Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

NÉVNAP Adok egy húszast Szent Antalnak, csak sikerüljön ez a vizsgám. Hány­szor hangzottak el ilyen vagy ehhez hasonló ígéretek az elmúlt hétszáz évben, nem tudni, de azt szinte bizto­san állíthatjuk, hogy Szent Antal a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Emlegetjük, segítségét kérjük, aztán amikor teljesül amit tőle reméltünk, természetesen elfelejtjük megadni az ígért összeget. Pedig a Szent Antal- persely tartalmát mindig a szegények kapják. Emlegetjük, pedig alig tudjuk, ki is volt igazából Páduai Antal, aki 1195-ben született Lisszabonban, s 36 évesen, 1231. június 13-án halt meg Padovában. Tegnap volt halálá­nak évfordulója, ezért ünnepli a ka­tolikus egyház mindig június 13-án a maga korában kiemelkedően nagytu­dású, csodáiról híres és a szegénysé­get nemcsak hirdető, hanem szegé­nyen élő szerzetest. Fiatal korában két kolostort is azért hagyott el, mert úgy ítélte meg, hogy azok igen gaz­dagok. O a szegények közt is a leg­szegényebb volt, amikor a Ferences­rendiek közé állt. Misszionáriusként hirdette az evangéliumot, olyan he­lyen is vállalta a hittérítősködést, ahová mások nem mertek elmenni. Vándorprédikátorként járt faluról fa­lura, s nem csak hirdette a szegénysé­get, élete bizonyította hallgatói szá­mára, amiről ajka szólott: „A szaba­don vállalt szegénység erőt ad az em­bernek, de a gazdagság elgyengíti; az ember csakhamar rabja lesz vagyo­nának, ahelyett, hogy uralkodnék fö­lötte. Mert amikor valamit elveszít, és azon szomorkodik, szomorúságá­ban éppen úgy szolga lesz, mint előbb jószerencséjében is csak rab volt.” Kiemelkedő jártasságra tett szert a szentírásban. IX. Gergely pápa miu­tán egy beszédét meghallotta, a szentírás frigyládájának nevezte, az emberek — még az eretnekek is — mélységes, valódi jámborságát cso­dálták leginkább. Amikor megtud­ták, hogy Páduai Antal prédikál, egyik templom sem volt elég tágas az összesereglett hallgatók számára. Páduai Antal 36 éves korában halt meg, s alig tíz hónappal halála után IX. Gergely Pápa szentté avatta. Sír­jánál sok csoda történt, ezért a hívő nép tudatában Antalnak, a csodate­vőnek az alakja háttérbe szorította az evangélium hirdetőjét, a szolgáló szeretet apostolát, a szegények, a szűkölködők, a megtévedt emberek szolgálóját. Igaz, a későbbi legenda előszeretettel ehhez a tevékenységé­hez kapcsolódik. Szent Antal-szobor Balázs Attila felvételei 1997. JÚNIUS 14„ SZOMBAT Bérmlás és templomszentelés volt június 6- án, Jézus szíve ünnepén Csegöldön. A kö­zel 700 lelkes, döntően görög katolikusok lakta településen ugyan csak 108 római katolikus lakos él, de mint Marosi István, az egyházközség plébánosa elmondta, kö­zös összefogással nagy eredményeket pro­dukáltak. A hívek összefogásával, az ön- kormányzat támogatásával megújult a ká­polna, a plébánia. Kifestették a plébánia belsejét, kicserélték az ajtókat és ablako­kat, s rendbe tették a külső falakat is. Az egyházmegye, illetve a külföldiek, de a he­lyi mezőgazdasági szövetkezet is segített. Az 1978-ban újjáépített harangláb ha­rangjának hívó szavára nemcsak csegöldi- ek, de környékbeli római katolikusok is eljöttek a pénteki templombúcsúra. A hí­veket a plébánia udvarán, a Lourdesi bar­lang előtt helyezték el. Nagyon kellemes időben, a délelőtt 10 órára tervezett kez­dés előtt megérkezett Bosák Nándor ró­mai katolikus megyéspüspök is. Eljöttek a szatmári térség római katolikus lelkipász­torai is. Az egyházmegye főpásztora munkatár­sunknak elmondta: az elmúlt hónapokban megismerte a térség gyülekezeteit, lelké­szeit. A térségben több olyan település van, ahol kevés római katolikus él. Több plébános szolgál egyszerre három-négy vagy még ennél is több egyházközségben. Bosák Nándor hangsúlyozta, hogy a kü­lönböző felekezetek híveinek és lelkészei­nek egymás mellett kell élniük, szeretet- ben, békességben. A hívek éneklése közepette foglalták el helyüket a plébánosok, illetve a püspök atya. A csegöldiek nevében Tarcza György polgármester köszöntötte a vendéget, megfogalmazva a hívők és nemhívők tisz­teletét. Az erdőhátiak nevében ajándékot is átadott a püspök úrnak. A közel félmillió forint értékű munkával végzett felújítás mindenki elismerését kiér­demelte. A felszentelést maga a püspök vé­gezte. A tábori oltár előtt megbérmálta a helybelieken kívül a térség — 'Zajt a, Császló, Rozsály — fiataljait. A csegöldiek igazi vendéglátóknak bizo­nyultak. Szervezésből, bonyolításból ugyan­olyan jelesre vizsgáztak, minta felújítási munkákból. Okkal érdemelték ki a csegöl­diek és a szomszéd községbeliek elismeré­sét. NAPTÁR Június 15. Pünkösd utáni 4. vasár­nap. Ámos próféta tekoai pásztor volt. Kr. e. a 8. sz.-ban élt és prófé­táit. Jeromos Sztridonban született, Rómában keresztelkedett meg. Re­meteként héberül tanult. Konstanti- nápolyt és Rómát is megjárta ezután. A Biblia Vulgata (latin) fordítása ne­ki köszönhető. Betlehemben halt meg 420-ban. Tivadar, (ünnep ápr. 22.) Június 16. Tikón főpap. Tihon amat- husz püspöke volt és csodatevő hír­ben állt. 450 körül halt meg. Június 17. Manó vértanú és társai. Mánuel, Szabel és Izmáéi perzsiai ka­tonák voltak. A hitehagyott Julianus császár alatt szenvedtek vértanúsá­got, mert nem lettek bálványimádók. 362-ben Izor, Bazil, Ince, Hermiász és társaik athéniek voltak és a 3. szá­zadban lettek vértanúk. Június 18. Leontin vértanú. Leonti- nosz a föníciai Tripoliszban szenve­dett vértanúságot. Vespasianus alatt, 76-ban. Társai: Hipát és Teodul, aki­ket ő térített meg, vele együtt szen­vedtek. Június 19. Júdás apostol. Júdás apos­tol a 12 közé tartozott. Jakab apos­tolnak, Jeruzsálem első püspökének testvére és az Úrnak rokona volt. Mezopotámiában halt vértanúhalált 80 körül. Zószim vértanú 110-ben szenvedett Trajanus idejében. Június 20. Metód főpap. Metód Pa- tara (Szt. Miklós szülővárosa), Olim­posz és Tirusz püspöke volt. A gö­rögországi Khalkiszban szenvedett vértanúságot 312-ben, több értékes művet hagyva az utókorra. Június 21. Gyula vértanú. Gyula úgy lett vértanú, hogy kígyókkal együtt zsákba varrva a tengerbe dobták. A „Tarzusi” melléknevet onnan kapta, hogy Aranyszájú Szt. János Szt. Pál földijének nevezi. A templomépítő lelkipásztor Tárnok Ferenc Kovács Éva Gyulán született, ott járt gimnáziumba, ott volt a Pálfi Albert fiúkollégium lakója Tárnok Ferenc, nyírbátori református lel­kipásztor, a nyírcsászári templomépítő. Nem készült papnak annak idején. Érett­ségi után Debrecenbe, az Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, ahová kétszeri kí­sérlet után sem sikerült bejutnia, így ellen­őr lett az akkori SZTK-nál. Kár lenne azt hinni persze, hogy a valláshoz, az egyház­hoz ne lett volna semmi köze. Nagyapja református presbiter volt, családját isten­félő, templomba járó családként ismerték és szerették a gesztiek. Merthogy Tárnok Ferenc Geszten nevelkedett, ahol későbbi feleségének édesapja annak idején a falu lelkésze volt. — Megragadott az az élet és az a mun­ka, amit apósom végzett, bár amikor meg­ismertem, még semmi jel nem mutatott ar­ra, hogy később családi kötelék köt min­ket egymáshoz. A református teológiai el­végzése után Csökmőre kerültem lelkész­nek, tizenhat éven át szolgáltam ott. Tárnok Ferenc frissen szentelt papként kezdte az építkezést, hiszen már Csökmőn templomot renovált, új parókiát építtetett. Ezt a munkát Nyírbátorban is lelkesen folytatta, fáradozásának legfrissebb gyü­mölcsét a napokban adták át rendeltetésé­nek: Nyírcsászáriban immár református templom is várja a híveket. A beruházás több mint hárommillióba került, s a helyi önkormányzat, a vállalkozók, a hívek és református gyülekezetek összefogásával valósulhatott meg. Kellett persze mindeh­hez egy olyan aktív ember, egy olyan mo­tor, amilyennek Tárnok Ferencet az évek során bárki megismerhette. A nyírcsászári­ak 1956 óta várnak arra, hogy falujukban az Isten házát megépítsék, s álmuk most végre — hosszas kitérők után — végre megvalósult. Mégpedig nem is akárhogyan! Alig több mint fél év kellett ahhoz, hogy az alap­kő-letétel után az új építmény­ben immár ünnepi istentisztele­tet tartsanak. — A hívek lelkesedése engem is lelkesített, és sokat használt az ügynek az a szellemi, anyagi adakozás, amelyet a nyírségi re­formátus egyházmegyétől, sze­mély szerint Sipos Kund Kötöny esperestől is kaptunk. A helyi polgármesteri hivatal ugyancsak támogatólag állt az ügyhöz, s ha pénzt nem is sokat, de jóindula­tot, és erkölcsi támogatást jóval többet adott. A világi és egyházi összefogás eredményeként jutot­tunk a templomszentelésig. Az építőmunka, a szervezés és jövés-menés a papai hivatás az egyházi munka mellett továbbra is Tárnok Ferenc napjainak ré­sze. Nyírbátorban a református műemlék templomban épp, hogy átadták a több mint tizenkilenc- milliót érő, hárommanuálos hangversenyorgonát, máris újabb terv megvalósításán, az első osztályú műemlék­nek nyílvánított fatorony felújításán mun­kálkodik. A 357 éves torony zsindelyét igencsak kikezdte az idő, a 38 ezer darab új zsindely pedig immár Nyírbátorban várja, hogy megkezdődjön a felújítás. A munkálatok teljes elvégzéséhez közel tíz­millióra lenne szükség, s Tárnok Ferenc minden követ igyekszik megmozgatni azért, hogy ez a pénz mihamarabb össze­jöjjön. Gondjai, s egyben tervei között sze­repel annak az épületnek hasznosítása, mely valamikor református általános isko­la volt, ma pedig ismét egyházi tulajdonba került. A református lelkipásztor arról áb­rándozik, hogy olyan funkciót találnak az épületnek, mely az egyház és az emberek javát egyformán, méltóképpen szolgálja. A Tárnok családban kilenc gyermek ne­velkedik. A legnagyobb húsz-, a legkisebb ötéves. Békesség, szeretet uralja a nyírbá­tori paplakot, ahol állandó a vidám gyer­mekzsivaj. A feleség és anya, a mindig de­rűs és mosolygó Török Márta ugyancsak református lelkész, aki nemcsak a hívek­kel, családjával törődik, de aktív közéleti ember is: énekkart vezet, verset tanít, te­szi, amit nap nap után tennie kell. A szülők legnagyobb örömére úgy tű­nik, a gyermekek közül lesz, aki folytatja a családi hagyományt, hiszen az egyik fiú a debreceni református kollégium tanuló­ja, és lelkész szeretne lenni. 7 Napkelet • A hit világa rs—— Bérmálás Csegöldön Bosák Nándor megyéspüspök ünnepi misét mond

Next

/
Oldalképek
Tartalom