Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-22 / 195. szám
1997. augusztus 22., péntek NAGYVILÁG Kelet-Magyarország 11 D Csütörtök reggelig 5 holttestre bukkantak a mentőalakulatok a délnyugatfranciaországi Blaye- ben történt szerdai gabonasiló-robbanás helyszínén — jelentette az AFP. A 40 méter magas toronyban a robbanást a por felgyülemlése váltotta ki, és az épület a szomszédos irodaházra zuhant. Egy férfit szerdán sikerült kimenteni, tizenketten azonban a romok között rekedtek. Hét embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván AP-felvétel Nem enyhül a koalíciós válság Varsó (MTI) — A lengyel fővárosban egyelőre nem enyhül a koalíciós válság, sőt a feszültséget még meg is terhelték újabb problémák. A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetése csütörtökön nem jutott megállapodásra a krízis alapjának tekintett gabonafelvásárlási ügyben. A parasztpárt azonban nem titkolja, hogy ha erről szóló indítványát az SLD a szejmben mégis támogatná, akkor képviselői a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról való szavazáskor saját beadványuk ellen voksolnának. A PSL által kedd este előterjesztett bizalmatlansági indítványról a szejmben a jövő héten tartják meg a szavazást. Az SLD szerint — függetlenül a szavazás kimenetelétől — semmiféle komoly változásra nem kell számítani, hiszen az országot továbbra is kormányozni kell, a parlamenti választásokig hátralévő három hétre pedig nem fog új kormány felállni. A baloldali párt vezetői leszögezték: Wlodzimierz Ci- moszewicz kormányfő nyilvánvalóvá tette, hogy a bizalmatlansági indítvány parlamenti elutasítása esetén meg fog válni azoktól a parasztpárti miniszterektől, akik a kormány lemondására szavaznak. Józef Oleksy, a lengyel szociáldemokraták vezetője megerősítette a kormányfő szerdai nyilatkozatát, amely szerint a helyzet logikájából az is következik, hogy amennyiben a PSL indítványát a parlament elveti, úgy a parasztpártnak távoznia kell a koalícióból — akkor is, ha váltig hangsúlyozza, hogy egész akciója kizárólag csak a miniszterelnök személye ellen szól. A parasztpártnak időközben teljesen váratlanul megnőtt az esélye saját kormányának megbuktatására, mivel a liberális Szabadság Uniója bejelentette: a bizalmatlansági szavazáskor nem fogja támogatni a kormányt. Bronislaw Geremek, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: „A koalíciós pártok négy év rossz kormányzás után egymással szemben bizalmatlanok. Négy év rossz gazdaság- és pénzpolitikája, az árvíz idején tapasztalt kaotikus kormányműködés, nemkülönben az ország előtt álló páratlan lehetőségek elszalasztása elegendő ok számunkra, hogy ne támogassuk a kormányt. Nem bízhatunk olyan kormányban, amely öt héttel a választások előtt kockára teszi az ország stabilitását” — olvasható a liberálisok nyilatkozatában. Távirat Budapest (MTI) — ,Amint az a közelmúltban a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére küldött meghívásban is elismerést nyert. Magyarország bízom 'ágát adta, hogy szilárda: elkötelezte magát a demokratikus értékek mellett és békés kapcsolatokat kíván valamennyi szomszédjával” — hangsúlyozza Göncz Árpádhoz küldött üzenetében Bili Clinton. Az amerikai elnök augusztus 20. alkalmából táviratban köszöntötte a Magyar Köztársaság elnökét. — Az Egyesült Államok nagyra értékeli és üdvözli Magyarország cselekvő hozzájárulását a transz-atlanti és a regionális biztonság ügyéhez, különösen az IFOR/SFOR tevékenységének sikeréhez. Országuk — emeli ki Clinton — megérdemelten élvezi a nemzetek közösségének elismerését és nagyrabecsülését. A magyar- amerikai kapcsolatok ma szorosabbak és szilárdabb alapokon állnak, mint bármikor korábban.— állapítja meg Clinton elnök táviratában, amelyet Göncz Árpádhoz intézett. Incidens Belgrad (MTI) — Ismét súlyos incidens zavarta meg a közép-boszniai Jaj- céból elüldözött muszli- mok hazatérését: miközben a kilencvenhét család előfutáraiként érkező férfiak szerdán birtokba vették házaikat, két épületben pokolgép robbant. Tömeges megalázás Ungvár (MTI) — Nehéz lenne még egy helyet találni, ahol az emberi méltóság olyan tömeges megalázása folyik, mint a kárpátaljai ukrán határátkelőhelyeken. Míg a határ magyar oldalán a határ- és vámellenőrzés alig húsz percig tart, addig az ukrán vámosok, mintha munkalassító akciót folytatnának, órákon át várakoztatják az elcsigázott utazókat. A négy gépkocsisávból sokszor csak egy működik, a többin áll a forgalom. Úgy tűnik, hiábavaló volt a nagy „felhajtás” a Csapot Záhonnyal összekötő Tisza-híd felújítása-bővítése, ünnepélyes átadása körül, a hétköznapi életben semmi sem változott. Nem kell csodálkozni azon, hogy az Európából Ukrajnába vagy Oroszországba tartó üzletemberek után most már a többi autóval utazó is széles ívben elkerüli a kárpátaljai határátkelőhelyeket, s Csap vagy Ungvár helyett inkább a civilizáltabb fehéroroszországi breszti vagy a Lemberg környéki határállomások felé veszi útját. A jelek szerint a kárpátaljai ukrán vámosok és határőrök még mindig nincsenek tudatában, hogy lekezelő, fölényeskedő magatartásukkal maguk alatt vágják a fát. A cikkíró azt ajánlja a Kárpáti Regionális Vámparancsnokság szakadatlanul munkasikerekről, eredményekről szóló jelentéseket kiadó vezetőinek, hogy mielőtt haragra gerjednének a tapasztalatokon alapuló újságbeszámoló olvastán, tegyenek próbát: keljenek át álruhában, egyszerű halandóként valamelyik, gondjaikra bízott határátkelőhelyen. Mészárlások Algériában Algír (MTI) — Algériában újabb öt ember torkát metszették el feltehetően iszlám fanatikusok szerdán Tiaret városa közelében, a biztonsági erők pedig 17 iszlám szélsőségest öltek meg az utóbbi napokban az ország különböző pontjain — adta hírül csütörtökön az algíri sajtó. Az öt pásztor holttestét az Algírtól 280 kilométerre délnyugatra fekvő Mesra-Szva településen találták meg. Tiaret körzetében az utóbbi hónapokban több pásztor vált gyilkos támadások áldozatává azután, hogy a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) arra figyelmeztette őket: életükkel játszanak, ha nyájaikat a legelőkre hajtják. Az elmúlt napokban a délkeleti Buirában, a nyugati Ti- paszában és a déli Blidában 17 iszlám szélsőséges vesztette életét a biztonsági erők műveleteiben. Négy fegyveressel, köztük a GIA Algír keleti negyedeiért felelős vezetőjével Buirában végeztek. Hét szélsőségest kedden Tipaza közelében önvédelmi egységek öltek meg, miután előző este ugyanott iszlám fegyveresek négy polgári személyt mészároltak le. További hat szélsőségest Blida közelében öltek meg biztonsági alakulatok. Július közepe óta 460 ember eset áldozatul iszlám fanatikusok mészárlásainak Algériában —: emlékeztetett jelentésében az AFP. Háborús bűnös előzetesben Hága/Zágráb (MTI) — A zágrábi kormány csütörtökön hivatalosan értesítette a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében vizsgálatot folytató hágai Nemzetközi Törvényszéket (TPI) a boszniai horvát Pero Skopljak letartóztatásáról — jelentette be a horvát kormány. • A hágai horvát nagykövetség által a TPl-nek átadott dokumentum semmi konkrét javaslatot nem tartalmaz Skopl- jaknak a zágrábi börtönből a TPI fennhatósága alatt lévő scheveningeni fegyintézetbe való átszállítására. A TPI-vel való együttműködésért felelős zágrábi hivatal közleménye szerint Skopljak kijelentette, hogy kész önként megjelenni a TPI előtt, ha a törvényszék írásban kötelezi magát a per három hónapon belül történő megkezdésére. Ilyen kötelezettségvállalás hiányában Skopljak minden jogi eszközt fel fog használni átszállításának késleltetésére — idézte a Hina hírügynökséget az AFP: A TPI jelenleg 78 személy — közöttük 17 boszniai horvát — ellen emelt vádat háborús bűnök elkövetése miatt. Közülük ketten meghaltak, 10 személy a scheveningeni börtönben van előzetes letartóztatásban. Jelcin halogat Moszkva (MTI) — Az orosz-csecsen alapszerződés aláírását nem szabad tovább halogatni —jelentette ki Aszlan Maszhadov csecsen elnök csütörtökön Groznijban (Dzsoharban). Hétfői moszkvai tárgyalásaira utalva hangsúlyozta, hogy Borisz Jelcin orosz elnök akkor e szerződés mielőbbi megkötése mellett foglalt állást. Ezért érthetetlennek tűnik, hogy Jelcin egy nappal később egy nyilatkozatában már arról tett említést, hogy akár egymásfél évbe is beletelhet a dokumentum kidolgozása. Maszhadov szerint a halogatás a feszültség növekedéséhez vezethet Cse- csenföldön és az egész Kaukázusban. Egyetértett viszont Jecinnek azzal a véleményével, hogy a nyugati országok — s főként az Egyesült Államok — fokozott érdeklődést tanúsítanak a régió iránt, monopóliumot szeretnének kapni az ásványkincsek kitermelésére, ami ellentétes Oroszország és Csecsenföld érdekeivel is. A Csecsenföldön fogva tartott orosz újságírók szabadulása kapcsán Moszkvában kibontakozott sajtókampányt értékelve Maszhadov kijelentette: jól megrendezett színdarabot láthattunk, kezdve elrablásuktól egészen a csecsen elnök és alelnök elleni vádakig. A „váltságdíj” pedig csak arra szolgál, hogy csecsen bűnszövetkezeteket finanszírozzon Moszkva, amelyek segítségével megingathatja a csecsen belpolitikai helyzetet. Maszhadov úgy vélte, hogy ha Moszkvában „bizonyítékokat” tárnak majd a közvélemény elé — mint például azt Anatolij Kulikov belügyminiszter ígérte — azok olyan mondvacsináltak lesznek, mint például a pja- tyigorszki merényletet követően. Maszhadov emellett csecsen nyomozókat kíván Moszkvába küldeni, hogy kihallgassák azokat a tisztségviselőket, akik azt állítják: váltságdíjat fizettek az orosz újságírókért Omlanak Jerikó falai Jerikó (MTI) — Izrael csaknem 350 arab házat rombolt le Benjamin Netanjahu miniszterelnök 1996. június hivatalba lépése óta — jelentette ki a helyi kormányzati ügyek palesztin minisztere. Szaeb Erakat tiltakozó levelet küldött amerikai, európai és világszervezeti illetékeseknek, elítélve Izrael ciszjordániai és kelet-jeru- zsálemi házromboló kampányát. „Az elmúlt hetekben az izraeli kormány 39 palesztin házat rombolt le Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában” — írta Erakat az AFP-hez eljutott levélmásolat tanúsága szerint. „Ezzel 343-ra emelkedett azoknak a házaknak a száma, amelyeket a Netanjahu kormány hatalomra jutása óta lerombolt. Ráadásul további 704 ház kapott lerombolási értesítést, ami annyit jelent, hogy bármely pillanatban elpusztíthatják” — toldotta meg a miniszter, az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttek egyike. Levelében Erakat kéri a nemzetközi közösséget: szorítsa rá Izraelt „földkisajátítási és betelepítési” politikájának beszüntetésére. A zsidó állam azt állítja, hogy rutinintézkedésekről van szó az engedély nélküli építkezések elharapózásá- nak megakadályozására. A palesztinok azzal vágnak vissza, hogy a megszálló hatóságok csak nagy ritkán adnak ki ilyen engedélyeket. AmeriKai-aei-Koreai közös naagyaKoriat zajlik Szöulban a Han folyón, egy esetleges északi támadásra való felkészülésképpen AP-felvételek
