Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-31 / 125. szám
1997■ MÁJUS 31., SZOMBAT A Bolyai egyetem pillanata Ha a magyar tagozat megerősödik, nincs elvi akadálya a különválásnak Kolozsvárott A demokratikus ellenzék, benne az RMDSZ kormányra jutásával feléledtek reményeink, ismét helyzetbe kerültünk Romániában. A Ciorba-kormány a rövid pár hónap alatt is bizonyította, hogy a többségiekkel azonos elbírálásban, bánásmódban részesíti a romániai magyarságot, és igyekszik orvosolni jogfosztottságunkat. A fiatal miniszterelnök magyarországi látogatásakor a megnyilvánuló őszintesége több mint ro- konszenvet ébresztett az erdélyi magyarság sorsára figyelő közvéleményben. Victor Ciorbea több alkalommal is kijelentette: jogunk van anyanyelvűnk korlátok nélküli használatához, jogunk van az önálló magyar egyetemhez! Első lépésként a Ba- bes-Bolyai Egyetemen bővülnének a magyar szakok, például magyar nyelvű jogi csoport beindításával, már az őszön. Aztán majd, ha a magyar tagozat megerősödik, nincs elvi akadálya a különválásnak. Annál több fenntartással, sőt visszatetszéssel fogadták a kormányfő nyilatkozatát Romániában, elsősorban Kolozsvárott. Ciorba tálcán kínálja fel Budapestnek a magyar egyetemet! Lehajtott fejjel nem mehetünk Európába — ilyen és hasonló címmel írtak róla a kolozsvári román lapok. Maga az egyetem rektora, Andrei Marga professzor — akiről tisztességgel el kell mondani, hogy az évek során Funar minden nagy nemzetieskedő nyomásának ellenállt! — elismeri: tagadhatatlan a nemzeti kisebbségek joga az önálló felsőfokú oktatáshoz, ugyanakkor sérelmezi, hogy ez ideig nem kérték ki véleményüket a szétválással kapcsolatban, ami különben is ellenkezik az intézmény chartájával. Nem hiszem, hogy a mindkét fél számára előbb- utóbb hátrányosnak bizonyuló különválás volna a megoldás — mondta a rektor. Si- mion Simion prorektor még tovább megy: Az egyetemi szeparáció a szélsőnacionalista erők malmára hajtja a vizet. Lemond tisztségéről, ha az elkülönülés megvalósul. Ami még meglepőbb, nincs egyöntetű vélemény és akarat az erdélyi magyarság köreiben sem a kényszerrel a román Babes Egyetembe olvasztott Bolyai visszaállításával kapcsolatban. Könnyen elfelejtve a Trianon óta eltelt nyolc évtized praktikáit és fondorlatait, vannak, akik máris a tartós mennyei béke és egyetértés langymele- géből nézik a dolgokat, és úgy vélik: nem kell elhamarkodni, először a feltételeket, köztük a megfelelő tanári kart kell kiépíteni, megteremteni, aztán majd, ha minden adott, lehet lépni. A Romániai Magyar Szó országos napilap már ez ideig közel harminc vitacikket és nyilatkozatot közölt az önálló magyar egyetem témakörében. Ismert vagy kevésbé ismert professzorok, politikusok, közéleti személyiségek szólnak hozzá, replikáznak arról, hogy az a kedvező pillanat, mely a múlt őszön az RMDSZ kormányba emelésével kezdődött a Bolyai visszaállításának pillanata-e már, vagy még várnunk kell vele? Ez utóbbi álláspontot elsősorban az úgynevezett Szabadelvű Kör tagjai képviselik, köztük olyan személyiségek is, mint Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár, volt ellenálló és Magyar Nándor László szociológus. Előbbi főleg a szakszerű előkészítéssel magyarázza az új kezdet időpontjának kitolását. Mások úgy látják, hogy Kolozsvár magyar centrumjellege megkopott, vagy még inkább a román nacionalizmus annyira elsorvasztotta, hogy más központokat kell keresni. Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely jön szóba, mint magyar egyetemi székhely. Sőt, Gyergyószentmiklós, melynek vezetői máris azzal dicsekedtek, hogy megkapták egy turisztikai főiskola őszi indításának elvi engedélyét. Mikor aztán jobban rákérdeztünk, hogy s mint, kiderült, a főiskolának románul kéne indulnia, a magyar tagozat csak akkor alakulhat meg, ha az oktatás felfutott. Köszönjük. Hát ez volna a magyar egyetemi oktatás székelyföldi hajtása? Valakik megint átvertek vagy át akarnak verni bennünket. Miért nem magyarul fut fel az a főiskola? Alkalmasint a zűrzavar és a megosztottság jegyében dobtak be a sajtóba egy úgynevezett felmérést, mely szerint a magyar diákok kétharmada nem akar külön magyar egyetemen tanulni, inkább a román-magyar vegyes oktatást részesíti előnyben. Akkor miért nem inkább a ro- mán-magyar-angol nyelvű oktatást, hogy legyen már egy világnyelv is benne? Nem csak kolozsvári újságíró kollégáim nem tudtak erről a felmérésről, de saját fiam se, aki a Babes-Bolyai Egyetem biológiai karának magyar csoportjában tanul. Kollégáit is elkerülték a közvélemény-kutatók. Az igaz, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke többször kijelentette: a kormány- koalíció pártjainak vezetői testületileg a Bolyai Egyetem visszaállítása mellett foglaltak állást, talán taktikai okokból, más nyilatkozatok is elhangzottak a szövetség vezetéséből. Elsősorban a két vagy többlépcsős, tehát a fokozatos visszaállítás mellett szólva. Legkövetkezetesebben a Bolyai Társaság áll ki a külön magyar „Nimení nu iubeste, nu prel;uie$te, nu susfine mai műit decit mine na{iunea romaná $i, ca oameni, pe románi Sí iubesc ie fel ca pe magbiari...“ ,JSenki inkább nem szereti, becsüli, pártolja a román nemzetet tálamnál, s mint embert, éppen úgy szeretem mint a magyart.,.“ „Niemand liebt, ehrt und begüngstigt so die rumänische Nation wie ich, und als Mensch liebe ich den Rumänen ebenso wie den Ungarn.. MANUSCRISE JANOS BOLYAI BOLYAI JÁNOS KÉZIRATOK AUS JANOS BOLYAI HANDSCHRIFTEN „... din nimic am creat o lume nouä, o altá lume.. .** (fragment din scrisoa- : reá adresaté tatáiul säu in anul 1823) „...semmiből egy új, más világot teremtettem ...“ (idézet az lS23-ban édes- j apjához intézett levélből) .......aus nichts habe ich eine neue, eine andere Welt erfunden..(Zitat aus ei- nem Brief zu seinem Vater im Jahre 1823) Bolyai János kezeírása. Szavai útmutatással szolgálhatnak napjaink jó szándékú politikusainak KM-reprodukció egyetem újraindítása mellett. Tagjai sorában olyan nagyágyúk vannak, mint Benkő Samu, Szabó T. Attila, Kallós Zoltán akadémikus, Horváth Sándor esztéta, s hírek szerint újabban Habsburg Ottó is. Az elharapózott vita láttán a társaság a napokban közgyűlésen tárgyalta meg az egyetem ügyét, s külön határozatban foglalt állást. Ebben kéri: az önálló^kolozsvári állami magyar Bolyai Tudományegyetem létesítésének törvénybe iktatását, és felkéri az RMDSZ-t, hogy ennek érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. Döntést vár a jelenlegi hatalomtól, amelyben ismerje el és deklarálja a követelés jogosságát. Más szóval jogi garanciákra van szükség a jó szándékú kinyilatkozások alátámasztására. A pillanat, a Bolyai újraindításának E illanata újra eljött. Magunkra vessünk, a megint elmulasztjuk, elpuskázzuk! Szatmárnémeti '97. május Sike Lajos a km vendége A mosolygós „european” Az elmúlt héten nagyon sok külföldi vendég látogatott el megyeszékhelyünkre, elfogadva a város meghívását az Eu- rópa-napi rendezvényekre. Bár jelentőségét tekintve talán elmaradt a miniszteriális megbeszélésektől az a rajzverseny, amelyet „Én és Nyíregyháza Európában” címmel a gyerekek körében hirdettek meg a szervezők, mégis sokak számára élményt nyújtott az ünnepélyes eredményhirdetés. S nemcsak a kicsiknek, hanem az okleveleket, díjakat őszinte mosollyal átadó, a nyerteseknek tört magyarsággal gratuláló férfinak is. Az Európai Unió Budapesti Bizottságának tanácsadójaként dolgozik immár negyedik éve hazánkban Nils Blunck, aki a megyeszékhelyre látogató delegációval érkezett a fővárosból. Hamburgban született, ott is végezte tanulmányait egészen az egyetem befejezéséig. A gazdaság és a történelem vonzotta a leginkább, e két tudomány ötvözésének ideális helyszíneként kínálkozott Brüsszel. Az Európai Nils Unió Külügyi Bizottságában eltöltött gyakornoki évek után jött a következő állomás: Budapest. — Az egyetemen elsősorban a XX. századdal, ezen belül is az európai együttműködés folyamatának vizsgálatával foglalkoztam. Ennek tükrében nagyon izgal masnak találtam a közép- és kelet-európai változásokat, annál is inkább, mert mi, németek közvetlenül is érintettek voltunk a vasfüggöny leBlunck bontásában — utal az érzelmektől sem mentes érdeklődési körre Nils Blunck. Mivel a Külügyi Bizottságban PHARE programokban is dolgozott, a magyarországi munkalehetőség testre szabott feladatokat kínált számára. Hazánkba mégsem idegenként érkezett, mert közvetlenül a rendszerváltás előtt néhány alkalommal ellátogatott hozzánk, sok ismerőst és barátot szerezve ezzel. —r Miként Nyíregyházán, mindenütt kedvesen fogadnak, bár nem tudom, ezt a munkakörömnek köszönhetem, vagy annak, hogy viszonylag jól beszélek magyarul — enged el újabb, igazi „european” mosolyt Nils, miközben A szerző felvétele arra is kitér: miért éppen ő adta át a gyermekrajzverseny díjait. Az EU bizottságában a köz- igazgatás és a magyarországi integráció mellett egyik szakterülete az oktatás, így gyakran megfordul a hazai képzési intézmények különböző szintjein. Na és persze azt sem titkolja el: otthon nyolc hónapos kislánya is hazavárja, hát persze, hogy minden gyerekhez kedves. Budapesten dolgozik és él, 1993-tól tulajdonképpen csak hazalátogat. Megyénkbe eddig mégsem jutott el, de barátaitól már sok szépet hallott e vidék természeti értékeiről, hozzájuk hasonlóan szeretne egyszer leevezni a Tiszán. A magyar embereket, az ország helyzetét azonban már jól ismeri, és szilárd meggyőződése: az EU közössége és Magyarország egyformán akarja a csatlakozást, ez nem egyoldalú törekvés. Ugyanakkor azt sem rejti véka alá: az integrációhoz hosszú és nehéz út vezet, országnak és embernek még sokat kell tenni a nyugodtabb életért. Ez megéri a pillanatnyi lemondást és az áldozatokat, itt, a keleti szegletben is.
