Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

1997• JÚLIUS 5; SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Margitszigeti csillagok A nyári szabadtéri színházi idény egyik kimagasló eseménye lesz Bornemissza Gergely (Novák Péter) Cecey Éva (Rémi Tünde) Együtt a szereplők és az alkotók BÉRES ATTILA, DRAMATURG, szöveg­író: Öt éve foglalkozunk az Egri csillagok témájával. Nagy örömmel dolgoztam, mert nagyon mélyről gyermekkori élmé­SZAKÁCSI SÁN­DOR, aki Dobó Ist­vánt alakítja: — Vikidál Gyula mutatta a plakáton a Dobóról készült raj­zot, s kérdezte is, mi­kor lesz belőlem ilyen. Tisztában va­gyok azzal, hogy az Egri csillagokat olva­sók lelki szemei előtt Dobó István eseté­ben talán nem én je­lenek meg. Amikor annak idején a film készült, akkor Besse­nyei Ferenc és Sinko- vits Imre jöttek szó­ba... De én azt hi­szem, nem a külső a legfontosabb, amin egyébként a jelme­zekkel némileg lehet is változtatni. Sokkal inkább lényeges a hit, a belső tartás. Sok önbizalmat adott az a tény is, hogy Várkonyi Mátyás azt mondta nekem: „a te hangodra írtam ezt a szerepet”. Nagy Gábor (ISB) felvételei A nyári szabadtéri színházi idény kimagas­ló eseménye lesz az Egri csillagok című tör­ténelmi musical július 18-i margitszigeti ős­bemutatója. A Szabad Tér Színház a Ma­gyar Televízió Rt.-vei készített közös pro­dukciójának alkotói így vé­lekednek az előadásról. KOLTAY GÁBOR, pro­ducer: — A első változatot két éve mutatták meg a szer­zők. Azóta hosszú idő óta érlelgetjük, hogy vagy az egri várban, vagy a Mar­gitszigeti Szabadtéri Szín­padon visszük színre. Egyelőre négy előadást ter­veztünk (július 18., 19., augusztus 1., 2.), de remél­jük, hogy nagy lesz az ér­deklődés és a darab hosszú életű lesz. Utána akár az Operett Színházban is játszhatjuk. VÁRKONYI MÁTYÁS, zeneszerző: — Számomra a fő motivá­ciót az adta, hogy otthon a gyerekeim olvasták Gárdo­nyi regényét. Több pél­dányban ott hevert a lakás különböző pontjain, így aztán kedvet kaptam hozá, hogy újra bele­olvasgassak. Azonnal eszembe jutott a megzenésítés lehetősége, pedig éreztem, hogy a regény nem könnyen dramatizálha­tó. Talán az is motivált, hogy névroko­nom, Várkonyi Zoltán már egyszer feldol­gozta, és izgalmas jó filmet csinált belőle. — Várkonyi Mátyásnak — ha jól tu­dom — ez lesz az első magyar témája. — Valóban eddig megzenésítettem már dán, angol görög, és sorolhatnám még a világirodalom további témáit. Ez már ne­kem is feltűnt, s el is határoztam, hogy itt az ideje egy igazi magyar téma feldolgozá­sának. Eleinte a regény keményen ellen­állt. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a könyv megzenésítésére került sor. Egy olyan darab született, ami a színpadon ön­állóan megáll, s azok számára is élvezhe­tőén izgalmas, akik a regényt nem olvas­ták. De hát Magyarországon nem sok ilyen ember lehet. Legfeljebb ha külföldi­ekben gondolkodunk, akkor van jelentő­sége ennek a tényezőnek. — Nem zavaró ilyenkor, hogy a „szer­zőtárs” a világirodalom, vagy a magyar irodalom klasszikusa? S az Egri csillagok esetében például — mint mondta is — egy olyan műről van szó, amelyet a magyar anyanyelvűek szinte betéve ismernek. — Természtesen tisztában vagyunk az­zal, hogy egy örökbecsű művel van dol­gunk, amelyen nem szabad rontani. Ugyanakkor a dramaturgia szabályaival színpadra kell vinni, tehát a regény min­denképpen változtatásra szorul. Nos, az Egri csillagok esetében is így van. A mi változatunkban egy-egy szereplő súlya je­lentősen eltér a regényétől. Kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy a cigány és a török folklór elemeivel természetes módon gaz­dagíthattuk a zenét. Sok etnikai elem van a műben, s felhasználtam népdalfeldolgo­zást is. nyeimet hozta a felszínre. Talán ez a legis­mertebb magyar regény. Romantikus ele­mekben gazdag, igaz kicsit ellenállt a drá­mára írásnak. Tény, hogy a regényből sokszáz oldal teljesen ki is esett, s meg kel­lett erősíteni a Bornemissza Gergely — Cecey Éva szerelmi szálat. A darab törté­nelmünk egyik nagy hőstettét mondja el, így a hazafiság, hűség középponti szerep­hez juthat. Mi igyekeztünk elkerülni en­nek veszélyeit, így „magyarkodásról” pél­dául szó sincs. Azt sem szeretnénk, ha a társadalomnak szóló üzenetünkből politi­kai pártok próbálnának tőkét kovácsolni. NOVÁK FERENC, koreográfus-rendező: — A rendezést meghatározza, hogy kevés pénzből kell megvalósítani. Éppen ezért emberi testekből építjük fel a várat. Egy őrült vállalkozás, egy nagy kísérlet ez. Á küzdelmet, a harcot tánc formájában jele­nítjük meg. A Honvéd Együttes tagjai lesz­nek a magyarok, s a törökökkel, a Buda­pest Táncegyüttessel csatáznak. Azt hi­szem, mindenki számára lesz üzenete a darabnak. Ha a haza megvédéséről van szó, akkor a lehetetlent is meg kell próbál­ni. Mindenki nagy lelkesedéssel dolgozik a próbákon. Úgy látom, a „rockerekkel” is ugyanúgy megértjük egymást, mint annak idején ’83-ban az István, a király előkészü­letei során. MAKRAI PÁL, aki Cecey Pétert alakítja: — Fantasztikus élmény volt számomra, amikor például a nagy romaesküvő forga­tagának gyakorlását láttam. A folklór ele­mei roppant gazdaggá teszik ezt a produk­ciót, s ahogy eddig láttam, meg vagyok ró­la győződve, hogy az István, a király­hoz fogható lesz a si­ker. »rovszky Ádám A jazzvilág krémje Budapesten Július 11-én és 12-én a „Hungarian Jazz Festiva” keretében igazi világ­nagyságok érkeznek a magyar fővárosba. A műfaj kedvelői­nek elég volna talán csak a ne­veket felsorolni: Herbie Han­cock, Michael Brecker, John Scofield, Dave Holland, Jack Dejohnette, Don Alias, Groo­ve Collective, Debbie Harry and the Jazz Passengers... s még nem is teljes a lista. t Ami Herbie Hancockot illeti, helyén való a követ­kező megállapítás: a világ meghatározó előadója. Úttörő módon nyúlt szinte minden mű­vészeti ághoz, a videótól, a szinte- tizátoros kísérletezésen át az inter­aktív elektronika kifejlesztéséig. Újrateremtette a jazzt, a kompozíció­tól az improvizációig, együttesének veze­tésétől a hangszerelésig. Új lemeze, a New Standard áthatol a jazz, a funk és az elektronikus hangzás világán. Michael Brecker sokszoros Grammy-díjas szaxofo­nos. Eddig két alkalom­mal volt szakmai sza­vazatok alapján „az év zenésze”. John Sco­field pályafutása Mi­les Davis-szel kezdő­dött. S ez mindent meg is határozott, hiszen a világ „leg­különösebb gitáro­sa” azóta állandóan a reflektorfényben van. Az angol bőgős Dave Hollandról is elég csak annyit mondani: Miles Davis csapata. De so­rolhatnánk a többi for­mációt is John McLa­Herbie Hancock ughlinnal, Kenny Wheelerrel... Itt lesz Don Alias, az afro-cuban ritmusok nagy öregje, s ennek a csupa-csillag-csapatnak a világ talán legkeresettebb jazzművésze, Jack Dejohnette dobol majd. És egy másik programban itt lesz Debo­rah Harry, a hajdani „Blondie”. Az egy­kori popdívát talán fel sem ismernénk új műfajában. A pénteki program 20 órakor kezdődik a Budapest Sportcsarnokban. Szakcsi La­katos Bélának „csak” amolyan előjáték jut, s a kitűnő magyar zongoristát a Take 4 formáció követi. A Tomsits-Babos-Pe- ge-Kőszegi-kvartett a magyar jazz igazi aranycsapata. Ezután lép színpadra a Her­bie Hancock All Stars. Szombaton a Petőfi Csarnokban a ma­gyar Group 9.30-kor kezd, s őket a ju- goszláv-magyar Lajkó Félix Band követi. Az est két fénypontja minden bizonnyal a két amerikai banda: Deborah Harry és a Jazz Passengers, illetve a Groöve Collecti­ve szereplése lesz. PROGRAMOK Fővárosi nyár Mai Magyar Festészet. Egy hónappal a Magyar Szalon bezárását követően július 11-től egy hónapon át a ma­gyar festészet mutatkozik be a Mű­csarnokban. A meghívásos kiállítás magasra teszi a mércét, hiszen nem a médium határainak feszegetésénél (vegyes technika, kollázs-assemblage, installációk, formázott vászon stb.) keresi a megújítási kísérleteket, ha­nem az olaj-vászon-ecset hármassá­gán belül. Siket-vakok szobrai. Augusztus 22-ig nem mindennapi kiállítás látható a Lengyel Intézetben (VI. Nagymező u. 15.) Lengyel siket-vak művészek al­kotásait állították ki a Nemzetközi Szoborterápiai Centrum közreműkö­désével Generation Next. Már a középdön­tőnél tart a Sony Music által ifjú még fel nem fedezett együttesek részére meghirdetett Pepsi Generation Next tehetségkutató. Ä 14 versenyben lévő között van térségünkből két debrece­ni zenekar: a Bugs és a Carbon Cage. A középdöntők időpontjai és helyszí­nei: Budapest július 23., Pécs július 24. és Miskolc július 25. Programok a Dominikánus Udvar­ban. A Hilton Szálló udvarán július­ban a komoly zene kedvelői számára ígérkezik gazdag választék. Július 5- én és 11-én Operagála, 10-én Ba­rokk-est, 12-én Schubert, Donizetti, Brahms és Mendelsson összeállítás, 18-án Mozart-est, s több alkalom­mal is (6., 17., 20.) Donizetti: L’elisir d’amore című darabja kerül bemuta­tásra. Utcabál a Francia Intézet előtt. Fel­vételünk éppen egy esztendővel ez­előtt készült a francia nemzeti ünnep előestéjén, július 13-án. Idén a ha­gyományoknak megfelelően ismét grandiózus programot állított össze a Francia Intézet. Az est fő vendége a párizsi utcabálok elmaradhatatlan atrakciója, a Le Grand Orchestre Du Bal, akik az 50. Cannes-i Filmfeszti­vált is kísérték. 20 órától a Tea együttes muzsikál, ezt követően pe­dig hajnalig tart a mulatság, a tűzi-, vízi- és fényjáték Koncertmenü. Az Amadinda ütő­együttes július 10-én lép fel a Vajda- hunyad Várban. Másnap a Mátyás­templom a helyszíne Koloss István orgonaestjének. Ugyanitt kerül sor július 18-án Karel Paukert, 25-én pe­dig Achim Erzsébet orgonahangver­senyére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom