Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2., hétfő SPORT Kelet-Magyarország 9 Ott leszünk az EB-finálén! ■ nagaslatán. A eipmsiafc­iiprusi kézilabdázás (.ha :ik a kontinens élvonalás m érkezett bíró bízonyá- bizonyították a vasvári Hiítólag ténykedésüknek ú zászlós. Mert az ilyen- zláv trikolort raktak ki a i közepére varrták a hor- betétet. Ám úgy tűm. az Az orosz és a magyar csapat jutott tovább • Nem Horváthéknak fújtak a horvátok szlovákokra vonatkozik, a mi­enkre az, hogy játékuk érthe­tetlenül visszaesett. így történ­hetett meg, hogy 11—6-ról 11—10 lett az eredmény. Ehhez az is kellett, hogy Pőczéék 18 (!) percig nem tudtak gólt sze­rezni. Ahogyan mondani szok­ták: meleg volt a pite, hiszen egyenlíthettek volna a szlová­kok. Szerencsére ők is leblok­koltak, és a hajrában azért si­került még növelni az előnyt. Az Antenna-Hungária Kupa így végül a százszázalékos oroszoké lett, a magyar csapat második helye azt jelenti: Bar- tekék is ott lesznek az augusz­tusi, ausztriai 16-os döntőben. A szlovákok majdnem odaér­tek, a finnek pedig nem tudtak meglepetést okozni. A vége­redmény: 1. Oroszország 6,2. Magyarország 4, 3. Szlovákia 2, 4. Finnország 0. Különdíja- kat is átadtak. A magyar csapat vala­mennyi tagjának ajándékkal kedveskedett Hajósi Miklós a Westel 900 hivatalos forgal­mazója, a gólkirálynő a finn Katja Nyberg lett 30 találattal. A legjobb kapusnak Bartek Pi­roskát választották, a legtech­nikásabb játékosnak pedig az orosz Irina Poltoratskayt. Az e sorokat papírra vető által odaítélt, de ki nem adott Leg­szimpatikusabb Csapat díja a finneké, akik az utolsó meccs lefújása után együtt örültek és ünnepeltek a mieinkkel. Hiába no, szegről-végről csak roko­nok volnánk! Egy szakember, Kovács Pé­ter, az MKSZ szakmai igazga­tója imigyen foglalta össze a látottakat: — Egy igen izgalmas, a zá­rásig nyílt tornát láthattak az érdeklődők, hiszen csak az utolsó meccsen derült ki, hogy az oroszok mellett ki jut to­vább. Nagy örömünkre a mi csapatunk lett a második, ám lányaink a zárómeccsen na­gyon idegesen játszottak, az oroszok ellen viszont jó telje­sítményt nyújtottak. Köszönet a lelkes szurkolóknak, akik a hetedik embert jelentették együttesünknek, illetve a szer­vezőknek, akik kitűnően látták el feladatukat. Mán László Tiszavasvári (KM) — Papír­forma! Van belőle vas- tag(papír), vékony(papír) és még vékonyabb pauszpapír. Utóbbira keskenyedett az oroszok esélye szombaton Tiszavasváriban a magya­rok elleni találkozón. Ame­lyet a női ifjúsági Európa- bajnoki selejtezőn játszot­tak. Amint az ismert volt, a pénteki nyitónapon az oroszok és a magyarok egyaránt nyertek, így a szombati első meccsen a két addig nyeretlen lépett pá­lyára. A szlovákok nem sok kétséget hagytak afelől, hogy jobbak mint a finnek, és végül 28-22 arányban győztek is. Pedig az északi rokonoknál ázsiai szaktanácsadó is van a kínai Feng Jun Sie személyé­ben. A szombati második ta­lálkozón tehát jöhettek a mie­ink és az oroszok. Sokáig úgy nézett ki, hogy magyar siker születik, ám a hajrában a hor- vát játékvezetői páros enyhén szólva nem nekUnk sípolt és nagy csatában végül is egy gó- locskával, de az oroszok nyer­tek (21-22). így ők vasárnap délelőtt az első meccsen már biztos to­vábbjutóként játszottak. Nem is nagyon törték magukat, ám ezzel együtt magabiztosan, 25—16-ra nyertek a finnek el­len. Ahol pár játékosnak nem volt idegen az orosz nyelv, mi­vel a keretben több, Oroszföl­dön napvilágot látott lány is helyet kapott. A szervezők izgalmasabb forgatókönyvet ki sem talál­hattak volna, hiszen a záró­A zárómeccsen az ötgólos bálja megállítani meccsnek nagy volt a tétje. Ez volt hivatott eldönteni a másik továbbjutó kilétét. A magyar együttes helyzeti előnyben volt, hiszen a koráb­bi eredmények miatt már a döntetlen is az üdvösséget je­lentett, (volna.) Ehhez viszont a szlovákoknak nyerniük kel­lett (volna). Magyarország—Szlovákia 14—11 (7—2). Tiszavasvári sportcsarnok, 400 néző, v.: Krajc, Zsibolics (horvát). Ma­gyarország: Bartek — Ko­vács 2, Pőcze 5/2, Horváth 1, Császár 2, Kindl 4, Koroknai. Pőczét Farkasova (5) pró­Balázs Attila felvétele Csere: Juhász (kapus), Bor- kowska, Hajdú, Gór Nagy, Csikós. Edző: Horváth Lajos. Szlovákia: Harisova — Far­kasova, Uhliarova 1, Hajósova 2, Markovska, Hrabovska 4, Lickova. Csere: Antalova 2/1, Glankovicova. Edző: Jana Kutkova. Kiállítások: 10, il­letve 2 perc. Hétméteresek: 2/2, illetve 4/1. Védekezz! — adta az utasí­tást a lelkes, dobbal és trombi­tákkal felszerelt vasvári kórus. Ezt mindkét csapat magáévá tette (a szlovákoknál is akadt magyarul tudó), hiszen tíz perc elteltével (!) született meg az első gól. Amelyet szü­netig nem sok követett. Ebben főszerepet játszott jól védeke­ző csapatunk, hiszen Uhliaro­va csak egy negyedóra eltelté­vel tudott kapuba találni, sőt az első játékrészben ezen kívül csak négyre futotta északi szomszédainknak. Úgy nézett ki, hogy megvan a meccs, az­tán a második félidőben csoda történt. A csoda csak persze a A búcsú győztesre sikerült NB II: unalmas első, valamivel pezsgőbb, záporozó második félidő Egerben Eger(H. A.) —Ab­szolút érdektele­nek az emberek a foci iránt Egerben. A belső berkekben támoga­tók hiányáról beszélnek, az edző a játékosokra panasz­kodik, a játékosok a veze­tőkre A szebb napokat is megért (tíz évvel ezelőtt még NB I-es) eg­ri lelátókon lézengtek az em­berek, rosszmájúan azt is mondhatnánk: a szomszédos teniszstadionban többen néz­ték a teniszezők edzését, mint az NB 11-es labdarúgók búcsú­mérkőzését az NB I/B-s tagsá­gát már a múlt héten biztosító tiszavasváriak ellen. Eger-Tiszavasvári Alka­loida 0-1 (0-0). Eger, 200 né­ző, v.: Mezei (Farkas, Nyilas). Eger: Bak — Aszódi, Holt- ner, Gyöngyösi — Kónya, Klátyik, Berecz, Márton, Te­lek, Kovács — Bezzegh. Edző: Vígh Tibor. Alkaloida: Szabó L. — Sinka, Lenkey, Horváth Homann — Lajko- vics, Szarka, Bánföldi, Sze- mán — Rosu, Kocsis. Edző: B. Kovács Zoltán. Csere: Berecz helyett Baj- záth (56. perc), Kocsis h. Er­dei (73.), Bánföldi h. Papp (82.). Gól: Rosu (52.). Sárga lap: Lajkovics (29.). A három ifistával kiálló és mindössze két cserejátékost nevező Eger majdnem ráijesz­tett a vasváriakra, mert a má­sodik percben baloldali táma­dás és beadás után Lenkey feje felett elszállt a labda, amely a középen érkező Klátyik elé esett, aki gyatrán mellé lőtt. Ezzel el is lőtték puskaporukat a Heves megyeiek, és vissza­álltak saját térfelükre, úgy védve kapujukat, mint tették azt a várral annak idején az eg­ri vitézek és az egri nők. Az egyetlen előretolt ékük, Bez­zegh sem nagyon merészke­dett a félpályán túlra, miköz­ben tördelték a játékot, min­dent elkövettek, hogy ne kap­janak gólt. Ebben partner volt a játékvezető is, aki minden megmozdulást lefújt, főleg az egriek javára, így folyamatos, szép játék nem alakulhatott ki. Az első szép jelenet a 24. percben történt, amikor Sze- mán a bal oldalon befelé cse­lezett, és a tizenhatosról a ka­pufa mellé lőtt, úgy, hogy a iabda súrolta azt. Az első féli­dőben még egy húszméteres Bánföldi-szabadrúgás említ­hető, és már mindenki elköny­velte a 0-0-át, amikor a sípszó előtt Kocsis szöktette a bal ol­dalon felfutó Bánföldit, aki­nek jó beadását Lajkovics óri­ási helyzetben alig fejelte a kapu fölé. A második félidőben sem változott a játék képe. az Eger védekezett, az Alkaloida nyo­mott, de most már záporoztak a lövések a hazai kapura. Ko­csis Kohut-szögből lőtt, de Bak kapus a rövid saroknál állva hárított. Az 52. percben Rosu szó szerint a kapuba gyömöszölte a labdát. Bánföl­di jobboldali beadását Lajko­vics a tizenegyes ponton állva kapura fejelte, ami valószínű­leg elkerülte volna a bal alsó sarkot, de Rosu jókor érkezett, és három lépésről a hálóba to­vábbított. Négy perc múlva ta­lán a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki, amikor Lajkovics 12 méterről mellé durrantott. A 63. percben Bán­földi a hosszú sarkot célozta meg a Kocsistól kapott labdá­val, de a kapus és a kapufa kö­zösen mentett szögletre. Még ebben a percben Lajkovics ve­szélyeztetett, de Bak újra vé­dett. Záporoztak a lövések, sütött a nap és valóságos nyári zá­port kaptak a jelenlévők. A né­zők fedett helyre szaladtak, a játék tovább folyt. Mintha az egrieket frissítette volna fel az égi áldás, hiszen ki-kimerész- kedtek saját kapujuk elől. A mérkőzésen a 16 éves Bajzáth is lehetőséget kapott, miként a hosszú ideje sérült Erdei a má­sik oldalon, akinek a rövid idő alatt volt is két ígéretes meg­mozdulása. ám az eredmény már nem változott. Vígh Tibor: Teljesen meg­érdemelten nyertek a vendé­gek, mert több lehetőséget ala­kítottak ki. A sérülések, beteg­ségek és eltiltások miatt sajnos csak ilyen csapatot tudtam a pályára küldeni. B. Kovács Zoltán: Ma is­mét csak a helyzeteink töredé­két használtuk ki, de minden­képpen örülök annak, hogy győzelemmel tudtunk búcsúz­ni. A német Kerstoin Cott (középen) mutatja be izmos hátulját a litván Daubraite és a fehérorosz Kozlovska- ja kíséretében a Vilniusban megrendezett body buil­ding EB-n AP-felvételek Elsüllyedtünk Athén (MTI) — Amennyi hibát el lehet követni, azt mind elkövette a férfi vízi­labda Világkupa elődöntő­jében a magyar válogatott. Kemény Dénes szövetségi kapitány tanítványai négy­gólos vereséget szenvedtek Görögországtól. Elég jellemző adat, hogy az előző mérkőzéseken oly csodásán támadó együttes mindössze 19 perc (!) után lőtte első gólját. Az elődöntőben: Görög- ország-Magyarország 8-4 (2-0, 3-0, 2-1,1-3) A har­madik helyért lejátszott ta­lálkozón a válogatottunk 10-6-ra nyert Oroszország ellen, így a bronzérmet sze­rezte meg. Nincs egymillió Hengelo (MTI) — A világ legjobb eredményét érte el a férfi 2 mérföldes futásban az etióp Haile Gebrselassie (balról) a hollandiai Henge- lóban megrendezett nagy­szabású nemzetközi atléti­kai versenyen, amely egy­ben másodosztályú Grand Prix viadal is volt. A 24 éves atléta 8:01.08-as ered­ményével több mint két másodperccel megjavította a kenyai Komén idejét, vi­szont nem kapta meg az 1 millió dolláros pénzdíjat, mivel nem tudta átlépni a bűvös nyolcperces határt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom