Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-13 / 188. szám
1997. augusztus 13., szerda HATTER Ha hétvége, kamionstop! Tavaly június elsejétől hatályos a közlekedési tilalom az országutakon A járművezetők többsége tudomásul vette a hétvégi korlátozást Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — A nehéz gépjárművek forgalom- korlátozásáról szóló kormányrendelet hármas céllal született meg 1995 őszén: ne veszélyeztesse a mind több hétvégi autós biztonságát a nehéz tehergépkocsik forgalma; csökkenjen a hétvégeken a pihenést zavaró, környezetszennyező közlekedés; ne váljunk a kelet- és dél-európai országok hétvégi parkolójává. — A több, mint féléves föl- készülési idő után kísérleti jelleggel tavaly június elsejétől hatályos közlekedési tilalom kezdetben emlékezetes viharokat kavart, az elemzések azonban bebizonyították, hogy a főként a parkolóhelyekre vonatkozó panaszok többsége is csak a korlátozások miatti tiltakozást takarja — összegezte a rendelet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait Tóth István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója. Panaszkodó parkolók — Tények igazolják: a vállalkozók üzemeltette, igényesebb szolgáltatásokat is nyújtó parkolókat csak 30-40 százalékban vették igénybe a járművezetők. megtöltötték viszont az olcsóbb várakozóhelyeket, aztán háborogtak az alacsony színvonal miatt. Most már nem ők élnek a kifogásokkal, hanem az üzemeltetők panaszolják a fönntartás gazdaság- talanságát. — Természetes következménye mindez egyrészt a szállítás gondosabb, jobb megszervezésének, másrészt a rendelkezések megállapodáson alapuló finomításának — érvelt. — A változó fuvarozási szokások jelzik, hogy a járművezetők alkalmazkodtak az új rendszerhez. Kezdetben azon is folyt az alkudozás, hogy legalább a szombat éjszakai szállításra kapjanak engedélyt. Mivel hazánkban egyelőre még kevés a településeket elkerülő autópálya — a szállítási útvonalaknak 26-27 százaléka úgynevezett átkelési szakasz —, ezt a kérést nem lehetett teljesíteni. A pihenőidő előnyeit azonban maguk a járművezetők is érzékelhetik, ha a hétvégén nincsenek úton. Ésszerű engedmények — Kaptak viszont ésszerű engedményeket a fuvarozók — folytatta a főigazgató —: a nemzetközi forgalomban közlekedő és a vámterületre szombat reggel nyolcig beérkező jármű tilalmi időben is hazamehet magyarországi telephelyére; településen belül mentesülnek a tilalom alól a költöztetést, a kevert beton szállítását végző teherkocsik. Jelentősen megnőtt azonban a hatóság alkalmazottainak terhelése, hiszen létszámnövekedés nélkül kell eleget tenniük a folyamatos közúti ellenőrzési kötelezettségüknek. Némi könnyebbség, hogy igen jó az együttműködés a rendőrhatósággal, s szerencsére már a vita is jóval kevesebb. Persze, találkoznak még ügyeskedőkkel: kísérleteznek például tiltott rakományra kötözött, néhány élő állatot tartalmazó ketreccel, hiszen az állatokat, a romló árut szállító járműveknek tilalmi időben is szabad az jutjuk; hivatkoznak arra is, hogy létfontosságú a szállítmányuk azonnali célba juttatása. Ha igaznak tűnik az indok, tovább engedik a járművet, de az utólagos ellenőrzéskor úgy is kiderül a turpisság, és akkor bizony fizetni kell. A külföldiekkel kevesebb a gond, gyakorlottabbak az útvonaltervezésben. Ha majd mindenki megérti, belátja, hogy ezzel a rendelkezéssel nem a közlekedést akarták akadályozni, hanem a célszerűségi szempontok kerültek előtérbe, a még meglévő problémák is a minimálisra csökkennek. Csak ellenőrzéssel ugyanis megoldhatatlan a valóban az élet igényeire szabott új fuvarozási rendszer zavartalan működtetése — a rendelkezések betartása a résztvevők jó szándékú együttműködése nélkül elképzelhetetlen. A lakosság elégedett Annak megállapításával még vámunk kell, hogy a közlekedésbiztonság milyen mértékben javul a forgalomkorlátozással, hisz időre van szükség az összehasonlító statisztikai adatok összegyűjtéséhez. Ami már bizonyosság: a lakosság elégedett a békésebb hétvégékkel — mondta befejezésül a főigazgató. * > * ' ’ *, IaX Ép E zt. csak ezt az egyet ne híznák rá. — Apa! Hazajövet vegyél már egy kis görögdinnyét. A hazaút éppen a piaccsarnok előtt vezet el, így a világ legtermészetesebb dolga, hogy néhány percre leáll a parkírozóban, onnan pár lépés a dinnyestand, cipe- kedni se kell sokat. — De jól nézd meg! Nehogy éretlen, vagy túlérett legyen. Lékeltesd meg, ne vásárolj zsákbamacskát! No, persze, a lékelés! Megfigyelte már nyaranta, hogy az eladó kör alakú léket emel ki a dinnye közepéből; onnan, ahol bármelyik görög a legérettebb, a legpirosabb, csak úgy kelleti magát az ember szeme előtt. — Tessék, kóstolja bátran! Ilyet az egész piacon nem talál, ezt én itt most garantálom magának. Jó, jó, persze, hogy gyönyörű, de nyomban az agyába villan a feleség intelme: — Ja, és legyen jó kásás, ne olyan, mint a gumi. Mert ami kásás, az már rendesen megérett, az édes is, mint a méz. — Na. ugye mondtam, hogy milyen kiváló áru! — adott nyomatékot szavainak a rövid farmernadrágos, szőke dinnyeárusnő. —Igen, valóban, csak úgy látom, nem elég parázs. —Még hogy parázs! Tudja uram, ami parázs, az már csak centiméterekre van Lő- rinctől, ahonnan pillanatok alatt beleköp, s annak a dinnyének akkor már annyi. S már emelte is a vevő szájához a léket, nem volt kitérés előle. Beleharapott egy kicsit, édesnek találta, de ez még rágósabbnak tűnt, mint az előbbi. — Igen... igen... talán ez... de csak a felét kérném szépen, mert kicsi a család. —Igenis! Mindent a vevőért. különösen a főorvos úrért! A pénztárcája után nyúlt, kikészítette a 250forintot, s míg átadta a dinnyés szőkének, csendesen megjegyezte: — Egyébként csak hivatalnok vagyok. A szőke újra mélyen a szemébe nézett s hangosan kacagva mondta: — Akkor biztosan összetévesztettem valakivel. Ezer bocs! a hóna alatt a fél i I dinnyével megin- dúlt a kocsi felé, s már lelki szemével látta, hogy otthon milyen fitymá- lás fogadja majd ezt a se- nem-édes-se-nem kásás, de annál vastagabb héjú görögdinnyét. De ahogy gondolja, meglékelhetek egy másikat is. — Ne, ne, nem kérem, mert ha az se jó, csak a maga kára nő. Az eladó erősen a szemébe nézett': — Úgy látja, hogy engem földhöz vág egy meglékelt dinnye. Nyugodtan bízza csak ide, az ilyen rendes vevőért én akár tízet is meglékelnék. Ezzel már forgatta is a lékelőkést a zöldhéjúban, majd egy ügyes mozdulattal kiemelte a piros, hurkaszerű csíkot: — Ezt nézze, meg doktor úr, ezt a vérvörös színt! Kóstolja csak ezt az ízt, hozzá képest a méz keserű pirula. Szakiskola Nyíregyháza (DM) — A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány a Munkaügyi Minisztérium szakmai gondozásával szeptember 1-től Nyíregyházán speciális szakiskolát és kollégiumot hoz létre. Ezzel a Mozgáskorlátozottak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete a Start vállalatnál működő szakmunkásképző iskola mellett, ahol nőiruha-készítő, könyvkötő, bőrdíszműves és egyéb szakmák sajátíthatók el, egy újabb szakmai képzést ajánl. Az 1997/98. tanévben egy osztály kezdheti el tanulmányait számítógépkezelő szakmában. A szakmunkásbizonyítvány egy tanév alatt szerezhető meg. Várják azon tizenhét és huszonöt év közötti szakmával nem rendelkező mozgáskorlátozottak jelentkezését, akik fogyatékosságát szakértői bizottság állapította meg, eredményesen elvégezték a nyolc általánost vagy érettségi bizonyítványt szereztek. Jelentkezni lehet augusztus 15-ig: 4400 Nyíregyháza, Körte u. 19-21. Pf. 173. (telefonszám: 42/410-522.) vagy a közalapítvány rehabilitációs, szakképző és foglalkoztató igazgatóságán: 1145 Budapest, Amerikai u. 96. (telefonszám: 06-1/252-5971, 06-1/- 252-8263.) Nézőpont Földkérdés V ásárolhassanak e földet Magyarországon a külföldiek? —jó ideje vitatkoznak már ezen a pártok, az érdekvédelmi szervezetek és a gazdák, az egyetértésnek azonban még csak a jeleit sem látni. Miért ne vásárolhatnának, értetlenkednek az üzlet igenlői, s rögtön hozzá is teszik, milyen alapon tilthatnánk meg az ügyletet, ha gyárat, bankot is vehet bárki. Az adásvétel ellenzői két indokot is felhoznak. Az egyik meglehetősen irracionálisnak tűnik első hallásra, a másik azonban kapásból elgondolkodtató. Ha idegeneknek adjuk a földet, szolgák leszünk a saját hazánkban, hangzik az ellenzők egyik legfőbb érve, s ezzel nem is nagyon érdemes vitatkozni, hiszen aki érzelmi alapon érvel, azt aligha lehet meggyőzni egy másik igazságról. Az igenlők persze látják az iménti érvelés fonákságát, és mondják is: akkor a külföldi kézbe került gyárak, üzletek magyar alkalmazottjai is szolgák? Sokak szerint ez a szolgaságtól való félelem is elég indok ahhoz, hogy megakadályozzuk a magyar földek külföldi kézbe jutását, sokkal többen lehetnek azonban azok, akik józanul mérlegelve egy köztes megoldást javasolnak: halasszuk el a döntést, majd csak egy későbbi időpontban mondjunk igent, vagy nemet. Ma hazánkban egy hektár földet húsz-százezer forint körüli áron lehet megvenni. Ausztriában, Németországban sokszorosan drágább a föld, s persze jóval magasabbak a jövedelmek is. Egy átlagos keresetű osztrák, ha élelmes egyhavi keresetéből negyven-ötven holdat is megvehet nálunk, amit aztán majd, ha az Európai Unió tagjai leszünk, a többszöröséért adhat tovább. Ezért is intenek hát türelemre a józanabbul gondolkodó honfitársaink. Ne kapkodjunk, s a lehető legnagyobb egyetértésre törekedjünk. Mert ha patetikusak akarunk lenni, azt is mondhatjuk, a föld maga az élet: egyszeri és megismételhetetlen. Maradva a földön: a föld nem rétestészta. Nem lehet nyújtani. Ha most elkótyavetyéljük, holnap reményünk sem lesz visszaszerezni. Balogh Géza Erőszak mindenütt Ferter János rajza Egy pohár tej H eti huszonöt liter tej. Ennyi a fogyasztása barátom négytagú családjának. Nem tévedés, valóban huszonöt liter hetente. A hűtőszekrény egyik polca állandóan tele van tejjel, a gyerekek térülnek-fordulnak, s már legurult egy pohárnyi ital. Még víz helyett is azt isz- szák. Sokszor mondták már nekik: olcsóbb lenne, ha vennének egy tehenet. Na de a negyedik emeletre? A tej mellett pedig jócskán fogy a sajt, a joghurt, a kefir is. Jut eszembe mindez most nyáron, a kánikula kellős közepén, amikor perceken múlhat a tej és a tejtermékek minősége. Fejés idején, szállításnál, feldolgozásnál, a bolti tároláskor nagyon sok mindenre kell vigyázni, legfőképp arra, hogy mindig kellően hűtött legyen. Tavasszal országos vizsgálatot tartott a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, s megállapították: a kereskedők az árurendelés és értékesítés során nem veszik figyelembe az élelmiszerek minőségmegőrzési idejét. Tíz ellenőrzött helyből kilencben több mint 200 kilogramm sajt további forgalmazását tiltották meg. A tavasz az ugye nem nyár, a meleg akkor még serdülőkorban jár, ezért júliusban megismételték a tejtermékekre vonatkozó vizsgálatot. Ez alkalommal is a sajtok és túrók kerültek bonckés alá. Kiderült, negyvenhárom mintából harminchét nem felelt meg a mikrobiológiai követelményeknek. Ez persze nemcsak tárolásra, hanem gyártástechnológiai hibákra is visszavezethető. Mit lehet tenni? A gyanútlan vásárló bemegy az üzletbe, betesz a kosarába két-három liter tejet, megveszi a tizenöt deka trappistát, majd otthon vacsorára, reggelire jóízűen elfogyasztja. Nem is tudja — mert érzékszervvel esetleg nem érzékelhető —, hogy mikrobiológiailag értéktelen, esetleg már romlásnak indult sajtot evett, vagy túrót rakott a galuskára. Hogyan lehet ezt kiküszöbölni? Csak úgy, ha az ipar és a kereskedelem együttműködik, nem a mindenáron való eladás a céljuk, hanem a vásárló érdekét, s egészségét tartják szem előtt. Erre igazán jólesik egy pohár hűtött tej. Sipos Béla Kommentár
