Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09 / 185. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Titokveszély F ozsgay ismét a hírek élére ke­rült. Már megszoktuk, hogy a széles politikai palettát be­járt politikus hol pártot ala­pít, hol régebbi párt környékén mutat­ja magát, ezúttal azonban nem a jele­ne, a múltja vált mai politikai-szakmai vita tárgyává. Olyan dokumentumo­kat ajándékozott egy amerikai intézet­nek, melyeknek szerinte legfeljebb né­hány részlete igényel pár év titoktar­tást, az Országos Levéltár főigazgató­ja szerint viszont nem egészen így áll a dolog. A Pozsgay-csomag miatt ismét elő­térbe került közéletünkben a titok fo­galma, mely körül a rendszerváltás óta sokszor folyt vita. Arról például, szükséges volt-e világgá kiáltani a ka- lasnyikoveladást, vagy miért csak utó­lag avatták be a civil társadalmat a bankok konszolidációjába, mikor az 360 milliárdba került. Külön ügy ke­letkezett a Budapest Bankból amiatt a titkos záradék miatt, amely még a mai pénzügyminisztert is kihozta sod­rából, hisz a működés során keletke­zett veszteséget a magyar államnak kellett volna lenyelni. De gondolha­tunk a Nyírfa-akcióra, amelyről hó­napok óta hallunk, olvasunk, de igen kevesen mernék kijelenteni, hogy ér­tik, miről is van szó, hogy szakmai, vagy politikai töltete miatt tapoga­tózunk a homályban. A rendszerváltás óta többször is foglalkoztunk már azzal: szükség van-e annyi titkolózásra, mint ameny- nyi körülvesz bennünket. Megfelel-e a demokrácia játékszabályainak, hogy hivatalok 30-80-90 évre titkosítanak olyan dokumentumokat, amelyeket most kellene megismerni a társada­lomnak, vagy titkos záradékok miért kerülnek egyes szerződések végére. De nem kell ilyen ügyek miatt a Parlamentig, a kormányig felmuto­gatni, itt vannak a helyi önkormány­zatok, a zárt ülések, a fejlesztési ta­nácsülések, a közvélemény pedig vár­hatja, mikor kötik az orrára, miért épp az a cég lett a pályázat győztese, miért az kapott az adófizetők pénzé­ből több száz milliót, miért az a sze­mély lett a vezető, holott közvetlen munkatársai nem is őt szerették vol­na az igazgatói székben látni. Vannak természetesen olyan ügyek, amelyek nem kívánkoznak a nyilvá­nosság elé, hisz minden országnak vannak titkai, olyan érdekei, melyek sérülnének, kárt okoznának, ha világ­gá kürtölnék azokat. Am mintha ná­lunk gyakrabban fosztanák meg a közvéleményt az információ megszer­zésének lehetőségétől, mint indokolt volna. Ahogy szerdán a rádióban az adatvédelmi biztos mondta, az sem lehet titok, neki mennyi a fizetése, hisz ebből akár olyan következtetés­re is lehet jutni: annak megfelelő szín­vonalon él, vagy gyorsan gazdagodik, s akkor valahol másutt kell keresni annak okait. A titkolózás egyéb veszélyeket is rejt. A bizalmatlanság veszélyét. Mert az állampolgár akkor is kételke­dik majd, amikor nem lesz rá oka, a korábban eltit­kolt ügyek sok­szor nagyobb kárt okozhatnak, mint a nyilvános­ság. A konkrét kár legfeljebb csak ráadás lehet. Szívesen jön a vendég Messze vagyunk attól, hogy belássuk: a turizmussal pénzt lehet keresni AKTUÁLIS INTERJÚNK zi-tó és környéke, a Tisza vonala Tiszatelek és Tiszadob között, a nagyecsed-mérk- bátorligeti térség, valamint Nyíregyháza és térsége. A tapasztalatok szerint a legfőbb vonzerő a Tisza, de a vízi turizmus kiegé­szül a kerékpárturizmussal is. O Mi a falusi turizmus lényegei — Nem egyszerű szobakiadásról van szó, hanem a térség kínálta szolgáltatások igénybevételétől. A falusi turizmus tehát a szolgáltatások összességét is jelenti. CJ Nem valamilyen álromantika ez, mint a puszta meg a gulyás? — Nem hiszem. A városi ember alig vár­ja, hogy szabad idejének egy részét má­sutt töltse. Gyakran találkozni olyan csa­ládokkal, amelyek a megye egy-egy telepü­lésén töltik a nyár egy részét. O Gondolom, az önmagában nem ele­gendő, hogy van egy felesleges kiadó szo­ba. — Mielőtt bárki falusi vendégfogadásra vállalkozna, érdemes megkérdezni a szak­embereket. Ez a tevékenység sok munká­val, elkötelezettséggel jár. Amikor a ven­dég megérkezik, a vendéglátónak meg kell ismernie a szándékait, az elképzeléseit, az igényeit. Ezeknek megfelelően segít a prog­ramok összeállításában. W* Aki nyugalomra vágyik, annak érdemes a turizmus nyújtotta lehetőségekkel élni. •• A vendég részt vehet a család mindenna­pi életében: a gyümölcsszedésben, az álla­tok gondozásában, a befőzésben stb. Ha valaki csendre, nyugalomra vágyik, túráz­ni akar, meg akarja ismerni a térség gaszt­ronómiai jellegzetességeit, el akar lesni né­hány befőzési szokást, annak érdemes a fa­lusi turizmus nyújtotta lehetőségeket ki­használni. í*7 Mint minden vállalkozásnak, ennek is vannak bizonyára szabályai. — Ez év július elsején jelent meg az a kormányrendelet, amelyik a magánszállás­helyek idegenforgalmi hasznosításáról szól. Ez október elsején lép kötelezően hatály­ba. A kormány szeretné, ha a falusi ven­déglátás is legális keretek között folyna. A tevékenység egyébként 10 ágyig, illetve 300 ezer forint bruttó árbevételig ezután is adómentességet élvez. Városban élő ez­után sem folytathat falusi vendéglátó tevé­kenységet. O Egyre több település törekszik a váro­si rang elnyerésére. Ily módon a falusi tu­rizmusba befektetett tőke könnyen elvesz­het. — A várossá válási szándék va­lóban nehezítheti ezt a folyamatot, de az új helyzetben új lehetőségek teremtődnek. O Hány tagja van a szervezet­nek? — Jelenleg 50-60 között mozog a létszám, ez körülbelül négyszáz ágyat jelent. A házak nagy része önálló épület, a család ugyanabban az udvarban él egy másikban. Fo­lyamatosan zajlik a házak minősí­tése, mert csak azok vehetnek részt a falusi turizmusban, akik minősí­tett házzal rendelkeznek. O Honnan lehet megtudni ezek­nek a házaknak a címét? — Jelenleg sajnos csak a megyei szervezet központjában (Hősök te­re 5.) lehet felvilágosítást kapni, de a megyei Tourinform-irodákban is hozzáférhetők azok a prospektu­sok, amelyeket eddig kiadtunk. A különböző utazási kiállításokon ott van a szervezet az ajánlataival. Az lenne a legjobb, ha a helyi utazási irodákban is megtalálhatók lenné­nek. * O Mi ennek az akadálya? — A megyei utazási irodák be­utaztatással nem foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy a megyei értékek bemutatása rendkívüli módon eset­leges, hiányzik a megyei reklám. El kellene dönteni megyei szinten is, hogy akarunk-e idegenforgalmat, s milyen szin­ten. Ha igen, akkor ahhoz meg kellene te­remteni az eszközrendszert is. Az is igaz, hogy szükség lenne az egyes térségekben a szemlélet megváltozására is. ^ Szeretnénk olyan vállalkozókat találni, akik menedzselnék a térség vendégfogadósait, jj O Bizonyára a pénz is hiányzik... — Abból soha sincs elég, de a Phare- program keretében a térségi fejlesztések előnyt élveznek. A megyei fejlesztési tanács pénzeszközei is rendelkezésre állnak. Van­nak országos pályázatok. CJ Hát akkor mi a probléma? — A helyieknek még nem az idegenfor­galom fejlesztése az elsőrangú feladat. O A megyei szervezetnek valószínű­leg vannak elképzelései a jövőre vonatko­zóan. — Ettől az évtől kezdve a minőségre sze­retnénk nagyobb figyelmet fordítani. Úgy néz ki, hogy 60-70 ház körül stabilizáló­dik a létszám. A szakemberképzéssel nin­csen probléma, de javítani szeretnénk a kapcsolatot más, hasonló tevékenységet végző szervezetekkel. Szeretnénk olyan vál­lalkozókat találni, akik összefognák a tér­ségek vendégfogadósait, menedzselnék őket. Azért, hogy minden vendég igazán jól érezze magát a megye szép tájain, és egyúttal újabb megélhetési lehetőséghez jussanak azok, akik csak itt tudják az éle­tüket elképzelni. Harasztosi Pál felvétele A falusi turizmus Magyarországon a két vi­lágháború között élte a fénykorát. Volt eb­ben a népszerűségben valamiféle múlt szá­zadból továbbélő romantika is, hiszen a vi­déket elhagyók, a polgárosodó ország váro­saiban élők visszakívánkoztak a gyökerek­hez. A középosztálybeliek szívesen keresték fel a nevesebb vidéki pihenőhelye­ket, ahol jó levegőt szívhattak, egészségesen táplálkozhattak, nyu- godtabban pihenhettek, mint a vá­rosokban. Napjainkban még nem annyira népszerű a falus'i turizmus, de en­nek elsősorban az infrastrukturá­lis elmaradottság az oka, illetve az a szemlélet, amely nincs berendez­kedve a vendégfogadásra. Mai új­jászületését gazdasági okok is ma­gyarázzák, hiszen a vendéglátás — a meglehetősen kevés munkahelyet kínáló kistelepüléseken — megél­hetési forrás is lehet. 1989-ben kezdte meg tevékeny­ségét a falusi turizmus fejlesztésé­vel foglalkozó szövetség. A megyei tagok agyában megszületett a gon­dolat, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye is alkalmas lenne arra, hogy vendégeket fogadjon. Ezen a tanácskozáson részt vett Zlota József is, aki az 1992-ben megszü­letett megyei szervezet titkára lett. — A két háború közötti időszak­ban is kényszer volt a falusi ven­déglátásra való vállalkozás, de volt rá igény is a tehetősebb városi la­kosság körében. Ma ugyanez a helyzet. Még mindig azt tapasztalom, hogy eleven él a „sötét Szabolcs” minősítés. A falusi turizmus me­gyei szervezete azon fáradozik, hogy ezt a makacs felfogást eloszlassa. Akik a megyé­be látogatnak megdöbbennek azon, amit látnak és tapasztalnak. Nem arról van szó, hogy itt minden tökéletes lenne, de a sö­tét Szabolcs minősítés teljességgel igazta­lan. O Kik látogatnak a megyébe? Att ii um—mi Imi iriiiiiwwwMlWMli^^ Nem csak a tájnak * kell vonzónak lenni, a településnek sok egyébbel ís kell rendelkezni. ^ — Nagyjából három csoportot lehetne megemlíteni. Vannak szépszámmal, akik tudatosan megismerik az országot, s ennek a programnak a keretében jutnak el ide. A második csoportba azok tartoznak, akik innen kerültek el valamikor, s kíváncsiak a fejlődésre. A harmadikba azok tartoz­nak, akik gyakran eljönnek, mert szeretik az itteni táj hangulatát, elsősorban a Tisza környezetét. Cl Mit tudunk mi kínálni, mivel tudjuk idecsalogatni az embereket? — Az egész megye a falusi turizmus cél­jaira nem alkalmas, hiszen az komplex vál­lalkozás. Nemcsak a tájnak kell vonzó­nak lennie, hanem a településnek sok min­den egyébbel is kell rendelkeznie. 1992-ben készült egy felmérés. Eszerint van négy-öt olyan térség, ahol érdemes a falusi turiz­mussal foglalkozni. A többit is érdemes fel­keresni, de a kiemeltek — valamilyen szem­pontból — előnyösebb helyzetben vannak. O Melyek ezek? — A szatmár-beregi tájegység, a Rétkö­Nagy István Attila Zlota József

Next

/
Oldalképek
Tartalom