Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-29 / 175. szám

10 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1997. július 29., kedd □ Technikatörténet Békéscsaba (MTI) — Hang és Kép címmel tech­nikatörténeti kiállítás nyílt pénteken Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múze­umban. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és az Elektroház Kft. gondo­zásában csaknem száz ko­rabeli rádió, telefon, televí­zió, lemezjátszó, magneto­fon idézi vissza a hang- és képrögzítés, -továbbítás kö­zelmúltját. A technikai esz­közöket a Budapesti Rádió és Televízió Múzeumi Ala­pítvány, a Szegedi Móra Ferenc és a békéscsabai múzeum bocsátotta a tárlat szervezői rendelkezésére, de a gyűjtők is elhozták ér­tékesebb darabjaikat. A te­matikus kiállítást gazdag sajtódokumentáció kíséri bemutatva a kommunikáció fejlődésének visszhangjait. Magyarosan Itt van Európa! Minya Károly Nyíregyháza — Megyünk, haladunk Európába — hangzik a téves szlogen, hisz Európa itt van, itt va­gyunk jó néhány éve. Az más kérdés, hogy csatlako­zunk az európai közösség­hez, célba vesszük a maga­sabb színvonalat. Ezt tükrö­zik európai kifejezéseink is. Az euroatlanti integrációról és a Kárpátok Eurorégióról szólnak a hírek. Elkészült már a közös pénzt, az euro is, és átmenő forgalmunk europanizálására is sor ke­rül. De hallhattunk már Eu- ro-polgárháborúról és Eu- ro-zűrzavarról is. Elkezdő­dik az eurokraták képzése is, ők az Unió országainak a nélkülözhetetlen szakem­berei, s aki már túl van ezen, az az européer, más néven az european. Az EU­komfort árrendszer, kétség nem férhet hozzá, szüksé­ges, és szépen is hangzik, de számunkra mégis csak az áremelés burkolt megfo­galmazása. Mindezzel együtt s főként a NATO- hoz való csatlakozásunk okán állandóan kompatibi­litásunk kerül szóba, sőt szellemi kompatibilitásunk. Az eredetileg biológiai szakkifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe való be­épülésre alkalmas. Míg az európai kifejezéseket szük­séges rosszként elfogadhat­juk, addig a kompatibilitás, kompatibilis (komfort) köznyelvi-politikai haszná­latát elkerülhetnénk, hisz ugyanolyan jó helyette az „arra alkalmas”, „annak megfelelő” szószerkezet. Ettől még szellemi kompa­tibilitásunk, akarom mon­dani szellemi felkészültsé­günk nem szenved csorbát. HIRDETÉS Szomszédolás a Tisza-parton Olvasótábor nyílik hátrányos helyzetű gyermekek részére Ibrányban Ibrány (KM - B. I.) — Úgy tűnik, még az időjárás is a ke­gyeibe fogadja azokat a gyere­keket, akik az ibrányi Tisza- parton ismerkedhetnek a ma­gyar kultúra legfontosabb ér­tékeivel. A nemzetközi gyer­mek olvasótáborba 30, első­sorban általános iskolás korú fiatal kapott meghívást. Tízen Kárpátaljáról, tízen pedig Er­délyből érkeznek, a többiek régiónkból. Az augusztus 8-ig tartó tábor kedden kezdődik, amelyet hátrányos helyzetű fi­atalok számára rendeznek. A cél a régió természeti, tár­sadalmi, művelődéstörténeti értékeinek a megismertetése, megszerettetése. De a fiatalok a könyvtárhasználattal is meg­ismerkedhetnek. Szó lesz itt a csillagászatról, a jövőről. A szervezők azt tapasztalták, hogy leginkább a hetedik osz­tályt végzettek a legfogéko­nyabbak, mert még a pályavá­lasztás előtt állnak. Ezért is számították erre a korosztály­ra. A gondosan tervezett prog­ramot böngészve szigorú tábo­ri napirend szerint élnek itt a gyerekek. Reggel hétkor éb­resztő. Ezután torna, takarítás. A reggeli után következnek a közös és kiscsoportos foglal­kozások. A naplóírás is min­dennapi feladat lesz. Azért marad idő kellemes kikapcso­lódásra, fürdésre is, hiszen a Tisza-part egy karnyújtásnyira van a táborhelytől. A szülők megnyugtatásául: felnőttek'Sr- zik csemetéjüket. Emellett a tábor programjában szerepel az úszásoktatás is. Egy biztos, a gyermekek sokkal barnában, és élményekben gazdagabban térnek majd haza. A Garabonciás Olvasótábori Szövetség szakmai segítségé­nek, és a megyei önkormány­zat támogatásának köszönhe­tő, hogy harminc gyereket tu­dott fogadni a tábor. Az emberiét keserű élményei Csermely Tibor Nyíregyháza — Negyedik önálló kötetével jelentkezett egy megyénkben élő költő­asszony: Losonczi Léna. A megyei írócsoport tagjának neve nem ismeretlen a verset olvasó közönség körében. Pe­dagógusi munkája, majd írói, szerkesztői tevékenysége hosszú éveken át Mátészalká­hoz kötötték. Diák kora óta írt verset és prózát, s a különböző folyóiratokban és antológiák­ban megjelenő írásai után 1991 -ben jelent meg első önál­ló kötete Talán még utoléred címmel. Futásodat elvégezted című kötete (1992) rendhagyó összeállítású, olyan kisprózái gyűjtemény, ahol a lányok, asszonyok, anyák sorsát felvil­lantó írásokat egy-egy vers ve­zeti be mintegy tartalmilag és hangulatilag előkészítve az emberek szívében és gondola­taiban rejlő feszültségeket. 1994-ben a Bodzák tenyerén c. kötetének a bevezetőjében Petrőczi Éva — játékos allite- rációval — a mátészalkai min­denesnek nevezi. Hiszen ő ek­kor a kisváros szellemi életé­nek egyik karakterisztikus egyénisége, aki ebben a köte­tében a szűkebb haza szép tá­jait csakúgy megénekli, mint — ahogy megfogalmazza — a tanítósors ars poeticáját. De ebben a kötetben már felsejlik az Istenhez hanyatló emberi, költői odahagyatkozás is. A közelmúltban vehettük kézbe a Debora dalok c. iste­nes verseit tartalmazó kötetét. A költőasszony itt az Ószövet­ség okos női-bírája magatartá­sát vállalja fel verses vallomá­saiban. Mert vallomások ezek a versek: az emberiét keserű élményeiről csakúgy, mint az istenkeresés nyugtalanságáról, a megtapasztalás öröméről és a hitet megtaláló ember ujjon­gó bizonyosságáról. Ezekben a versekben benne feszül egy érzelmekben gazdag élet min­den öröme és bánata, s minde­közben az Istenre hagyatkozás irigylésre méltó biztonságér­zete és megtalált boldogsága. Erős, határozott hangvételű kötettel gazdagodtunk. Mon­danivalójának hitelessége, szavainak ereje, stílusának és verselésének, művészi meg­formálásának egysége nem­csak első olvasásra ragadja meg az olvasót, hanem a lélek mélységeibe is egyre jobban bepillantani enged. Nyoma sincs ezekben a versekben a divatos vallásos — intellektu­ális szólamoknak, a sunyi mó­don meghunyászkodó féle­lemnek, de sokkal inkább versről versre tetten érjük az őszinte alázat, a dicséret, a bűnbánat, a jobbra törekvés, az emlékezés, vágyakozás és beteljesedés szép asszony-köl­tői hangját. Az indító versek, a Hadd le­gyek szolgád motívum az em­beriét istenképességre vágya­kozó, jókedvvel és büszkeség­gel szolgálatot vállaló lírai fel­ütés. Mert hit nélkül nem lehet élni. Mássá kell lenni! Tud­nunk kell szeretni, és szólalni is kell, s tévelyegnünk sem szabad ebben a világban. Si­monból Péterré (kősziklává) kell válnunk. S ezek nemcsak jámbor óhajok, hanem tiszta 4 és világos felismerések és bá­tor elszánások. Megindítóan szépen tud köszönetét monda­ni, bűnbánatban feloldódni, imádkozni és hálát adni. A verssel vert költősorsot vállaló és Debora hitével Isten dicséretét daloló Léna asz- szonynak mit kívánhatnánk mást, mint hogy adassák meg neki, amit ő kér: „... hogy igaz szóval igéidet szóljam, mert annyi a vétek...” Kapja meg a mosoly ajándékát, és tud­jon örömre hangolni másokat is. Legyen vele a Feltámadott „a hétköznapok emmausi út­ján!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom