Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-17 / 114. szám

1997. május 17., szombat Fantomcégek a láthatáron Az eltűnés is lehet olyan trükk, amely a pénz ki-, vagy átmentését szolgálja Balogh József Nyíregyháza (KM - B. J.) — Ha valamilyen gazdasági visszaélésről hallunk, szinte biztos, hogy gazdasági vállal­kozások jutnak eszünkbe. Méghozzá olyan vállalkozá­sok, amelyek egy kézben van­nak, s ügyes manipulációkkal úgy lehet egyiket tönkre tenni, hogy a pénz a másikba vándo­roljon, a csődbe jutottól pedig ne lehessen behajtani egy va­sat sem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség nemrég olyan vizsgálatot végzett, ahol nem érhető ugyan utol a tökre- menés folyamata, ám az eltű­nés is lehet olyan trükk, amely a pénz ki-, vagy átmentését szolgálja. A vizsgálat célja ép­pen ezért az volt, hogy a nem törvényesen működő cégek is­mertté váljanak, s ha kiderül, hogy el akarnak bújni mások szeme elől, akkor töröljék őket a cégnyilvántartásból. Mert ezzel erősödik a cégnyilván­tartás közhitelessége, viszont csökken a visszaélések lehető­sége. Angolosan távozott Még 1990-ben alakult meg Nyíregyháza, Tanácsköztársa­ság tér 7. székhellyel a Transz­fer Kereskedelmi és Szolgálta­tó Kft. Erről a helyről 1994. őszén elköltöztek, ám új szék­helyüket nem jelentették be. Megpróbálták keresni a kft. ügyvezető igazgatóját, de a cégjegyzéken található lakcí­men nem volt, s mivel az ügyészi vizsgálat sem tudott felderíteni olyan székhelyet, ahol a kft. elérhető lett volna, az igazgató személyes meg­hallgatására szóló idézés pe­dig úgy érkezett vissza: „Isme­retlen helyre költözött”, az ügyészség kezdeményezése alapján a Transzfer-t a Cégbí­róság kénytelen volt törölni a nyilvántartásból. Hasonlóképpen járt a Te- Re-Na Kft. Ezt a céget két orosz állampolgár alapította 1994-ben Nyíregyháza, Ma­dách u. 3. sz. alatti szék­hellyel. Megvizsgálták a cég működését, és megállapítot­ták, hogy a tulajdonosok még 1994 végén elköltöztek a la­kásból, s azóta a lakás gazdája semmit sem tud róluk. Azt is gondolhatnánk, hogy na, bumm és akkor mi van, hi­szen a vizsgálat nem tárta fel, hogy visszaéltek-e ezek a cé­gek a nevükkel, jutottak-e olyan jövedelemhez, amit má­sok átjátszásával szereztek. Ám a Pana Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-re már ez nem mondható el. N. Andrásnét, a bt. beltagját éppen amiatt ke­reste a Borsodi Sörgyár, mert 1994-től nem fizetett a sörért, de hiába kíséreltek meg kézbe­síteni mindenféle iratot, az Oros, Élet u. 17. alól minden úgy érkezett vissza, hogy „is­meretlen helyre távozott”. Billeg a mérleg A főügyészség kezdeményez­te, hogy a törvény megszegése miatt folytassanak eljárást N. Andrásné ellen, ám ekkor ki­derült, hogy a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár egyálta­lán nem örülne neki, mert a Pana nekik is tartozik, s ha fel­számolják a céget, remény sincs arra, hogy valaha is be­hajthatják rajta. Az Iveco Betéti Társaság azért került az ügyészség látó­körébe, mert az 1992-ben lét­rehozott cég már 1993-ban sem nyújtott be mérleget. Megpróbálták megkeresni M. Andrást, a cég alapítóját, de mind a cég nyírszőlősi beje­lentett székhelyéről, mind az alapító nyíregyházi lakóhelyé­ről ismeretlen helyre költö­zött jelzéssel érkezett vissza a vétív. Aki azt hiszi, hogy az ügyészségnek könnyű dolga volt a fantomcégek felelősség­re vonásának kezdeményezé­sében, nagyon téved. A felde­rítés még csak-csak ment, mert ha nem nyújtották be a mérleget, vagy nem válaszol­tak az értesítésekre, akkor egyértelmű volt, hogy „eltűn­tek”, ám más hivatalos szer­vek nemigen segítettek az ügyészségnek. A Vám- és Pénzügyőrség például azt nyi­latkozta, ők nem tudnak fan­tomcég létezéséről, az APEH megyei igazgatósága pedig azért vonakodott megadni a kért adatokat, mivel azok olyan cégekre vonatkoztak volna, amelyeknek velük szemben tartozása van, s tart­va attól, hogy a főügyészség indítványa alapján a Cégbíró­ság törli őket a cégjegyzékből, nem adtak információt. Az Agrárkamara is csak a vizsgá­lattal érintett időszak után kül­dött egy hosszabb listát olyan cégekről, amelyek székhelyü­kön, telephelyükön nem lelhe­tők fel. Huszonöt törlés A vizsgálat során kiderült, hogy a fantomcégek megjele­nése szoros összefüggésben van a megye gazdasági hely­zetével, magyarul ezek is a gazdagabb vidékeket kedve­lik. Itt, az ország gazdaságilag legelmaradottabb régiójában a külföldi tőke részvétele mini­málisnak mondható, így nem sikerült olyan kirívó törvény- sértéseket felderíteni, mint Csongrádban, Bács-Kiskun- ban, ahol például előfordult, hogy egy épületet 48 cég ré­Nagy Tamás illusztrációja szére jegyeztek be székhely­ként. Nem fordult elő az sem, hogy nem létező utca vagy házszám szerepelt volna a cég telephelyéül, de még az ukrán, a szlovák és a román tőke sem itt próbál céget alapítani, ha­nem az ország fejlettebb régió­iba áramlik. Bár a legújabb tendencia az, hogy a tőkével nem rendelkező ukrán vagy román állampolgárok azért alapítanak a megyében betéti társaságot, hogy ennek be­jegyzése után megszerezzék a belföldi munkavállalási szer­ződést, s ennek segítségével már el tudnak helyezkedni ma­gyarországi munkahelyeken. Bele sem kezdenek tehát a cégjegyzékben megjelölt tevé­kenységbe, hiszen az eredeti­leg sem állt szándékukban. A vizsgálat eredménye az lett, hogy 25 fantomcég törlé­sét kezdeményezte az ügyész­ség. A vizsgálata azonban nem ért véget, s úgy tűnik, eredmé­nyesebb is lesz, mert jobb lett a kapcsolat az APEH, a Társa­dalombiztosítás megyei igaz­gatósága, a Vám- és Pénzügy- őrség, a rendőrség, a gazdasá­gi kamarák és az ügyészség között, így arra számítanak, hogy az év végéig akár a szá­zat is elérheti a cégjegyzékben lévő, de székhelyükről nem idézhető cégek. S mivel ez sér­ti a közhitelességet, felszámo­lásukra megteszik majd a ja­vaslatot. Hátha ez akadálya lesz a pénzügyi manipulációk­nak is. Nézőpont Polgárbarát Marik Sándor A közbiztonság javí­tása érdekében a rendőrség fejleszté­sére a kormány legutóbbi ülésén programot fogadott el. A huszonnegyedik órá­ban, mert hovatovább már a közhangulatot rontja a rengeteg megoldatlan ügy, a sok rablás, gyilkosság, az elképesztő mértékben meg­szaporodott autólopás, nem beszélve a feketegazdaság milliárdjairól, amelyből ke­vesen sokat szakítanak, mil­liók viszont bosszankodnak — és fizetnek—miatta. Nem volna igaz, ha azt állítanánk: nem történtek már eddig is intézkedések. Történtek, de a kormány — sajnos — a legtöbbször anyagilag olyan szegényes módon indította útnak a rend őreit, a nyomozók kü­lönféle csoportjait, hogy már eleve bprítékolható volt a szerény eredmény. Az is idegölő lehetett a bűnügyieknek, hogy örökö­sen átszervezgették az egyébként hosszú idő alatt fokozatosan kifejlődött, a valós helyzethez idomult rendőri, nyomozói appará­tusokat. Nem tudom, hogy most, amikor nagy visszaté­résről lesz szó, miképp véle­kednek. Hiszen teljesen nyilvánvaló: posztos rend­őr kell az utcákra, terekre, rendőrőrs, körzeti megbí­zott a falvakba, nagyobb városrészekbe, és speciális közlekedési rendőrség az utakra, hozzáértő nyomozó az élet és vagyon elleni bűncselekmények felderíté­séhez. Most újra ezeket szorgalmazza a kormány által e héten jóváhagyott fejlesztési program. Csupa olyanokat, amilyenek még nem is olyan régen láthat­tunk, tapasztalhattunk a mi megyénkben is. Fogalom­nak számítottak a Soltész Mihály utcai közlekedésiek, a fél város ismerte a Kos­suth téren posztoló „köze­get". Csak remélni tudjuk, hogy valós eredmények kö­vetik az elhatározást, s megérjük; átalakul a kis dolgokért büntetést kirovó, a nagy ügyeket alig bolyga­tó rendőrség képe, a közte­rületeken az emberek szá­mára megnyugtató lesz a— polgárbarát—rendőrök je­lenléte. Nem tűnik egysze­rűnek. Hétvégi dilemma Ferter János karikatúrája Kommentar y '' , ,, , ■. * < \ Ki fér össze? Cservenyák Katalin észül, s talán a kö- K vetkező választáso- x\_ kig meg is születik az önkormányzati képvise­lők jogállásáról szóló tör­vény, amely azt taglalja, mely tevékenységek férnek össze, melyek nem a képvi­selőséggel. Na, erre kíváncsi leszek! Kíváncsi, mert nem tudom, lesz-e elég idejük, energiá­juk körültekintően eljárni a kérdésben a törvényhozók­nak. Tanácskozásokon (leg­utóbb például a Baloldali Önkormányzati Közösség rendezvényén) elhangzott: különbséget kell majd tenni a kis, közepes és nagyobb lélekszámú települések kö­zött. Ez teljesen nyilvánva­ló. De hol és hogyan húzzák majd meg a határvonala­kat? Vegyünk egy néhány száz lelkes települést. Tegyük fel: Józsi bácsi, aki egyéb­ként maszek tetőfedő, elin­dul az önkormányzati vá­lasztásokon és nyer. Társa­dalmi megbízatásban látja majd el képviselői teendő­ket, mert a falu szegény. Jól is nézne ki, ha ezek után ki­derülne: tetőfedő kisiparosi tevékenysége nem fér össze társadalmi munkájával... Másik példa: kistelepülésen bekerül a testületbe az ál­latorvos, a háziorvos, az is- kolaigazgato. Ok miről es hogyan mondjanak le? Izgalmasabb és árnyal­tabb a probléma a nagyobb településeken, amelyekben az önkormányzati képvise­lőségből lassan már meg lehet élni. A képviselői tisz­teletdíj ugyanis különböző igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagságért járó il­letményekkel egészül ki. Le­het-e felügyelőbizottsági tag a képviselő az önkor­mányzati tulajdonú cégek­ben? Válasz: miért ne. Hi­szen ki más, ha nem a tulaj­donos jelenítse meg érdeke­it a cégekben? Erre legal­kalmasabb a képviselő, aki politikai felelősséggel tar­tozik, a balhét úgyis neki kell elvinni. Nade. Miután a felügyelőbizottsági tagsá­gért járó tiszteletdíjat az adott cég fizeti, cserébe joggal várja: a testületben az ő érdekeit jelenítse meg, ne pedig fordítva. Még ak­kor is, ha ez pont a válasz­tók érdekeivel összeférhe­tetlen... __ HÁTTÉR _

Next

/
Oldalképek
Tartalom