Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-26 / 97. szám

1997• ÁPRILIS 26., SZOMBAT 10 Napkelet • A hit világa HITÉLET Fehérgyarmaton A református templomban vasárna­ponként délelőtt 10 órakor kezdődik az istentisztelet, csütörtöki napokon este bibliaórára várják a gyülekezet tagjait. Á római katolikus templomban va­sárnap délelőtt fél tízkor és este hat­kor kezdődik a szentmise, hétközna­pokon este hattól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A görög katolikus kápolnában va­sárnap reggel fél kilenckor kezdődik a szent liturgia. Tiszavasváriban A református templomban vasárna­ponként délelőtt 10 órakor kezdődik a felnőttek számára az istentisztelet. A gyermekek istentisztelet ugyaneb­ben az időben kezdődik a gyülekezeti házban. Hét közben szerdán és pén­teken tartanak istentiszteletet este fél hattól. A görög katolikus templomban va­sárnap reggel fél nyolckor utrenye, fél kilenckor szentmise, fél 10-kor a szentmihályi kastélyban szentmise, 11-kor a templomban szentmise, dél­után fél háromkor vecsernye kezdő­dik. Hétköznapokon este fél hétkor kezdődik a szent liturgia. A római katolikus templomban va­sárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. A hétköznapok közül hét­főn, szerdán és pénteken reggel hét­től, szombaton este héttől vehetnek részt a hívek misén. Vásárosnaményban A római katolikus templomban va­sárnap reggel 9-kor, a gergelyiugor- nyai tepmlomban fél 11-kor, a vitka- iban fél 12-kor kezdődik a szentmise, hétköznapokon Vásárosnaményban reggel fél nyolctól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A Perényi ta­nyai művelődési házban vasárnap szentmisét tartanak. A református templomban vasár­naponként fél 11-kor, a gyülekezeti teremben délután 3 órakor kezdődik az istentisztelet. Vasárnap délelőtt fél 11-kor gyermekóra kezdődik a gyü­lekezeti teremben. Búzaszentelés Szent Márk napján ősi szokás szerint megáldja az egyház a vetéseket. Ahol könyörgő körmenetben nem alkamas felvonulni, ott templomban áldanak meg lekaszált búzaszálakat. Mivel Szent Márk napja pénteken volt, így a hozzá legközelebb lévő vasárna­pon, holnap lesz a búzaszentelés a katolikus templomokban. Márk Márcusnak született, de a zsidó János nevet is viselte. Márk­ként Rómában Péter apostol kísérője és munkatársa volt, ő írta a második evangéliumot Péter igehirdetése alap­ján, s ő írta meg elsőnek Jézus életét. Egy időben az alexandriai térségben hirdette az örömhírt. Ereklyéit Ve­lencében és Görögországban őrzik. A hagyományok szerint Márk nap­ján, április 25 táján körmenettel vo­nultak ki a városból, hogy a növé­nyek és a termés megtartásáért kö­nyörögjenek. Nagy Szent Gergely pá­pa 600 táján tette ünnepélyessé ezt a szokást, sail, században terjedt el Európában. A szertartáshoz hozzátartozik a Mindenszentek litániájának eléneklé- se, benne az a könyörgés, hogy: „A Földnek bő gyümölcsét megadni és megtartani méltóztassál.” A szertar­tásban a pap a világ 4 tája felé for­dulva felolvassa a négy evangélium egy-egy olyan részét, amely az időjá­rás szelidítéséért imádkozik. A szertartás mindig a vetések, a gyümölcsfák, a kerti növények meg- áídásával, egyáltalán az emberi mun­ka megszentelésével ér véget. Imavirrasztás Mándokon Május 12-én várják a zarándokokat, ekkor lesz a templombúcsú is Május a Szűzanya hónapja, s ekkor lesz a mándoki templombú­csú is. Képünkön Caravaggio: A rózsafüzéres Madonna Az ország északkeleti csücskében, az uk­rán, szlovák és román határ mellett fek­szik Mándok község ötezer lakossal, amelyből ezer a hitben hű, igaz katolikus. Kedves kis templomuk 1820-ban épült, a Forgács grófok jóvoltából. A mándoki római katolikus és a mezőla- dányi görög katolikus atyák indításával 1993 augusztusában kezdték el a mándoki templomban minden hónap 12-én az éj­szakai virrasztást, engesztelésül a világ bé­kéjéért. Már első alkalommal zsúfolásig megtelt a templom. Este 7 órakor kezdődik a virrasztás, ál­talában vendégpap közreműködésével, ün­nepi szentmisével, rengeteg áldozóval. Mi­se után gyertyás körmenetben átmennek a virrasztók a görög katolikus templomba, ahol paraklisz szertartáson vesznek részt a Szűzanya tiszteletére. Visszatérve a római katolikus templomba, szentségimádás ke­retében minden esetben imádkoztak II. Já­nos Pál pápáért, a papságért, a papi hiva­tásokért. Közben és utána litániákat, ró­zsafűzért és keresztúti ájtatosságot végez­nek, énekbetétekkel. Éjfélkor újra mise kezdődik, szentbeszéddel, majd hajnali 4 óráig újabb imák, énekek következnek. Csaknem minden esetben részt vett a vir­rasztásokon Sivadó János görög katolikus esperes és Zuró József, a hittudományi fő­iskola prefektusa. Az ájtatosságok egyéves évfordulójára 1994. július 12-én Mándokra érkezett a Szűzanya fatimai vándor kegyszobra. Óri­ási tömeg vett részt a fogadásán, hárome­zer zarándok ment Mándokra távolról és közelről. Erre az alkalomra gyönyörű szabadtéri oltár készült, ahol az ünnepi szentmisét Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora végezte, tizenöt pap segédletével. Mise után a kegyszobor diadalmas körmenet­ben vonult végig a községen. 1995. május 12-én, alig egy év múlva új­ra eljött Bosák Nán­dor püspök úr, ekkor 21 római és görög pap segédkezett. A papság ekkor a Bol- dogságos Szűznek fel­ajánlotta a hivatását. 1995. augusztus 12-én a kisvárdai születésű Tari Zsolt újmisés pap tisztelte meg a mándokiakat, még Szlovákiából is érkeztek buzgó ke­resztények. 1996. február 12-én az ökumenikus mozga­lom keretében a helyi református lelkész, Bírta István ment el híveivel és igen szép igehirdetést végzett. Július 12-én a har­madik évfordulóra Heves, Hajdú és Bor­sod megyéből is ér­keztek hívek Molnár József újmisés pap üdvözlésére. Újra 10 pap volt jelen, római és görög vegyesen. Mintegy háromszáz áldozó volt. Takács András plébános végzi hét községe mellett, sokat téve az imavirrasztások si­keréért. Május a Szűzanya hónapja, de eb­ben a hónapban még sok szép ünnep is lesz. 12-én ismét várják a zarándokok so­kaságát, s ekkor lesz a mándoki templom­búcsú iS. ra Az egyház szolgálatában Bodnár István Nyolcvankét évesen még mai is készen áll a szolgálatra Endreffy Zoltán nyugdíjas evangélikus lelkész. Hasznos és hosszú élet- utat mondhat magáénak, hiszen hat évti­zedig szolgálta az Urat, s igyekezett több közösségben a hívők boldogulását segíte- ni. Endreffy Zoltán Harasztosi Pál felvétele ni. Édesapja is lelkész volt, bizonyára in­nen az indítás. — Életem fontos eseményei közé tarto­zott, hogy olyan magyarlakta területeken éltem és dolgoztam, amelyeket a trianoni szerződés máshová csatolt. Édesapámat a felvidéki Felsőszelibe választották meg lel­késznek. Ezután hamarosan megalakult Csehszlovákia, egy más ország állampol­gárai lettünk. Felsőszeliben éltem le egész ifjúságomat. 1937-ben szenteltek lelkésszé. □ Hol kezdte el a szolgálatot? — Édesapám után — akit máshová he­lyeztek —, engem is megválasztottak Fel­sőszeli lelkészévé. Ám érdekes módon én egyszerre már egy másik országba kerül­tem, ugyanis akkoriban csatolták vissza Felvidék egy részét Magyarországhoz. Mi­után jól ismertem a szlovák nyelvet, ha­marosan a legnagyobb közösségbe, Békés­csabára neveztek ki segédlelkésszé. Ezután hamarosan újvidéki lelkész lettem. Itt kü­lön működött a magyar és a szlovák gyü­lekezet, és két nyelven kellett végeznem a szolgálatot. A háború végén menekülni kellett Újvidékről. Három évig Csömörön dolgoztam, majd 1948-ban kerültem Nyír­egyházára. □ Ha jól tudom, ez akkor történt, ami­kor az iskolákat államosították. — Nem voltak könnyű évek, de szeren­csére több lett a munkám. Miután az isko­lákban az egyházi tanítók már nem tanít­hatták a hittant, nekem kellett az összes nyíregyházi és a környékbeli iskolákban tanítani. Városban és tanyán rendesen vé­gezhettem a munkámat. Lelkészi mun­kánk lényege a tanyákon történt. Negyven évet dolgoztam ebben a nagy közösség­ben. 1987-ben, 72 éves koromban men­tem nyugdíjba. De azóta is sok kisegítő szolgálatot tudtam végezni, ma is bejárok a lelkészi hivatalba. □ Zoltán bácsit sokan nagy finn barát­nak ismerik... — Életemben döntő fontosságú a finn kapcsolat. Több alkalommal is módom volt több hónapon át is távoli rokonaink­nál vendégeskedni és tanulni. Lehetőségem volt tehát messzebbre is kitekinteni. □ Nagy élettapasztalattal rendelkezik. Mit tanácsolna azoknak, akik most vá­lasztják ezt a pályát? — A fiatalok közül senki se gondolja, hogy most az egyház könnyebb helyzetben van, mint az elmúlt negyven év aíatt. Az egyháztól való elidegenedés nagyon általá­nos lett az emberek között. Ha valaki meg akarja közelíteni az embereket, a mai egy­háztagokat, akkor bizony nem könnyű megtalálnia a személyes hangot. Nem a pap nyelvén kell beszélgetni. — Meg kellene, hogy szűnjön az egy­házzal szemben évtizedekig tudatosan és módszeresen szított antipátia. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy az egyház múltjáról és működéséről sokan keveset tudnak. Pe­dig évszázadokig az egyház tanította az embereket, és tudvalevő, hogy a magyar kultúra felvirágoztatásában is nagy szere­pe volt az egyházaknak. A papok, lelké­szek sok minden másra is tanították a né­pet a földműveléstől a helyes étkezési szo­kásokig. Az egyház a magyar nép életében pozitív szerepet töltött be. Persze siettetni nem lehet ezt a szemlélet­változtatást. A lelkész csak azt teheti, ami a dolga, töltse be a lelkipásztori hivatását a lehető legjobban Isten és a köz javára. Találkozó Egész napos ifjúsági találkozón vet­tek részt a fiatalok április 5-én a Debreceni Szent Anna Székesegyház­ban. Téma volt: Krisztus követése ma! Sok mindenről hallottunk elő­adást, egyik témaválasztás a hétköz­napi keresztény élet. A mai hétköz­napi rohanásban bizony nem könnyű, de példát kell adnunk. Az eszmecserében, illetve a vitában vilá­gi keresztények előadása is elhang­zott, hangsúlyozva a kitartó példa­adás fontosságát. Voltak énekpró­bák, zenés képmeditációk. Biró László püspök atya két ízben is hosszú előadást tartott a keresz­tény ifjúság nehéz, de megoldható problémáiról. A nap csúcspontja Bo­sák Nándor püspök úr esti szentmi­séje volt, ahol a jelenlévő papok és kispapok is segédkeztek. Beszédének témája Tamás apostol története volt. Tanúságtevés alapja a föltámadt Krisztus volt. A fiatalok lelkesek és aktívak voltak egész napon át, és minden bizonnyal hathatós, lelkileg gazdag és felejthetetlen volt az össze­jövetel. Takács András plébános, Mándok Szent Hedvig II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház szentté avatja a XIV. században élt Hedvig lengyel királynét, Ladislaw (László) lengyel király magyar feleségét. Lengyelor­szág és Magyarország közös szentje lesz Hedvig lengyel királyné, aki La­dislaw (László) király felesége volt, s 25 éves korában halt meg. O alapí­totta a krakkói Jagelló egyetemet, ahol a mostani pápa végezte egyete­mi tanulmányait. Wojtyla már 1974- ben, Krakkó érsekeként kezdemé­nyezte Hedvig szentté avatását. 1997. április 12-én volt a 45. virrasztás. Ez a kis zarándokhely a Debrecen-Nyír­egyházi Egyházmegye imaközösségeként működik, ahová minden hónapban estétől hajnalig jönnek a keresztények imádkozni. Az elmúlt 45 találkozás megszervezését

Next

/
Oldalképek
Tartalom