Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

1997. augusztus 29., péntek ORSZÁG-VILÁG Látványos menesztés Bukarest (MTI) — Viha­ros, késő estébe nyúló szer­dai kormányülés után csü­törtökön menesztették állá­sából a román kormány el­lenőrző főosztályának ve­zetőjét. Valerian Stant, aki korábban néhányszor már nyilvánosságra hozta az egykori és a mai vezető em­berek számlájára írható tör­vénytelenségek egész sorát. Mint ismeretes, hetekkel ezelőtt nagy visszhangot keltett az a lajtstrom, ame­lyet az illegális lakástranz­akciókban érintett egykori és mai vezető emberekről készített és juttatott el mind a sajtóhoz, mind az ügyész­séghez. Mivel tette előtt nem konzultált sem a kor­mánnyal, sem magával a kormányfővel, figyelmez­tetést kapott. A lajtstromon természe­tesen szerepelt a jelenlegi roman kormánykoalíció né­hány vezetője is: Petre Ro­man, a szenátus és a De­mokrata Párt elnöke, Adri­an Severin külügyminiszter és Traian Basescu közleke­désügyi miniszter, vala­mennyien a DP vezetői, akik a Petre Roman 1990- 91-es kormány fősége ide­jén, mint akkori kormány­tagok, törvénytelenül jutot­tak luxuslakáshoz. Valerian Stan azonban nem nyugodott, s a kor­mányfő tudta nélkül — aki­nek közvetlen irányítása alatt dolgozott — újabb megkeresést juttatott el az ügyészségre Petre Roman és társai lakásügyében. A román kormány ille­téktelen egyéni kezdemé­nyezésnek, fegyelmezetlen­ségnek minősítették Valeri­an Stan tettét, aki illetékte­lenül kétségbe vonta a leg­főbb ügyészség további döntéseit és túllépte hatás­körét. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták: a menesztésnek sem­milyen politikai háttere nin­csen. A csütörtök reggeli ro­mán lapok nagy teret szen­telnek a látványos személyi ügynek, hangsúlyozva, hogy a Demokrata Pártot ért „kormánytámadás” azért fölötte kínos, mert a koalíciós partner éppen e hét végén tartja országos értekezletét Iasiban, s a ko­alíció legfelsőbb szintjén éppen a napokban mondták ki, hogy minden körülmé­nyek között a legfontosabb a kormány egysége. Egyetemre pályázóknak Budapest (KM) — Újság­írás iránt érdeklődők szá­mára nulladik évfolyam indul a Budapest Média Intézetben az 1997/98-as tanévben. A szegedi József Attila Tudományegyetem, kihelyezett budapesti tago­zatán két szemeszteres új­ságíró-kommunikáció sza­kos képzésre lehet jelent­kezni 1997. szeptember ló­éig. Az önköltséges kurzus lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók államilag elis­mert középfokú képzettsé­get szerezzenek az újságíró, illetve a Public Relations szakmában, és megfelelő eredmény elérése esetén felvételi nélkül kezdhetik meg egyetemi tanulmánya­ikat az egyetem első évfo­lyamán. Érdeklődni lehet: JATE- BMI Bp. 1191 József Attila u. 74. (tel: 157-5622). Jasszer Arafat palesztin vezető integet a nyugati par­ti Hebronba érkezésekor. Arafat üdvözölte a Betle­hem ellen elrendelt, egy hónapja tartó izraeli blokád feloldását. A palesztin vezető elmondta, hogy Izrael­nek a nyugati parton és a gázai övezetben is teljesen fel kellene oldania a zárlatot AP-felvétel Már a járdán sem közle­kedhet biztonságban a járókelő, és még a rend­őrautóban sem bízhat meg a polgár — enged­heti meg magának a gondolatot a hongkon­gi utca nyüzsgő forga­tagának embere. Rend­őrautó szabályosan köz­lekedő gyalogosokba rohant bele csütörtökön Hongkong egyik zsúfolt üzleti negyedében. A baleset következtében egy ember életét vesz­tette, kilencen megse­besültek, közülük hár­man súlyosan. A rend­őrségi jelentés szerint az autót vezető rendőr elvesztette a járműve feletti uralmat, miköz­ben egy meredek úton haladt lefelé AP-felvétel Ügydöntő referendum Akár két népszavazás is lehet • Csökken az adóteher • Az ellenzék óvatos (Folytatás az 1. oldalról.) Budapest (MTI) — A kor­mány egyhangúlag úgy dön­tött, hogy javasolja a parla­mentnek: az Országgyűlés kéije fel a köztársasági elnö­köt, hogy 1997. november 16- ára írjon ki ügydöntő népsza­vazást a NATO-hoz való csat­lakozás, valamint a földtulaj­donlás kérdésében. A miniszterelnök mindeh­hez hozzátette, hogy a kor­mány azt is javasolja az Or­szággyűlésnek: a szeptember 8-i első parlamenti plenáris ülésen kezdjék meg a földtör­vény módosítására benyújtott előterjesztés általános vitáját, ám a módosító javaslatok fe­letti határozathozatalt és a zá­rószavazást csak a népszava­zás eredményének ismereté­ben ejtsék meg. A miniszterelnök hangsú­lyozta: a népszavazási kezde­ményezés nem azt jelenti, hogy a kormány magáévá tette volna az ellenzéki pártok ja­vaslatait, hiszen az ellenzék kezdeményezése megítélése szerint kimondottan Európa- ellenes. Arról van szó, hogy eleget kívánnak tenni a társa­dalmi igényeknek, és tiszta, megnyugtató helyzetet akar­nak teremteni e kérdésekben. Aláhúzta, hogy a kormánynak nincs félnivalója az ügydöntő népszavazásoktól. A földtulajdonlással kap­csolatosan a miniszterelnök fi­gyelembe ajánlotta, hogy je­lenleg a földek mintegy 20 százaléka parlagon hever. Az ország elemi érdeke, hogy nö­vekedjen a kihasználtság. A kormány azt szeretné, ha több tőke áramlana be e területre, mert ezáltal lehetne biztosítani a gazdálkodók életkörülmé­Budapest (MTI) — A kor­mány által folytatott „reform­hadjárat” folyamatosan sérti a betegek érdekeit és megtakarí­tást sem hoz — jelentette ki csütörtöki budapesti sajtótájé­koztatóján Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő, az MDNP alelnöke. Úgy véleke­dett, hogy a kabinet a szakma­ilag megalapozatlan intézke­déseinek következtében előre megjósolható volt az egész­ségbiztosítási alap 48 milliárd forintra becsült hiánya. Pusztai Erzsébet megje­nyeinek javulását. Igen fontos­nak ítélik továbbá, hogy Ma­gyarországon ekkora hordere­jű kérdésben ne szülessen Eu- rópa-ellenes döntés, márpedig úgy vélik, az ellenzék javasla­ta ebbe az irányba mutat. Ezért szeretnék megnyerni a kor­mány álláspontjához a lakos­ság támogatását. Ami pedig a NATO-hoz va­ló csatlakozás kérdését illeti, Horn Gyula kijelentette: maxi­málisan bízik abban, hogy a szavazók nagy része a csatla­kozás mellett dönt. Aláhúzta továbbá, hogy a kormánynak nincs félnivalója az ügydöntő népszavazásoktól. Kuncze Gábor mindehhez hozzátette, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége olyan rendkívüli horderejű ügynek tekinti a NATO-csatlakozást, amelyet szeretne kivonni a politikai vi­ták köréből. Ezért elfogadják a népszavazás ügydöntő jelle­gét, hogy mostantól a viták az érdemi kérdésekről folyhassa­nak. A népszavazás lebonyolí­tásához szükséges költségeket egyébként a kabinet 500 millió forinttal megtoldotta, így összesen 2,5 milliárd áll e cél­ra rendelkezésre. Horn Gyula az újságírók kérdésére válaszolva elvileg elképzelhetőnek i nevezte, hogy — amennyiben sikerrel jár az ellenzék aláírásgyűjtő akciója — két népszavazást is tartanak földügyben. Óvott ugyanakkor egy ilyen megol­dástól, megvilágítva, hogy egy referendum megrendezése kétmilliárd forintba kerül. Ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanazon témában két éven belül nem lehet népszavazást tartani. Azt is jelezte, hogy nyitott újabb hétpárti egyezte­tésre a népszavazások ügyé­gyezte, hogy semmi nem lett az ágyszám-csökkentésektől remélt megtakarításból és az egészségügyi hozzájárulás be­vezetése is csak annyit ered­ményezett, hogy tovább csök­kent a járulékfizetési hajlan­dóság. Példaként hozta még fel a községi kis laborok ügyét, amelyek bezárása a tb útikölt­ség-kiadásainak növekedésé­hez vezetett. A képviselőnő szerint jelen­leg újabb adósságfelhalmozó­dás van folyamatban a kórhá­zaknál. A takarékossági intéz­ben, jóllehet ennek sok értel­mét nem látja, hiszen egyes el­lenzéki pártok a vélemény- nyilvánító népszavazás kezde­ményezéséről szóló megál­lapodást sem tartották be. A miniszterelnök a további­akban bejelentette, hogy a kor­mány megvitatta a jövő évi adótörvények tervezetét. A ka­binet kezdeményezi, hogy 1998. január elsejétől módo­sítsák a három hektárnál ki­sebb területű termőföldek bér­beadásával kapcsolatos szabá­lyokat és töröljék el a kistulaj­donosokat eddig a bérbeadás után terhelő 20 százalékos for­rásadót. Ezzel egyrészt a gaz­dák jövedelmét kívánják emelni, másfelől az a céljuk, hogy visszaszorítsák az illegá­lis bérbeadásokat, a „zsebszer­ződések” gyakorlatát Hóm Gyula hangsúlyozta, hogy a kormány tulajdonsemleges­ségre törekszik mezőgazdasá­gi politikájában. Éppúgy érde­ke elősegíteni a kistulajdono­sok boldogulását, mint támo­gatni a szövetkezeteket. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter és az igaz­ságügyminiszter közös előter­jesztését az adórendszer 1998. évi változtatásának irányáról, és döntött az ehhez fűződő tör­vényi módosítások tervezeté­ről. Kiss Elemér aláhúzta: 1998 az adózás terén a stabili­tás éve lesz, a kormány alap- követelményként fogalmazta meg, hogy az adóterhelés nem nőhet. A személyijövedelema- dó-törvénytervezet adóemel­kedést nem tartalmaz, sőt egyes kedvezmények hatására a lakosság adóterhei csökken­nek. Az adótábla nem válto­zik, a bérjellegű jövedelmek­nél azonban az adójóváírás mostani, havi 3600 forintos kedések gyakran az ellátás ro­vására mennek, a Heim Pál Gyermekkórházban például elképzelhető, hogy a létszám- csökkentés miatt a vidéki gyermekek kezelését nem tud­ják vállalni. Pusztai Erzsébet aggódik a kórházakhoz kine­vezendő csődbiztosok miatt is: nincs válasz ugyanis arra a kérdésre, hogy az érintettek megfelelő egészségügyi képe­sítéssel rendelkeznek-e majd, és hozhatnak-e olyan döntése­ket, amelyek következtében sérül a betegellátás. összege 4000 forintra emel­kedne a kormány javaslata szerint, azaz évi összege 48.000 forintra nő. A nyugdíj- reformmal kapcsolatos ked­vezmény lesz az, hogy a köte­lezően befizetett nyugdíjjáni- lék 25 százalékát le lehet majd vonni az éves adóból. A beru­házásokhoz kapcsolódó adó- kedvezmény, hogy ha elmara­dott térségben 3 milliárd fo­rintnál nagyobb beruházást kezdeményez valamely vállal­kozás, akkor ez a beruházás tíz évre szóló adókedvezményben részesül. Az áfa-törvénnyel kapcsolatos módosulás lesz, hogy a déligyümölcsöket 12 százalékos mértékkel adóztat­ják. A kormány csütörtöki ülé­sén első olvasatban megtár­gyalta a jövő évi költségvetés konkrét számait is. A terv az, hogy a kormány véglegesen szeptember 11-én dönt az 1998-ra szóló költségvetési törvényjavaslatról, amelyet előtte megvitat az ÉT és a KI­ÉT is. A jövő évi költségvetés összeállításánál a kormány a következő makrogazdasági mutatókkal számolt: 1998-ban a bruttó hazai termék 3-4 szá­zalékkal emelkedik, az éves infláció 13-14 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg 2-2,5 milliárd dolláros hiánnyal zár jövőre. Ennekriapján a bruttó kere­setek jövőre 14-15 százalékkal emelkednek, a nettó keresetek várhatóan 15-16 százalékkal nőnek, így a reáljövedelem 2 százalékkal emelkedik. Az ellenzéki pártok öröm­mel üdvözölték a kormány döntését, de érdemi nyilat­kozatot csak a döntés részlete­inek megismerése után tesz­nek Rablás Kecskemét (MTI) — Szerdán délután kirabolt és megerőszakolt egy 70 éves városföldi asszonyt egy is­meretlen férfi. Egy pohár vizet kért, majd földhöz vágta a poharat és betusz­kolta a nénit a lakásba, ott megerőszakolta, pénzt és ennivalót követelt. A sze­rencsétlen asszony odaadta kétezer forintját, kenyerét, szalonnáját. Az ismeretlen felkutatására és elfogására indított akció ez idáig nem járt eredménnyel. Nő a kórházak adóssága Pusztai Erzsébet sajtótájékoztatója az egészségügyről .1 □

Next

/
Oldalképek
Tartalom