Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26 / 97. szám
1997• ÁPRILIS 26., SZOMBAT 10 Napkelet • A hit világa HITÉLET Fehérgyarmaton A református templomban vasárnaponként délelőtt 10 órakor kezdődik az istentisztelet, csütörtöki napokon este bibliaórára várják a gyülekezet tagjait. Á római katolikus templomban vasárnap délelőtt fél tízkor és este hatkor kezdődik a szentmise, hétköznapokon este hattól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A görög katolikus kápolnában vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik a szent liturgia. Tiszavasváriban A református templomban vasárnaponként délelőtt 10 órakor kezdődik a felnőttek számára az istentisztelet. A gyermekek istentisztelet ugyanebben az időben kezdődik a gyülekezeti házban. Hét közben szerdán és pénteken tartanak istentiszteletet este fél hattól. A görög katolikus templomban vasárnap reggel fél nyolckor utrenye, fél kilenckor szentmise, fél 10-kor a szentmihályi kastélyban szentmise, 11-kor a templomban szentmise, délután fél háromkor vecsernye kezdődik. Hétköznapokon este fél hétkor kezdődik a szent liturgia. A római katolikus templomban vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. A hétköznapok közül hétfőn, szerdán és pénteken reggel héttől, szombaton este héttől vehetnek részt a hívek misén. Vásárosnaményban A római katolikus templomban vasárnap reggel 9-kor, a gergelyiugor- nyai tepmlomban fél 11-kor, a vitka- iban fél 12-kor kezdődik a szentmise, hétköznapokon Vásárosnaményban reggel fél nyolctól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A Perényi tanyai művelődési házban vasárnap szentmisét tartanak. A református templomban vasárnaponként fél 11-kor, a gyülekezeti teremben délután 3 órakor kezdődik az istentisztelet. Vasárnap délelőtt fél 11-kor gyermekóra kezdődik a gyülekezeti teremben. Búzaszentelés Szent Márk napján ősi szokás szerint megáldja az egyház a vetéseket. Ahol könyörgő körmenetben nem alkamas felvonulni, ott templomban áldanak meg lekaszált búzaszálakat. Mivel Szent Márk napja pénteken volt, így a hozzá legközelebb lévő vasárnapon, holnap lesz a búzaszentelés a katolikus templomokban. Márk Márcusnak született, de a zsidó János nevet is viselte. Márkként Rómában Péter apostol kísérője és munkatársa volt, ő írta a második evangéliumot Péter igehirdetése alapján, s ő írta meg elsőnek Jézus életét. Egy időben az alexandriai térségben hirdette az örömhírt. Ereklyéit Velencében és Görögországban őrzik. A hagyományok szerint Márk napján, április 25 táján körmenettel vonultak ki a városból, hogy a növények és a termés megtartásáért könyörögjenek. Nagy Szent Gergely pápa 600 táján tette ünnepélyessé ezt a szokást, sail, században terjedt el Európában. A szertartáshoz hozzátartozik a Mindenszentek litániájának eléneklé- se, benne az a könyörgés, hogy: „A Földnek bő gyümölcsét megadni és megtartani méltóztassál.” A szertartásban a pap a világ 4 tája felé fordulva felolvassa a négy evangélium egy-egy olyan részét, amely az időjárás szelidítéséért imádkozik. A szertartás mindig a vetések, a gyümölcsfák, a kerti növények meg- áídásával, egyáltalán az emberi munka megszentelésével ér véget. Imavirrasztás Mándokon Május 12-én várják a zarándokokat, ekkor lesz a templombúcsú is Május a Szűzanya hónapja, s ekkor lesz a mándoki templombúcsú is. Képünkön Caravaggio: A rózsafüzéres Madonna Az ország északkeleti csücskében, az ukrán, szlovák és román határ mellett fekszik Mándok község ötezer lakossal, amelyből ezer a hitben hű, igaz katolikus. Kedves kis templomuk 1820-ban épült, a Forgács grófok jóvoltából. A mándoki római katolikus és a mezőla- dányi görög katolikus atyák indításával 1993 augusztusában kezdték el a mándoki templomban minden hónap 12-én az éjszakai virrasztást, engesztelésül a világ békéjéért. Már első alkalommal zsúfolásig megtelt a templom. Este 7 órakor kezdődik a virrasztás, általában vendégpap közreműködésével, ünnepi szentmisével, rengeteg áldozóval. Mise után gyertyás körmenetben átmennek a virrasztók a görög katolikus templomba, ahol paraklisz szertartáson vesznek részt a Szűzanya tiszteletére. Visszatérve a római katolikus templomba, szentségimádás keretében minden esetben imádkoztak II. János Pál pápáért, a papságért, a papi hivatásokért. Közben és utána litániákat, rózsafűzért és keresztúti ájtatosságot végeznek, énekbetétekkel. Éjfélkor újra mise kezdődik, szentbeszéddel, majd hajnali 4 óráig újabb imák, énekek következnek. Csaknem minden esetben részt vett a virrasztásokon Sivadó János görög katolikus esperes és Zuró József, a hittudományi főiskola prefektusa. Az ájtatosságok egyéves évfordulójára 1994. július 12-én Mándokra érkezett a Szűzanya fatimai vándor kegyszobra. Óriási tömeg vett részt a fogadásán, háromezer zarándok ment Mándokra távolról és közelről. Erre az alkalomra gyönyörű szabadtéri oltár készült, ahol az ünnepi szentmisét Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora végezte, tizenöt pap segédletével. Mise után a kegyszobor diadalmas körmenetben vonult végig a községen. 1995. május 12-én, alig egy év múlva újra eljött Bosák Nándor püspök úr, ekkor 21 római és görög pap segédkezett. A papság ekkor a Bol- dogságos Szűznek felajánlotta a hivatását. 1995. augusztus 12-én a kisvárdai születésű Tari Zsolt újmisés pap tisztelte meg a mándokiakat, még Szlovákiából is érkeztek buzgó keresztények. 1996. február 12-én az ökumenikus mozgalom keretében a helyi református lelkész, Bírta István ment el híveivel és igen szép igehirdetést végzett. Július 12-én a harmadik évfordulóra Heves, Hajdú és Borsod megyéből is érkeztek hívek Molnár József újmisés pap üdvözlésére. Újra 10 pap volt jelen, római és görög vegyesen. Mintegy háromszáz áldozó volt. Takács András plébános végzi hét községe mellett, sokat téve az imavirrasztások sikeréért. Május a Szűzanya hónapja, de ebben a hónapban még sok szép ünnep is lesz. 12-én ismét várják a zarándokok sokaságát, s ekkor lesz a mándoki templombúcsú iS. ra Az egyház szolgálatában Bodnár István Nyolcvankét évesen még mai is készen áll a szolgálatra Endreffy Zoltán nyugdíjas evangélikus lelkész. Hasznos és hosszú élet- utat mondhat magáénak, hiszen hat évtizedig szolgálta az Urat, s igyekezett több közösségben a hívők boldogulását segíte- ni. Endreffy Zoltán Harasztosi Pál felvétele ni. Édesapja is lelkész volt, bizonyára innen az indítás. — Életem fontos eseményei közé tartozott, hogy olyan magyarlakta területeken éltem és dolgoztam, amelyeket a trianoni szerződés máshová csatolt. Édesapámat a felvidéki Felsőszelibe választották meg lelkésznek. Ezután hamarosan megalakult Csehszlovákia, egy más ország állampolgárai lettünk. Felsőszeliben éltem le egész ifjúságomat. 1937-ben szenteltek lelkésszé. □ Hol kezdte el a szolgálatot? — Édesapám után — akit máshová helyeztek —, engem is megválasztottak Felsőszeli lelkészévé. Ám érdekes módon én egyszerre már egy másik országba kerültem, ugyanis akkoriban csatolták vissza Felvidék egy részét Magyarországhoz. Miután jól ismertem a szlovák nyelvet, hamarosan a legnagyobb közösségbe, Békéscsabára neveztek ki segédlelkésszé. Ezután hamarosan újvidéki lelkész lettem. Itt külön működött a magyar és a szlovák gyülekezet, és két nyelven kellett végeznem a szolgálatot. A háború végén menekülni kellett Újvidékről. Három évig Csömörön dolgoztam, majd 1948-ban kerültem Nyíregyházára. □ Ha jól tudom, ez akkor történt, amikor az iskolákat államosították. — Nem voltak könnyű évek, de szerencsére több lett a munkám. Miután az iskolákban az egyházi tanítók már nem taníthatták a hittant, nekem kellett az összes nyíregyházi és a környékbeli iskolákban tanítani. Városban és tanyán rendesen végezhettem a munkámat. Lelkészi munkánk lényege a tanyákon történt. Negyven évet dolgoztam ebben a nagy közösségben. 1987-ben, 72 éves koromban mentem nyugdíjba. De azóta is sok kisegítő szolgálatot tudtam végezni, ma is bejárok a lelkészi hivatalba. □ Zoltán bácsit sokan nagy finn barátnak ismerik... — Életemben döntő fontosságú a finn kapcsolat. Több alkalommal is módom volt több hónapon át is távoli rokonainknál vendégeskedni és tanulni. Lehetőségem volt tehát messzebbre is kitekinteni. □ Nagy élettapasztalattal rendelkezik. Mit tanácsolna azoknak, akik most választják ezt a pályát? — A fiatalok közül senki se gondolja, hogy most az egyház könnyebb helyzetben van, mint az elmúlt negyven év aíatt. Az egyháztól való elidegenedés nagyon általános lett az emberek között. Ha valaki meg akarja közelíteni az embereket, a mai egyháztagokat, akkor bizony nem könnyű megtalálnia a személyes hangot. Nem a pap nyelvén kell beszélgetni. — Meg kellene, hogy szűnjön az egyházzal szemben évtizedekig tudatosan és módszeresen szított antipátia. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy az egyház múltjáról és működéséről sokan keveset tudnak. Pedig évszázadokig az egyház tanította az embereket, és tudvalevő, hogy a magyar kultúra felvirágoztatásában is nagy szerepe volt az egyházaknak. A papok, lelkészek sok minden másra is tanították a népet a földműveléstől a helyes étkezési szokásokig. Az egyház a magyar nép életében pozitív szerepet töltött be. Persze siettetni nem lehet ezt a szemléletváltoztatást. A lelkész csak azt teheti, ami a dolga, töltse be a lelkipásztori hivatását a lehető legjobban Isten és a köz javára. Találkozó Egész napos ifjúsági találkozón vettek részt a fiatalok április 5-én a Debreceni Szent Anna Székesegyházban. Téma volt: Krisztus követése ma! Sok mindenről hallottunk előadást, egyik témaválasztás a hétköznapi keresztény élet. A mai hétköznapi rohanásban bizony nem könnyű, de példát kell adnunk. Az eszmecserében, illetve a vitában világi keresztények előadása is elhangzott, hangsúlyozva a kitartó példaadás fontosságát. Voltak énekpróbák, zenés képmeditációk. Biró László püspök atya két ízben is hosszú előadást tartott a keresztény ifjúság nehéz, de megoldható problémáiról. A nap csúcspontja Bosák Nándor püspök úr esti szentmiséje volt, ahol a jelenlévő papok és kispapok is segédkeztek. Beszédének témája Tamás apostol története volt. Tanúságtevés alapja a föltámadt Krisztus volt. A fiatalok lelkesek és aktívak voltak egész napon át, és minden bizonnyal hathatós, lelkileg gazdag és felejthetetlen volt az összejövetel. Takács András plébános, Mándok Szent Hedvig II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház szentté avatja a XIV. században élt Hedvig lengyel királynét, Ladislaw (László) lengyel király magyar feleségét. Lengyelország és Magyarország közös szentje lesz Hedvig lengyel királyné, aki Ladislaw (László) király felesége volt, s 25 éves korában halt meg. O alapította a krakkói Jagelló egyetemet, ahol a mostani pápa végezte egyetemi tanulmányait. Wojtyla már 1974- ben, Krakkó érsekeként kezdeményezte Hedvig szentté avatását. 1997. április 12-én volt a 45. virrasztás. Ez a kis zarándokhely a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye imaközösségeként működik, ahová minden hónapban estétől hajnalig jönnek a keresztények imádkozni. Az elmúlt 45 találkozás megszervezését