Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-09 / 132. szám

Könyvheti könyvajánló Nyíregyháza (KM) — Dollármilliárdokat ígérő platinalelőhelyre bukkan egy mérnök egy elmaradott afrikai „banánköztársa- ság”-ban. A hatalmas profit reményében egy angol üz­letember vakmerő vállalko­zásba fog: puccsot szervez az afrikai országban, egy sokat tapasztalt zsoldosve­zér irányításával. Azzal azonban nem számol, hogy az ígéretes lehetőség a KGB-nek is tudomására jut, illetve hogy a zsoldos egyik riválisa mindent megtesz azért, hogy megöl­je halálos ellenfelét. A puccs hajszálpontosan ki­dolgozott terve egy csapás­ra gyilkos versenyfutássá változik: a profitért, a hata­lomért, az életért. A háború kutyái című könyvet Fre­derick Forsyth írta. — Priamosz trójai király kincse 1995-ben moszkvai trezorok titkos mélyeiből került újra — immár má­sodszor — napvilágra. A trójai háború így kapcsoló­dott össze a második világ­háborúval. Aranyat vagy dicsőséget szomjazott-e erősebben Heinrich Schlie- mann, ez a 157 centiméte­res, óriási képzelőerejű és akaratú ember, amikor ki­ásta a csak általa valóságos­nak hitt Tróját, és bebizo­nyította: Homérosz Iliásza valóban itt játszódott le, Qdüsszeusz, Agamemnón és Hektór az általa feltárt falak között élt, illetve e fa­lakon kívül harcolt, szőtt cselt vagy szenvedett. De hát ki volt Schliemann? Ka­landor kereskedő Szentpé­terváron, álmodozó aranyá­só Amerikában, megszál­lott kincsásó Mükénében. Mindez együtt. Hogy végül megtalálja az aranyat, a di­csőséget, a tudós hírnevet, mindent, amire szomjazott. (Philipp Vandenberg: Pria­mosz kincse.) Az ismerte­tett művek a Magyar Könyvklub kiadványai. A XX. század első har­madának kiemelkedő tudó­sai között kitüntetett hely illeti meg Gombocz Zol­tánt, aki már 28 évesen az MTA tagja lett. Páratlan te­hetsége az Eötvös Kollégi­umban bontakozott ki, me­lyet később, 1927-től halá­láig (1935) maga is igazga­tott. Gombocz a nyelvészet szinte minden akkor művelt ágában komoly eredménye­ket ért el. Legmaradandóbb azonban jelentéstani mun­kássága, melyet kötetünk Gombocz 3 tanulmányán. köztük legendás Jelentésta­nán keresztül mutat be. Amikor jelentésmagyará­zatokat adunk, óhatatlanul a reprezentáció bizonyos módján, meghatározott szintjén tesszük ezt. Gom­bocz jelentésmagyarázatai — kora episztemológiai hátterének megfelelően — az etimologizálást, a törté- neti-összehasonlító mód­szert és a korai strukturaliz­must képviselik. így köte­tünkből is kiderül, hogy im­pozáns — de nem okvetle­nül örökre érvényes — el­méleti építmények megal­kotása nem a XX. század második fele nyelvészeinek előjoga. (A Jelentéstan és nyelvtörténet című könyvet az Akadémiai Kiadó jelen­tette meg). Hírcsokor Újból... ...jelentkezik a közelmúlt­ban alakult máriapócsi vá­rosi televízió. A legfris­sebb, június 11-i, 19 órakor kezdődő adásában az isko­laigazgató-jelöltekkel be­szélgetnek és bemutatják a Challange Day eseményeit. A Benkó... ...Dixieland együttes kon­certezik a Sóstói Múzeum­faluban június 14-én. A közkedvelt zenészek hang­versenye 17 órakor kezdő­dik. (KM) Felvételt... ...hirdet a nyíregyházi Me­sekert Bábszínház 14—35 éves korú nők és férfiak ré­szére, akik szeretnének a bábjátékokkal megismer­kedni és szívesen lennének a Bábszínház tagjai. Jelent­kezni lehet hétfőn, csütörtö­kön 18-20 óráig. (KM) A szatmári csizma Mizser Lajos Nyíregyháza — 1935-ben adta ki Csi'íry Bálint örök­becsű munkáját, a Számos- háti szótárt. A címben ugyan szótár szerepel, de ennél jóval több, hiszen összegyűjtötte a Szamoshát szólás- és közmondáskin­csét is. Van olyan, amelyik szerepel 0. Nagy Gábor gyűjteményében is, de a többség megmaradt helyi­nek, s ma már talán nem is ismerik őket. A régiségben a szatmári csizmadia céh messze földön híres volt: éppen ezért választottam a „csizma” címszót, hiszen a nevezetes termékhez szólá­sok is kapcsolódnak — még akkor is, ha egyikük- másikuk mögött mellék­gondolat is van. Nézzünk néhányat! „Vicsorítja fogát a csizmám” /=kifeslett a talpszéleken/, „Enni kér a csizmám” /=lyukas/, „fel­lökték a csizmáját a házhí­jára” /azaz a padlásra, je­lentése: meghalt), „Nagy csizmát vett a vásáron” /=alaposan berúgott/, „Szo­rítja a csizma a lábát” /arra mondják, aki teljesen erejé­ből dalol/, „Ha haragszik, húzza le a csizmáját, hányja széjjel kapcáját” /azaz sen­ki sem törődik azzal, hogy haragszik/, „A csizmámban sem állhatom a vizet” /ak­kor mondják, hogy vízzel kínálnak valakit, amikor bor is van/. Ma már így mondjuk: nem kell mindent mellre szívni. Ezt a szatmá­riak sokkal képszerűbben fejezik ki: „Ha minden kő­höz hozzárúg az ember, el­kopik a csizmája”. S most vegyük le a csizmát az asz­talról! A színházban szórakozni is lehet A kisvárdai fesztivál megítélése szakmai körökben lényegesen megváltozott Horváth Z. Gergely Kovács Bertalan felvétele Nagy István Attila Kisvárda (KM) — A Hatá­ron Túli Magyar Színházak IX. Fesztiváljának idejére Kisvárda valóban színházi várossá vált. A városlakók sok-sok új arccal ismerked­hettek meg, kiemelkedő pro­dukcióknak tapsolhattak, és újfent meggyőződhettek ar­ról: a kulturális befektetés bizonyosan megtérül, hiszen a város hírét elviszik, akik jól érezték magukat a feszti­válon. A fesztiválon szakmai zsűri értékelte a produkciókat. En­nek vezetője Horváth Z. Ger­gely volt. Tőle kértünk rövid értékelést. — Az eredeti cél az volt, hogy minél több zenés pro­dukció jöjjön el a fesztivál­ra, hiszen a határainkon túl működő színházak számára is kényszerűség a minél több zenés produkció műsorra tű­zése. Ehhez pedig egyre ke­vesebb feltétel adott: díszle­tek, tánc, jelmezek stb. Úgy alakult, hogy ezt a szándé­kunkat nem sikerült telje­sen megvalósítani. Fontos­nak tartottuk, hogy a stúdió- színházi munkáról is essen szó. O Milyen volt az előadások szakmai színvonala? — Meglehetősen egyenet­len, de ez mindig így szokott lenni. Voltak kiegyensúlyo­zott produkciók, de akadtak gyengébbek is. A jók között a szabadkai Népszínház Deák Ferenc Határtalanul című da­rabját említhetném. A dráma a jugoszláviai háborús esemé­nyekről szól, s a közönség na­gyon kedvezően fogadta a já­tékot. A beregszászi előadás, a Gyilkosság a székes- egyházban, is nagyon sikeres, egységes volt. Nagy vitát váltott ki szakmai körökben a marosvásárhelyi szín­ház előadása. Szőcs Gé­za Kiskereki böszörmé­nyek című darabját lát­hattuk. amelyet a kö­zönség hosszú vastaps­sal jutalmazott. A két ellentétes vélemény mi­att valóságos színházi eseménnyé vált az elő­adás. O Mennyiben sajátos ez a színházi fesztivál? — A kisvárdai feszti­vál kisebbségi bemutat­kozási lehetőségnek in­dult, így azok a problé­mák, amelyek a dara­bokban, a felfogásban, a rendezésben, a színészi játék­ban megjelennek, sajátos szí­nezetet adnak az egésznek. Mindez annak ellenére így van, hogy azok a politikai kö­rülmények már jórészt nincse­nek. amelyek évekkel ezelőtt még meghatározták a határon túli magyar színházak műkö­dését. O Milyen különbségek fe­dezhetők fel a magyarországi és a határainkon tű! működő színházak között? — A problémák az anyaor­szágbeli és a határainkon túli színházakban nagyjából azo­nosak. A másféle gondok első­sorban anyagi természetűek, mert gyenge a technikai fel­szereltség, a társulatok össze­tételében nagy hiányosságok vannak. „Eltűnt” egy-két nem­zedék, hiszen sokan átjöttek Magyarországra. Mostanában induít meg valamiféle pozitív változás ebben a tekintetben. O Jövőre jubilál a fesztivál. — Örömmel és bizakodás­sal nézünk a X. találkozó elé. Valószínű ennek is lesz vala­milyen tematikus rendje: első­sorban egy magyar drámai vo­nulatra gondoltunk, de meg­marad a vígjáték, a zenés víg­játék is. Fontosnak tartjuk, hogy a közönség érdeklődése elevenen hasson. A nézőknek meg kell érezniük, hogy a színházban nemcsak megille- tődni, hanem szórakozni is le­het. E törekvés helyességét igazolják a mostani telt házas előadások is. A kisvárdai színházi feszti­vál megítélése szakmai körök­ben lényegesen megváltozott. Aki most lejön Kisvárdára, jó érzésekkel távozik. A fesztivál megítélésének megváltozását mutatja: most már az országos színházi találkozó a fesztivál után kezdődik és nem vele párhuzamosan zajlik Jubilál a tokaji írótábor Századunk kihívásai — a magyar irodalom válaszai Tokaj (KM - B. I.) — Az idén huszonötödik alkalom­mal rendezik meg a tokaji írótábort augusztus 14. és 16. között. A jubileumát ün­neplő írótábor a magyar iro­dalom nyílt fóruma kíván lenni. Mint a kuratórium megfogal­mazta, a tábor alapcéljának megfelelően nyilvánosan hívja írótársait a mostani tokaji együttlétre. Számítanak a ha­táron túl élők és a nyugati ma­gyar irodalom képviselőinek a részvételére is. A tanácskozás témája az idén: „Századunk kihívásai — a magyar irodalom válaszai”. A viták során összegezni sze­retnék, hogyan látják a magyar írók századunk meghatározó eseményeit és az ezekre reagá­ló szellemi életet. A tanácsko­zást az alapítványok és az iro­dalmi műhelyek kapcsolatával foglalkozó szabad fórummal egészítik ki. Jelentkezni július 31-ig lehet a 3501 Miskolc, postafiók 375. címen. A je­lentkezéseket írásban fogadják el a beérkezés sorrendjében. Az írótáborba — a korábbi évek gyakorlata szerint — több szabolcsi alkotó is meg­hívást kapott. A tábort az új gimnázium és kollégium épü­letében rendezik meg. Fafaragók Vásárosnamény (KM) — A jövő hét elején megnyitja a kapuit Vásárosnamény- ban a nemzetközi fafaragó tábor. A fa művészei közül több mint harmincán fogadták el a meghívást a június 14-én nyitó alkotótelepre. Kül­földről érkező alkotóra is számítanak. A vendégek­nek a naményi művelődési központ ad otthont. Kortárs festők a Hotel Koronában A nyíregyházi villámtárlat következő állomásai: Győr, Szolnok, Kaposvár Matits Ferenc Rudolf (1924), Bartl József narratív alkotások. Galambos (1932), Szily Géza (1938), Lu- Tamás (1939) érdekes naiv- koviczky Endre (1939) munkái metafizikus kompozíciói kö­Tárlatnézők a kiállításon Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza — Rendkívüli képzőművészeti rendezvény­nek adott otthont a Korona Szálló a napokban, amikoris a Kodály Teremben 14 kor- társművész 38 festményét ál­lították ki. Alapításának 5. évfordulójára az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. a hazai viszo­nyok között példátlan ünnep­ségsorozatot rendezett. Itthon először május 5-én Budapes­ten az Operaházban a jubileu­mi vállalati ünnepség alkalmá­val mutatták be a hazai festé­szet legjavát felvonultató kol­lekciót. A rendhagyó módon csupán néhány óráig megte­kinthető vándorkiállítás nyír­egyházi felállítása előtt Eger­ben járt. A következő villám­tárlatok Győrött, Szolnokon, Kaposvárott és Kecskeméten lesznek. A magyar festők derékhadát reprezentáló együttes neszto­ra, az immár klasszikusnak számító Bartha László (1908) legfrissebb — 88 évesen fes­tett— művekkel szerepel. Fis­cher Ernőtői (1914) a szegedi tanárképző főiskola rajz tan­székének nyugalmazott pro­fesszorától három kifinomult színvilágú művet láttunk. Bér kiforrott, egyedi stílusukkal hívják fel magukra a figyel­met. Az utóbb említett mester Száll a kakukk a fészkére című kis méretű festményének sár­gájában különös rendszerben elhelyezett idomok kötik le fi­gyelmünket. Berki Viola (1932) lírai Odaát című olaj­képe antik hangulatú, repre­zentatív kompozíció. Másik két műve nem a monumentális irányultságú, hanem apróléko­san kimunkált, színgazdag zül az Odüsszeusz és a sziré­nek című emelhető ki. Zombo- ri László (1937) hatásos Kö­vület című művének elkészül­tét egy őskori hal lenyomata inspirálta. Ütoljára négy festőművész alkotásait hagytuk, melyek az egyébként nagyon jó váloga­tás legrangosabbjai. Váli De­zső (1942) pasztózus zöldben úszó sejtelmes műteremrészle­tei finom ecsetre vallanak. Ha­sonlóan mesterien differenciál a lényeges és lényegtelen kö­zött Somos Miklós (1933), mint láthattuk Kézenfogva (1981) című festményén. So­mos A képmutatás kora (1991) című kifejező, szuggesztív al­kotása, síkban elcsúsztatott keretekkel érzékelteti az em­berek különböző világainak tereit és a közöttük levő látha­tatlan határokat. A szelleme­sen tálalt tartalomhoz vissza­fogott színhasználat és ele­gáns, lényegre törő ábrázolás- mód társult. Tóth Ernő (1934) Olaszországi emlék című kompozíciója szobortöredék és tengeröböl dekoratív ele­gyítésével áll össze képpé. Szi- kora Tamás (1943) városunk tehetséges szülötte saját pro­jektjén továbbdolgozva, do­bozkompozíciókkal jelentke­zett. Dobozok régi könyvborí­tón című applikációja, vala­mint Két alak ellentétes árnyé­kokkal című képe izgalmas tu­dati művek. Ä kiállításokat követően a képekből, — mint Heit Gábor PR-igazgatótól megtudtam — 13 darabot a biztosító társaság megvásárol. Maguk a műalkotások az rt. székházban tekinthetők majd meg. Reméljük e rendezvény példáján felbuzdulva — orszá­gos, illetve regionális szinten — más pénzintézetek is fokoz­ni fogják a képzőművészet szponzorálását. ICULTÚR^\ 1 997. jÚníUS 9., hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom