Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13 / 214. szám
Napkelet • A hit világa 1997. SZEPTEMBER 13„ SZOMBAT Balsa Neve, amely 1921-ben bukkan fel először, feltehetően a Balás névből származik, a falu a kora középkorban a szabolcsi várhoz tartozott. Ez- időbeli egyházi állapotáról nem szólnak a tudósítások. 1675 után egy ideig puszta volt, mert lakói a Tisza másik (bodrogközi) oldalára költöztek át a török-tatár és német hadak zaklatásai elől. A XVII. század végén református kőtemplomot találtak benne az összeírok. Azt nem tudjuk biztosan, hogy 1740-42-ben ezt a templomot javították-e vagy pedig fatemplomot építettek maguknak, mert az 1756. évi jelentés nem határozta meg a templom anyagát, csupán meglétét említi, s azt, hogy mellette fa harangláb állott. 1826-36 között épült a következő templom bodrogkeresztúri kőből, melyhez 36 méter magas kőtornyot is építettek, ebbe nyilván beleépítették az előző kőtemplom megmaradt anyagát. 1836-ban tűzvész pusztította el a templomot és a parókiát. A károkat 1851-re helyreállították. 1868 augusztusában mint tűzvész áldozata lett a templom tornyával együtt, s leégett a parókia az anyakönyvekkel és iratokkal együtt. A templom kőfalai megmaradtak, 1885-re sok nehézséggel küzdve állították helyre a 368 ülőhelyes és 9x17 méteres belső terű késő barokk templomot, mely kisebb-nagyobb javításokkal fennállott 1944. november 2-ig amikor a II. világháborús harci cselekmények közepette a németek felrobbantották. A jelenlegi templomot Körtvélyessy László lelkipásztor terve alapján nem a régi templomhelyre, hanem a község középpontjára építették fel, 1948. augusztus 3-tól 1951. október 28-ig, amikor az egyházkerület püspöke szentelte fel. A templomtervező és építő lelkipásztor első igehirdetése a Luk. 17:10 verse alapján hangzott el, ahol ezt olvassuk: „Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.” A templom vöröstéglából és bodrogkeresztúri kőből épült, neogótikus stílusban, ahol is a téglalábazatok és azok közei vakolatlanok maradtak. A keleti homlokzat előtti torony 40 méter magas. A belső 11x25 méteres terében a nyugati sokszögzáródásban áll a kő szószék, a boltozatos, vakolt mennyezetet a falakból félig kilépő oszlopokról induló bordák tartják. Az ülőhelyek száma 168. Orgonáját még az előző templomba építette Dukász Mihály 1894-ben hat változattal. Mivel abban a templomban a toronnyal átelleni karzaton állt ez az orgona, javarészét sikerült megmenteni, amit ugyancsak a lelkipásztor mentett át és épített fel a jelenlegi helyére 1951-ben. A régi megsemmisült harangjai helyett Szlezák László öntötte a 320 és 187 kg-osokat 1948-ban Budapesten. A balsai református templom Teréz anya szent lesz Felravatalozva a Tamás-templomban AP-felvétel A Vatikán szerint öt évnek kell eltelnie, amíg döntés születhet arról, szent volt-e Teréz anya. A Szeretet Misszionáriusai apácarendet megalapító Teréz anya 87 éves korában bekövetkezett múlt pénteki halála óta a Vatikánt elárasztották az ötéves várakozási idő lerövidítését sürgető kérelmek, de Joseph Ratzinger bíboros, a Vatikán Hittani Kongregációjának vezetője szerint nem valószínű, hogy rendkívüli intézkedéseket tennének az ügyben. „Teréz anya élete mindenki szemében olyan tündöklő volt, hogy véleményem szerint a folyamat nem fog túl hosszú ideig tartani” — mondta Ratzinger kedden. A szentté avatáshoz a Vatikánnak meg kell győződnie arról, hogy Teréz anyával kapcsolatban csodák történtek, akár halála után. Csodának nyilvánulhat egy beteg hívő felgyógyulása, vagy egy könyörgő ima meghallgatása. „Jelzést várunk Istentől, ezért imádkozunk” — mondta Francis Gomes, a kalkuttai egyházmegye általános érseki helynöke újságíróknak. A Nobel-békedíjas Teréz anya néhány kalkuttai iskolából és hajléktalan-szállásból az egész világot átfogó rendet hozott létre. Tevékenységét Istennek szentelte, mondván, hogy Őt látja minden szenvedő emberben. A kalkuttai Szent Tamás-templom előtt, ahol a törékeny apáca holttestét a mai temetésig felravatalozták, minden nap több kilométeres sorok kígyóztak. Az oltár előtt elhelyezett üvegkoporsóban a nagy meleg és magas páratartalom miatt hétfő éjszaka két kis ventillátort helyeztek el, hogy lassítsák a bomlási folyamatot. Egy hindu szervezet szerdán bírálta az indiai kormány azon döntését, hogy állami temetést biztosít Teréz anyának, aki szerintük a szegények szolgálata jelszavával hindukat térített át a keresztény hitre. Asarja Giriradzs Kisore, a Hindu Világtanács főtitkára szerint Teréz anya a „keresztény mozgalom lándzsahegye” volt Indiában. A Hindu Világtanács (VHP) iszlám- és kereszténységellenes csoportosulás, amelynek fanatikus hívei 1992-ben leromboltak egy mecsetet Ajodhjában, ami 2000 halálos áldozatot követelő vallási zavargások kirobbanását idézte elő. Humanizmus A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ebben az évben október 23-31. között országos esemény- sorozat keretében ismét megrendezi az Országos Protestáns Napokat, amelynek fő témája idén így hangzik: Protestantizmus és humanizmus. Később egy programfüzet jelenik meg, amelyben helyet kapnak mindazok a rendezvények, amelyekről szeptember 10-ig értesítést kap az Ökumenikus Tanács Irodája. A rendezvények felekezeti vagy ökumenikus istentisztelettől kezdve zenei, vagy más kulturális eseményeken, versenyeken és vetélkedőkön keresztül ifjúsági vagy éppen más kor- csoportos találkozókig bármilyen formában megjelenhetnek. Központi ünnepségként protestáns kulturális est lesz a Pesti Vigadóban október 29-én este 6 órakor. Ünnepi beszédet mond dr. Kosáry Domokos akadémikus. Jancsó Andrienn, Bitskey Tibor és Lőte Attila színművészek Mikszáth-, Arany-, Áprily-, Ady- és Kodolányi-műveket adnak elő. A zenei programot a protestáns egyházak keretében működő ének- és zenekarok fogják biztosítani. Közreműködnek továbbá Kun Ágnes Anna, Kobzos Kiss Tamás és Lakai Krisztián Zsolt. Minden érdeklődőnek szeretnének ingyenes belépőt biztosítani, az igényeket beérkezési sorrendben elégítik ki, míg lesz jegy. Jegyek igényelhetők az Ökumenikus Tanács irodájában Budapest, Bimbó út 127. Tel.: 176-4847. Központi programként lesz teológiai fórum Debrecenben, október 27-28-án A protestantizmus szerepe a humanista szellemű tudomány és oktatás kialakulásában címmel. A rendezők remélik, hogy a magyar protestantizmus hagyományának megfelelően minél többen vesznek részt az idei Országos Protestáns Napok rendezvényein. Gimnázium a szerzetes rendházban Hét szűk esztendő után görögkatolikus középiskolát szenteltek Dorogon Hajdúdorog (KM) — Szép számban megjelent szülők, vendégek, egyháziak, diákok körében középiskolát szenteltek szeptember 7-én, vasárnap a görögkatolikus egyházmegye székhelyén, Hajdúdorogon. Az országos beiskolázású gimnázium és szak- középiskola hét eredményes esztendőt tud maga mögött, s e rövid idő alatt az iskola falai hamar szűknek bizonyultak. Az idén szeptembertől a 340 diák, amelyből 240 a kollégista, már eszményi feltételek között tanulhat, hiszen többek között 12 új tanteremmel, nyelvi laboratóriummal, számítástechnikai termekkel és leánykollégiummal bővült az intézmény, amelyet Karl Joseph Räuber érsek, apostoli nuncius szentelt meg, s adta át jelképesen a kulcsot Tóth Tamás igazgatónak. A jeles eseményen részt vett dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, dr. Szabó Zoltán államtitkár és Platti Iván címzetes államtitkár. Az iskolai ünnepséget követően, érdeklődésünkre Tóth Tamás igazgató elmondta, hogy a középiskolát, az akkor még gimnáziumot, hét évvel korábban Keresztes Szilárd megyéspüspök alapította az egykori bazilita szerzetesek rendháza helyén. Az intézmény a hét szűk esztendő alatt is komoly tartalmi munkát végzett, híre- neve lett, s csakhamar ki is nőtte a falait. A gimnáziumhoz három év múltán kapcsolódott az általános mezőgazdász-képzés a helyi szakmunkásiskola leépítését követően. Jó feltételek között, tizenhét hektáros tangazdaságban sajátíthatják el az elméleti és gyakorlati tudnivalókat az e pályát választók. E mezőgazdasági szakmát adó képzéssel gyarapodott középiskola mára keresett oktatási intézménnyé vált. Az ország minA tervek szerint jövő szeptemberre elkészül az új fiúkollégium is, s ezzel a hajdúdorogi Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola épületegyüttese egységes egészet alkot Harasztosi Pál felvétele den tájáról vannak diákjai, fiúk-lányok egyaránt, sőt még Kárpátaljáról is, de a legtöbben mégis Hajdúból, Borsodból és Szabolcs megyéből érkeznek. A tanulók nagy többsége bentlakásos elhelyezést kap, s .igencsak tartalmas kollégiumi életet él. Kedveltek az önképzőkörök, ahol is az irodalmitól az ikonfestőig széles és színes a paletta. Művészeket, neves vendégeket látnak vendégül a fiatalok, legutóbb például Eperjes Károly színművész, Klampár Tibor világbajnok asztaliteniszező, Berecz András néprajzgyűjtő járt náluk, s ígéretet kaptak egy közeljövőbeli látogatásra Szörényi Leventétől és Sebestyén Mártától is. A Dorogon végzettek jó eséllyel vágnak neki a legkülönbözőbb (világi és egyházi) egyetemi és főiskolai felvételiknek, hiszen az iskolai 90 százalékos jelentkezési arányból a tanulók mintegy 70 százalékának sikerül első évben bejutnia valamely felsőfokú oktatási intézménybe. A mező- gazdasági képzés pedig azáltal is népszerűbb lett a pályaválasztók körében, hogy a négyévet lezáró érettségi után ötödik évfolyamon megszerezhetik a technikusi oklevelet is. A tanári kar fiatal, a szabad idejéből sokat a tanulókra, kollégistákra áldozó pedagógusokból, atyákból áll. A középiskola egyházi igazgatója Grunda János.
