Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-03 / 77. szám

1997. április 3., csütörtök MEGYÉNKBŐL Keresetek, jövedelmek, vásárlóerő A versenyszféra és a költségvetési szféra közötti különbség növekedett Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) — A pi­acgazdaságra történő áttérés kezdete (1989) óta országo­san a bérből és fizetésből élők keresetének reálértéke évente 4 százalékkal lett ki­sebb, ami a hét év során összességében 26 százalékos csökkenést eredményezett. Mivel a keresetek reálértéké­nek mérséklődése már 1979- ben megkezdődött, az 1996. évi keresetek vásárlóereje az 1966. évi szintnek felelt meg. Az egy főre jutó reáljövedel­meket tekintve kedvezőbb a kép, mert a társadalmi jöve­delmek a munkajövedelmek­hez viszonyítva kevésbé ve­szítették el értéküket. A reáljö­vedelmek szintje 1989-ben volt a legmagasabb, az azóta bekövetkezett csökkenések következményeként az elmúlt évi egy főre jutó reáljövedel­mek az 1976-1977. évi szintre estek vissza. A stabilizáció hatása A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az 1996. évi reálkereset-csökkenés keve­sebb, mint fele (5,4%) az 1995. évinek (12,2%), mely évben a gazdasági stabilizáci­ós intézkedések hatására és az­zal összefüggésben a fogyasz­tói árak (28,2%) növekedési üteme jóval meghaladta a fog­lalkoztatottak nettó kereseté­ben (12,6%) bekövetkezett emelkedést. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 1996. évi 20,4 százalékos növekedése némi­leg magasabb volt az Érdek­egyeztető Tanács által ajánlott 19,5 százalékos értéknél, de a fogy ásztói árindex 23,6 száza­lékos növekedési üteme is meghaladta az előzetesen prognosztizáltat. Az átlagkereset-változás te­hát megfelelt az ÉT-ajánlás- nak, de a versenyszféra és a költségvetési szféra közötti különbség mind abszolút érte­lemben, mind a bruttó és net­tó keresetek növekedését te­kintve nőtt. Mindez annak el­lenére történt, hogy a kormány az év során több intézkedést hozott a költségvetési szféra hátrányos kereseti pozíciójá­nak javítására. A jellemzően költségvetés finanszírozta három gazdasági ág közül az oktatásban emel­kedtek legkevésbé a bruttó ke­resetek, ettől jobban az egész­ségügyben és a szociális ellá­tásban és legjobban (de a nem­zetgazdasági átlagot el nem érően) a közigazgatásban és a kötelező társadalombiztosítás­ban. Havi nettó: 25 ezer A KSH megfigyelési körébe tartozó szervezeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak havi bruttó átlagkeresete 1996-ban Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 35 952 forint (a havi nettó átlagkereset 24 989 forint) volt, 12,9 illetve 11,9 százalékkal több, mint az előző évben. Mindezek azt je­lentik, hogy e szerény kereset- növekedés miatt a megyében a reálkeresetek az országosnál sokkal jobban, mintegy 9 szá­zalékkal csökkentek. A me­gyék közötti kereseti különb­ségek az eltérő mértékű kere­setnövekedési ütem hatására tovább nőttek. A megyék kö­zötti két szélső értéket jelentő Győr-Moson-Sopron foglal­koztatottjainak bruttó és nettó átlagkeresete 8034 illetve 4201 forinttal haladta meg Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye ugyanezen értékeit az el­múlt évben. A fizikai foglalkozásúak ha­vi bruttó átlagkeresete a me­gyében 27 ezer forint, a szelle­mi foglalkozásúaké pedig 48 ezer forintot tett ki, melyeknek 20 ezer illetve 31 ezer forint nettó kereset felelt meg. A szellemi foglalkozásúak eseté­ben az oktatásban dolgozók a megyében csak 7,6 százalékos nettó keresetnövekedést értek el (országosan is csak 10,5 százalékos volt), így körükben a reálkereset-csökkenés meg­közelítette a 13 százalékot. Átalakult munkaerőpiac Az elmúlt években nemzet- gazdasági szinten a munkaerő- piac mind méretét, mind struk­túráját tekintve jelentősen áta­lakult. A munkanélküliek szá­ma mellett a munkanélküliség mértékét jellemező munkanél­küliségi ráta (9,2 százalék) ki­sebb volt 1996-ban, mint bár­mikor az elmúlt 4 évben. Min­den jel arra utal, hogy befeje­ződött a munkaerőpiac radiká­lis átrendeződése és a munka­erő-piaci egyensúly a korábbi­nál alacsonyabb szinten állt helyre. A munkanélküliség te­kintetében viszont változatla­nul nagyok a területi egyenlőt­lenségek. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Északkelet-Ma- gyarország többi megyéjéhez hasonlóan, állandó harcot vív a magas munkanélküliséggel szemben. (Grafikon az 1. oldalon) Otthonra talált Fogadó Pócson Máriapócs (KM - B. I.) — A jó idő beálltával egy­re több zarándok és turista keresi fel Máriapócsot. Éppen a vendégek szá­mának növekedése miatt, és a jobb fogadásuk érde­kében alakult meg néhány hónappal ezelőtt a város­ban a Turisztikai Hivatal. Feladata: a szolgáltatások színvonalának és a szerve­zettebb vendégfogadásnak a kialakítása. A hivatalban búcsú idején 24 órás szol­gálatot teljesítenek: infor­mációval szolgálnak, sőt kérésre megyei kiránduló utakat is szerveznek. A hi­vatal az április 26-27-én tartandó diákbúcsú idején is állandóan hívható a 385- 015 telefonszámon. A Tu­risztikai Hivatal egyébként a művelődési házban talál­ható, és nem csak a búcsú idején tevékenykedik. Máriapócson hamarosan javulnak a vendégfogadás feltételei is; nemrég rakták le a görög katolikus egy­ház területén egy fogadó alapjait, ahol ősztől már fogadni tudják a turistákat. «mm a jr — Elvágta ■ ■ mm m m ütőeret Nyíregyháza-Oros (KM ­L, Gy.) — Április elsején, este kilenc óra tájt Oroson, egy presszó előtt G. János 43 éves orosi lakos ittas ál­lapotban szóváltásba keve­redett Sz. Béla ugyancsak orosi lakossal, akit több esetben mellkason, illetve hasba szúrt, s elvágta a bal kar főerét. A sérültet élet- veszélyes állapotban szál­lították kórházba, ám az életét nem sikerült meg­menteni, másnap reggelre meghalt. Mátészalka (KM - Sz. E.) — Tegnap ünnepélyes keretek között adták át az Idősek Otthonát a mátészalkai Rácz-kertben. A korábban bölcsődeként funkcionáló épület felújítása az elmúlt év augusztusában kezdődött, s mára elfoglalhat­ták szobáikat Mátészalka idős, egyedül élő lakói a harminc- nyolc férőhelyes intézmény­ben. A Népjóléti Minisztérium pályázatán tizenkét millió fo­rintot nyert a város, s ehhez tett hozzá saját erőként hat milliót az önkormányzat, hogy a szépen berendezett környe­zetben otthonra találjanak az idős emberek. A napokban ti­Nyírbátor (KM-K. É.) —A nyírbátori városi könyvtár ha­gyományteremtő szándékkal 1992-ben indította útjára a költő-író csemeték évenkénti találkozóját. A kezdeménye­zés sikerét jelzi, hogy minden rendezvényen sok diák vett részt, nagy számban küldték be verseiket, rövidebb prózai írásaikat. A találkozók visszatérő ven­dége dr. Katona Béla iroda­lomtörténész, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei írócso­port vezetője. Ez évben április 12-én szombaton 10 órakor Nagykálló (KM - HZs) — Ratkó József ezer szállal kötő­dött megyénkhez, különösen Nagykállóhoz. Ebben a nagy múltú városban írta legismer­tebb műveit, köztük a Segítsd a királyt című drámát, s itt for­dította az Antigonét. A költő szellemiségének megőrzésére Ratkó József Iro­dalmi Napokat rendeznek Nagykállóban április 11. és zenöten költöztek be az intéz­ménybe, s folyamatosan töltik fel a többi férőhelyet is. Nap­közis jelleggel tízen járnak rendszeresen az idősek ottho­nába. Az otthonba az a nyug­díjkorhatárt betöltött idős em­ber kérheti a felvételét, akinek egészségi állapota rendszeres gyógykezelést nem igényel, önmaga ellátására részben ké­pes, önálló életvitelt folytat, valamint mátészalkai állandó bejelentett lakással rendelke­zik. A felvétel iránti írásbeli kérelmet az intézmény vezető­jéhez kell benyújtani, melynek elbírálása a polgármester ha­tásköre. A szolgáltatásért fize­tendő térítési díj a nyugdíj nyolcvan százaléka, valamint az elhelyezést kérő harmince­kerül sor a rendezvényre a könyvtár első emeleti gyer­mekrészlegében. Nem vélet­len ez az időpont, hiszen ápri­lis 11-én ünnepeljük a Költé­szet Napját. Dr. Katona Béla az előzetesen bekért verseket, rövidebb prózai írásokat véle­ményezi, ötleteket, tanácsokat ad a gyerekek további munká­jához, illetve biztosítja a hely­színi konzultáció lehetőségét is. Ezentúl megemlékezik a Költészet Napjáról, és ismer­teti a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei írócsoport tevékenysé­gét is. A könyvtár felhívással 13. között. Április 11-én 11 órától a megye magyar tanára­it várják egy rendhagyó iroda­lom órára. Délután 14 órától előadássorozat kezdődik „Rat­kó József a költő, a drámaíró és a fordító” címmel, a költő pályáját mutatják be az elő­adók. A gazdag program között a legrangosabb rendezvény az április 12-én megrendezendő idősek zer forint egyszeri hozzájáru­lás fizetésére kötelezett. Az ünnepélyes átadáson részt vett Mátészalka holland testvérvárosának, Zevenaar- nak a delegációja is. A külföl­di vendégek között szociális munkával foglalkozó szakem­berek is meglátogatták az új intézményt. A város tervei szerint ezzel az átadással az otthon építése nem ér véget, hiszen második ütemként egy közalapítványi formában mű­ködtetett, magas komfortfoko­zatú idősek otthonát szeretné­nek építeni. Ehhez felajánlotta segítségét a zevenaari ZOM alapítvány is. A most elkészült otthon berendezési tárgyait is ez az alapítvány küldte Máté­szalkára. fordult az iskolák igazgatói­hoz, illetve irodalom szakos pedagógusaihoz az érdeklő­dők felkutatására, felkészíté­sük segítésére. Kérték, hogy az elkészült és továbbításra javasolt munká­kat az iskolán keresztül, vagy akár személyesen március 28- ig juttassák el a városi könyv­tárba. A Nemzeti Kulturális Alap­tól nyert pályázati összeg lehe­tővé tette a nyírbátori városi könyvtár számára, hogy csat­lakozzon az Internet nevű szá­mítógépes világhálózatra. III. Országos Ratkó József versmondó verseny, amelyen középiskolás diákok indulnak, Ratkó verseit és szabadon vá­lasztott kortárs költők műveit adják elő. A zsűri tagjai között neves színművészeket, rendezőket, költőket találunk, mint Nagy András László rendező, Csikós Sándor színész-rendező, Dúsa Lajos és Serfőző Simon költők. Irodalombarát iskolások Ratkó József szellemében Kitörés Suránynál Símaszkban vezette az Audit Beregsurány (T. J.) — A ki- és belépősávon is tartóz­kodtak gépjárművek, uta­sok egyaránt április 2-án hajnali 2 óra után néhány perccel, amikor két kivílá- gítatlan gépkocsi érkezett a beregsurányi határállomás­ra. Az első — egy Audi Á4- es a szűk helyen a várako­zók között nagy sebesség­gel lavírozva ukrán terület­re távozott, megállás nélkül továbbhajtott a szomszédos ország belseje felé. A másodikként érkező Chryssler hátramenetbe kapcsolt, mintegy 500 mé­tert tolatott nagy sebesség­gel magyar területen, majd megfordult és Vásárosna- mény irányába elhajtott. A közben kiérkezett határőr | járőr Tarpa és Marokpapi között „Állj!” jelzésére a gépkocsi nem lassított. Sőt, a járőr testi épségét veszé­lyeztetve elszáguldott. A féireugró járőr kél lövést adott le az őt elütni szándé­kozó gépkocsira, melynek valószínűleg sárvédőjét ta­lálhatta el. Mindkét kocsiban sí- maszkot viseltek az isme- ■ rétién sofőrök. ' jl ____________________________________­Lesz-e kerékpárút? Nagyhalász (KM - Gy. L.) — Ä Nyíregyházát Raka- mazzal, illetve Tokajjal összekötői Nagyhalászt is érintő kerékpárút ügye évek óta csak kis lépésekkel ha­lad előre a pályázati lehető­ségek bizonyos korlátái mi­att. Egy-egy szakaszra ugyanis más-más önkor­mányzat nyújthatja be a pá­lyázatot állami támogatás­ra. Tavaly Nyíregyháza és Rakamaz, illetve Tímár nyert, Nagyhalász viszont nem. Ezért az idén — április elseje volt a határidő — új­ra (ezúttal hatodszor!) be­nyújtották a pályázatot. Nagyhalász építené meg si­keres pályázat esetén a ke­rékpárút mintegy 6700 mé­teres szakaszát, mely a kó- taji útelágazástól a telepü­léshatárig terjed. Kivert kutyák helyett Nyíregyháza (KM) — La­punkhoz is eljuttatta a nyír­egyházi Állatbarát Alapít­vány azt a felhívását, amelyben arra kéri a kutya­tartókat: az ebek párzási időszakában fokozottan vi­gyázzanak kedvenceikre, hogy elkerüljék a nem kí­vánt szaporulatot. A me­gyeszékhelyen így is renge­teg kóbor kutya szenved — éhezik, szomjazik — az ut­cákon. Telt ház van az ala­pítvány Állatotthonában is, ahol nemcsak keverékek, de fajtatiszta kutyák is vár­ják volt vagy leendő gazdá­ikat. Ebben az időszakban erőteljesen megnövekszik az otthonban a leadott kö­lyök- vagy vemhes kutyák száma. Kémek mindenkit: mie­lőtt kiskutyát fogadnak ott­honukba, gondolják meg, tudnak-e gondoskodni róla akkor is, ha megnőtt. Fele­lőtlen döntéssel ne szaporít­sák tovább a kóbor ebek számát, s ne okozzanak ne­kik se fájdalmat azzal, hogy dédelgetett kedvencből ki­vert kutyákká váljanak. Laptár | T | T | Í Széchenyi ün- yjj nepély. A Korona Halai Szálló dísztermé­ben — a kereskedő ifjak ki­tűnő szervezésében — ren­dezték meg a városi Szé­chenyi ünnepséget. Az est fényesen sikerült, a közre­működő notabilisták bizto­sították a nagy magyar em­lékéhez méltó színvonalat. Először Benczy Gyula és zenekara foglalta el a szín­padot és eljátszották a Teli Vilmos opera nyitányát. A Dalárda Schubert dalokat énekelt, majd Halasi János ügyvéd tartott színvonalas előadást Széchenyi mun­kásságáról. Végül Dömötör György helybeli r. k. lel­kész szavalta el meghatóan Arany János Széchenyi em­lékezete czímű költemé­nyét. (Nyírvidék, 1897.16. sz.) ^ Dohnányi Ernő hangversenye. A magyar zenemű­vészet koronázatlan feje­delme adott felejthetetlen koncertet tegnap a Korona nagytermében. Jól esett lát­ni azt a hatalmas és felfoko­zott érdeklődést, amely kí­sérte a legnagyobb magyar muzsikus, a világhírű zon­goraművész fellépését. A Mester Mendelsohn, Beet­hoven és Schubert műveket játszott a műsor első részé­ben, majd szünet után Liszt-szerzeményeknek szentelte a koncert második felét. Sikere leírhatatlanul nagy volt, a termet az utol­só zugig megtöltő nyíregy­házi közönség lelkesen és hosszan ünnepelte a nagy Művészt. (Nyírvidék, 1922. 72. sz.) ■ -4 j U Képzőművészeti ELLJ siker. Boross Gé- UllM za nyíregyházi festőművész április végén nagyszabású, gyűjtemé­nyes kiállítással mutatkozik be a fővárosban. A kiállítás megnyitására dr. Keresz- túry Dezsőt kérték fel, aki örömmel vállalta ezt a meg­bízatást. Boross Géza a fia­tal festőművész nemzedék egyik legérdekesebb, legiz­galmasabb alkotója. Nyír­egyháza művészeti életé­ben fontos szerepet tölt be és most reméljük, fontos, lé­péseket tesz az országos hímév megszerzésének ér­dekében. (Nyírség, 1947. 95. sz.) □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom