Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-12 / 109. szám

1997. május 12., hétfő Szolgálni kell a piacot, a gazdaságot A Phare program segítségével folyik az oktatás a 107. számú szakközépiskolában Harasztosi Pál felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Orszá­gos fórumot tartottak a múlt héten Budapesten, a szakkép­ző iskolák igazgatói számára. A tanácskozáson részt vett Farkas László, a nyíregyházi 107. számú szakközépiskola és szakmunkásképző igazga­tója is, aki előadást tartott a fó­rumon. Vele beszélgettünk a tanácskozásról, a szakmun­kásképzés helyzetéről. — Nagy várakozással tekin­tettünk a rendezvény elé, és jó dolognak tartottuk, hogy lehe­tőséget kaptunk a gyakorlat­ban felmerülő problémák köz­zétételére. A tanácskozást egyébként a művelődési és a munkaügyi miniszter is meg­tisztelte jelenlétével, akik azt a véleményüket hallatták, hogy a szakképző iskolák jó hely­zetbe kerültek, és egyre na­gyobb szerepet kap a munke- íőpiac hatása. CD A helyzet viszont talán mégsem ilyen rózsás... — Egyik nagy gondunk, hogy a gyakorlóhelyek sorsa olykor kérdésessé válik. A gyakorlat szerint az ügyveze­tők ugyan mindig garantálják a szakmunkásképzés lehetősé­gét, ám gyakran megesik, hogy a kis egységek csődbe jutnak. Előfordul, hogy men­tik, ami menthető, és eladják a tanműhelyeket. CD A feladat, a felelősség vi­szont az iskoláé.. — így igaz, a szakmunkás- tanulók százainak a gyakorlati képzése a mi feladatunk. CJ Mi lehet a kiút? — Kértük, hogy a miniszté­rium a fenntartókkal együtt­működve állítsa le a tanműhe­lyek és azok berendezéseinek szabad forgalmazását. Éljen a fenntartó az elővásárlási jogá­val. Épüljenek be fékek, hogy ne keletkezzen hatalmas vá- kum a képzésben. CD A tanácskozáson bizonyá­ra szó volt az oktatás változta­tásának szükségességéről, a piac igényeiről? — A véleményem az, hogy az iskolának szolgáltatni kell. Mégpedig szolgálnia kell a gazdaságot, a piacot, a fenn­tartót, a szülőket és a tanuló­kat. A gazdaságnak és a piac­nak kész, azonnal használható, jó szakemberre van szüksége. A szülőket pedig az érdekli, hogy a szakma megszerzése után a fiatal munkához jusson, s legyen lehetősége a tovább­képzésre. CD Mit kellene Ön szerint változtatni? — Üdvözlöm és támogatom azt az elvet, hogy toljuk ki mi­nél későbbre a szakosodásnak a lehetőségét. Továbbá legyen lehetőség arra is, hogy 19 éve­sen egy szakmával újra vissza­térhessen az iskolába a diák azért, hogy érettségizzen, technikusi oklevelet szerez­zen, esetleg teljesen más szak­mában szerezzen jogosítványt. CD Hogyan felelhet meg a kö­rülményeket figyelembe véve az iskola? — Az iskola megpróbál igen rugalmasan alkalmazkod­ni a megváltozott körülmé­nyekhez. Az államilag garan­tált pénz mellett, pályázatok útján, lobbik tömkelegével le­het talpon maradni. Számunk­ra komoly segítség például a Világbank (a Phare-program) támogatása. Egyetlen komoly cél lebeghet a szemünk előtt: a minőség biztosítása. Film­fesztivál Budapest (MTI) — OFF — Open Film Festival — május 15-én kezdődik Bu­dapesten. Az első alkalom­mal megrendezendő ver­senyre a kiírás szerint ama­tőrök és hivatásosok is je­lentkezhettek. A fesztivál meghirdetői nem határoz­ták meg a filmek témáját, műfaját és hosszúságát sem. A felhívásra 250 alkotás érkezett be, amelyek válo­gatás nélkül vesznek részt a háromnapos megmérette­tésben. Az eseménysorozat három helyszínen zajlik. A Blue Box moziban vetítik a versenybe benevezett magyar filmeket, a Cirko Gejzír moziban pedig olyan magyar alkotásokat, amelyeket már bemutattak más fesztiválokon, illetve ott láthatják a külföldi munkákat is. A zsűri tagjai a harmadik nap végén, az összesen ötven órányi film közül kiválasztják a leg­jobbakat. Móricz bajuszát cibálta Kolos Virág, Móricz Zsig- mond unokája Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - B. I.) — Kedves vendége volt a napok­ban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolá­nak. Kolos Virág személyében ugyanis a névadó unokája lá­togatott el az intézménybe, ahol megkoszorúzta az író re­liefjét, és rendhagyó irodalom­órán idézte fel az író alakját. Mi is erre kértük. — Nem sok emlékem ma­radt író-nagyapámról, hiszen alig négyéves voltam, amikor meghalt. Mégis, emlékszem arra, hogy vizet vittem neki, és a bajuszát cibáltam. A kisuno- kától még ezt is türelemmel viselte. CD Élete során előny volt-e vagy hátrány a nagyhírű nagy­papa? — Sokáig hátrány. Nagyon mérges tudtam lenni, amikor úgy mutattak be, hogy íme Móricz Zsigmond unokája. Úgy éreztem ilyenkor, hogy nem is engem, hanem a nagya­pát mutatják be. Az iskolában is végigkísértett a nyomasztó név. Egy alkalommal, amikor többedmagammal nem tudtam a leckének feladott verset, a tanárunk csúnyán megszidott, hogy legalább nekem illene tudni. Erre úgy megmakacsol­tam magam, hogy abban az évben egyetlen verset sem ta­nultam meg. Harmincéves ko­rom táján tudtam megszaba­dulni a „tehertől”. De magyar­tanár nem lett belőlem. CD Bizonyára a többi unokát is hasonló „gondok” foglal­koztatták. — Négyen vagyunk Mó- ricz-unokák; féstőművész, bőrdíszműves és építészmér­nök a három unokatestvérem. Én pedig történelem-földrajz szakos tanárként két évvel ez­előtt mentem nyugdíjba. A család továbbá hat dédunoká­val és 2 szépunokával egészült ki. CD Édesanyja, Móricz Virág is író volt. Most ki gondozza az irodalmi hagyatékot? — Az igazság az, hogy anyám úgy rátelepedett az egész hagyatékra, a testvérem­mel nem is igen tudjuk, hogy mit kellene csinálni. Ráadásul anyámnak is sok feljegyzése maradt. CD Nyíregyházára végül is az író nagyapa miatt hívták. Mit szokott mesélni a fiataloknak? Miben látja Móricz Zsigmond nagyságát? — Móricz hihetetlenül szor­galmas ember volt. Rengete­get dolgozott. írt, szerkesztett, irodalmat szervezett. Nem is igen értem, hogy jutott min­denre ideje. Óriási volt az aka­ratereje is. Tízéves korában el­határozta, hogy író lesz, és minden nehézség ellenére az lett. A fiatalok részére példa­kép lehet. Sohasem hagyom ki beszélgetés közben, hogy szorgos, kitartó munkával mindet el lehet érni. Színpadon Az oroszlánkirály Nyíregyháza (Sz. Kántor Éva) — A Mandala Dalszín­ház egyik legjobban sikerült darabját tekintheti meg, aki je­gyet vált A trónszint legendája című előadásukra. Magyaror­szági premier ez, ugyanis ná­lunk ők vitték elsőként színre a kétszeres Oscar-díjas Walt Disney-s Az oroszlánkirály cí­mű animációs filmből készült zenés darabot. Simba, a kis oroszlán történetében szívet gyönyörködtető egyveleget al­kotnak az afrikai népmesék, a musicalek és a legjobb akció­filmek hagyományai. Az ere­deti dalok szövegét az Evita szövegírója, Andrew Lloyd Webber szerzőtársa, Tim Rice írta, a remek dalbetéteket pe­dig Elton John jegyezte. A legjobb állatmesék (Bambi, Vük, ...) nyomdokain haladva a történet egyben a lelkek épü­lését is szolgálja, hisz arról szól, hogy a bátorság nem ab­ból áll, hogy magunk keressük a bajt; leginkább úgy tudunk rábeszélni valakit valamire, ha lebeszéljük róla; az élet, a jó diadalát, az irigység, a hata­lomvágy embert torzító voltát hirdeti. Közhelyek ezek, de valljuk be őszintén, nemcsak a kicsinyek erkölcsi nevelésé­hez van szükség memorizáló ismételgetésükre, gyakran ma­gunk is bizonytalanok va­gyunk, hogy valóban győz-e a rosszon a jó, „mert ez így va­ló”, s kell, hogy ne az a szlo­gen tudatosuljon bennünk: „Ott a haza, hol a kaja.” A nyíregyházi előadás, ahogy annak idején a film is, nemcsak a gyermekeknek, ha­nem a felnőtteknek is nagysze­rű szórakozást ígér. Köszön­hető ez Dobos László ötletgaz­dag rendezésének és hangula­tos díszletének is. Nem lesz al­tatómese így a darabból, a tör­ténetbe belefeledkezőket meg­énekeltetik, táncra szólítják, hatásos fényekkel, színpadi felhővel felrázzák. Jól szemlélteti a darab, mennyi jó énekest nevelt fel a Mandala; s hogy az utánpót­lással sem lesz baj, azt mutatja a kölyök Simbát alakító tündé- ri Kókai Tamás. Nemcsak fé­lénk gyermek, de mint leendő uralkodó, fenséges is volt. Be­szédhangján túl szépen csengő énekhangja is. Ebben az elő­adásban az öreg király nem épül fel, így Tarczy Gyula nemcsak Simba apjaként, ha­nem „vaddisznóként” is be­mutathatja tehetségét. Nagyon jó hangulatú kettősük Kovács Attilával. Énektudásának megcsillogtatására remek le­hetőséget kap a Simbát segítő Páviánt megformáló Jámbor László. A gyermekek az előadást záró tapsok során sem tudnak elszakadni a megformált figu­ráktól. Hogy az ellenszenves szereplőket nagyon hitelesen játszották a vetélytárs orosz­lánbácsit alakító Bódis Gábor, illetve a hiénákat hallatlan elánnal játszó Szinyei Andrea, Tarczali Krisztián és Fodor László, azt az elhangzó „Pfuj!”-olás mutatja. A felnőtt Simbát Madura Róbert, szerel­mét, Nalát pedig Főző Vivien jelenítette meg. Remekül éne­kelnek. A szavanna állatait a Mandala stúdiósainak népes tábora testesíti meg önfeledt örömmel. A rajzfilm zenei anyagában zavaró volt, hogy a dalokat az állatok hangját imitálva „tor­zítva” énekelték. Nagyon jó, hogy ezek a csodálatos dalla­mok a Mandala előadásában emberi hangon csendültek fel. Természetvédelmi tábor Nyíregyháza (KM) — Ter­mészetvédelmi alkotótábor várja a túrákat, kalandokat kereső fiatalokat a sóstóhe­gyi arborétumban, a június 17—23. között megrendezen­dő alkotótáborban. A prog­ramok között olyan érdekes foglalkozások is szerepel­nek, mint madárles, lovag­lás, íjászat, műteremlátoga­tás, mintázás, rajzolás és festés. A tábor feladatának tekinti az ismeretterjesztést, a megfigyelő- és élőhely­rekonstrukciós tevékenysé­get. Az arborétum ideális helye a közvetlen megfi­gyelésen alapuló megisme­rő, ismeretbővítő tevékeny­ségnek. De a résztvevők, a szakemberek előadásaiból például arra is választ kap­hatnak, hogy miért fontos a nyírségi homokkötő akácos felváltása őshonos erdő-, il­letve erdősávalkotó nö­vénytársulásokkal. Ugyan­csak a sóstói arborétumban rendezik meg augusztus 18- tól a művészeti alkotótá­bort, amelynek a második hetét az apagyi Mezőgazda- sági Szakközépiskola Ag- roökológiai Központban tartják. Mindkét táborba a 06/30-536-629-es telefo­non lehet jelentkezni. Pályázati felhívás Nyíregyháza (KM) — A diósgyőri nyári Kaláka­fesztiválok népszerű ese­ménye a szombat-vasárnapi versenyprogram. Az elmúlt másfél évtizedben közel száz együttes mutatkozott be a közönségnek. Az or­szág minden részéről, sőt külföldről is felléptek elő­adók. Idén is szeretettel várják a folkműfaj bármely körében (verséneklők, nép­zene, blues, folk-rock, folk- jazz stb) tevékenykedő ze­nekarok és szólisták jelent­kezését. A XVIII. Kaláka Folkfesztivál időpontja 1997. július 11-12-13. Helyszíne Miskolc-Diós- győr. Pályázni egy 20 perces demo kazettával és az elő­adót (előadókat) bemutató rövid ismertetővel lehet. A pályaműveket 1997. május 31-ig kell az alábbi címre eljuttatni: Almássy Téri Szabadidőközpont, Gácsi Miklós (1077, Almássy tér 6. Tel: 352-1572/132) Bu­dapest. A beérkezett hang­anyagok alapján előzsűri dönt arról, kik mutathatják be műsorukat a fesztiválon. A versenyprogramba meg­hívott előadók június 30-ig írásos értesítést kapnak. A Művészeti... ...Szakközépiskola Képző- és Iparművészeti Tagozata ötödéves szobrász növen­dékeinek munkáiból ren­deznek kiállítást Nyíregy­házán, a Csontváry Kama­ragalériában. A tárlatot má­jus 13-án 11.30-kor nyitják meg. A kiállítás június 1-ig tekinthető meg. (KM) A kóros... ...elhízás kezeléséről és a fokozott tápanyagfelvétel okairól lesz szó a Városma­jori Közösségi Házban a május 12-én 16 órakor kez­dődő előadáson. (KM) Az Igrice... ...Néptáncegyüttes szerepel a nyíregyházi sétálóutcái programok legközelebbi műsorában május 15-én 17 órától. Mint ismeretes, a látványos utcai kavalkádo- kat Nyíregyházán, a Kos­suth téren tartják. (KM) Lengyelországba... ...utazik a Piccoli Archi Gyermekzenekar május 16- án, ahol a híres üdülőhe­lyen, Maleczówban rende­zendő koncerten vesz részt. Az ifjú zenészek négy na­pig tartózkodnak külföldön. (KM) Francia... ...napokat rendez a máté­szalkai Képes Géza Általá­nos Iskola május 16-18. között. A kulturális, oktatá­si seregszemlére az ország 22 hasonló intézményét is meghívták. (KM) Az őri bicsak Mizser Lajos Megyénkben — mint már volt szó róla — több szólás, szóláshasonlat kapcsolódik egyes helységekhez. Sok­nak az eredetét nem ismer­jük, legfeljebb utólagos magyarázataink lehetnek rájuk. Alapként előfordul­hat egyszer megtörtént ese­mény vagy éppen csúfoló­dó szándék, ami a szomszé­dos falvak között nem megy ritkaságszámba. Ef­félének tarthatjuk a „köles­ben a bika” mondatot, amellyel a nyírturaiakat csúfolták egykor. Hasonlóképpen gúnyos értelem rejtőzik a követke­zőben is: „Meghasad a szí­ve, mint a sényei macská­nak a cinegéért”. A „meg­hasad a szíve” nem feltétle­nül az infarktust jelenti, ha­nem azt is, hogy nagyon vá­gyódunk valamire. Ha ki­adjuk az útját valakinek, s mehet, ahová csak akar, szoktuk mondani: „Mehet Őrnek, Vajának”, pedig a két helység meglehetősen közel esik egymáshoz. „Hí­res, mint az őri bicsak” — azaz messze földön is is­mert. A bicsak némiképpen meglepő, hiszen megyénk­ben van más híres termék is, de úgy látszik, hogy kö­zöttük a bicsak a legszem­léletesebb. Egy valóban megtörtént, ráadásul messze földön is ismertté vált, azóta sokszor megírt esemény lett az alapja a kö­vetkező szóláshasonlatnak: „Úgy néz ki, mint a pócsi kép.” Jelentése: kisírt sze­mű, elgyötört arcú. Erősen utaló jellegű, így a vallási érzést semmiképpen sem sérti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom