Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-27 / 199. szám
1997. augusztus 27., szerda HATTER U ' Faüzem a senki földjén A tb-tartozások fejében lefoglalt gépek mélyen értéken alul keltek el Nyéki Zsolt Vásárosnamény (KM) — Bár a réndszerváltással járó privatizáció produkált jóné- hány kacifántos esetet, kevés kisüzemhez fűződik annyi tisztázásra váró kérdés, mint a vásárosnaményi fafeldolgozóhoz. Kétszáz egykori dolgozó várja a mai napig, hogy valaki kifizesse a végkielégítést, ami a három éve kézhez vett elbocsátási értesítéssel járt volna nekik. Gazzal felvert udvar és lelakatolt kapuk riasztják el az érdeklődőt az egykor fűrészek sivításától hangos, most azonban bántóan csendes vásárosnaményi fafeldolgozó üzemtől. A kitartók sem jutnak beljebb: a telep felszámolás alatt áll. az elmúlt években már sokadik alkalommal. Becsödölt Öt és fél éve húzódik a namé- nyi ügy, amely a Nyírerdő Rt. elődje, a FÉFAG privatizációs kiírásával vette kezdetét 1992 februárjában. Az állami vállalat ekkor kötött szabályos adásvételi szerződést a budapesti IMCO Kft.-vel, melynek vezetője (egyébként a térségből elszármazott budapesti vállalkozó) teljes körű jogutódlásra vállalt kötelezettséget — utal az előzményekre Kovács András, a dolgozók érdekképviseletével megbízott egykori termelési igazgatóhelyettes. A megállapodásban az is szerepelt, hogy áthelyezéssel átveszi az összes dolgozót, kiknek folyamatos munkaviszonyát elismeri és a kialkudott vételárat havi törlesztő részletben év végéig kifizeti. A tulajdonjog csak ekkor szállt volna át az IMCO-ra, csakhogy a fővárosi cég nemhogy a vételárat, még a FE- FAG-tól kapott alapanyag ellenértékét sem fizette ki. Az IMCO lassan, de biztosan becsödölt, az időközben Nyírerdő Rt.-vé alakuló erdőgazdasági társaság új vezetője pedig bírósághoz fordult, amely A kiürített, lelakatolt üzemben az enyészet lett az úr A szerző felvétele megállapította az IMCO szerződésszegését. A faüzem tulajdonjoga így megmaradt a Nyírerdőnél, amely a bezárt, kihalt, működésképtelenné vált telepet újfent értékesítette 1994 júliusában. Az új vevő, a Tájfun Piackutató, Termelő és Kereskedő Bt. ismét beindította az üzemet, de már csak 60-70 embert vett fel az időközben utcára került dolgozókból, akik még az IMCO-tól kapták meg felmondó levelüket. A Tájfun is hű maradt névadójához, másfél év alatt csődhelyzetbe került, s jelenleg is felszámolás alatt áll. Tb-foglalás Az ügy pikantériája, hogy a Tájfun több mint 20 millió forint tb-tartozást halmozott fel, ezért a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 24 millió forint értékben lefoglalt faipari gépeket, berendezéseket a telepen még megtalálható eszközökből. Úgy tudjuk, ez 900 ezer (!) forintért jutott egy kft. tulajdonába, de hát ez már egy másik ügy — mondja Kovács András. Mindeközben a dolgozók azt sem tudták kihez tartoznak: ők átkerültek (a jogutódlással járó összes kötelezettséget elismerő) IMCO Kft.-hez, amely felmondott nekik, de végkielégítést nem fizetett. Az IMCO-val kötött szerződés be nem tartása miatt elnéptelenedett üzem maradt a Nyírerdő tulajdonában, de a dolgozók már nem kerültek vissza az időközben megerősödő, még ma is állami tulajdonban lévő céghez. — Már a rendszerváltás előtt sem voltak ismeretlenek a lappangó problémák a namé- nyi üzemben: a magas létszámú dolgozói állomány foglalkoztatásban nem kis szerepet játszottak a szociálpolitikai megfontolások, és az itt gyártott termék nagyobb része, az almásláda sem kelt el a piacon — világítja meg másik oldalról a problémák gyökereit Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgatója. Az elődei által indított tranzakcióhoz hozzáfűzi: a cég a dolgozók érdekeit védve kötötte ki az IMCO-val kötött szerződésben, hogy az új tulajdonos vegye át áthelyezéssel az összes dolgozót, amely írásban is rögzítette: a munkaviszony folytonosságának elismerése mellett a dolgozókkal szemben minden kötelezettséget vállal. Amikor az IMCO nem fizetett, az üzem adásvételére kötött szerződés automatikusan semmissé vált, de a munkáltatói jogviszony és az üzem tulajdonjoga itt már elvált egymástól. A végkielégítés tehát az IMCO-t terheli — sumázza véleményét a vezérigazgató, aki reményét fejezte ki: amennyiben az IMCO egykori dolgozóinak igénye jogos, rendelkezésre állnak az igazságügyi feltételek a követelések teljesítésére. Apadt, sorvadt A történet — mondhatni — klasszikus: a rendszerváltás idején volt egy jól-rosszul, de működő üzem. A szabadság eufóriájában, a „magántulajdonost de azonnal!” hangulatában a 100 millió forint fölötti értékre saccolt telephely kézről kézre járva apadt, sorvadt, s a végén 900 ezer forintért kisöpörték a csarnokokat. Na ugye ez utóbbiért ül is az illetékes, illetve nem ül, mert szabadlábon védekezhet. Ugyanis megbetegedett. Csoda? L akásom előtt egy fiatalasszony, maszatos két kisgyerekkel —- lehettek 6-8 évesek —, a kirakott kukák tetejét felnyitva szedték ki a kidobott használt ruhákat és egyebeket. A nagyobbik egy egész kiflit talált, örömében mindjárt meg is osztotta a kistestvérével. Amikor rájuk szóltam, ne egyék azt, adok pénz, vegyenek helyette frisset, nem fertőzöttet, seprős kis szemével rámpislogott. Gyönyörű szeme volt, szempillája meg mint a cirokseprűé, el is neveztem magamban seprűs- szeműnek. Megnézte a pénzt, hálásan visszamosolygott s testvérével együtt gyorsan elfutottak a közeli boltba. Már el is felejtettem a történetet. amikor a napokban újra találkoztam velük. Ismét kukáztak. Megismertek, zavarban voltak, hirtelen nem is tudták mit is csináljanak. Majd a kedvencem, a seprős szemű hozzám futott és megkérdezte: — Bácsi, adsz pénzt megint kiflire? Pedagógusok mondják. hogy hány gyerek megy reggeli nélkül iskolába s szédül már ki dél körül a padokból, vagy nézi, hogy a többiek hogyan esznek tartalmas tízóraikat. Orvosok bizonygatják, hogy a gyerekek egyre nagyobb százaléka rosszultáplált, betegségre hajlamos. Újra támad a tbc. Nő az abortuszok, csökken a népesség száma. Boltosok tudják —falun számon is tartják —, hogy a sokgyermekes családok az eddigi négy-öt liter tejnek jó, ha felét vásárolják naponta. Bűnügyi statisztikák igazolják, hogyan terjed a bűnözés, a kábítószerfogyasztás, a prostitúció a fiatalok körében. Az egyre fiatalabbak, a gyermekek körében is. Pszichológus barátom meséli, hogy az elegánsan elkendőzött, ilyen-olyan korrupciós összefonódásokat, nap mint nap előbukkanó ügyeket milyen nehezen élik meg a fiatalok. Hogyan égnek ki morálisan, hal ki belőlük apránként az a tisztesség is, amit az iskolából meg a családi házból hoztak. A fiatalok rezignálton veszik tudomásul, hogy hiányzik az első munkahely, kiláBér hitelből Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Az év első felében 1,2 milliárd forint munkabérhitel felvételére kényszerült a nyíregyházi önkormányzat. Ez az összeg az éves költségvetés nyolcadrésze. Mi tette szükségessé ilyen nagy összegű kölcsön felvételét? — erről érdeklődtünk László Géza gazdasági irodavezetőtől. A válasz: a város saját bevételei (adó, felhalmozási, tőke jellegű, privatizációs bevételek) nem időarányosan folytak be a kasszába. A város havi bérköltsége 200 millió forint körüli összeg. M mm mm' A seprusszemu Indiánsors U tána vagyunk az ünnepnek. Az augusztus 20-i rendezvényekről, megemlékezésekről részletesen tudósítottak a híradások, a nevezetes helyekről és történésekről közvetített a televízió, írtak a helyi és országos lapok. Mindannyian megtudhattuk tehát, hol, miképp, milyen módon tették nevezetessé hazánkban ezt az állami ünnepet. Széles a skála, s bizton állítható: méltó, színvonalas programokat tartottak szinte mindenütt. Számomra külön öröm, hogy augusztus 20-án végre műsorára tűzte Koltai Gábor szép filmjét, a Honfoglalást a Magyar Televízió. Sokan, sokfélét mondtak már erről az alkotásról, az ellentábor hangja az ötlet megszületésétől a film bemutatásáig szinte fokozatosan erősödött. Ment a propaganda ellene, s csak nagy ritkán mellette, voltak, akik már jóelőre beharangozták, igyekeztek elhitetni velünk: nincs értelme ekkora fába vágni a fejszét, a „magyarkodás” a film úgysem lehet hiteles, sikeres. Kár volt a vészmadárkodásért. Mára ugyanis kiderült, a Honfoglalás minden eddigi hazai mozirekordot megdöntött, a nézőszám soha nem látott magasságokba emelkedett. Nem lenne szép most azzal érvelni, hogy persze hiszen megtekintését néhol az iskolások számára kötelezővé tették, hiszen nagyon sokan megnézték önakaratukból, kíváncsiságból is. Annyi bizonyos: nemhogy minden magyar iskolásnak, de minden állampolgárnak illő lenne beülnie e filmre a moziba. Ha másért nem, akkor „csak” azért, hogy megismételje, amit az iskolában valamikor tanult, hogy felfrissítse emlékezetében a tankönyvekből megszerzett tudást. A ti országotok embereinek fontos ez a film, — mondta Anthony Quinn, a világhírű színész egy Amerikában tartott közönségtalálkozón — mert nemzetetek története kissé olyan, mint az indiánoké. Rajtunk, s az ilyen filmeken is múlik, hogy ha múltunk hasonló is. jelenünk és jövőnk ne olyan legyen, mint az indiánoké... Kovács Éva — Hát nem pompás, se tömeg, se drága belépő... Ferter János rajza Ki nyer ma? A Pásztor József lemondásával megüresedett füzesabonyi polgármesteri székért megkezdődött a választási küzdelem és a hét induló között ott található a lemondott polgármester neve is. Aki nem emlékezne, Pásztor József volt az a polgármester, akiről titokban másolt kazetták járták körbe a hevesi várost, amelyen polgár- mesterük idősebb hölgyekkel meglehetősen intim körülmények között mutatkozott. Mi közünk nekünk ehhez itt, Szabolcsban? Semmi. Legalábbis ahhoz, hogy mi lesz Pásztor József további sorsa, hogy elfelejtik-e neki kisvárosi szexmutatványait, vagy hosszú időre kizárják a szívükből, mert nem ilyen erkölcsű vezetőt szerettek volna. Ám ahhoz már nekünk is lenne némi közünk, vajon csak az az erkölcstelen, amiről a kazetta árulkodott, vagy az is, amit az olyan polgármesterek tesznek, akik lemondanak funkciójukról, majd néhány hét után elhamarkodottnak ítélik tettüket, s újra versenybe szállnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig többnyire vagy azért kellett új polgármestert választani, mert az előző elhunyt, esetleg mert megbetegedett, netán leváltották, vagy azért, mert a testület saját lemondásával kényszerítette bukásra a polgármestert. Ám itt is előfordult már, hogy lemondás után azért mérettette meg magát ismét a választókkal, hogy bebizonyítsa a testületnek: a falu, a város őt akarja, s ha nézeteltérés támadt közte és a testület között, akkor a választók mellette álltak. Egy választás — ha csak polgármestert kell választani — akkor sem olcsó dolog. Éppen ezért ki kellene találni valami olyasmit, hogy aki saját jószántából mond le, az vagy ne indulhasson, vagy ha történetesen ismét őt választják, akkor ő állja a választás költségeit. Talán jó lecke lenne mind a meggondolatlanoknak, mind azoknak, akik egy választásban csupán saját népszerűségüket akarják fitogtatni, s a népszerű rádióműsor címét ellopva megmutatni: ki nyer ma! Balogh József \ tástalan a lakáshelyzetük, a továbbtanulásukhoz nincs meg az esélyegyenlőség. A znap, amikor a sep- rűsszeművel először találkoztam, július közepét írták. Azon a napon a képviselők a parlamentben nagy ovációval fogadták a hírt. hogy elsők között csatlakozhatunk a NATO-hoz. Pár nap múlva híre jött, hogy a csatlakozás ára 27- 35 milliárd dollár. Ennek egy harmadát 13 év alatt mi fizetjük. Azaz 13 évig évente átlagban kb. 1 milliárd dollárt. Mire az utolsó részleteket is kifizetjük a kis seprős- szemű meg a többiek is talán húszévesek lesznek. Eskütétel Nyírbátor (T. J.) — Szombaton, augusztus 30-án 10 órakoi teszik le ünnepélyesen a katonai esküt azok a határőr újoncok, akiket már újabb korosztály nem követ a kiképző zászlóaljhoz. Amikor ők kilenc hónap múlva leszerelnek, több sorkatona nem szolgál már a Nyírbátori Határőr Igazgatóság alárendeltségében, felváltják őket a hivatásos, illetve a szerződéses határőrök. Az esküt követően a fiatal határőrök eltávozásra mehetnek.
