Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-09 / 210. szám

1997. szeptember 9., kedd GAZDASAG Xelet-Magyarország Gabonatároló Pátrohán A „tájfun" után újjáépítették a hajdani termelőszövetkezet épületét Októberben újabb hasonló gabonatároló épül Martyn Péter felvétele Pátroha (KM) — Augusztus­ban a kisvárdai Direct-Line Kft. kivitelezésében Pátrohán egy 3700 négyzetméteres ga­bonatárolóval gyarapodott a kisvárdai székhelyű Proforg Rt. A részvénytársaság az idén májusban vásárolta meg az egykori pátrohai téesztelep je­lentős részét, tudtuk meg dr. Tóth János vezérigazgatótól. Az egykoron jól menő téesz a nyolcvanas évek végén több­ször is szerepelt a sajtóban, hi­szen az elsők között került fel­számolásra. Az elmúlt hét év alatt a telep úgy nézett ki, mintha egy táj­fun söpört volna végig. Ami mozdítható volt, azt elvitték, többek között az épületek tete­jét, a nehéz vasbetonrészeket. Nemcsak a világítótesteket szerelték le, hanem a falból a vezetékeket is kiszedték. A szörnyű pusztítás láttán az rt. elhatározta, mementó- ként egy részt meghagy meg­csonkított állapotában, hogy minden idelátogató lássa, mi­lyen vandál munkát lehet vé­gezni. Bajnok Bábolna (KM) — A va­sárnap zárult Bábolnai Gazdanapokon területi szántóversenyt tartottak, amelyen csakúgy, mint az elmúlt évben ismét szabol­csi siker született. A nyír­egyházi Zetor-Vass Kft. két Zetor gépével a 100 LE-s kategóriában az első és a második helyet szerez­ték meg. Az országos szán­tóversenyt Bolyban, a he­lyi állami gazdaság terüle­tén októberben rendezik, amelyre a területi győztes Zetorok és az ekével is jól forgolódó traktorosaik is meghívást kaptak. A Direct-Line Kft. az újjá­építést először bontással kezd­te, majd 2,5 hónap alatt a teljes átalakítást (a tetőfedéstől a vil­lanyszerelésig) elvégezte, kaptuk az információt Kele­men János ügyvezető igazga­Pécel (MTI) — Kedvezőek a Budapest határában, Pé- celen megnyílt nagybani pi­ac első forgalmi tapasztala­tai. Alig egy hónapos működése máris bebizonyította, hogy szükség van a fővárost ellátó második ilyen kereskedelmi központra is. A Rik Kft. által 11 hektárnyi területen működ­tetett piacon fokozatosan élén­kül a forgalom, elsősorban a keleti és az északkeleti ország­részekből hozzák ide portéká­jukat a termelők, időt, fáradsá­got takarítva meg, mert nem tótól. Október végére pedig egy hasonló csarnokot készít el a cég. — Az aratás befejezésére készült el a csarnok, amelyben gabonát raktározunk — mond­ta dr. Tóth János. — Az rt. kényszerülnek átaraszolni a fővárosi zsúfolt utakon, hogy elérjék a Nagykőrösi úti pia­cot. Pécelen naponta 17 órakor megindulhat a kereskedés — míg a Nagykőrösi úti piac csak éjfélkor nyitja meg kapuit. Egyelőre naponta csupán 20- 30 tonnányi friss áru érkezik ide, de a forgalom felfutásakor akár napi 8-10 ezer tonna zöldség-gyümölcs is gazdát cserélhet az új nagybanin. Az esetlegesen megmaradt készleteket egyébként a kft. felvásárolja a termelőktől, és másnap maga értékesíti. A idén bővítette tevékenységét, gabonakereskedelemmel is foglalkozik, ehhez plusztároló kapacitás kellett. A betárolt gabona egy részéből lisztet ké­szítünk, ennek keleti exportja folyamatosan zajlik. terv szerint a Rik Kft. előszer­ződést köt majd a zöldség­gyümölcs átvételére, ami biz­tonságot nyújt a termelőnek és a kereskedőknek is. Sztan- kóczy Pál, a társaság igazgató­ja szerint az új nagybani piac­tól azt várják, hogy javuljon a főváros ellátása, s az egészsé­ges konkurencia az árakra is kedvező hatást gyakoroljon. Jó hír ez a nagybani piac a mi régiónk termelőinek is, azon­ban nehogy olyan helyzet alakuljon ki, mint egykor a Bosnyák téren uralkodott, ahol a maffia tartotta kezében a pia­cot és határozta meg az árakat. Jobb ellátás, olcsóbb ár Kedvező tapasztalatok a péceli nagybani piac egy hónapjáról Horvát panasz magyar rendőrökre Zágráb (MTI) — A horvát Helsinki Bizottság a budapesti Helsinki Bizottsághoz fordul azoknak a horvát vállalkozók­nak az ügyében, akiknek ma­gyarországi tevékenységét a rendőrség vizsgálja — adta hí­rül hétfői számában a Növi List című fiumei napilap. Az ellenzéki újság, amely az utóbbi időben több cikkében is arról adott hírt, hogy a magyar rendőrség állítólag horvát vál­lalkozókat zaklat, legfrissebb számában olyan vállalkozókat szólaltatott meg, akik boltokat működtetnek a magyar-horvát határnál, s állításuk szerint a magyar rendőrség házkutatást tartott náluk, lefoglalta gépko­csijaikat és vállalkozásaik do­kumentációit. A megszólalta­tottak arról panaszkodtak, hogy bűnözőként kezelték őket, tevékenységük folytatá­sához elengedhetetlen doku­mentációjukat nem kapták vissza. Egyikük elmondta, hogy a horvát állampolgárok naponta 15 millió német már­kára becsült összeget költenek a magyar-horvát határ mentén létesített üzletekben — a hor­vát sajtó szerint a magyar ár­színvonal (különösen az élel­miszereknél) minimum 50 százalékkal alacsonyabb a hor- vátnál —, s „a rendőrségi in­tézkedések miatti” bevételkie­sés a magyar államot is sújtja. A horvát sajtó mindeddig nem adott hírt arról, hogy nem a magyar rendőrség, hanem a Vám- és Pénzügyőrség vizs­gálja a horvát vállalkozók ma­gyarországi tevékenységét. A horvát közvélemény minded­dig nem kapott tájékoztatást arról sem, hogy a horvát vál­lalkozók vámmentesen vihet­nek be gépkocsikat hazájukba, ha igazolják, hogy legalább két évig állandó magyarorszá­gi bejelentett lakhellyel ren­delkeznek. Ebben az esetben ugyanis Magyarországon sem kell vámot fizetniük a Nyuga­ton vásárolt gépkocsik után, hanem csak biztosítékot kér­nek tőlük a magyar szervek. Magyar illetékesek nyilatko­zatai szerint az ügyben olyan horvát vállalkozó is van, aki mindössze 300 márka tőkével (ráadásul 2 társával együtt) in­dított „vállalkozást” Magyar­országon, állandó magyaror­szági bejelentővel rendelke­zik, s 55 000 márka értékű gépkocsiját akarta kedvezmé­nyesen vámkezeltetni. Magyar sajtójelentések szerint a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói azt is vizsgálják, hogyan je­lentkezhettek be ugyanazon állandó magyarországi lakó­helyre többen is azon horvát vállalkozók közül, akik az ügyben érintettek. A zágrábi magyar nagykö­vetség a horvát sajtónak adott tájékoztatásaiban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a magyar szervek kivizsgálják azokat a panaszokat is, amelyeket hor­vát vállalkozók tettek a ma­gyar nyomozószervekkel szemben. Visszacsábítani a vendéget Konferencia Lipóton a falusi turizmus fejlesztéséről szabolcsi felszólalóval Lipót (MTI, KM) — A falusi turizmus fejlesztéséhez, szín­vonalának emeléséhez köz­ponti támogatásra van szük­ség, ezzel szemben akik ezt az ágazatot az elmúlt hét évben saját erőből létrehozták, az szja-kedvezményen kívül egyéb kormányzati segítséget nem kapnak — közölte a tisza- löki „Titusz” Iroda vezető Kó- rikné Tér ebes Mária a Falusi Turizmus Országos Szövetsé­gének alelnöke pénteken Li­póton. A szigetközi település adott helyet a falusi turizmus szervezésével és bonyolításá­val foglalkozó szervezetek ta­lálkozójának. A tanácskozá­son egyebek között elhang­zott: a falusi turizmus ügyeit vállaló szövetség ma már csaknem száz civil szervező­dést fog össze, hálózata „lefe­di” az egész országot. Az alelnök elmondta: a szer­vezet jelenleg az idegenforga­lomba bekapcsolódó települé­sek kritériumrendszerén dol­gozik, vagyis igyekszik körvo­nalazni, milyen legyen egy fa­lusi turizmusra alkalmas tele­pülés külső képe. Javaslataikat a települések önkormányzati vezetőinek figyelmébe ajánl­ják majd. A konferencián a szakembe­rek szorgalmazták egy infor­mációs bázis létrehozását; ez segítséget nyújthatna a falusi turizmus kínálta élményekre vágyó érdeklődőknek. Mások a sikeres piacra lépés érdeké­ben az egyes régiók egyesüle­teinek jobb együttműködését sürgették. Felvetődött az a javaslat is, hogy nyolc-tíz falu el­tarthatna egy-egy szakem­bert, aki ötletekkel, tanácsok­kal, piackutatással segítené a falusi vendéglátókat, hogy a falusi turizmus ne csupán ágy­kiadás, hanem vendégfogadás legyen, s a vendég visszatér­jen. A maffiák szorításában Prága (MTI) — Csehor­szág területén egyaránt működnek kis helyi maffi­ák és nagy nemzetközi bűn- szövetkezetek. A legtöbb bűnöző Oroszországból, Ukrajnából és a Kauká­zus vidékéről érkezhetett Prága liberális vízumpoliti­kájának köszönhetően. A Lidové Noviny című prágai lap szerint a legbru- tálisabbak a csecsen ban­dák. A csecsének magas ke­reset ígéretével a FAK-álla- mokból csábítanak lányo­kat Csehországba, ahol dro­gokkal és kínzással veszik rá őket a prostitúcióra. Ked­venc módszerük, hogy órá­kig tartják hideg vízben a lányokat. A csecsének után az ukránok, majd az oro­szok következnek a veszé­lyességi rangsorban. Az U Holubu nevű prágai étte­remben végrehajtott, sok vitát kiváltó rajtaütés nyo­mán derült ki — írta a prá­gai lap —, hogy a vendéglő tulajdonosa, az Arotex cég a Szemjon Mogilevics-féle szervezethez, vagy jobban ismert nevén a szolncevói maffiához kötődik. A ban­da fegyverek, kábítószerek, régiségek és aranytárgyak nemzetközi kereskedelmé­vel, prostitúcióval és pénz­váltással foglalkozik. A lap azt írja, hogy a bűn- szervezet központja Buda­pesten, egy Arigon Oil Kft. néven létesített cég leple alatt működik. A vállalat a magyarországi privatizáció során megszerezte a Mag- nex és az Army-Coop fegy­vergyárakat, és szerte a vi­lágon (javarészt fiktív) vál­lalatokat létesített, hogy ál­cázza a piszkos pénzek tisz­tára mosását. Egy másik, Csehország­ban működő veszélyes ban­da az oroszországi Rosz- tov-na-Donu-ból szárma­zik, s a Rosztovi maffia né­ven ismert. Rendőrségi for­rások szerint egy grúz szár­mazású afganisztáni hábo­rús veterán, Dzsamal Msi- ladze köré csoportosul. Msiladze 1993-ban HGR néven vállalatot jegyezte­tett be egy Telvak nevű cseh állampolgárral közö­sen, aki az összekötő ka­pocs számára a csehországi cigány alvilághoz. A rosz­tovi maffiával áll kapcso­latban Samil Megomedov dagesztáni csoportja, amely védelmi pénzek behajtásá­ra, orosz bevándorlók és tu­risták kirablására, ember- csempészetre szakosodott. Az egyik leghírhedtebb csecsen banda az Azda- mov-klán, míg a Szolotu- csov-maffia a legismertebb ukrán bűnbandák közé tar­tozik. Rendőrségi szakértők szerint azerbajdzsán és ör­mény bűnözői csoportok is próbálják megvetni lábukat a Cseh Köztársaságban, akárcsak a taganiak, a ma- zúriak vagy a moszkvai maffia podolszki ága. _Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. szeptember 8. Vétel Eladás Középárf. 305,18 321.73 312,36 Angol font 304.71 319,83 312.27 304.62 320,25 312,44 138.39 149,15 143,41 Ausztrál dollár 139,52 147,36 143,44 139,23 147,84 143,53 512,36 549,34 528.21 Belga frank* 512,93 542,97 527,95 512,61 544,32 528,46 27,63 29,78 28,63 Dán korona 27,62 29,62 28,62 27,78 29,50 28.64 35,06. 37,78 36,33 Finn márka 35,10 37,58 36,34 35,28 37,34 36,37 31,43 33,70 32,40 Francia frank 31,48 33,30 32,39 31,53 33,31 32,42 93.89 100,66 96,79 Holland forint 94,00 99,50 96,75 94,16 99,48 96,82 156,56 168,73 162,24 Japán yen* 157,80 166,52 162,16 157,49 167,23 162,36 137.12 147,77 142,09 Kanadai dollár 138,27 145.89 142,08 137,86 146,39 142,13 106,44 112,22 108,95 Német márka 106,07 111,85 108,96 106,60 111,78 109,05 25.56 27,55 26,49 Norvég korona 25,62 27,38 26,50 25,73 27,32 26,53 108.40 116,22 ..................111,75 Olasz líra** 108,73 114,73 111,73 108.9Q 114,72 111,81 15.14 15,96 15,49 Osztrák schilling 15.07 15,89 15,48 15,11 15,89 15,50 102.13 113,96 107,51 Portugál escudo 103,75 111,17 107,46 104,34 110,80 107,57 124,68 134,37 129,20 Spanvol peseta* 125,49 132,81 129,15 125,39 133,15 . 129,27 130,02 137,07 133,08 Svájci frank 129,44 136,54 132,99 129,76 136.69 133,23 24.40 26,30 25.29 Svéd korona 24,88 26,12 25,30 24.56 26,08 25,32 191,79 202,19 196,30 USA dollár 191,79 200,79 196,29 191,47 201,29 196,38 206,42 222,47 213,91 ECU 206,60 220,76 213,68 207,55 220,39 213,97 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom