Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

1997. május 23., péntek 11«* JMÉÉ I >,*" ti. Itt * Itt Kj| hm CSUPA ÉRDEKES □ A világjáró Kvass Akitől királyok vettek repülőgépet • Amerikában nyilatkozott a Kelet-Magyarországnak Marik Sándor Wichita (KM) — Nem min­dennapi élet a most hetvenegy esztendős Kvassay Sándoré. Budapesten született 1926- ban, huszonkét évesen kalan­dos körülmények között lépett Amerika földjére. A legkézen­fekvőbb megoldást választot­ta: elszegődött a hadseregbe, így az akkori szabályok szerint öt év helyett már három eltel­tével állampolgárságot kapott. Fort Lewis, Fort Riley, Fort Bragg — híres erődök, ahol szolgált, de belekóstolt a ten­gerészgyalogság életébe is. Az állampolgári eskü 1952-ben történt letétele az ünnepi alka­lom mellé csaknem a munka- nélküliséget hozta jutalom­ként. Ötszáz álláskereső-levelet írt export-importtal foglalkozó nagy amerikai cégeknek. Ha­mar kapott kétszáz—elutasító — választ. Végül jött egy, amelyben bemutatkozásra kér­ték. Aztán hat hónap csend. A kétszázadik nap táján, amikor már fogytán volt a remény, a Kansas állambeli Wichitába hívták. Kiderült: annak idején fél éve ez volt az a bizonyos egyetlen cég — a Beech Air­craft Corporation — amely részletesebb bemutatkozásra kérte. Azóta Wichitában él, az 500:1 -es levélarány tökéletes­nek bizonyult. Megismerkedésünk is leg­alább ilyen váratlan volt. A HIRDETÉS hosszú útra repülésről szóló könyvet vittem magammal, Kvassay Sándor Alex Csoda­országban című karcsú köte­tét, amelynek magyar kiadása néhány hete jelent meg. Lebi­lincselt, le sem hunytam a sze­mem a több, mint tízórás Bu­dapest-Atlanta közötti repülő­útón, s elhatá- __ roztam, meg­próbálom meg­ismerni a szer­zőt. A technika megdöbbentő (vagy ma már természetes­nek tekinthe­tő?) dolgokat produkál. Az egyik amerikai Internet szol­gáltató új prog­ramjába beír­tam a nevet, a várost, az álla­mot. A számí­tógép pár másodperc múlva kiírt a név mellé két közelebbi címet, néhány telefonszámot, pár közérdekű adatot. Felhív­tam az első számot, ám mielőtt megszólaltam volna, már hal­lottam is a csendes, ám határo­zott hangot: Kvassay. Öt perc­be sem került, s megvolt a több mint kétszázmillió ameri­kai közül a keresett hazánkfia. — És mondja, csak azért jönne Missouriból Wichitába, hogy velem találkozzon? — kérdezte leendő beszélgető- partnerem. — Olyan érdekes­nek találta az életemet? És ké­pes azért négyszáz kilométert vezetni? — Nyolcszázat, mert vissza is kell jönni — mondtam, s ezen jót derültünk. Közben az Interneten megérkezett a tér­kép is: bejelölve az indulás és a cél helyét, a főbb csomópon­tokat, s végül egy, a wichitai __________ utcákat is mu­tató részlete­sebb kis térké­pen mutatva a keresett ház helyét, és a legcélszerűbb útvonalat az utolsó autópá- lya-csompont- tól. így kerültem én egy májusi szombaton a Kansas állam­beli Wichitá­ba. Majdnem úgy, mint negyvenöt esz­tendővel ezelőtt Kvassay Sán­dor: pár nappal előtte azt sem tudtam, hogy van ilyen nevű város Amerikában... Négy órán belül futottuk a négyszázat — a közepes autó­pályákon ilyen sebességet le­het tartani. Számítógépes tér­képünk alapján késlekedés nélkül rátaláltunk a Kvassay- házra, s beálltunk a nagy ga­rázskapu elé, amelynek köze­pén nemzetiszínű keretben vi­rított a felirat: „Parking for Hungarians only” —csak ma­gyarok parkolhatnak itt... És már jött is az üdvözlés­hez vendéglátónk, elmaradha­tatlan tacskójával. — Akkor építtettem ezt a házat, amikor hivatalosan nyugdíjba mentem, azt mon­dom rá, hogy ez az én munka­helyem — mutatja be a hely­színt. A kényelmes, kétszintes épület valóban irodának épült, mint a környéken lévők, ilye­nek a kisebb cégek központjai. Bent azonban nyoma sincs a hivatalosságnak, sokkal in­kább egy tevékeny élet doku­mentumai láthatók. Kényel­mes olvasószoba rengeteg, re­püléssel foglalkozó könyvvel, folyóirattal, képpel. Dolgozó- szoba a technika minden ördö­gével, s nemcsak számítógép­pel, hanem humoros dolgok­kal is: Kvassay Sándor csak ráfúj, és felgyullad vagy elal­szik a lámpa. Egy hatalmas vi­lágtérkép, rajta rengeteg piros fejű gombostű — amerre a vi­lágban megfordult a házigaz­da. Nem részletezem: öt per­cig kerestük, míg végre ráta­láltunk egy országra, amely még nem kapott jelet: — Szomáliában, valóban, ott még nem jártam, lehet, hogy bepótolom még ezt a hi­ányosságot — mondja miköz­ben elgondolkodik Kvassay Sándor —, de mostanában szeretek biztonságos helyeken járni. Nézegetjük a képeket: Kvassay Husszein jordániai királlyal, Onassis görög hajó­mágnással, és sok más híres­séggel, királyokkal, sejkekkel, elnökökkel. A közös bennük: Valahol Európában mindegyik vett egy vagy több repülőgépet Kvassaytól. Első munkahelyén az alelnökségig vitte, s amikor terjedni kezd­tek a sugárhajtóműves gépek, azokban több fantáziát látva átment a Learjét céghez, ahol szintén százszámra adott el re­pülőgépeket. Ötvenöt évesen döntött a lassítás mellett, hiszen már több időt töltött a levegőben, mint a földön. Azóta passzióból repül, uta­zik, mint mondja, megnéz mindent, amit üzleti útjain nem láthatott. Járt az Északi- és a Déli-sarkon, elment Szent Ilona szigetére Napóleon után érdeklődve, áthajózott az Észak-nyugati átjárón Amundsen nyomán, s járt lég­hajóval Kenyában. Két föld körüli úton, csúcsdöntésben is részt vett: Boeinggel 36 óra 54 perc alatt, Concorde-dal 32 A családi albumból óra 49 perc alatt repülték körül a földgolyót. — Mi a titka egy ilyen különleges, sikeres életútnak — kérdeztem a már ebéd után is folytatódó beszélgetés vé­gén. — Szüleimtől jó felkészítést kaptam — fejtegette. Felesé­gem, gyermekeim megértet­ték: én keresem a pénzt, kiváló lehetőségeket teremtek nekik, ők cserébe lehetővé tették, hogy nyugodtan dolgozhas­sam. Én pedig szeretek dol­gozni. A hatszáz évre vissza­vezethető Kvassay-famíliában én voltam ez első, akinek köze volt a repüléshez, amit meg­szerettem. Hittem abban, ami­be belefogtam és a legjobban akartam csinálni. Ha van, ez a titok. Azt, hogy hajóval is ugyanide jutottam volna, nem tudom, de — talán — nem is érdekes. A Nokia 1611*-es mobiltelefonhoz most akciós tartozék is választható! A pótakkumulátorral akkor is telefonálhat, ha az eredetit tölteni kell, a headset pedig lehetővé teszi, hogy a készüléket ne kelljen kézben tartani beszélgetés közben. Tehát: pótakkumulátor vagy headset. Tetszett? Akkor lehet választani! Nokia 1611*-es készülék Westel 900 előfizetéssel és szabadon választható akciós tartozékkal most csak nettó 19.900 Ft! Ha már tudja a választ, hogy mit is választ, lépjen kapcsolatba velünk! Mi szabad kezet adunk! WESTEL 900 mintabolt: Nyíregyháza, Szarvas u. 2-4. tel.: 06-42/314-432, 06-30/431-900 Ofotért: Nyíregyháza, Kossuth tér 11. tel.: 06-42/311-910

Next

/
Oldalképek
Tartalom