Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
1997. május 13., kedd HATTER Változó szabály, maradó szemlélet A (köz)tisztaság pénz és fél egészség • Szélmalomharc • Letördelt csemeték lUnvmiAM# Kovács Eva Nyírbátor (KM) — Tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, melyhez joggal hozzátehetjük: meg jó közérzet is. Egy települést, legyen város vagy falu — az első benyomások alapján ítélnek meg az emberek. Ha odaérkezve leszállnak a buszról vagy vonatról, netán autóval a központban megállnak, egyetlen pillantás alatt szereznek maradandó élményeket, melyeket később bizony igen nehéz megváltoztatni, esetleg gavítani... Ezért is törekszik minden település a tőle telhető legszebb környezet kialakítására. Nyírbátorban ez év február elsejétől e célból hozott új rendeletet a közterület használatáról a település önkormányzata. A testület célja a változtatással az volt, hogy az eddigi, igencsak zavarosnak mondható eljárások szigorodjanak, a város rendje, tisztasága a lehetőségek szerint a legjobb legyen. Letördelik Ráfért a városra, annak arculatára a módosítás. Igaz, a közrend, a település tisztasága nemcsak Nyírbátorban okoz komoly gondokat. így van ez sajnos más helyeken is. Ez az a munka, amely sokszor teljesen feleslegesnek látszik: az egyik nap elültetett fákat, bokrokat másnapra letörledik, a kiültetett virágokat letapossák, a tisztára söpört járdákat, tereket percek alatt szemetelik össze az emberek. Pedig az e címeken kifizetett pénzek igencsak tetemesek, évről évre nő az efféle kiadások mértéke is, holott a kárbeveszett forintok más területeken sokkal hasznosabbak lehetnének. — Valóságos szélmalomharcot vívunk — mondja Nagy Elek, Nyírbátor köztisztaságának felelőse. Sok gondunk között a legsúlyosabbak egyike, hogy a városban, illetve városkörnyékén található diszkók úton útfélen ragaszt- gatják plakátjaikat. Másik a külterületeknek, a vasút körA város központjában, a Szabadság téren még szemmel látható a rend... Harasztosi Pál felvétele nyékének, illetve a lakótelepeknek az állapota. Nincs az a pénz és nincs az a munka, ami e két részen hosszú ideig látványos maradna. Az új rendeletben ezért is döntöttünk úgy, hogy hat kijelölt reklámhelyet hagyunk meg a hirdetéseknek, a máshol elhelyezett falragaszok gazdáit pedig szigorúan megbüntetjük. A táblák között feltétlenül meg kell említeni azt, amely a helyi vállalkozások, szolgáltatásokat sorolja fel. Súlyos gondunk volt a temető környékének állapota, ahol végre rendet tudtunk csinálni. Rendezetten A helyi önkormányzat a közterület használatáról szóló rendeletet azért is változtatta meg, mert a korábbi szabályozás olykor tarthatatlan helyzeteket teremtett. Boldog, boldogtalan vette igénybe a település utcáit, köztereit, s ez sokszor kaotikus állapotokat, rendetlenséget okozott. A városkép kialakítása, megőrzése szempontjából ezért ma már szabályozzák a parkírozást. A teherautók például eddig ott álltak meg, ahol éppen kedvük tartotta, ma azonban már csak az erre kijelölt telephelyeken, igaz, az eddiginél magasabb áron kaphatnak parkolási bérletet. Megtiltják, illetve szigorú korlátok között tartják a különféle bódék, elárusítóhelyek és telefonfülkék elhelyezését, ezzel is igyekeznek elkerülni, hogy megmaradjon Nyírbátor amúgy sem nagy zöldterülete, s azt ne csúfítsák mindenféle tákolmányok. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakótelepekre, azok tisztaságára, de az eddiginél nagyobb segítséget várnak mindezekhez maguktól a lakóktól is. Az egykori ön- kormányzati lakások döntő része ugyanis magántulajdonú lett, így nem a másét, magáét védi, tartja rendben aki segít ebben. — Az önkormányzat vagyona 1992 óta van egyazon kézben — mondja Enyedi László, a vagyongazdálkodási csoport, illetve a Vagyonkezelő Szervezet vezetője. — A forgalomképes vagyon 250-300 millió forint közötti értéket képvisel, s 1992-től folyamatosan apad. A vagyon jó része a föld alatt van, gázvezeték formájában. 1995-től elindult a szennyvízberuházás, s a lehetőségekhez képest folyamatos a város szépítése is. Most például az Akácfa út építése tart, mely jelentősen javítja majd a városképet. Nyírbátor képviselő-testülete további szabályozásokra készül. A rendeletek között elsőként szerepel bizonyos közszolgáltatások igénybevételének kötelezővé tétele. Szabályozni kívánják például a szemétszállítást és feldolgozást, az ideiglenes szemétlerakóhelyek radikálisabb ellenőrzését. Elkészítették a fásítási ütemtervet, melynek keretében tavaly közel hatszáz fát, 1200 csemetét ültettek el. Nem ők tehetnek róla, hogy a kiültetett növények hetven százalékát mára kitépték, letördelték. A tavasz beköszöntével virágosításba kezdtek, melyet idén először a Tulipa Kft. végez majd el. Virágtolvajok Megpróbálnak a tolvajok ellen védekezni, munkájuk ez idáig szélmalomharcnak minősíthető. Parkfenntartásra, köztisztaságra összesen 3 millió 600 ezer forint jut az idén, ebből ötszázezer csak a virágok ára lesz. Komoly harcot vívnak a parlagfű ellen is, az önkormányzat tulajdonába tartozó közterületeken az ígéretek szerint rendszeresen kaszálják majd a rendkívül káros gyomot. ugarzott az arca az V asszonynak. Huszonöt kJ év mégsem akármi. Gergely mellett eltölteni, végignézni szilajkodását, felőrölve erőszakos természetét, s odaszelídíteni a jászolhoz, az ő asztalához, ahonnan eszi nem eszi csak az ő főztjét kapja, s legfőképpen a hitvesi ágyhoz. Pálma tudta, hogy nem lesz könnyű amikor kimondta az igent, s az ifjú ember karjába kapta, s vitte őt. Elröppent a sok év. A gyerekek felnőttek. Gergely koromfekete bajsza deressé kezdett válni, hasa is elérte talán a fél akót, csak a fény maradt meg a szemében, a sugárzó akaraterő. Pálma régóta törte a fejét, hogyan hálálja meg Gergelynek a gyerekeket, s mindent, ami szűk markán átcsorgott. Legfőképpen a pénzt, melyet sohasem bízott az asszonyra. Nem is fecsérelte el haszontalanul. Szép a ház, a kert, lassan révbe érnek a gyerekek, és persze a szőlő pincéstül, présházastól a domb gerincén. Ahogy a melegágyban kikelt palántákat gyomÉvforduló látta Pálma, egyszer csak belibbent a gondolat. Befizet egy társasutat, elviszi a tengerhez. A gondolatot tett követte. Ha a városban járt, prospektusokat gyűjtött. Tucatjával kínálták magukat az utazási irodák. Vonzó, csábító lehetőségek, bedobva minden trükk, varázsait, fotók garmadájával illusztrálva, melyeknek elengedhetetlen kellékük a vakítóan kék tenger. Egyelőre kísérletképpen és titokban felhívott néhány irodát. Udvarias válaszokat kapott. Tudta, hogy nem lesz könnyű Gergelyt rávenni az útra. Az üdülést mindig haszontalan időtöltésnek tartotta. Ha mégis elmentek, vé- gigpecázta a napokat, többnyire eredménytelenül. Húsvét napján mégiscsak előhozakodott vele. Gergely hallgatott egy ideig, majd rántott egyet a bajuszán. Kísérteties fény volt a szemében. Legelőször is az évekbe kötött bele. — Kizárt hogy annyi. Még most volt. — Papikám, pedig annyi az. Gondolj bele mennyi sok nap, óra... Gergely számolt, végül bólintott. Igaza van az asszonynak. Annyi az. Aztán az állatokra gondolt. Ki látja el őket. A tehén még csak elvan a legelőn, a kecskéket ha kikötik valahová elvannak egész nap. A két kutyát is lehet rendezni. De Dórit nem. — Odaadjuk a gyerekeknek — kezdett belelkesedni Pálma. — Hogyisne! Még elfecseg mindent. Te tanítottad minden butaságra. Pálma kuncog. Aztán együtt nevetnek, mert Gergely is alaposan hozzátette a magáét. Az ostoba madár, ha értené a szavak értelmét, talán belepirulna. Az asszonyban felcsillan a remény. Már hajlik rá az ura, kacérkodik a gondolattal. Talán rákap, mint a hal a jó csalira. Nagy nyeldekeléssel gurgulázza le a bort. Vörös lesz az arca, mint az előbb a pohár tartalma. —Aztán mikor is? — Majd ha a palánták megragadnak. Orbán körül... Gergely néz rá, mint egy idegenre, aki nem tudja mit beszél.-— Akkor nem. A hegyközségben szőlőjövés van. Tudod, hogy ott a helyem. Az olyan ünnep, hogy... — Kijön az nélküled is! — torkolja le az asszony. Aztán visszakapja a szavakat. Gergely viaskodik. Az asszonynak végül is igaza van, de amit megmondott, azt megmondta. Pálma néz maga elé. — Akkor elmegyek egyedül. Huszonöt év. Ez lenne az újabb nászutunk. Ámbár nászúira mégsem megy az ember egyedül. Vagy azt szeretnéd, hogy mással menjek? Gergely nagy dilemma elé kerül. Ez képes rá. Megsodo- ríntja a bajuszát. Szúrós szemmel néz az asszony elé egy darabig. V zt már nem! — s terel/I ni kezdi az asszonyt il el a konyhából, a szoba felé. A bor ágaskodik benne. A papagáj még utánuk kiabál valamit, melytől mind a ketten hahotázni kezdenek. Kérjen félmilliót Angyal Sándor M ert kevés van belőle, ezért az ember szinte vadássza azt a néhány hírt, ami reményt adhat egyeseknek. Ilyen a legújabb értesülés is, mely szerint félmillió forintos visszafizetendő támogatást is kaphatnak az önmaguk foglalkoztatásáról gondoskodni óhajtó munkanélküliek. Azok a vállalkozók is hozzájuthatnak ehhez a támogatáshoz, akik már korábban igénybe vettek vállalkozásukhoz efféle juttatást. így rendelkezik a munkaügyi miniszter az új foglalkoztatási támogatásokról szóló döntésében. A lényege ennek: a félmillió forintig terjedő {tehát nem kötelezően juttatandó) kölcsönt az első 19 hónap eltelte után öt év alatt kell visszafizetni. Feltétele viszont a támogatás megszerzésének, hogy az igénylő rendelkezzen az induláshoz szükséges saját forrással. Jól sejtik a rendelet készítői, hogy ez utóbbi (tehát a saját forrás előteremtése) meghiúsíthatná az egész kezdeményezést, ezért mondják ki, hogy ha a munkanélküli valamilyen társas vállalkozáshoz csatlakozik, eltekintenek a saját forrás meglétéről. Különösen érdekes számunkra itt, a keleti végeken, hogy a támogatást megkaphatják a mező- gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatói tevékenységet kezdők, illetve támogathatók vele a szövetkezeti tagként vállalkozást indítók is. Ennyi jó hallatán az ember hajlamos rá, hogy gyanút fogjon s azt mondja, túl szép a menyasszony. Volt már rá példa az utóbbi években, hogy a jó szándékú kezdeményezések is gellert kaptak, aztán majd meghiúsultak a feltételek hiánya miatt, illetve olcsó prédát remélve úgy özönlöttek a lehetőségre a szabályokat kijátszani akarók, mint legyek a lekvárra. Jó lenne hinni és tapasztalni, hogy ezúttal másként történik minden; nem lesz annyira merev a bíráló testület (munkaügyi központok), bár nyilván üzleti tervet kérhetnek, vállalkozó ismereteket megkövetelhetnek. Úgyszintén sokan reménykednek abban, hogy nem a szélhámosok, a munka nélkül meggazdagodni vágyók zsebét dagasztják majd ezek a félmilliók. Szöveg nélkül Kommentár Ferter János rajza Műveltségre éretten Nagy István Attila v zen a héten a közép- iskolákra figyel az 1—J ország. Mintegy nyolcvanezer diák töpreng most a pecsétes papírok fölé hajolva, hogy számot adjon felkészültségéről. Az írásbelik hete ez, amelyet egy felkészülési időszak után a szóbeli követ. Vannak országok, ahol jórészt száműzték a szóbeli vizsgákat, mondván, ott lehetetlen kiküszöbölni a szubjektivitást. Nálunk még a két formája van a vizsgának. Szükségesnek tűnik az írásbeli kifejezőkészség ellenőrzése, de az is, hogy képes-e a jelölt a gondolatait szabatosan, világosan, árnyaltan megfogalmazni. Az érettségiről a magyar közvélemény még mindig úgy gondolkodik, hogy annak valamilyen általános műveltséget kell tartalmaznia. Ez a szemlélet nagyjából a harmincas években alakult ki, amikor az érettségizett ember általánosan művelt is volt, legalább is rendelkezett olyan alapokkal, amelyekre bízvást lehetett építeni. Mára megváltozott a világ. Az érettségi bizonyítványhoz nem kötőtik az általános műveltség, nagyon gyakran meglehetősen szerény ismeretekkel jelentkezik a jelölt, mégis bizonyítvánnyal hagyja el a vizsgatermet. Lejáratódott az érettségi intézménye —fogalmazódott meg már jó néhány évvel ezelőtt. Ebben sok igazság volt, de azt is tudomásul kell venni, hogy közben átalakult a világról szóló ismeretrendszer. Markánsan működik a spe- cializáció, a szakterületek ismeretanyaga gyorsan változik. Talán igaza volt egy tizenkilencedik századi esztétának, aki azt írta: művelt az, aki egy területen az átlagot meghaladó jártassággal rendelkezik, de a többire se mondja, hogy tőle idegen, értéktelen. n I Törő István tárcáia