Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-28 / 200. szám
1997. augusztus 28., csütörtök Nyíregyházi KisKelet Kelet-Magyar ország 13 Búcsú a gyermekotthontól A lakóközösségi formát már több hónapja tanulták az állami gondozottak Szállításra készen a fiatalok bútorai A szerző felvétele Boldogság Nyíregyháza (KM - MML) — Az idei szeptember nemcsak egy új tanév kezdetét jelenti, hanem egyben jelentős mérföldkő is a nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet történetében: megüresedett ugyanis a Sóstói úti gyermekotthoni részleg, hiszen kertes családi házakban leltek új otthonra a tizen- és huszonéves állami gondozott fiatalok. Az intézet a Népjóléti Minisztériumtól 15 millió forintot, a megyei önkormányzattól 6 millió forintot kapott, s ebből az összegből vásároltak öt kertes ingatlant Nyírszőlősön. Két ok Eredetileg a város több részében szerettek volna házakat vásárolni, így szó volt Sóstóhegyről, Borbányáról, Őrösről, a Kertvárosról, ám az itt hirdetett ingatlanok két ok miatt sem feleltek meg. Egyrészt olyan magas árakat kértek értük a tulajdonosok, amelyeket az intézet nem tudott megfizetni, másrészt figyelembe kellett venni különböző szakmai szempontokat is. A nyír- szőlősi ingatlanok mind árban, mind szakmai szempontokban megfeleltek, ugyanakkor még a Nyíregyházára való bejárás sem nagyon drága. Természetesen az intézet fiataljai nem az egyik napról a másikra kerültek ki a családi házakba, a lakóközösségi formát már több hónapja tanulták. A gyermekek egész nyáron készültek a kiköltözésre, aktívan részt vettek a környezet alakításában, a lakások szépítésében: például a szobafestőként dolgozó állami gondozott fiatal kifestette a szobákat, tapétázott, a többiek a kertet művelték, illetve befőztek az ottani gyümölcsökből. Az első lakásba augusztus 1-jén költözött be az egyik „család”: 12 gyermek, s az életüket összehangoló 5 fős felJubiláló együttes Nyíregyháza (KM) — A vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából jubileumi népzenei estet rendez a Vajdabokori Művelődési Ház. a Tirpák Kulturális Egyesület, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Fclső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság közösen. A rendezvénynek a Vajdabokori Művelődési Ház ad otthont szeptember 6-án (szombaton) 1B órától. A programot a Szabolcs Koncert Fúvószenekar és Mazsorettcsoport műsora nyitja, majd a ..Tirpák népi szőttesek" kiállítás megnyitója után Felbermann Endre alpolgármester mond köszöntőt. A műsorban közreműködik a „Bab- szem” gyermektánecso- port. a vajdabokori gyer- mek-citcrazenekar. a Nyírségi táncegyüttes, az eper-. jesi Tatrin zeneegyüttes és természetesen a jubiláló Tirpák Népzenei Együttes. A kiállítás a művelődési házban szeptember 6. és 20. között hétköznapokon 14-től 18 óráig tekinthető meg. nőtt szakmai csapat. Ez a csoport átfogja mind a 24 órát, így egy felnőtt még éjszaka is a házban van a gyermekekkel. Egy-egy családban 12 éves kortól 24 éves korig találhatók fiatalok. Gazdálkodnak Mindenki teszi a maga dolgát, aktívan részt vesznek a saját életük szervezésében. Ugyanakkor a közösségi életből is kiveszik a részüket, takarítanak, főznek, mosnak, bevásárolnak, vagyis minden olyan feladatot megtanulnak, amelyre a további életükben szükségük lesz. Rá lesznek kényszerítve arra, megtanulják, hogyan lehet egy adott pénzügyi keretből gazdálkodni. Rájönnek majd arra, ha takarékoskodnak a vízzel, a gázzal, ha gyümölcsöket befőznek, olcsóbbá lehet tenni a mindennapi életet. — Van egy kiléptető ház is, amely átmenetet képez az intézeti és az önálló élet között, Nyíregyháza (DM) — Sokan fáradoznak azon, hogy értelmet kapjon az idősek élete. Közéjük tartozik Nemes Sándorné, aki a nyíregyházi Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Művelődési Házában vezeti a nyugdíjasok klubját. — Itt vagyunk, amióta csak működik ez az intézmény — mondja némi tiltakozás után. Nem szereti maga körül a felhajtást, mint mondja, ő „csak” végzi a munkáját. — Először szakszervezeti titkárként találkoztam a nyugdíjas társaimmal, akik évente jöttek díjat fizetni. Akkor határoztuk el a férjemmel, hogy megalakítjuk a klubot. Legyen egy hely, ahol a régi „szakik” leülhetnek, elmondhatják egymásnak a bújukat, bánatukat. A közösségünk tovább bővült a környéken élő idősekkel, s lett belőle egy országjáró klub. A Vereckétől a Békás-szorosig a tizennyolc év alatt bejártuk az egész országot. Ellátogattunk hazánk nagyjainak a sírjához is, s minden olyan helyre, ahol történelmi vagy turisztikai látványosság várt ránk. Manyika néni, mert szinte mindenki így szólítja, a legfájóbbnak azt tartja, hogy eltelt ezt a lakást akár albérlők házának is lehetne nevezni. Az itt lakó fiatalok ugyanis már munkahellyel rendelkeznek, állják a házban felmerülő költségeket, amelyek mégsem azonosak a drága albérletekkel — tájékoztat Nemes Gáborné, az intézet igazgatója. — Ezek a „felnőtt” fiatalok egy másik program alapján készülhetnek az önálló életre. □ Mi alapján választották ki, hogy melyik lakásba melyik gyermek kerül? — Az egyik fő szempont az volt, hogy tanuló vagy dolgozó fiatalról van-e szó. Figyelembe vettük a gyermekek kérését, igényét is. Természetesen a testvérek egy házba kerültek. □ Hogyan fogadták az intézet dolgozói ezt az életformaváltást? — Először is hadd utaljak arra, hogy a lakásotthoni forma megfelel az új gyermekvédelmi törvénynek, amely november elsejétől lép életbe. az idő. Azok a legszomorúbb pillanatok, amikor egy társukat kell az utolsó útján elkísérni. Sajnos, egy éve az ő férje is meghalt, s most a feladatokkal egyedül kell megbirkóznia. — Hetente, kedden találkozunk — folytatja. — Már annyi előadást, műsort láttunk, hallottunk, hogy jólesik a csend. Persze, ez nem a hagyományos értelemben vett csend, beszélgetünk. Rengeteg az egyedülálló, aki itt tudja csak elmondani gondját, baját. Tudatosan készültünk erre a programra, így a kollégák is tisztában voltak az új elvárásokkal. Volt, aki bevallotta őszintén, nem képes erre az új formára, elbúcsúzott tőlünk. A helyére felvettünk olyan felnőttet, akinek nem jelentett gondot ez a felelősségteljesebb munka. Felelősségteljesebb — Fel kell számolnunk a konyhát is. Miután belekóstoltak az új formába a konyhai dolgozók a „főpróbán”, közülük néhányan úgy döntöttek, a családi házakban is a mi munkatársaink maradnak. Az intézetben üresen maradt épületet visszaadjuk a megyei önkormányzatnak, s a megyei közgyűlés dönt arról, hogyan hasznosítják tovább. A Sóstói útra néző épületben továbbra is megmarad a gyermekvédő intézet, hiszen éppen az előbb említett gyermekvédelmi törvényből fakadóan számtalan sok tennivaló vár reánk. Sokkal könnyebb, ha kiöntheti a szívét az ember sorstársainak. Nálunk igazi családias légkör uralkodik. A szeretet tartja össze közösségünket. Sohasem feledkezünk meg például egymás név- vagy születésnapjáról. — S mi kell ahhoz, hogy valaki jó klubvezető legyen? —- gondolkodik el kicsit. — Szeretni, ismemi és tisztelni kell az embereket. Igaz, sokat segít az intézmény vezetése is a munkánkban. ajon mi kell ahhoz, hogy valaki boldog legyen? A kérdésre bizony nagyon nehéz válaszolni. Ami az egyik embernek természetes, a másiknak már „mennyei” adomány. Ami az egyiknek vágyálom, a másiknak megunt dolog. S még lehetne fokozni... Mindez akkor jutott eszembe, amikor két ellentétes, de tartalmában mégis összefüggő levelet hozott szerkesztőségünkbe a postás. V.-né már régen özvegy, magányosan él. Egyedüli társa egy tacskó kutya. Gyakran előfordul, hogy nehéz helyzetbe kerül, de szomszédai mindig mellé állnak. Segítik, pedig semmilyen anyagi érdekük nem fűződik hozzá. V.-né fizetne is nekik, de ők hallani sem akarnak róla. Nagyon boldog, írja, hogy bár a sors nem ajándékozta meg gyerekekkel, mégsem érzi magát egyedül. H. úr szintén özvegy, de neki van két gyermeke. Egy udvarban lakik lányával. Eltartási szerződés kötöttek, s annak fejében ráíratta a gyerekekre a lakását. „Akkor vágtam volna le a kezemet, mikor aláírtam, hogy a régi épületet bontsuk le, s az újban kapok egy szobát” — háborog, mert azóta neki nincs maradása. A veje és unokái csúfolják, leköpik, állandóan zaklatják, a lánya mindehhez asszisztál, sőt megfenyegette, megvereti, ha panaszkodni megy. Bírósághoz fordult, de már az ötödik tárgyalásnál tartanak, mindig találnak okot a halasztásra vagy a fellebbezésre. O meg csak retteg, fél, idegességében sír, s néha már az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Nagyon boldogtalan és csalódott. Idős éveire hová menjen? Talán az utcára? Nem erre nevelte gyerekeit. Gyakran felteszi magának azt a kérdést, miért teszik vele ezt. alán a történetek is magyarázatot adnak, ki miért boldog, vagy miért nem. Milyen egyszerű a képlet! Elég néhány mondat és figyelmesség, s máris örömet szerezhetünk embertársunknak. Ma, amikor a szeretetet mérik a legszűkmarkúbban, érdemes megállni és elgondolkodni másokon, magunkon. ViiiWtWVga------—--------------------------------------------------L. 75. születésnapja alkalmából felköszöntötték Manyika nénit a művelődési ház vezetői és a nyugdíjasklub tagjai Harasztosi Pál felvétele Dankó Mihály A modern házak mellett megbújnak még a régi, nádfedeles épületek is Nyíregyházán M. Magyar László felvétele Nincs összefüggés Mindenki előtt ismert a május végi szélvihar és esőzu- hatag, amely különösen a megyében okozott több milliós károkat. Sajnos, a vihar a mi házunk palatetejét is megrongálta, s befolyt a padlásra a víz, eláztatva a födémet és két szobát. Néhány nap múlva bejelentettem a biztosítónak. A kárszakértő megállapította, hogy valóban mindkét helyiség beázott, de a biztosító mégsem hajlandó fizetni, mert „látszólag nincs összetörve a tetőn a pala és nincs meg a beázás miatt összegyűlt törmelék.” Vajon miért kellett volna megőriznem a törmeléket? A Család Otthon Biztosítást évek óta fizetjük, a kötvényen szerepel vízkártérítés is. Vajon a palatetőn befolyt vízkár, nem kár?! Csak mellesleg megjegyzem, ha az eddig befizetett havi díjat összerakom, most nyugodtan kitapétázhatnám belőle a szobákat. Tudom, mostanában a biztosítóknak sok kárt kellett felbecsülni és rendezni, de azért nevezik őket biztosítónak, hogy az ilyen szorult helyzetben kisegítsék a hozzám hasonló kisembereket. Jó lenne, ha nem a kiskapukat keresnék, és nem a paragrafusokra hivatkoznának, amikor elbírálják az ügyeket. Ambrus László, Nyíregyháza CSOB biztosításra nem áll módjukban a beázási kárt megtéríteni — kaptuk a tájékoztatót Kanyuk Jánostól, az AB Aegon Általános Biztosító Rt. észak-kelet-ma- gyarországi régió igazgatójától. Szerintük a beázás nincs közvetlen ok-okozati összefüggésben egyetlen biztosítási eseménnyel sem. A tetőléceken és a szarufákon a nedvességi foltok már hosszabb ideje kialakultak, ami folyamatos beázásra utalnak. A bemutatott és a megvizsgált lakószobákban is régebbi eredetű és folyamatos beázásra utaló nyomok láthatók. A szeretet közössége Sokkal könnyebb, ha kiöntheti a szívét az ember sorstársainak
