Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-28 / 174. szám

1997. július 28., hétfő Kelet-Magyarország 13 KULTÚRA Rómeó és Júlia a tivadari táborban Alapítvány • Lovaglás és daltanulás • Jövőre még egyszer, ugyanitt Tivadar (M. K.) — A Tisza- parti valamikori ifjúsági tá­bor Petőfi Sándor nevét vi­selte, funkcióját sokáig ke­reste Fehérgyarmat város képviselő-testülete. Voltak hasznosítási próbálkozások, több-kevesebb sikerrel. Erre a nyárra a fehérgyarmati vá­rosi művelődési központra bízták a tábor működtetését. A VMK igazgatója, Márton István elmondta: a Hármasha­tár Irodalmi Társaság és a Szi­várvány Alapítvány több pá­lyázati lehetőséget megcél­zott. A Gyermek- és Ifjúsági Alap, illetve a Miniszterelnöki Hivatal anyagi támogatása le­hetővé tette, hogy ukrajnai és romániai magyar fiatalok is tá­borozzanak 10-10 napot Tiva­darban. A határon túliak a 10 napos ellátásért és programért 2500, a hazai gyerekek 6 ezer forintot fizetnek. Közvetlenül az 1996/97-es iskolai év befejezése után kez­dődtek a turnusok. Köztük az irodalommal, történelemmel, képzőművészettel, hagyo­mányőrzéssel kapcsolatos te­matikájú tíz-tíz napos táboro­zások. Több táborozótói az itt töltött napokról, illetve az ide­jövetel módjáról érdeklőd­tünk. Wéber Erik Nagykárolyból érkezett. — Az ottani római katolikus iskolába járok. Igazgatónőm ajánlotta a tivadari irodalmi tá­bort. Nem bántam meg, hogy eljöttem. A nagyon sokszínű tennivalóból a szituációs játé­kok tetszettek. A záró tábor­tűznél én leszek Rómeó. Sze­rencsémre Magyarországon. Nagy élményt jelentett viszont amikor átmehettünk Ukrajná­ba, a magyarlakta területek egynémelyikébe. A beregszászi Heé Éva is elégedett volt. — A Bethlen Gábor Gimná­Tábori hangulat ziumban tanulok Beregszá­szon. Az irodalmat nagyon szeretem, de orvos vagy jo­gász szeretnék majd lenni. Ez persze nem zárja ki, hogy ne vegyek részt a színjátszó cso­port munkájában. Kitüntetés­nek éreztem, hogy tanárnőm kiválasztott erre a táborra. Azt hiszem minden lány elégedett lenne, ha a Rómeó és Júliában ő lehetne Júlia. Itt én próbá­lom ezt a szerepet. Persze ez nem Shakespeare világhírű darabja, de így alig 15 évesen nagyszerű dolog. Jantski Viktória Salánkról jött. — Hallottam a Hármashatár Irodalmi Társaságról. Tanára­im is azt mondták, jól járunk, ha élünk a lehetőséggel. Igazi barátságok kötődnek közöt­tünk. — Eljuthatunk a romániai Szatmárnémetibe is. Persze a szatmár-beregi irodalmi, törté­nelmi és néprajzi nevezetessé­geket is megismerhettük. A nagyszőlősi járásból jöttem. Itt nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Ha lehet, máskor is eljövök. Kereskényi Hajnal kölcseys diák Szatmárnémetiből. — Angol-francia tagozatos vagyok a líceumban. Iskolánk­nak nagyon jó kapcsolata van több magyarországi iskolával. Magam is jártam Nyíregyhá­zán a Kölcsey Gimnáziumban. Nagyon dicséretesnek tartom, hogy vannak, akik nekünk ilyen lehetőségeket teremte­nek. Rendszeresen részt vet­tem szavalóversenyeken, s minden olyan programon, ahol magyaroknak magyarul be­szélhettem. Szavalóversenyt is nyertem. Ennek köszönhetem, hogy most tíz napig itt lehet­tem. Nagyon sok szép dalt is tanultunk. Még lovagoltunk is. Gyurkó László nagyberegi ismerőst köszönthetett. — így igaz. Itt volt a tábor­ban Füzesi Magda, aki majd­nem a szomszédunk. Megis­mert, de nem ez volt a lényeg. Én őt mint a Beregi Hírlap új­ságíróját ismertem elsősorban. Itt még megzenésített verseit A szerző felvétele is daloltuk. Rajta kívül több it­teni író-költő jött el hozzánk. Nagyon őszinték, kedvesek voltak, s egyáltalán nem tekin­tettek bennünket gyereknek. Szerencsés csapat gyűlt össze. Közel nyolcvanan voltunk, sajnos magyarországi fiatalok alig. Nagyon sokat tanultunk Jánosfalvi Lászlóné táborve­zetőtől, aki a szituációs játéko­kat is vezette. Szabó Imola Nagykároly, termete, kora alapján a tábor egyik legfiatalabb lakója volt. — Ugyanolyan táborozó voltam, mint a többiek. Nem vontam ki magam egyetlen programból sem. Több szülő eljött megnézni, hogy milyen körülmények között vagyunk. Kisarból, de Tivadarból is könnyedén tudtunk Ukrajnába s Romániába telefonálni. Na­gyon jó volt a koszt is, amit a táboron kívül a Halászcsárdá­ban fogyasztottunk rendszere­sen. Otthonról üzenték, hogy a Szamos Televízió adásában láttak bennünket. Nagyon jó volt itt. Bolhabált rendeztek a Várszínházban Kisvárda (Minya Károly) — Az idén egy Illyés-komédiát tűzött műsorára a határon túli színházakból verbuválódott alkalmi társulat Kisvárdán. Színrevitelére a Beregszászi Illyés Gyula Színház főrende­zőjét, Vidnyánszky Attilái kér­ték fel. A Bál a pusztán című hősi komédiát Illyés 1972-ben írta, első változata 1966-ban született Bolhabál címen. A szerző arra való hivatkozással dolgozta át, hogy az ő műveit nem övezi az érinthetetlenség szent légköre. A negyedszázados mű első olvasásra kissé porosnak, avíttnak tűnik, azonban az elő­adás a darabválasztás jogossá­gát több oldalról is alátámasz­totta. Mindenekelőtt az, hogy ragyogó szereposztásban lát­hattuk. Másrészt az, hogy bár semmi aktualitás, mára való célzás nincs a darabban, benne Ősbemutató Szeged (MTI) ~ A Szege­di Szabatéri Játékok prog­ramjához kapcsolódva újabb alkalmi teátrummal bővül a Tisza-parti város nyári színházi élete. Zsótér Sándor rendezésében a sza­badtéri és a Szegedi Nem­zeti Színház közös produk­ciójaként, helyi művészek közreműködésével láthatta a közönség Hans Menny Jahnn: III. Richard rftegko- ronázása című darabját. ......................................................-............................................. van viszont e századunk törté­nelmének egy szelete. Megis­merése ránk fér. Különösen akkor, ha arra gondolok, hogy a mögöttünk ülő kislány a színpadon csomóba felfűzött kukoricát banánnak nézte. Bi­zonyára kevés találkozási le­hetősége volt a magyar parasz­ti világgal. A két világháború között, valamely dunántúli birtokon játszódó történet azt mutatja be, hogyan szegődtek alkalmi munkára summások és summáslányok, miként jár­tak túl a gazdatiszt eszén, aki a szegények legszebb lányát áhította magának „kulturális­kanos” szükségleteinek kielé­gítésére. Amolyan igazság­szolgáltatás Lúdas Matyi- módra a művelője. Bár Illyés maga írja azt, hogy színházat még kívülről sem látott, amikor ez a történet eszébe jutott, mégis egy jól Nyíregyháza (Mizser Lajos) — Manapság az utcaneveket a hivatal, a régi időkben pedig az ott lakó közösség választot­ta. Pesty Frigyes 1864. évi Helynév tárában többnyire ha- tárrésznevek szerepelnek. Az akkori kisvárdai járásból Fé- nyeslitke, Tiszaszentmárton és Zsurk jegyzője tartotta fontos­nak, hogy az utcanevekről is szóljon. Fényeslitkéről csak említés van: Közép utsza. Kert aljasi utsza, Czigány utsza. A másik két falu viszont meg is megírt, úgyis mondhatnánk a műfaj minden elemét tartal­mazó komédiát alkotott. Ben­ne van minden, ami a nagy könyv szerint kell: vaskos, far- ceos, humor, félreértés (a Diák — Trill Zsolt, Beregszász — a népdalokat kívánja közkinccsé tenni, miközben Verőn — Bandor Éva, Kassa — női bá­jaira gondol), jellemkomikum (a három, bikaként tüzelve nőt kívánó abeúg kurafi: Fülöp Zoltán, Czintos József, Szat­márnémeti, Botka László Sep­siszentgyörgyi, a commedia deli arte bohózatszerű jelene­tei s a klasszikus fogás, a sze­repcsere. A népszínmű, a nép­szerű parasztromantika jelen van ugyan, de az állandóan je­len lévő, felerősített irónia ugyanakkor távol is tartja et­től. Trill Zsolt Diákja egyrészt az író szócsöve, alakmása, re- zonőrje, de inkább együgyű, magyarázza a nevet, rámutat a névadás indítékára. Tisza- szentmártonból: Malom utsza: „ezen utszán van a kettős szá­raz malom”, Tó sor utsza: „a Tisza partról, ezen utszán nyú­lik végig majd nem a falu kö­zepére egy nagy vizes tó”, Fel­ső sor utsza: ”a többi utszák- nál és házaknál emelkedettebb dombon van helyezve”, Új vég utsza: „a többieknél utóbbi építtetett s keletkezett”, Temp­lom alatti utsza: „a Templo­mot, s Tornyot magán tartó naiv városi puhány ficsúr, aki népdalgyűjtő és falumegisme­rő programján önmaga paródi­áját adja. Megkapó zsörtölődő páros volt a Bandagazda (Szé- lyes Ferenc, Marosvásárhely) és Terus néni (Szűcs Nelli), aki még vastagon tudja mitől döglik a légy és a férfinép. A rátarti és peckes Tóth Tibor mint tiszttartó hegedűszóra, prózában elmondott bús ma­gyar monológja eredeti pilla­nata volt az előadásnak. A mű végén a bolháktól vitustáncot járó urakkal egyébként a né­zők teljesen azonosulni tudtak, mert addig ők hadakoztak ha­sonlóképpen a szúnyogokkal. A látványos, egész Várszínhá­zát betöltő néptánc, az élő nép­zene és -dal mind e humor közepette, a musicalek sűrűjé­ben kellemes „magyaros” színfolttá varázsolta az elő­adást. Nagy homok domb aljába van fészkelve.” Zsurkról: Zovány vég: „az ott mindjárt alatta el­vonuló Zovány nevű tótól”. Szugoly: „mert félre eső he­lyen szugolyba építvék a há­zak”, Czigány vég: „onnan ered, mivel a helység Kováts Czigánya mindég ott lakott, s jelenleg is ott lakik”, Nemes vég: „egy előbbi időkből való Nemes nevezetű emberről.” E 12 utcanév a természetes név­adás terméke, pontosan a lé­nyegre utal valamennyi. Azok a régi jó utcanevek Nyíregyháza (KM - Nagy István Attila) — Abraham A. Moles az információel­méleti esztétika jeles képvi­selője, aki a kibernetika és az információelmélet fogal­mait, módszertanát alkal­mazza zenei, irodalmi és egyéb műalkotások vizsgá­latában. A giccsről szóló könyvében nemcsak elvont értelemben ír e jelenségről, hanem nagyító alá veszi an­nak különböző történeti, társadalmi, kulturális vo­natkozásait is. Fejtegetései eredménye­ként megismerheti az olva­só a „giccsmagatartást”, melynek célja az örömszer­zés, egyfajta hedonizmus, mely éles ellentétben áll a nem kevés aszkézist igény­lő, szigorún funkcionalitást szem előtt tartó befogadói magatartással. Moles sok érdekes, szellemes példával illusztrálva mutatja be a giccs létrejöttét, virágzását, újabb változatait, „műfaja­it”. Mai környezetünk, kultú­ránk sok jelensége is való­színűleg jól megragadható Moles elméletének egyes kategóriáival. Ez a könyv éppen arra serkent, hogy mindenféle elfogultságtól mentesen próbáljunk szem­benézni mai világunk bő­ven termő giccstárgyaival, saját „giccsviszonyainkkal” is. A giccs című kötetet a budapesti Háttér Könyvki­adó jelentette meg. A történelem vége és az utolsó ember című könyvé­vel Francis Fukuyama vi­lágméretű vitát kavart: sok szociológus próbálta cáfol­ni azt az alaptételét, hogy az emberiség történelmi fejlődése a végéhez ért, s a liberális kapitalizmusnak nincs és a jövőben sem le­het alternatívája. Bizalom című újabb könyvében az amerikai tár­sadalomkutató immár a „történelem után” kialakuló gazdasági világrendet elemzi, egy olyan kérdésre keresi a választ, amely kü­lönösen fontos lehet a volt kommunista országok szá­mára; jelesül, hogy milyen rejtett mechanizmusoktól függ egy-egy nemzetgazda­ság sikeressége. Más szó­val: ugyanazon politikai rendszer mellett mitől ké­pes gazdasági csodát pro­dukálni egy ország, míg egy másik krízisből krízis­be tántorog. Fukuyama sze­rint a gazdasági élet elvá­laszthatatlan a kultúrától: azoktól az „irracionális” ér­tékektől, melyek a vallás­hoz, az erkölcshöz, a csa­ládhoz kötődnek, s ezért ki­zárólag az érdekekkel és ra­cionális választásokkal operáló neoliberális köz- gazdaságtan csak korláto­zott mértékben érvényes. A modem társadalmak leg­főbb feladata ennélfogva a társadalmi bizalom, a társa­dalmi tőke magas szintjé­nek megőrzése vagy megte­remtése, mert ennek hiánya legalább ugyanolyan mér­tékben akadályozza a gaz­daság fejlődését, mint a fi­zikai tőke szűkössége. Fukuyamának ez a nagy­ívű, a világ számos sikeres avagy küszködő nemzet- gazdaságát aprólékosan elemző tanulmánya meggyőző kísérlet a liberá­lis és a konzervatív eszme- rendszer szintézisére. A könyvet az Európa Könyvkiadó jelentette meg. Megnyílt... ...Hajdúszoboszlón a 2. Nemzetközi Post-Mail-Art Biennálé a Szoboszlói Ga­lériában. A kiállításra a vi­lág számos országából ér­keztek alkotások. (KM) Nemzetközi... ...gyermek olvasótábor nyí­lik ma Ibrányban. A tíz nap során a résztvevők megis­merkednek megyénk leg­fontosabb kulturális értéke­ivel, felkeresik a legszebb tájakat, önismereti foglal­kozásokon vesznek részt. Az olvasótábor kizárólag a leghátrányosabb helyzet­ben élő fizikai foglalkozású szülők gyerekeinek szól, és célja a tehetséges gyerekek felzárkóztatása. (KM) A budapesti... ...Műszaki Egyetem Szkéné színháza nyári műhelytan- folyamot rendez augusztus 1-je és 14. között. Vidékiek számára mérsékelt áron szállást biztosítanak. Je­lentkezés: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. (KM) TermészetBúvár Nyíregyháza (KM) — Vi­lágszerte rettegik, ám kímé­letlenül pusztítják az óceá­nok sztárját, a cápát. A túl- halászás, a rablógazdálko­dás beláthatatlanul súlyos ökológiai következmé­nyekkel járhat... A világ­tengerek olykor embereket is megtámadó örökmozgó halai — kétségkívül veszé­lyesek. Hírük azonban sok­kal rosszabb annál, mint amekkora fenyegetést való­jában jelentenek. A Termé­szetBúvár most megjelent számában erről is olvasha­tunk. Magyarország büszke ar­ra, hogy részt vehet az ENSZ Fenntartható Fejlő­dés Bizottságának munká­jában — mondta Göncz Ár­pád köztársasági elnök a közelmúltban New York­ban megtartott Föld-csú­cson. A TermészetBúvár teljes egészében közli az ENSZ-zékházban elmon­dott beszédét. Az elmúlt negyedszázad­ban forradalom zajlott le a molekuláris biológiában: olyan új módszerek szület­tek, mint például a génsebé­szet, amelyek hihetetlenül kiterjesztették a biotechno­lógia lehetőségeit. Ennek mérhetetlen jelentőségéről és a tudósok felelősségéről olvashatunk érdekfeszítő cikket. A magazinból a biohob­bik kedvelői számos gya­korlati ismerettel is gazda­godhatnak. 11§7 Olvasnivalók

Next

/
Oldalképek
Tartalom