogy őrizze a teste melegét. Túlélése a hója tö­megén múlik. Remélve, hogy ez a pele is túléli az elkövetkező telet, csak azt sajnálom, hogy na­gyon kicsi az esély arra, hogy találkozzam vele, lévén a mókus éjszakai megfelelő­je, így mozgása, legalább is számomra megfigyelhetetlen, amit sajnálok. Akinek nincs türelme, hogy egy virághoz vagy egy han­gyához odahajoljon azt meg­szemlélni, az nem alkalmas erdei kószálásra. Kelet-Magyaioiszág I Törvény — érvény V ajon mi lehet Mártával? Melyikkel, melyikkel? Hát a Tocsik Mártával. Tisztára kiverik ezek a pár­tok az ember fejéből ezzel a NATO-csatlakozás- sal, meg a két igen- és két nem-mel. Lehet, hogy már én is elfeledkeztem volna arról a pár száz millióról, ha nem tart sajtótájékoztatót pénteken az igazságügyi miniszter és azt nem mondja, hogy a hétfőn, vagyis a ma hatályba lépő büntető törvénykönyv módosí­tásának legfőbb célja, hogy a szankciórendszer szigorítá­sával elejét vegyék az ítélkezési gyakorlat enyhülésének. Nem ártana. Tudom persze, hogy csak mától lép életbe, az az ukrán nő meg három hete gázolt a zebrán, majd cser­benhagyta áldozatát, aztán olyan súlyos büntetést szabtak ki rá (15 ezer forintot), hogy a próbarendőr attól többet kér, aki hatvannal megy a városban ötven helyett. Nem tudom a bírók is hallották-e a miniszter szavait, azt meg pláne nem, hogy eddig milyen elvi útmutatásokat kaptak. De azt hallottam, nem nagyon szorgalmazták a szabadságvesztés kiszabását, olyan telt ház van a börtö­nökben, hogy hiába is ítélnek börtönre valakit, úgysincs hely a letöltésére. Biztosan ezért nem keresik Tribuszemét. Ki ő? Egy olyan asszony, akinél Tocsik Márta ipari tanuló sem lehet­ne. A pécsi asszony nem lacafacázott, 3,8 milliárdot sze­dett össze önsegélyező piramisjátékával, s ha kilencezer befizető vissza is kapta pénze huszonnégy százalékát, Tri- buszemének és 2,6 milliárdnak bottal üthetik a nyomát. Az asszony ugyanis felszívódott. Addig megvolt, míg kihirdették, hogy kilenc évig élvezheti az állam vendég­szeretetét, ám azóta mintha a föld nyelte volna el. Kétszer is értesítették már, hogy vonuljon be büntetése letöltésére, de az értesítést nem vette át. Úgy látszik, ez egyáltalán nem zavarja az igazságszolgáltatást, mert nem kérték rendőrségi elővezetését, nem körözik, s elfogató parancs sincs ellene. De nálánál nagyobb emberek is kivonták már magukat az érvényes törvények hatálya alól. Balogh József Előny a jő adósoknál M integy kétmilliárd forint kedvező kölcsönhöz jut hetvenkét megyei kérelmező — szövetkezetek, gazdasági társaságok, kistermelő integrátorok és néhány magánvállalkozó — abból az 50 milliárd bankhi­telt, illetve a hozzá illesztett kamattámogatást tartalmazó csomagból, amelyet az agrárágazat termelőinek éven túli tőkepótló hitelkonstrukciójaként indított el júliusban a kormány. Ezzel nem igazán lehetünk elégedettek, ha azt nézzük, hogy területarányosan akár ennek dupláját is el­hozhatták volna a honi átlagnál jóval tőkehiányosabb ag­rárvállalkozásaink. Mint hírlik, a gyorsabban ébredő, gazdagabb vidékek nagyobb összeget tudtak elvinni a kamattámogatásra elkü­lönített állami pénzből. A gyors ébredést gyakran maguk a bankok segítették elő, kiváltképpen a megbízható, első osztályú adósaiknál. Mint közismert a pénz hozza pénzt. Megint a jobb módúak jártak jól, mert velük hamar hitel­megállapodást kötöttek bankjaik, amire már lehetett is kér­ni a földművelésügyi hivatalhoz benyújtott kérelemben a kamattámogatást Ébből következik, hogy gazdaságilag gyengébben álló megyénkben, amelyikben közismerten nincs túl sok „első osztályú adós” szövetkezet, agrárvállal­kozás, pláne kistermelő — kevesebb banki megállapodást tudtak prezentálni, de legalábbis lassabban ment a pénzin­tézet meggyőzése a hitelnyújtásról, amihez már kérni lehe­tett a kamattámogatást. Banki kapcsolat, hitelnyújtási kéz­ség híján a kistermelők, őstermelők egyénileg nem is tud­ták igénybe venni a kamattámogatást, csak integrátotoro- kon keresztül. Minden esetre reménykedjünk lesz másként is, s a mos­taninál többet sikerül megfogni a következő ötvenmilli- árdból, amely a kormány ígérete szerint hamarosan követi majd a most „elkopott” elsőt. A következő kamattámoga­tott tőkepótló hitelcsomagnál azonban elkelne egy kicsit rugalmasabb banki hozzáállás. Ez nem elképzelhetetlen, hiszen hitelből kínálati piac van a pénzintézeteknél. Galambos Béla Szöveg nélkül Ferter János rajza Kommentár

Next

/
Oldalképek
Tartalom