Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek 8 Kelet-Magyarország ORSZÁG, VILÁG Spliti csúcs Belgrad (MTI) — Alija Izetbegovic boszniai és Franjo Tudjman horvát el­nök szerdai spliti csúcsta­lálkozója bebizonyította, hogy a daytoni egyezmény nem halott, s hogy a két fél együttes erőfeszítéseivel teljes egészében végre lehet hajtani a másfél évvel ez­előtt aláírt boszniai béke- szerződést — vélekedett csütörtöki kommentárjában a Vjesnik című zágrábi na­pilap. Az újság értékelése sze­rint örülhetnek a derűlátók, mivel a két államfő meg­erősítette: a daytoni egyez­ményt nem lehet mással felváltani, s csak ez a szer­ződés eredményezheti a boszniai politikai válság tartós rendezését. A Vjes­nik azt is hangsúlyozta, hogy a csúcs napirendjén olyan kérdések is szerepel­tek, amelyek megítélése nem egyforma, ám a talál­kozót nem a vita hangulata uralta. „A vitás kérdéseket majd később, a két fél által aláírt közös nyilatkozat alapján oldják meg” — vé­lekedett a zágrábi lap. A Slobodna Dalmacija is azt tartotta a legfontosabb­nak a csúccsal kapcsolat­ban, hogy a találkozó jó hangulatban zajlott le. „Kü­lönösen fontos volt a csúcs első fele, amelynek során négyszemközti tárgyalás folyt a két államfő között” — idézte a lap Mate Granic horvát külügyminisztert, aki azt is kiemelte, hogy mindkét fél objektív állás­pontot vár el a hágai Nem­zetközi Törvényszéktől. Ultimátum az emberrablóknak Moszkva (MTI) — Büntet­lenséget ígért Aszlan Masz- hadov csecsen elnök min­den emberrablónak a köz­társaság területén, ha au­gusztus 10-éig feltétel nél­kül szabadon engedik tú­szaikat. A vasárnap lejáró határ­időt követően Maszhadov már rendkívüli intézkedé­seket helyezett kilátásba az illegálisan fogva tartottak kiszabadítása, s a további emberrablások megakadá­lyozása érdekében. Az orosz-csecsen háború idején és azt követően a fegyveres osztagok számos túszt ejtettek, s többségüket csak jelentős váltságdíj lefi­zetése után bocsátották sza­badon. Csecsenföldön je­lenleg is több tucat túszt tartanak fogva — köztük öt orosz újságírót —, s Groz­ny egyelőre nem sokat tu­dott tenni kiszabadításuk érdekében, habár Moszkva minden tárgyalási fordulón a foglyok kiengedését kö­vetelte. Figyelemre méltó, hogy Maszhadov éppen Ivan Ribkin, az orosz nem­zetbiztonsági tanács titká­rának grozniji tárgyalásai előtt fenyegette meg az em­berrablókat. Ribkin az orosz és a csecsen elnök csúcstalálkozóját készíti elő, amely a csecsen újjá­építési program és a kétol­dalú kapcsolatok fejlődésé­nek kérdéseiben hivatott dönteni. Az emberrablások, túsz­ejtések mindennaposak a kaukázusi körzetben, s nemcsak Csecsenföldön. Évszázados hagyomány, hogy az ellenségeskedő fe­lek foglyaikat megfelelő váltságdíj ellenében bántat- lanul kiengedték, s gyakran elsősorban a pénzért ejtet­tek túszokat. A múlt szá­zadban kötött csecsen- orosz szerződésekben is szerepelt már, hogy a cse­csének tartózkodnak az em­berrablásoktól, cserébe pe­dig az oroszok a fegyveres akcióktól. Haszan Szerbiev csecsen főügyész Maszhadov beje­lentése kapcsán hangsú­lyozta: Groznij szerint el­lenséges államok titkos- szolgálatai állnak az ember­rablások mögött, s az akci­ók célja a csecsen társa­dalom megosztása. Bili Clintont jelképező bábut gyújtanak fel a pakisztá­ni iszlám fundamentalista párt tagjai Iszlámábádban. Akciójuk oka egy amerikai ügyvédnek a palesztin nemzetet sértő kijelentése AP-felvétel A Palesztin gyerekek sé­tálnak egy engedély nélkül épített, izraeliek által lerom­bolt ház romjain Qatanehben. A múlt heti, 15 áldozatot követelő ket­tős öngyilkos merénylet következté­ben Netanjahu izraeli miniszterelnök felfüggesztette a béke­tárgyalásokat, töme­ges letartóztatásokat és utazási tilalmat rendelt el Ciszjordániá- ban és Gázában, vala­mint leállította az Arafat önkormányzatá­nak folyósított adók átutalását AP-felvétel A sajtó és a táblaháborű Bukarest (MTI) — A két leg­nagyobb példányszámú és be­folyású bukaresti napilap, az Adevarul és az Evenimen- tul zilei egymással valóság­gal versenyezve bélyegzi meg az RMDSZ-nek a kétnyelvű helységnévtáblák állításá­ra irányuló igyekezetét Ma­ros, Kolozs, Szatmár és más megyékben, illetve azt a ,rö­vidlátó engedékenységet”, amivel a kormány úgymond kiszolgálta kisebbségi koalíci­ós partnerét. Az Adevarul, beszámolva az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerdán Torda- szentlászlón tartott megbeszé­léséről a szövetség polgármes­tereivel, amelyen a 22. számú sürgősségi kormányrendelet kisebbségjogi előírásai alkal­mazásának helyi stratégiáját Prága (MTI) — Az évszázad árvize után most a fertőzés szedi áldozatait Csehország keleti részén és Morvaország­ban. Míg az árvíz a végleges hivatalos adatok szerint 49 emberéletet követelt, addig az elárasztott területeken fellé­pett helyi járványok és fertő­zések következtében már to­vábbi két személy meghalt, míg ketten az ostravai kórház­és taktikáját vitatták meg, azon a véleményen van, hogy a kétnyelvű feliratok alkalma­zásával „Erdély elmagyarosí- tása következik be — a kor­mány cinkosságával”. Az el- magyarosítást elsősorban ab­ban látja, hogy magyar hely­ségnevekként az RMDSZ az 1918 előtti, az osztrák-magyar birodalomban honos történel­mi elnevezéseket kívánja használni, nem pedig a hivata­los román elnevezések „pon­tos megfelelőit”. (Mint isme­retes, Erdély Romániával való egyesítése után valóságos kampány indult, hogy a ma­gyarosan hangzó román erdé­lyi helyneveket „tősgyökere­sekkel” helyettesítsék; ilyen eset például Dicsőszentmár- ton-Timaveni, Marosvécs- Brancovenau, Csíkszentdo­ban fekszenek életveszélyes állapotban. A higiénikusok szerint a fertőzéseket elsősor­ban a patkányok terjesztik, amelyek az árvíz után igen el­szaporodtak. A veszélynek fő­ként azok vannak kitéve, akik­nek a testükön lévő karcolá­sok, vérző sebek a megfertő­zött vízzel, pocsolyával kerül­nek közvetlen kapcsolatba. Amennyiben a fertőzött sze­mokos-Izvorul Olt, Várfalva- Moldovenesti stb.) A Kolozs megyei RMDSZ- szervezet határozata értelmé­ben a kétnyelvű feliratokat há­rom lépcsőben szerelnék fel; leghamarabb azokban a hely­ségekben, ahol RMDSZ-es polgármester van, másodjára ott, ahol az RMDSZ alpolgár­mesteri beosztással bír; végül maradnak a „vitatott” helyze­tek, mint amilyen Kolozsvár is. Az RMDSZ beismerte: ott csak akkor kerülhet sor a sür­gősségi rendelet alkalmazásá­ra, ha Gheorghe Funar szélső­séges polgármestert menesz­tik. Több ízben is felszólítot­ták már Alexandra Farcas pre­fektust, hogy menessze a pol­gármesterségből az RNEP volt elnökét. mély időben orvoshoz fordul antibiotikumokkal gyógyítani lehet. Késői beavatkozás .esetén viszont mintegy 40 százalékos az elhalálozási arány. A hivatalok ezért felhívták a romokat eltakarítok figyelmét, hogy minél hamarabb tüntes­sék el a házuk környékén talál­ható kisebb-nagyobb pocso­lyákat. Az Evenimentul zilei csü­törtökön közölt vezércikkében a főszerkesztő Comel Nisto- rescu éppen arra figyelmeztet: Funar menesztése a mai hely­zetben föléme hőssé avatásá­val. Érvelése szerint a ro­mán-magyar kapcsolatok nor­mális mederbe terelése egyel­őre csak lehetőség, amit nem lehet „gyorsítani”, „erőszakol­ni”, „hirtelen” intézkedések­kel megoldani. Az RMDSZ és a kormánykoalíció tévedésnek tartja, hogy gyors megoldást hoznak egy olyan problémára, ami türelmet, időt kíván. Az etnikumok közötti kommuni­kációnak és közeledésnek ala­posan megfontolt, összehan­golt parlamenti jóváhagyással bíró törvényekre van szüksé­ge, nem gyorstalpaló, hirtelen ideiglenességekre. Vizsgálat Agana, Szöul (MTI) — A legfrissebb hivatalos köz­lemény szerint 227 halálos áldozata van a dél-koreai KAL légitársaság Boeing 747-es repülőgépét ért szerda hajnali katasztrófá­nak. Hárman szerdán este belehaltak sérüléseikbe, így 27-re csökkent a túl­élők száma. Közülük is többnek olyan súlyos az ál­lapota, hogy kétséges, si­kerül-e megmenteni életü­ket. A KAL 801. számú Szöulból Guamba tartó já­rata 254 emberrel a fedél­zetén szerdára virradóra feltehetően a rossz időjárás és navigációs hiba miatt egy hegyoldalnak ütközött, és kigyulladt. A csendes-óceáni Guam szigetén csütörtökön a mentők egy időre beszün­tették a holttestek össze­gyűjtésének munkálatait, hogy a helyszínre érkezett amerikai szakértők meg­vizsgálhassák a roncsokat. A1 Riggle ezredes, az ame­rikai légierő tisztje a hely­színen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az ameri­kai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) szakértői hamarosan megkezdik a vizsgálatot. A roncsok között még mintegy száz holttest lehet — mondta az ezredes. Kö­zölte, hogy a bozóttal és borotvaéles trópusi fűvel benőtt területen szétszórt roncsok már nem izzanak, bár a levegő hőmérséklete 35 fok körül jár, s a men­tésben segítő mintegy 300 katonának nincs könnyű dolga. Négyen a vonat alatt Pozsony (MTI) — Négy em­bert gázolt halálra és további hármat súlyosan megsebesített csütörtökön reggel az iglói já­rás területén haladó nyílt vasú­ti pályás a Kriván nevű gyors­vonat. A Hamburbadzo nevű vállalat cigány származású férfiakból álló pályamunkásai­nak csoportja a nyílt pályán hangos munkagépekkel dolgo­zott. Ezért és a szomszédos sínpáron elhaladó tehervonat zakatolása miatt nem hallották a közeledő gyorsvonat figyel­meztető sípjelét. Négy férfi a helyszínen szörnyethalt, há­rom megsebesült, a csoport to­vábbi négy tagja pedig sérülé­sek nélkül megúszta a balese­tet. Mustárgáz az öbölben Kijev (MTI) — Az ukrán ha­ditengerészet delfincsapata második világháborús vegyi fegyvertartalékot fedezett fel a Krím félszigeti Szevasztopol kikötőjének egyik öblében. Az Intelnews hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a tengeri emlősök kilenc, mus­tárgázzal megtöltött konténert, továbbá öt robbanószerkezetet és három tüzérségi lövedéket fedeztek fel a Kazacsij-öböl- ben 7-20 méteres mélységben. A fegyvereket a szovjet csa­patok süllyesztették a vízbe 1942-ben, nem sokkal azelőtt, hogy Szevasztopol a náci csa­patok kezére került. A bom­bák, a lövedékek és a harci gázt tartalmazó tartályok 55 évig érintetlenül hevertek a mélyben. Az ukrán haditenge­részet különleges egysége ki­emelte az öbölből az egykor elrejtett fegyvereket, amelyek közül a mérgező gázok a hosszú víz alatti tárolás során esetleg megfertőzhették a kör­nyező vizeket. Saját vizeletét itta Peking (MTI) — Li Jung-seng kínai utazó az első ember, aki­nek bizonyítottan sikerült át­kelnie nyáron egy sivatagi „halálövezeten”. Eposzba illő felfedező útja során több ízben kénytelen volt saját vizeletét inni, hogy életben tudjon ma­radni — jelentette az Új Kína hírügynökség csütörtökön. Negyven napig tartott, amíg a magányosan utazó Li átkelt az északnyugat-kínai Hszin- csiang tartományban fekvő Lop-nór sivatag legveszélye­sebb részén, ahol nappal a hő­mérő higanyszála eléri a 70 Celsius-fokot. A „halálövezet­nek” nevezett területen tavaly életét vesztette egy másik kí­nai felfedező, Ju Csun-sun. Árvíz után fertőzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom