Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

1997. augusztus 21., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN rm Zászlófelvonás, tisztavatás Szent Istvánra emlékezett szerdán Magyarország lakossága Az államalapításra, Budapest (MTI) — A Ma­gyar Köztársaság lobogójá­nak ünnepélyes felvonásával kezdődött meg szerdán Bu­dapesten a Parlament épüle­te előtti Kossuth téren az au­gusztus 20-ai központi álla­mi megemlékezés. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint a kormány több tagja, a parlamenti pártok vezetői és a diplomáciai tes­tületek képviselői. A ceremónia után több mint 300 főiskolát végzett katona­tiszt tett esküt a történelmi csapatzászlók előtt. Keleti György honvédelmi miniszter köszöntőjében töb­bek között azt hangsúlyozta, hogy a katonai pálya ma már az ismeretek gazdag tárházát igényli, bonyolult szakmai, technikai, humán tudást köve­tel. Rámutatott arra, hogy a most végzett tiszteknek kép­zettségben, tudásban, nyelvi és szakmai ismeretben hama­rosan a NATO és a békepart­nerségi országok hadseregei­nek tisztjeivel kell kiállniuk a versenyt A kihívások pedig előre még át sem látható lehetősége­ket is jelenthetnek. A hivatá­sos és szerződéses katonák kö­zül sokaknak nyílik majd lehe­tősége arra, hogy felkészültsé­güket nemzetközi környezet­ben, NATO-parancsnokságo- kon, NATO-műveletekben is bizonyítsák. A honvédelmi tárca vezetője kitért arra is, hogy hazánk biz­tonságának legfontosabb ele­me az ország következetes po­litikája. A Magyar Köztársa­ság területi sérthetetlenségé­nek és biztonságának megőr­zésében jószomszédi viszony­ra, a vitás kérdések tárgyalá­sos rendezésére törekszünk. Emellett azonban — mint vég­ső biztosítékra — az ország számít a védelmi feladatokra hivatott fegyveres erőkre is. Szólt arról is, hogy ebben az évben jelentős előrelépést ért el a honvédség a vezetési és szervezeti struktúra átalakítá­sában, a haderőreform végre­hajtásában. Az átalakítás első üteme ez év végén befejező­dik. Eddig többek között a létszámcsökkentésen volt a hangsúly, a jövőben azonban a minőségi változtatások meg­valósítása kerül előtérbe. Keleti György befejezésül arra hívta fel a fiatal tisztek fi­gyelmét: soha ne felejtsék el, hogy tanulmányaik végeztével valójában választott pályájuk­nak csak az első kezdeti szaka­sza zárult le. A jövő kihívásai­nak, az új követelményeknek, a további megpróbáltatások­nak csak a szellemileg és fizi­kailag jól felkészült katona ké­pes megfelelni. Ezért szükség van a folyamatos továbbkép­zésre, és arra is, hogy a fiatal tisztek példát mutassanak be­osztottjaiknak és környezetük­nek. Ezt követően a történelmi zászlókat és a Szent István- zászlót a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Tár­saság lovasai a Kossuth Lajos térről a Budai Várba, a köz­ponti ünnepség színhelyére kí­sérték. Beleszólhatunk Európa dolgaiba Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi beszéde a Budai Várban Budapest (MTI) — „Most úgy állunk itt, mint Szent Ist­ván magyaljai: egy újonnan megnyílt és jószerint ismeret­len, talán keskeny és rögös út elején, amin végig kell men­nünk, ha nemzet voltunkban meg akarunk maradni. Nem annak, amik ma vagyunk, ha­nem annak, amit a kor — vi­lágrészünk és világunk jövője — belőlünk faragni fog” — hangoztatta várható NATO- és EU-csatlakozásunk kapcsán Göncz Árpád köztársasági el­nök az államalapító Szent Ist­ván király tiszteletére rende­zett állami ünnepségen szer­dán, a Budai Várban. A történelmi zászlók várba érkezése és az azt követő ün­nepi műsor után felszólaló ál­lamfő hazánk történelmi múlt­ja főbb állomásainak felidézé­sekor rámutatott: Magyaror­szág másodízben áll Európa eszmei kapujában. Első ízben Géza és Isván vezette át ezen a kapun, majd az őket követő ki­rályok sora tette a magyar nemzet, s a vele együtt élő töb­bi nép hazáját tekintélyes, Eu­rópát gazdagító birodalommá. A másfél százados török ura­lom azonban visszavetette a fejlődést: az ország önrendel­kezése névlegessé vált, Euró­pa peremére szorultunk. — Egészen 1848-ig — folytatta Göncz Árpád, amikor hazánk­ban ismét korszerű államrend alakult ki. A nagyhatalmi egyensúly parancsa, illetve a nemesi reformerek magatartá­sa azonban eltaposta Magyar- ország újonnan kivívott sza­badságát, majd jött az elveszí­tett első világháború, az azt követő forradalom és ellenfor­radalom, valamint Trianon sokkja. — Hazánk Európa ma­gára hagyott, erkölcsileg és politikailag baráttalan kitaga­dottjává lett — fogalmazott a köztársasági elnök. Az ország becsületét aztán 1956 adta visz- sza, majd később, a vasfüg­göny felnyitásával Magyaror­szág szinte észrevétlenül szűnt meg Európa kitagadottja len­ni: hazánk ismét elérkezett a Szent István-i kiindulópontra. Göncz Árpád emlékeztetett: Magyarország az elsők között kapott meghívást a NATO-ba, a vUág legerősebb és egymás kölcsönös biztonságát szava­toló erőcsoportosulásba. — Egy kispénzű, szinte védhetet- lenül nyitott kis ország számá­ra eszményibb önkéntes szö­vetséget elképzelni sem lehet — szögezte le az államfő. Ér­vei között kiemelte, hogy a szövetség békére és együttmű­ködésre törekszik egykori fegyvertársával — Oroszor­szággal — is, ráadásul tagsá­gunk olcsóbb megoldást kínál, mintha a semleggességet vá­lasztanánk. Joggal várunk meghívást az Európai Unióba is — tette hozzá Göncz Árpád. Mint mondta, ha csatlakozásunk va­lóra válik, alkalmazkodnunk kell majd Európa közös érde­keihez, tehát önrendelkezé­sünk egy részéről önként le kell mondanunk. Cserében azonban beleszólásunk lesz Európa jövőjébe. Önmagun­kat, történelmileg kialakult, de folyamatosan formálódó leg­bensőbb énünket nem fenye­geti veszély. A föld nem lesz külföldi tulajdon Horn Gyula Ópusztaszeren szólt az ország állapotáról az ünneplőkhöz Ópusztaszer (MTI) — A kor­mány megvédi a magyar föl­det. A hazai jogi személyek­nek földhöz kell jutniuk, de minden jogi eszközzel meg kell akadályozni, hogy a ter­mőterületek külföldiek kezé­re jussanak — jelentette ki Horn Gyula szerdán Ópusz­taszeren. A miniszterelnök az Ópuszta­szeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban a huszadik alka­lommal megrendezett Szent István-napi ünnepségen tartott beszédében hangoztatta: büsz­kék lehetünk mezőgazdasá­gunkra is, s szó sincs arról, hogy utat nyírnánk a külföldi állampolgárok földvásárlásá­nak. Hallgatóságát arra biztat­ta: most legyünk az élni tudók nemzete, hiszen először kerü­lünk olyan helyzetbe, hogy nemzeti céljainkat szabadság- harcok, forradalmak nélkül, a munkára, a tehetségre és az akaratra támaszkodva érhetjük el, és nemzeti érdekeink érvé­nyesítése nem ütközik más nemzetek érdekeivel. Szólt to­vábbá arról, hogy a nagy vál­lalkozásba kezdett országunk­nak lehetősége van véget vetni az ellentéteknek, leszámolni minden konfliktussal, amely a történelem szeszélyéből mér­gezte kapcsolatainkat szom­szédainkkal. Az ünnepi szónok beszédé­ben rámutatott: a nemzet vá­laszút elé került, maga dönthe­ti el, hogy felzárkózik-e az eu­rópai demokráciák közösségé­hez. Véleménye szerint meg­alapozott az esélyünk, hogy az ezredforduló táján tagja le­gyünk az Európai Uniónak. A NATO-tagsággal kapcsolat­ban kijelentette: belépésünket követően olcsóbb és hatéko­nyabb lesz a védelmi erőnk, nyilvánvaló viszont, hogy a következő években többet kell fordítani katonai kiadásokra, a korszerűsítés szükségessége független NATO-tagságunk- tól. Az előadó véleménye sze­rint az értelem győzelme, hogy a XX. század végére a Kárpát-medencében bekövet­kezik a történelmi megbékélés a népek között. A szomszéda­inkkal való történelmi megbé­kélés szorgalmazásával pedig esélyt nyújtunk a határainkon túl élő magyar kisebbség jog­sérelmeinek felszámolására — mondta. A kormány munkájáról szólva a miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az erőfeszítése­ket a hibák ellenére a nemzet elismeri. Végezetül rámuta­tott: a csoportoknál, pártoknál fontosabb, szentebb az ország. Minden, ami nézetkülönbsé­get szít, az országot gyöngíti. Megtartani a nemzetet Lezsák Sándor Veszprémben ünnepelt Veszprém (MTI) — A vesz­prémi várban, István király és Gizella királyné szobránál mondott ünnepi beszédet szer­dán Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Hangsúlyozta, hogy a királyi pár elmékműve mellől nyugodtan üzenhetjük nyugati barátainknak: mi európaiként és keresztényként szerveztük magunknak az országot itt a Kárpát-medencében. Ha kell, igeneket és nemeket fogal­mazva képesek leszünk csatla­kozni azon intézményrendsze­rekhez, amelyek közösen szol­gálják nemcsak a magyar, ha­nem szükség esetén a horvát, szlovák, szlovén, román vagy ukrán érdekeket is. így, együtt Európában leszünk csak képe­sek magunk is arra, hogy Szent István és Gizella szelle­mében megtartsuk, gyarapít- suk a nemzetet. Gizella szellemi hagyatéká­ból a családteremtő összetartó erőt emelte ki az MDF elnöke a királyné városában. Az első királyi pár családi példakép ma is, erőt adhat az átalakulás gondjait vállaló magyar csalá­doknak, amelyek célja ugyan­az, mint az államalapítás Ő idejében volt: a biztonság és a gyarapodás. Óvni a gyökereket Torgyán József változtatást sürgetett Ópusztaszer (MTI) — Az ópusztaszeri ünnepségen a Független Kisgazdapárt sátra előtt Torgyán József pártelnök több mint egyórás beszédében a Szent István-i gondolatot idézte fel, az államalapító má­nak szóló üzeneteként az élet minden területére kiterjedő változtatást sürgette, hozzáté­ve: erre a változtatásra a Füg­getlen Kisgazdapárt képes. Ál­láspontja szerint a következő évezredben csak olyan kor­mány irányíthatja az országot, amely a nemzet felvirágozta­tásán, s nem elárulásán mun­kálkodik. Hazánk erkölcsisége nem tudja elviselni a köpö­nyegforgató vezetőket, elvár­juk a kommunistáktól, hogy belássák, nem maradhatnak az irányításban — hangoztatta. Majd arról beszélt, hogy csak a magyarságtudat újraéleszté­sével szabad az Európai Unió felé igyekezni. A magyar te­hetséget és alkotóerőt kell a jövő építésének szolgálatába állítani, s magyarságunkat többletértékként kell adnunk az uniós értékhez. A Függet­len Kisgazdapárt szerint úgy kell az országnak haladnia a következő évezredbe, hogy megvédje nemzeti gyökereit Marica grófnő a szabadtérin Nyíregyháza (KM) — A magyar színjátszás böl­csője Kolozsváron rin­gott. 1792-ben alakult meg az első színtársulat, amely zenés és prózai da­rabokat egyaránt játszott. 1821-ben épült az első kő­színház, amely így évtize­dekkel megelőzte a Pesti Magyar Színház megépü­lését. 1906-09 között a kolozsvá­ri polgárok pénzén létesült a Magyar Nemzeti Színház, amely az adatok szerint gazdag és változatos reper­toárt kínált az érdeklődők­nek. 1919-ben a románok elvették az intézményt, amely csak a háború után, 1946-ban került vissza a magyar társulathoz. A kényszerűség hozta, hogy 1909-ben egy mini­mális színházi adottságok­kal rendelkező nyári szín­játszóhellyel kellett beérni­ük a színészeknek. / Napjainkban a kolozsvári Állami Magyar Opera tár­sulata a románnal osztozko­dik épületen és a játszási napokon. A társulatnak ket­tőszáznegyven tagja van a zenekarral, énekkarral, ba­lettkarral együtt. Voltakép­pen minden zenés műfajt színpadra tudnak állítani, amire nagy szükség is van, hiszen a közönség érdeklő­dése a rendszerváltozásnak köszönhetően meglehető­sen széles skálán mozog. Simon Gábor, a színház igazgatója elmondta: évan­Simon Gábor igazgató Harasztosi Pál felvétele dónként nyolc bemutatót tartanak, de mivel repertoár- színház a kolozsvári, ezért negyven darabból tudnak választani. Ez a gazdagság meglátszik a műsorrenden is. A színház műsorpolitiká­ja évek óta független a hata­lomtól, szerencsére a mű­ködési feltételekhez szük­séges pénzt is a minisztéri­umtól és nem a helyi önkor­mányzattól kapják. Funar így is igyekszik borsot tört- ni a társulat orra alá, de ez nem zavarja különösebben a munkáját. A kolozsvári Állami Ma­gyar Opera most már har­madik éve vendégeskedik Nyíregyházán. Ezúttal a Marcica grófnő című ope­rettet, valamint a Háry Já­nos című daljátékot hozták magukkal. A siker ezúttal sem maradt el. (Felvételünk a 16. olda­lon.) Jön az adó Nyíregyháza (KM) — Rendkívül feszített a nyír­egyházi önkormányzat idei gazdálkodása, állandó lik­viditási problémákkal küsz­ködik — fogalmazott Lász­ló Géza irodavezető a köz­gyűlés gazdasági bizottsá­gának keddi ülésén. A gaz­dasági iroda arra törekszik, hogy hatvan napon túl kifi­zetetlen számlái ne legye­nek a városnak. A likviditá­si gondok enyhülését várják attól, hogy szeptemberben esedékes a helyi iparűzési adó befizetése, ami összes­ségében félmilliárd forint bevételt jelent a városnak. A Kálvin tér 14. szám alatti, helyi védelem alatt álló, önkormányzati tulaj­donú épület lakásainak el­idegenítésre történő kijelö­lését azzal a feltétellel java­solja a gazdasági bizottság a közgyűlésnek, ha az felú­jítási kényszert köt ki. Törvényességi jelzés ér­kezett a megüresedett könyvvizsgálói posztra ko­rábban a gazdasági bizott­ság által támogatott pályá­zóval kapcsolatban. A bi­zottság újratárgyalta a té­mát, most első helyen az In- terreál Audit pályázatát ja­vasolja elfogadásra a köz­gyűlésnek. Összesen mint­egy 4,5 millió forint névér­tékű kárpótlási jegy van még a nyíregyházi önkor­mányzat tulajdonában. Mi­vel a tőzsdei ár most kedve­ző, 80 százalék körül mo­zog, a gazdasági bizottság az eladás mellett foglalt ál­lást. Felhatalmazás Budapest (MTI) — Vár­hatóan Somogyi Ferenc integrációs államtitkár kap megbízást a magyar küldöttség vezetésére a NATO-csatlakozási tár­gyalásokon. A magyar de­legáció felhatalmazásáról csütörtöki ülésén tárgyal a kormány. A csatlakozási folyamat felügyeletére minden bi­zonnyal Kovács László kül­ügyminiszter kap felhatal­mazást. A tárgyalások vár­hatóan szeptember 10-e tá­ján kezdődnek és október végére már be is fejeződ­nek. A kormány ezenkívül tár­gyal a helyi önkormányza­tok 1998. évi címzett támo­gatásáról is. Az igény — 110 beruházásra — csak­nem 38 milliárd forint, de ebből jövőre valószínűleg csak mintegy 3 milliárd fo­rint lesz teljesíthető egész­ségügyi, szociális, oktatási, kulturális, illetve vízgaz­dálkodási célokra. A kabinet ülésén várható­an felfüggesztik a vas- és acélhulladékok szakosított vámkezelésére kiadott ren­deletet. A Borsod megyé­ben található Fekete-völgyi szénbánya pedig 100 millió forint támogatásra számít­hat működésének finanszí­rozásához. □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom