Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-08 / 106. szám

1997. május 8., csütörtök HÁTTÉR Népszerű általános iskola Nyírbátorban az egykori 1 -es, ma Zrínyi Ilona utcai Oktatási Centrum. Az in­tézményben bölcsőde, óvoda, általános iskola van együtt, egy irányítás alatt, s a nemrég még új­nak számító módszer mára bizonyított: bevált. Az in­tézmény vezetői és tanárai sajátos, dicséretes szellem­ben szeretnék végezni munkájukat. Arra töreked­nek, hogy a tanítás, a ta­nulás ne gyötrelem, ha­nem kellemes, hasznos időtöltés legyen, a gyer­mekek, diákok jó hangu­latban sajátíthassák el a tudást. Az iskolában több nyelvet, számítógépes is­mereteket is oktatnak, de kiemelt figyelmet fordíta­nak a testi nevelésre is Elek Emil felvétele ...és a patkány odakapott! Nyíregyházán semmivel sincs több rágcsáló, mint az ország többi településén Cservenyák Katalin, Mán László Nyíregyháza (KM) — Dusán eleven gyerek. No, meg per­sze kíváncsi. Akkor is az volt, amikor benyúlt az ereszcsatornába. Aztán na­gyot visított és kikapta a ke­zét. A vérzőt, mert valami megharapta. O még mindig azt hiszi, hogy mókus volt, pedig nem az. Szülei nem mondták meg neki, hogy azért kell sok szurit kapnia (többféle védőoltást), mert patkány kapott oda a kezé­hez. Az igen intelligens, de gyilkos kórokat hurcoló és emiatt az egyik leggusztustalanabbnak tartott rágcsálók — úgy látszik — elszaporodtak a megye- székhely egyik kertes városré­szében, a Korányi út környé­kén. Kiemelt figyelem Az ott lakók joggal várják a mihamarabbi megoldást pat­kányügyben, hiszen valaha nem kis pénzért vehettek ott telket, épíhettek házat. De ki is az illetékes patkányügyben? Természetesen az önkor­mányzat, pontosabban a Vá­rosüzemeltetési Kht., hiszen a rovar- és rágcsálóirtást a város közgyűlésétől a cég kapta fel­adatul — többek között. Ta­kács Miklósáétól, a kht. mun­katársától megtudtuk: ahogy korábban, úgy most is megkö­tötték a hároméves keretszer­ződést a Nyír-Solár Kft.-vel, így a kht. megrendelésére a kft. végzi a rágcsálóirtást Nyíregyházán. Évente egyez­tetik, mely területeken kell ki­emelt figyelmet fordítani a patkányirtásra, vagyis hol kell folyamatos mentesítést végez­hiányzik. Magánterületen vi­szont a tulajdonos feladata és érdeke a patkányirtás, és neki kell viselnie a költségeit is. Ellensége a rend Idén az első (és eleddig egyet­len) lakossági bejelentés a fent említett Korányi-lakóterület­ről, a Kandó Kálmán utcáról érkezett. Mint a Nyír-Solár Vándor és házi Arasznyi hosszúságú, hosszú farkú, barnás, kártevő rágcsáló az egérfélék (Muriade) családjából. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) elsősorban a hajók közvetítésével az egész vilá­gon elterjedt kártevő, a nagyvárosokban főként a csatorna­rendszerek lakója. Óriási károkat okozhat élelmiszerraktá­rakban, de betegségek közvetítője is lehet. Igen szapora, hi­szen a nőstény 24 nap vemhesség után 4-8. de akár tíznél több utódot is világra hozhat. A valamivel kisebbb házipat­kány (Rattus rattus) állománya éppen az életerősebb rokonfaj miatt visszaszorult. ni. Ezek a területek a követke­zők: a Titel és Tüzér utca kör­nyéke, illetve az Orosi út túl­oldala, a Simái és Akácos út, a Huszár lakótelep, a Derkovics utca vége, a Petőfi tér és kör­nyéke, Jósavárosban a Robin­son domb és környéke, a Sta­dion utcai ABC környéke. Emellett természetesen la­kossági bejelentések alapján lehetőség szerint azonnal in­tézkednek, ha közterületen patkányok megjelenését ész­lelték. Jelezzék azt is, ha a csa­torna fedlapja megsérült, vagy kft. illetékesétől megtudtuk: különösebben nem is kell meglepődnünk a történteken, hiszen az említett körzet mö­gött nagyon elhanyagolt a te­rület. Rendszeresen hordanak ide illegálisan hulladékot (ki­váló életlehetőséget biztosítva ezzel a patkányoknak), továb­bá a közelben csörgedezik az Igrice-pataknak egy mellékvi­ze, ami megint kedvenc tartóz­kodási helye a rágcsálóknak. Valószínű tehát, hogy az ereszcsatornába is innen ván­dorolhatnak át. Egyébként Nyíregyházán semmivel sincs több patkány, mint az ország többi települé­sén. Az biztos: ha rendszere­sen nem irtanák, akkor alapo­san elszaporodnának. Különö­sen kedvelik az elhanyagolt te­rületeket — illegális szemétte­lepeket, a patakpartokat, illet­ve a csatornákat. Nyíregyházán a szennyvíz­csatornákat folyamatosan ke­zelik, a csapadékvíz-elvezető rendszer viszont évek óta ki­marad a patkányirtásból, s ugyanez a helyzet a természe­tes vízfolyások (így az Ér-pa- tak) mentén is. Törvény kötelezi a patkány elleni védekezésre azokat a cé­geket, amelyek telephelyein — például a tárolt termények miatt — a rágcsálóknak ked­vező életfeltételei alakulhat­nak ki. Plakátolnak A patkányirtást a megyeszék­helyen korszerű anyagokkal végzik, amelyek az emberre gyakorlatilag veszélytelenek. Ettől függetlenül olyan ládák­ban, eszközökben helyezik ki a mérget, hogy gyermek, em­ber semmiképp se férhessen hozzá. Emellett plakátokon hívják fel a lakosság figyelmét a közelgő irtásra. Mint például teszik ezt a közeli napokban, ugyanis a szennyvízcsatorna- rendszerben a jövő héten vég­zik el az ütemterv szerinti pat­kányirtást. y—t estő barátom műtér­ig méhen nézelődöm. Az A új vásznakat szedi elő, de közben előkerül néhány régi is. Valaha láthattam őket, de már nem emlékszem rájuk, pedig érdekesek. Ez itt különösen, holott fiatalkori munka: a negyvenes évek vé­géről való. Megfordítom, hogy a címére is vessek egy pillantást (ezt rendszerint a vászon hátoldalára írják). „Boldogság”. Ez van ráróva szénceruzával. „Boldogság” —pedig sima tájkép. — Boldog voltam, amikor festettem. — Boldog? Miért? —Nem tudom. Hát igaza is lehet: ilyen furcsa dolog a boldogság. Néha csak pillanatnyi villa­nás az ember életében, érzés, amely akkor, öt percre, fél­órára eluralkodik rajta. Né­ha teljesen ok nélkül. Velem is előfordult már, nem is ke­vésszer. Egy alkalommal, például, mikor azt az isko­lát kerestük. Egy rendezvé­nyen kellett ott részt vennem, de mikor megérkeztünk a fa­luba, nem tudtuk, merre le­het; sem a sofőr, sem én. A vezető néhány percre ki­szállt, hogy megérdeklődje; magam maradtam a kocsi­ban és ez alatt fogott el az a különös jó érzés, teljesen ok nélkül. Még percekig dúdol- gattam magamban. Egyszer pedig egy nyaralás idején, patikába menet lepett meg egy ilyen kellemes pillant — pedig épp beteg volt a csa­ládban. No de a barátom vajon mi­képpen volt „boldog”? — Erre ne­héz volna vá­laszolni — felel töprengő arccal. — Inkább elmondom, hogy is festettem ezt a képet. Mint oly sokszor, akkor is az öreggel voltam a hegyekben. Kissé bántam is, hogy csatla­koztam hozzá. Pompás for­mában volt, ontotta a jobb­nál jobb dolgokat, nekem meg ha megfeszültem sem ment semmi. Épp egymás mellett festettünk: kínlódom kegyetlenül — hát egyszer csak hirtelen egy zápor is a nyakunkba szakad. Mégpe­dig akkora...! Ismered ezeket a párperces kárpáti felhősza­kadásokat. Mit csináljunk? Behúzódtunk egy hasadékba, és a képeimet összeraktam egy primitív sátorrá (úgysem sokat érnek); egészen jól meg tudtunk húzódni alatta. És ott a képsátorban hirtelen belém villan valami: csuda­csuda jókedvem van — de miért? Boldog vagyok, de va­lahogy úgy: biológiailag. Hanem a zápor elállt, foly­tattuk a festést. Ez a kép... — a „Boldogság" — ez volt a sátor tetején. A vízsugarak jól megpaskolták rajta a friss festéket, de nem lett semmi baja. Sőt, mintha valami fak- turális érdekességet is bele­vittek volna. Látod, milyen sajátos hatásuk van ezeknek a csöpp krátereknek? Neki­fogtam és félóra alatt meg­festettem a képet. — Az egyik legfigyelemre­méltóbb munkád abból az időből. — És a boldogságot nem látni rajta? — De. Most, hogy jobban megnézem: látni. Halálos átjárók Galambos Béla y ^-r jfent megdöbbentő 1 I adatok olvashatók a V_z MÁV tavalyi bal­eseti statisztikáiban, ame­lyeket a vasút persze az ár­tatlanok nyugalmával kö­zölhet, hiszen 1995-96 években az ő hibájából csu­pán egy-egy ilyen fordult elő. Ugyanakkor a szeren­csétlenségek zömét a közú­ton járművel, vagy gyalo­gosan közlekedők okozzák azzal, hogy a sorompók ti­los jelzése ellenére átmen­nek a vasúti síneken, ám kö­zülük sajnos jó néhányon nem érnek át a túloldalra. A tilos jelzést figyelmen kívül hagyó azon szerencsé­sek, akik ezután is nyilatko­zatképesek maradtak, fő­ként arra hivatkoznak: „nem észlelték a kereszte­ződést”. Tudni kell azt is, hogy sok gyalogost, kerék­párost gázol el vonat — méghozzá fényes nappal — olyan helyen, ahol semmi­lyen átjáró nincsen. Az em­berek türelmetlenségével magyarázható, hogy bár megállnak a piros fényso­rompó előtt, mégsem várják meg a villogó fehér jelzést. Olykor a gyorshajtás is társul a figyelmetlenséghez. Általában elmondható, a közúton közlekedők alábe­csülik a vonat sebességét és tévesen bíznak annak gyors „megállóképességében”. Pedig egy átlagos szerel­vény a személyautóhoz ké­pest ötszázszor nagyobb tö­megével az utóbbiétól sok­szorta hosszabb fékúttal tud lestoppolni, ráadásul a mozdonyvezetőnek nincs módjában a „kormányt fél­rekapni”. Megyénk ebből a negatív statisztikából is ki­emelkedik, hiszen a tavaly- előtti 11 és a tavalyi 8 vasú­ti átjárás balesetével a nem épp dicső második helyet foglalja el Pest mögött. A tavaly országosan 46 ember életét követelő vas­úti balesetek megelőzésé­nek szándéka késztették a MÁV Rt.-t, hogy májusban közös akciót indítson a rendőrséggel karöltve, ami­re jó lesz odafigyelni min­den vasúti átjáróban közle­kedőnek. Törzsvendégek Ferter János rajza Áladómentesség Horányi Zsuzsa A csalók fantáziája kimeríthetetlen, képtelennél képtele­nebb ötlettel rukkolnak elő rendre, s némelyikük még hasznot is húz belőle. A Fü- löp-szigeteken aranyláz uralkodik, csak a kőzetmin­tákban még nem fedezték fel a nagy mennyiségű ne­mesfémet, az első felfedező azonban busásan meggaz­dagodott. A napokban a lé­tező adóellenőrzések mind­egyike alól mentesítést ígé­rő levelet kaptak cégek, adófizetők szerte az ország­ban, s hogy hivatalos kiné­zetűvé váljon az okiratot, a Pénzügyminisztérium lógó­jával fémjelezték. A mentesség mindössze 76 ezer forintért, pontosab­ban illetékért megvehető volt bárki számára, így kaptak az alkalmon a vál­lalkozók, a cégek és rögvest befizették a pénzt. Ezért a csekély összegért, az adófi­zetők beléphettek volna az egyszerűsített és becsült adóellenőrzési rendszerbe, elmaradtak volna az öt évre visszamenő adóellenőrzé­sek. A bökkenő annyi: egy fantomcég számlájára ér­keztek az összegek. Leg­alábbis eddig nem találják azt a Piaci Minőségellenőr­ző Iroda Kft.-t, amely a számlát megnyitotta. Befizetők hamar akadtak, ami bizonyítja azt is, akad­nak akiknek vaj van a füle mögött, és szeretnék, ha messze elkerülné őket az el­lenőrzés. Számukra sajná­latos, ilyen mentességet és hierarchiát sohasem dol­goztak ki az adóhivatalnál, így azok, akik kisebb-na- gyobb stikliket követtek el, továbbra is álmatlanul for­golódhatnak éjszakánként. Ezt a csalást idejében le­fülelték, így még azok is visszakapják pénzüket, akik már befizették az álilleté­ket, s senki nem jár utána miért akartak ilyen könnyen megszabadulni az adóel­lenőrzések alól. A becsüle­tes adófizető polgárok pe­dig reménykedhetnek, vala­ha eljön az az idő, amikor nemcsak a bérből és fizetés­ből élőktől vonják kérlelhe­tetlen pontossággal az adót, hanem mindenki ha­sonló léptékű adófizetési kötelezettség alá esik. i Boldogság

Next

/
Oldalképek
Tartalom