Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-18 / 192. szám
1997. augusztus 18., hétfő ORSZÁG, VILÁG □ Eredmény nélkül Bécs (MTI) — Amint az várható volt, látható eredmények nélkül végződött Hóm Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák kormányfő győri találkozója — írta rövid szombati jelentésében a Die Presse című osztrák napilap. A találkozó helyszínén hallható hírekre hivatkozva a tudósító azt írta: Meciar állítólag jelezte, hogy a magyar kisebbségnek csak azokat a tagjait hajlandó elfogadni a kisebbség képviselőiként, akik támogatják a kormány vonalát. Az írás egyébként beszámolt arról, hogy a két kormányfő két év óta első találkozóján csak annyiban állapodott meg, hogy szeptember 20- ig kölcsönösen intézkedési tervet terjesztenek elő, amelyben arról lesz szó, hogyan lehet teljesíteni az alapszerződésben foglalt pontokat. Ezt követően, szeptember 30-a után a külügyminiszterek vitatják meg a részleteket — foglalta össze a jelentés a találkozó eredményét. Baleset Dominikán Santo Domingo (MTI) — Huszonkét ember meghalt és közel ötven megsebesült szombaton a Dominikai Köztársaságban, amikor egy autóbusz szakadékba zuhant — írta vasárnap a Reuter és az EFE. Negyvenkét sérült — közöttük számos gyermek — állapota súlyos. Az autóbuszon a San Pedro de Macorís településről származó César Soriano pappá szentelésére utaztak egyházi személyek és Soriano rokonai, földijei. A baleset a fővárostól mintegy 140 kilométerre történt, Ja- rabacoa település közelében: az autóbusz, 250 kilométeres út megtétele után, a mélybe zuhant egy kanyarban, amelyet a helybéliek a „Szűzanya fordulója”-ként emlegetnek. A buszon 60-70 ember utazott, pontos számuk nem ismeretes. A mentést nehezíti, hogy a baleset ünnepnapon — a dominikai függetlenség kikiáltásának évfordulóján — történt. Kiszabadultak az újságírók Moszkva (MTI) — Cse- csenföldön vasárnap kiszabadult az emberrablók fogságából két orosz tévés újságíró. A „Vzgljad” című népszerű moszkvai műsor két munkatársa — Iljasz Bogatirjov és Vlagyiszlav Csemyajev —. több mint két hónapig volt a csecsen fegyveresek fogságában, akik több százezer dollárt követeltek szabadon engedésükért. Az emberrablók nyomára az Aszlan Maszhadov csecsen elnök által létrehozott különleges kommandó jutott. A moszkvai bejelentésből nem derült ki, hogy fegyveres akcióval szabadí- tották-e ki az orosz újságírókat, vagy pedig a csecsen erők ultimátuma bírta jobb belátásra az emberrablókat. Eközben Moszkvában Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Movaldi Udugov csecsen első miniszterelnökhelyettes vasárnap megállapodott abban, hogy a Cse- csenföldön eltűnt, illetve túszul ejtett személyek hozzátartozói képviselőket delegálhatnak az ilyen ügyekben nyomozó vegyes bizottságokba, s számukra szabad mozgást biztosítanak a kaukázusi köztársaságban. Az orosz fél adatai szerint az utóbbi egy évben 750 ember szabadult ki a csecsének fogságából, de a különböző fegyveres osztagok a busás váltságdíj reményében még mindig több mint 1400 személyt — köztük németeket, franciákat és törököket is — fogva tartanak. A Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök hétfői találkozóját előkészítő moszkvai konzultációkon Ribkin és Udugov egyelőre még nem tudott megállapodni a csúcs végleges napirendjéről. HIRDETÉS Jörg Haider egyre előrébb tör Bécs (MTI) — Jörg Haider Szabadságpártja a legújabb felmérés szerint olyan közel került a kormányzó SPÖ- höz, mint még soha. Az IMAS közvélemény-kutató intézet szerint az SPO — ha most lennének a választások — 34 százalékra számíthatna (1995-ben Vranitzky vezetésével 38,1 százalékot szerzett), Jörg Haider Szabadság- pártja pedig 29 százalékot kaphatna (legutóbb 21,9 százalékot ért el.) Ugyanakkor a választók 59 százaléka szeretne új államfőt látni a Hofburg- ban Thomas Klestil helyén. A Neue Kronen Zeitungban közzétett felmérési eredmény szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP, a kisebbik koalíciós partner) az 1995-ös 28,3 száMoszkva (MTI) — A Mir most visszatért váltása, Va- szilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin háromszor is kiüríthették volna az orosz űrállomást: először amikor kigyulladt egy oxigénpatron, majd amikor egy teherűrhajó — június 25-én — nekicsapódott a Szpektr modulnak, végül pedig akkor, amikor a fedélzeti számítógép leállása nyomán megszűnt az áramellátás. Ez a két űrhajós sajtóértekezletén hangzott el szombaton a Moszkva melletti Csillagvárosban, Koroljovban. Mindketten megerősítették viszont, hogy a féléves űrutazásuk alatt tapaszatalt példátlan mennyiségű meghibásodás — tíz rendkívüli esemény — ellenére nem adták fel a reményt, hogy ismét kijussanak a világűrbe. Ciblijev és Lazutkin csütörzalékról 25 százalékra esett vissza a választók kegyeiben. A Liberális Fórum másfél százalékot javított 1995-höz képest, s most 7 százalékot kaphatna, s utánuk következnek a Zöldek, akik az 1995-ös 4,8 százalék helyett most 5 százalékra számíthatnának. Az államfőről szóló felmérést az Ökonsult intézet végezte a Täglich Alles című bulvárlap megbízásából. Eszerint ha jövő vasárnap lenne az elnökválasztás, a szavazók 34,8 százaléka szavazna újra Kles- tilre, aki az 1992-es elnökválasztáson az első fordulóban 37,2 százalékot kapott. A szavazók 33,7 százaléka — azaz nagyjából annyi, amennyi Klestilre szavazna — „igazi alternatívát” szeretne a Hof- burgban látni, azaz más államtökön tért vissza a Földre. A hat hónap esményei kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy még ha el is hagyhatták volna az űrállomást a súlyos gondok miatt, azt azért nem tették, mert hivatástudatuk megakadályozta őket abban, hogy sorsára hagyják a Mirt. Ciblijev beszámolt arról is, hogy visszatérésük sem volt „zökkenő- mentes”: a fékezőrakéták nem léptek működésbe, s így a Szojuz TM-25 leszálló egysége alaposan nekiverődött a felszínnek. Az űrállomás és a Progressz M-35 teherűrhajó ütközéséről Ciblijev elmondta, hogy a manővereket olyan képernyő alapján irányította, amely nem jelezte ki sem a teherűrhajó sebességét, sem pedig távolságát az űrállomástól, éppen ezért nem láthatta előre az ütközést. Lazutkin szerint is a technika hibájáról van szó. Ciblijev parancsnok mindenesetre megjefőt, de komoly politikust. A nem Klestilre szavazók között van az a 25,1 százalék is, akik immár hölgyet szeretnének az osztrák állam élén látni. Mind- összesen tehát már 59 százalékot tesznek ki azok, akik nem szavaznának Klestilre. Más kérdés, hogy Richard Lugner, a közismert építési vállalkozó, aki a napokban sejteni engedte, hogy netán indul az elnökválasztáson, mindössze 3 százalékra számíthatna, míg a választók 86 százaléka határozottan ellenezné, hogy államfő legyen belőle. A telefonon végzett, reprezentatív felmérés érdekessége, hogy a nők 81 százaléka, de még a férfiak 60 százaléka is nőt szeretne az elnöki székben látni. gyezte, hogy „bűnbakot mindig lehet nálunk találni”. (Jelenleg külön vizsgálóbizottság elemzi az ütközés körülményeit, de az utóbbi hetekben többen az „emberi tényező” felelősségét hangsúlyozták, köztük Borisz Jelcin orosz elnök is.) A két orosz űrhajós egyébként űrutazásuk egyik legfélelmetesebb élménye között idézte fel, hogy tavasszal a Progressz M-33 jelzésű teherűrhajó a kikötési manőverek közben „óriási sebességgel száguldott el az űrállomás mellett”. Mindketten úgy vélték, hogy a Mir még sok évig üzemeltethető, annak ellenére, hogy elhasználódott a berendezése. A gondok a Földön vannak, amikor nem jut elegendő pénz a szükséges berendezések elkészítésére és kijuttatására az űrállomásra — jelentette ki Ciblijev. A Täglich Alles kommentárja ezzel kapcsolatban megállapítja: Rudolf Kirchschläger és elődei a hatalommal nem bíró, de az erkölcs kérdéseiben a legfőbb instanciát jelentő elnököt testesítették meg. Aztán következett Kurt Waldheim, akiről kiderült, hogy a múltjában legalábbis kétes pontok is vannak a második világháború idejéből. Majd jött Klestil, aki a remek családapát játszotta, míg kiderült, hogy házasságon kívüli viszonya van. A nép tehát tudomásul vette, hogy a hatalommal nem bíró, de tisztességes elnök már nem létezik, hanem az államfő intézménye meglehetősen haszontalan, s csak arra jó, hogy viselője reprezentatív alkalmakkor mutogassa magát. Elvisévforduló Memphis (MTI) — Elvis Preley halálának 20. évfordulóján legkevesebb harmincezer rajongója kereste fel szombaton a rock and roll királyának sírját Memphisben. A rajongók közül volt, aki egész napját a „Király” sírjánál töltötte, gyertyát gyújtva vagy egyéb módon emlékezve. Az énekes emlékére negyvenperces gyászünnepséget tartottak. Az Elvis-birodalomba, Gracelandbe a legkülönbö- zőb korosztályhoz tartozói zarándokoltak el az év- fordlón: a nagymamanagypapa korúak mellett egészen fiatalok is, de az emlékezők többsége azért mégis inkább a mai 50-es korosztályhoz tartozott. Sokezren már péntek estétől kezdve huszonnégy órán keresztül virrasztottak gyertyafénynél, az odalátogatók virágokkal teli kosarakat helyeztek el a sírhelyre. Sokezren vettek részt azon a megemlékezésen is, amelyet a németországi Friedbergben, a helyi támaszponton tartottak. Ebben a városban, s ezen támaszponton katonáskodott 1958 és 1960 között a rock and roll máig legnépszerűbb sztárja. Izraelben, Jeruzsálem közelében Elvis-emlékmű- vet lepleztek le az évfordulón — állítólag az eddigi legnagyobbat a világon. Lezuhant egy helikopter Mexikóváros (MTI) — Lezuhant és kigyulladt a mexikói rendőrség egyik helikoptere pénteken. A gépen tartózkodók — összesen nyolcán — mindnyájan életüket vesztették. A baleset az ország középső tartományában, Morelos- ban történt. Feltételezések szerint egy helyi vásáron fellőtt rakéta okozhatta a katasztrófát. Az áldozatok között van a helyi autósztráda-rendőrség parancsnoka is — jelentette a Reuter brit hírügynökség. Franjo Tudjman múzeuma Belgrád (MTI) — Franjo Kaj- fez, Franjo Tudjman horvát elnök tanácsadója bejelentette, hogy megkezdődött az államfő Veliko Trgoviscéban lévő szülőházának felújítása és múzeummá alakítása. A Zágrábban megjelenő Vecemji List jelentése szerint a független Horvátország első elnökének szülőházát korabeli fényképek alapján állítják helyre és a tervek szerint október végén nyílik meg a nagy- közönség előtt. Kajfez, aki korábban maga javasolta Tudjman házának felújítását, azt is hangsúlyozta, hogy a Zágrábtól északra lévő Veliko Trgoviscéban megnyíló múzeum és kiállítóterem nem lesz olyan, mint a kumroveci emlékhely, amelyet Josip Broz Tito szülőfalujában hoztak létre. A hiba a Földön van Menet közben nem lehet kézben! Információ: 265-90-90. 06-30/30-30-30 http://www . westel900.hu
