Kelet-Magyarország, 1997. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
1997. augusztus 9., szombat Nagyhalak a tb hálójában Egymilliárd-négyszázmillió havonta — Több száz ügyfél naponta Harasztosi Pál felvételei Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Egy- milliárd négyszázmillió forint. Rengeteg pénz. Mégis közel ennyit fizet ki csak egy hónapban és csak Szabolcs- Szatmár-Beregben társadalombiztosítási ellátásra illetve egészségügyi finanszírozásra a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Ezzel az összeggel — Budapestet illetve Pest megyét nem számítva — az országos ranglista negyedik helyén állunk. Ebben az előkelőnek mondható helyezésben nemcsak a megye lélekszáma, hanem lakosságának összetétele, egészségi állapota is komoly szerepet játszik. Orvosi „műhiba" A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár feladatai szinte napról napra szaporodnak. Új ellátások bevezetése, valamint az ügyfelek számának szinte folyamatos növekedése ad munkát a pénztár közel háromszáz dolgozójának. — A betegségi- és az anyasági ellátás, a járuléknyilvántartás és behajtás, az egészség- ügyi finanszírozás, az egészségügyi intézmények, gyógyszertárak ellenőrzése, a kórházak, intézmények fenntartása a mi feladatunk — mondja Ladányi Jánosné dr. igazgató. Tőle tudjuk, de ha belépünk az épületbe, magunk is tapasztalhatjuk, hogy a pénztár egyik legforgalmasabb területe a földszinten működő ügyfélLadányi Jánosné dr. szolgálati iroda. Ez az a hely, ahol egy csendes napon is több százan, de határidős napokon akár ezren is megfordulnak az ügyfelek. — Nemcsak ez a részleg, az összes többi is nagyon sokat dolgozik — mondja Ladányi- né. — Ami az állampolgároknak új szolgáltatás, juttatás, illetve lehetőség, az nekünk állandó megújulást, folyamatos újrakezdést jelent. Alig vagyunk túl például a vállalkozó háziorvosokkal kötendő szerződéseken, itt az új lehetőség, egyben feladat: most a fogorvosok vállalkozása, a szerződések kidolgozása és megkötése ad napi tennivalót. Igaz, nem csak a folyamatosan változó lehetőségek és jogszabályok, az ügyfelek is gyakorta gördítenek akadályt a gyors, pontos ügyintézés elé. Még most sincs vége annak a kampánymunkának, amely a családi pótlékok ügyében zajlik: közel kétezer TAJ-számot kell egyeztetni ahhoz, hogy minden érintett időben, megfelelő összegben jusson a családi pótlékhoz. Legalább ekkora problémát és pluszmunkát okoz az utazási költségtámogatással kapcsolatos eljárás és nyomtatványszabályozás változás. Nem könnyíti az ügyintézést, hogy sokszor maguk az utalványt kitöltő orvosok sem állnak a helyzet magaslatán, pedig a hibásan, vagy pontatlanul kitöltött dokumentumok miatt a tb nem utalhatja ki az érintetteknek jogos járandóságukat. Napra pontosan — Az ügyfelek napra pontosan tudják, pénzüket mikor kell megkapniuk, hiszen sokaknak az általunk kifizetett összeg jelenti az egyetlen jövedelmet. így érthető, ha rajtunk szigorúan számonkérik ezeket a határidőket. Ugyanakkor nehezen értik meg, ha a késedelemre épp az ő, vagy rajtunk kívül álló okok miatt kényszerülünk. A társadalombiztosítást emlegetve gyakran kerülnek szóba a tartozások, a kintlévőségek, a behajthatatlannak minősített esetek. Megyénkben az országos átlagnak megfelelő e téren a helyzet, s bár az igazgatónő konkrét cégek és vállalkozások említésétől elzárkózott, annyit azért elárult: a behajtással saját, önálló osztály foglalkozik, s tény, hogy minden fáradozás ellenérre sem számolhatnak be jelentős előrelépésről. Legnagyobb adósok változatlanul a felszámolás alatt álló megyebeli nagyvállalatok, de a listán számos egyéni „nagyhal”, önálló vállalkozó is akad. Legyen szó cégről vagy magánszemélyről, az elbírálás módja egy és ugyanaz. Igaz, többnyire a végeredményről is ugyanezt lehet elmondani. Az egészségügyi intézmények, kórházak finanszírozása jelentős feladat. Szerencsére a megyében e téren csődhelyzet nincs, az elmúlt évben mind- össsze két kórház jelezte pénzügyi gondjait, melyeket az úgynevezett konszolidációs eljárás keretében mára megoldottak. Mint oly sok területen, a talpon maradáshoz kórházügyben is az kell, hogy maguk az intézmények is új utakat keressenek, éljenek azokkal a lehetőségekkel, melyeket a ma egészségügye kínál. Hogy az újnak nálunk is sikere van, azt bizonyítja, hogy az otthoni, házi betegápolásra, a beteg- szállításra szinte folyamatosan akad vállalkozó, s ma már a megye 448 körzeti orvosából 221 vállalkozásban gyógyít. Mostanra minden megyebeli patikát privatizáltak, a 117 gyógyszertár mindegyike magánkézbe került. Ellenőrzés Mivel az egészségbiztosító által kifizetett összeg folyamatosan nő, érthető, hogy az illetékesek nagy hangsúlyt helyeznek az ellenőrzésre, a pénzek felhasználásra is. Külön szabály szerint, rendszeresen látogatják az orvosokat, intézményeket, vizsgálják a gyógyszerészek tevékenységét, a gyógyászati segédeszközöket forgalmazókat, hogy a figyelem folyamatos ébren tartásával megelőzzék a visszaéléseket. Forgalmas délelőtt a tb-székházban g%U Xt. AÍhjmÍÍ G yermekkoromban sokáig tudtam nézni a piaci hangyákat, amint egy-egy morzsával, amelyik nagyobb volt náluk, hogyan küszködtek, míg céljukhoz a zsákmányt el nem juttatták. Ha elejtették, újrakezdték, cipelték, görgették mindaddig, míg fáradozásukat siker nem koronázta. Akkor a pici hangyáktól tanultam meg, az ő példájuk segített, hogy sok akadályt, a legnagyobbakat is le lehet győzni munkával, akarattal. Meg a mindig robotoló szüleim a szomszédok és a falu szegényeinek a példáján. Az aratóként, a marokszedőkén, akik ilyentájt a rekkenő hőségben arattak, délben ciberelevest ettek vagy hogy abból még haza is küldtek, mert várták otthon a madárláttát az éhező szájak. Valamikor ekkor lett előttem nagy az ember, a „munkás”. Munkás ismerősöm alig középkorú, most munkanélküli, felesége is az, két gyereket nevelnek. Nagy bánata, hogy amikor a kisebbiket megkérdezték, mi az apja foglalkozása, nem tudta megmondani. Talán nem is akarta — mondja — mert Arcképek szégyellte, hogy munkás. Hej pedig nem is olyan régen elismert esztergályos volt. Elnyerték a szakma kiváló brigádja címet, meg a kongresszusi oklevelet is. Nem a címerért csinálta, hanem a munkáért, meg a viszonylag tisztességes fizetésért. Munkateljesítményben nem ismert határt. Szerette formálni az anyagot, sokszor úgy érezte ő is művész, a szakmájának szobrásza. Eddig hiányzott belőle a politikai meggondolás, mostanában egyre inkább és több helyen elmondja véleményét. Talán ő lesz a jövő embere. ooo A halmozottan hátrányos polgár főismertető jelei a következők: jó vastag aranylánc a nyakban, karlánc a jobb csuklón, a balon aranyóra, gyűrűk az ujjakon, a szétterpesztett lábakhoz Nokia, márkás. Lehetőleg fekete cucc a szerelés. Szemébe nem nézhet, mert fekete szemüvegét csak kivételes alkalmakkor veszi le. Ha nagy ritkán a járdán megy, nem néz sem jobbra, sem balra, nem köszön senkinek, köszönjenek neki. A halmozottan hátrányos állampolgár Mercedessel közlekedik, így ellenőrzi ezt vagy azt árusító birodalmát. Mivel ráfizetésből él, helyzete hátrányos, közös költséget, lakbért, villanyszámlát nem fizet. Adót, járulékot sem, a segélyekkel a pályázatokkal kapcsolatos tudnivalókat viszont fejből fújja. A halmozottan hátrányos állampolgár állatbarát, mert feleségét télen nercbundában járatja, sétáltató embere a pit-bull terrierrel tölti az időt naponta kétszer, reggel és este. ono A tanító már öregember. Negyven évig tanított a megyeszékhely melletti kis településen. Rendre, igazságra tanított, szeretetre, az életnek mint legnagyobb értéknek a megismerésére. Öntudatot ébresztő, nyílt, őszinte, bátor, igazságra s szabadságra szomjúhozó, nemesszívű embereket igyekezett nevelni. Ennyi volt az élete. Most a nyáron volt tanítványa földjén paradicsomot szed majd. Tanítványa garantálta nem lesz gond a fizetséggel. Ahogy kesernyésen mondja, nem is gondoltam, hogy ilyen hamar a paradicsomba jutok. Bűn és szigor K étes dicsőségünk: újra tőlünk hangos a világsajtó bűnügyi része. Ez bizony sokat árt hazánk presztízsének az Európai Unió küszöbén toporogva. Naponta többször cseng a szerkesztőségi telefon: Nyugat-Eu- rópa városaiból, de különösen Angliából világlapok munkatársai kémek bennünket, hogy készítsünk interjút, adjunk bővebb felvilágosítást Michael Trevor Pollard történelemtanár és hitoktató illetve felesége tragédiájáról a nyírpazonyi buszfordulóban. (E rablógyilkosság zsákmánya 30 angol font, 3 ezer forint és több Barbie-baba.) Az angol-új-zélandi, kettős állampolgárságú házaspár szere- tetcsomagjaival kelet-európai árvaházakat keresett fel, ezúttal Ukrajnából Romániába igyekeztek, miközben három foglalkozás nélküli fiatal megtámadta őket és végrehajtották iszonyú tettüket. Sokan vannak, akik a miértre szeretnének választ kapni. Az elkövetők alapjában véve nem voltak rászorulva arra, hogy gyilkossággal szerezzenek maguknak pénzt, más javakat. Tehát korántsem megélhetési bűnözés esetével állunk szemben, sokkal inkább olyannal, amelyből az utóbbi időben — sajnos — sokszor találkozhatunk. Erre mondják többen: a demokrácia velejárója, a halálbüntetés megszüntetése, a léha, könnyelmű élet utáni vágy, a kellő fenyegetettség hiánya bátorítja az elkövetőket. Vannak, akik felemlegetik a szülői felelősséget, a családi nevelés hiányosságait, mások úgy vélekednek: sajnálni kell bizony gyakorta a szülőt is, aki hiába követ el mindent, mégsem tud hatni éppen nagykorúvá vált gyermekére. Nincsenek kevesen azok sem, akik elismeréssel szólnak a rendőrség gyors felderítő munkájáról (különösen pedig a fővárosban történt utóbbi kedvező változásokról), mégis hiányolják a posztos rendőrt az utakról, az erélyesebb fellépést még a tragédiák megelőzésénél. Az Európai Unió országai sem mentesek a hasonló cselekményektől s nagy hiba volna az ilyen ritka, ám rendkívül megdöbbentő cselekményekből az egész ország állapotára vonatkozó következtetéseket levonni. Mégis: éppen fő törekvésünk, az európai közösséghez igyekvésünk közepette nemcsak érdemes, de szükséges újragondolni mindazokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek a családi háztól a börtöncelláig jelentkezhetnek. S legyen ebbeli igyekezetünk fő jellemzője a sokkal erősebb törvényi szigor és köznapi fegyelem. Angyal Sándor Pórázon Ferter János rajza O MTS CM €* M tsh Ügyetlenek ■ n nem mondom, hogy nem vagyok felháborodva, ha 1—4 egyébként is „leszólt” megyénkre rosszat monda- l J nak, azt negatívan tüntetik fel — van nekünk elég bajunk anélkül is. Nem mondom, hogy nem vagyok dühös, ha igazságtalanul bántják régiónkat, s — bármivel is — még feketébbre festik imázsunkat, nap mint nap teret adva az előítéletek generációról generációra hagyományozódá- sának. Szeretem a tiszta helyzeteket, s magam is híve vagyok a választók egyértelmű informálásának. De... Az elmúlt hét csütörtökén hat ellenzéki párt látványos egységben nyilatkozott több témában is. Egyszer a Nyírfaügyről, másfelől a megyei rendőrfőkapitány menesztéséről (a vizsgálat még tart), a politikai játszmák megyénkbe helyezéséről. Többek között olyan rosszízű fogalmak szerepeltek az írásos tiltakozásban, mint politikai visszarendeződés, tisztogatás, a nem kevésbé fenyegető mondat mellett, miszerint „ki vannak jelölve a következő áldozatok is”. Firtatásomra, hogy mindezek előérzetek-e vagy tények, azt a választ kaptuk a sajtótájékoztatón, hogy már kedden be tudnak számolni arról, kik lesznek a koalíció következő mártírjai, bűnbakjai. A tények közvélemény elé tárása azóta sem történt meg. Talán egy hét múlva, vagy azután nyitják ki ők a saját dossziéjukat — így a válasz. Utólag kissé elhamarkodottnak, indulatból születettnek tűnik az ominózus fellépés. Vagy a vádak voltak koraiak, vagy a kiteregetés lesz késői. A fals hangok, a sejtetés, a vélt szenzáció, mellyel szerintük a kormánykoalíció dolgozik, úgy látszik, politikai berkekben járvány. Mint ahogy a taktikai ügyetlenség is az. Szőke Judit HÁTTÉR -
