Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

1997. április 15., kedd Fórum olvasóink ___KM-POSTA------­leveleiből Népfőiskola Befejeződött Nyíregyházán a vajdabokori művelődési ház­ban tartott tíz előadásból álló népfőiskolái sorozat. A város és a megye vezetőitől az érin­tettek számtalan hasznos in­formációhoz juthattak. A fel­szólalók sok jogos problémát vetettek fel, de akadtak azon­ban nem oda illő, önmutogató jelenetek is. Az előadások leg­többje telt ház előtt zajlott. Osztatlan sikert aratott az ős­termelői igazolvány kiváltása, és az ezzel járó adózás, tb-já- rulékról szóló tájékoztató. A hallgatóság körében kialakult a vélemény, hogy e témában még sok a bizonytalanság, ős­termelői igazolvány korábban is volt és adót is fizettek. Az eredmények összegzésénél ki­derült, a népfőiskolát vagy a kölcsönös párbeszédet folytat­ni kell, hogy a felvetődött ne­hézségek időben orvoslást nyerjenek. Ha a körülmények úgy hozzák, és szükségessé te­szik, a szlovák önkormányzat kihelyezett megbeszélést tart a lakossággal. A nyíregyháza- mandabokori művelődési ház­ban is szeretnénk hasonló pezsgő életet megvalósítani, jóllehet a közelmúltban szer­vezett próbálkozás sikertelen lett. Pedig az önkormányzat­nak és a Mandabokor környéki tanyákon élőknek feltétlen szükség lenne az eszmecseré­re. Skolnyik András, Nyíregyháza Körhinta Ez év február 10-én munka- nélküli lettem. Annak rendje- módja szerint vittem a papírja­Gondozás Hála istennek, édesapánk és édesanyánk egyaránt él­nek még. Bizony mind ket­ten már túl haladták a nyolcvanadik évet, s gon­dozásra szorulnak. Ketten vagyunk testvérek, a bá­tyámék laknak közelebb, ők vállalták a szülők ellá­tását. Jobban mondva, in­kább a felesége van édesa- nyámékkal, mert ő munka- nélküli. Igaz, most nem is tudna munkát vállalni. Egyre többször merül fel a nagy kérdés: mi legyen a szüléinkkel. Már most is rendkívül nagy elfoglaltsá­got jelentenek, de mi lesz, ha teljesen lerokkannak? Arról hallani sem akarunk, hogy beadjuk őket az ott­honba. Egyrészt, egy kis faluban élünk, s nálunk még megszólják a gyere­keket, ha nem segítik az idős hozzátartozót. Más­részt, úgy érezzük, ezzel elveszítjük őket teljesen. A megoldást talán az jelen­tené, ha a sógornőm elme­hetne hivatásos ápolónak, s ez az idő beszámítana munkaviszonynak is. Egy gyermek HIRDETÉS A hétvégi orkánszerű szél sok helyen adott munkát a tűzoltóknak Harasztosi Pál felvétele imát az illetékes munkaügyi központba, de azóta még nem készült el a határozat. Ugyanis 1992-től ’94-ig Miskolcon ré­szesültem munkanélküli ellá­tásban, addig egy fillért sem kaphatok, míg az adataim elő nem kerülnek. Régi papírjaim közül megtaláltam egy igazo­lást, mely dokumentálja a leír­takat (ügyiratszámmal, ügyin­tézővel, bélyegzővel ellátva). De ez sem bizonyult megfele­lőnek. Az ügyintéző közölte, még egy-két hónapot igénybe vehet, amíg a lemezen megér­kezik az anyagom. Ők ebben nem vétkesek, hisz mint kide­rült, már február 19-én kérték Miskolcról az adataimat. Ügyem biztos nem egyedi eset, s ezért több gondolat is megfogalmazódik bennem. Remélem, elhiszik az illetéke­sek, hogy huszonnégy év munkaviszony után nem jó­szántamból lettem ismét mun­kanélküli. A megélhetési és rezsiköltségeket naponta, illet­ve havonta kell fizetni. Azt vi­szont én nem hiszem el, hogy egy országban, ahol ennyit költenek a munkanélküliekre, (munkaügyi központok fej­lesztésére, gépesítésre) ennyi idő kell ahhoz, hogy egy le­mez előkerüljön. T. B., Nyíregyháza A hadigondozásról Mint már korábban szót ejtet­tünk róla, hogy módosítás tör­ténik a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben. Leg­fontosabb válto­zás: az a hadirok­kant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek a korabeli hadigondozó ha­tóság által meg­állapított pénzel­látását 1944. de­cember 22-ét kö­vetően politikai okból megszün­tették vagy szüne­teltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasítot­ták, az elmaradt pénzellátás kom­penzálására egy­összegű térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térí­tést annak a hadi­rokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igény­jogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A politikai okból történő meg­szüntetés, szüneteltetés, illetve elutasítás bizonyítása doku­mentumok hiányában a kérel­mező írásos nyilatkozata alap­ján is megállapítható. Dr. Nagy Miklós, Nyíregyháza Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a be­küldött leveleket rövidítve közölje. E rovatunk az olva­sók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Jogászunk írja Szerződés esküvő előtt Dr. Bojté Gizella * azt, A szerkesztőségbe számtalan olyan levél érkezik, melyben az olvasók a házassági va­gyonjog iránt érdeklődnek. A házasság megkötésével a társak között az életközösség idejére házastársi vagyonkö­zösség keletkezik. Ennek meg­felelően a házastársak osztat­lan, közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyikük külön­vagyonához tartozik. Közös vagyon a különva­gyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fenn­állása alatt keletkezett, levon­va ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyonnak számít továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létreho­zó személyt a házassági élet- közösség fennállása alatt meg­illető esedékes díj. A törvény négy pontban ne­vezi meg, mi tartozik a házas­társ különvagyonához: ide ke­rül elsősorban az a vagyon­tárgy, amely a házasságkötés­kor már megvolt. (Például a férjnek volt egy autója, amikor megnősült.) A második cso­portba sorolandók a házasság fennállása alatt öröklés jogcí­men szerzett vagy ajándékba kapott dolgok. A családjogi törvény tovább folytatja a felsorolást, megne­vezve a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyon­tárgyakat. Ebben az esetben gondolhatunk például a fele­ség fogkeféjére vagy bőrtáská­jára, de az irhakabát mellett a rókabunda már nem számít szokásos mértékűnek. A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is ebbe a csoportba tartozik még. így például, ha a férj eladta a há­zasságba bevitt autóját és vá­sárolt helyette egy motort, az továbbra is különvagyonnak számít. Az a különvagyonhoz tarto­zó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, vala­mint a szokásos mértékű be­rendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyon­ná válik. Feltételezzük például azt, hogy a feleség kapott az édesanyjától névnapjára egy mikrohullámú sütőt, melyet férjével együtt használnak és az ajándékba kapott háztartási gép lényegesen megkönnyíti a konyhai munkát, ami egyéb­ként a feleség különvagyoná­nak számítana, azonban 15 évi együttélés után közös vagyon lesz. Az esetleges későbbi vitákat el lehetne kerülni azzal, ha a házasulok még az esküvő előtt, de utána is készíttetné­nek az egymás közötti vagyoni viszonyaikról egy szerződést. Ez nem jelent semmiféle bi­zalmatlanságot a felek között, de minden ember felelős nem­csak a másik félért, de önma­gáért is. A szerződés azonban csak akkor lesz érvényes, ha azt közokiratba foglalják vagy a magánokiratba foglalt meg­állapodást jogi képviselő el- lenjegyzi. Kelet-Magyarorszag ff USSMIaEBMSm A megbízási... ...szerződés alapján végzett munka akkor számít be szolgálati időnek, ha a TB Önkormányzatnál be van jelentve, és a járulékot be is fizetik utána. Munkanélküli járadék csak munkavi­szonyban és munkaviszony jellegű jogviszony után jár — üzenjük Bloskovics Pát­riának. A törvény... ...az állam- és közbizton­ságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendeletet egészítette ki az állatviada­lok megakadályozása, vala­mint a veszélyesnek minő­sülő ebekkel szembeni vé­dekezésre vonatkozó ren­delkezésekkel — válaszol­juk K. A.-nak. Ha saját... ...jogú és özvegyi nyugellá­tást, baleseti nyugellátást együtt folyósítanak, azok együttes összegét 1997. ja­nuár 1-jétől havi 20 400 fo­rintra kell emelni. Ha bár­melyik ellátás az egyébként ahhoz járó emeléssel a havi 20 400 forintot meghaladja, ezt a magasabb ellátást kell megadni — tájékoztatjuk tiszavasvári levélírónkat. A táppénz-... ...igény előterjesztésekor a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított orvosi iga­zolással, kórházi (klinikai) ápolást a kórház által kiállí­tott igazolással, a terhessé­gi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot a terhes­állományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel, a szülést pedig születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni — üzenjük „Első gyerek” jeligére. Kevesebb a pénz Nyíregyháza (KM) — Pa­naszosunk feleségével együtt 1992 januárjában kötött életbiztosítási szer­ződést az ÁB-AEGON-nál. Az utóbbi két évben sokat betegeskedett, kórházban volt, műtötték majd táp­pénzre került. A biztosító nem fizetett semmit, mert erre a fajta biztosításra nem járt forint. Az év végén le­százalékolták. A nyugdíja igen kevés, ezért megkeres­ték a biztosítót, hogy mi­lyen feltételek szerint szün­tethetik meg a kötvényt. Úgy gondolták, az öt év alatt befizetett összeg visszajár. Nem ez történt, jelentősen kevesebb pénzt kaptak, mint reméltek. Az ÁB-AEGON Általá­nos Biztosítási Rt. Kelet- Magyarországi Igazgatósá­gán megállapították, hogy panaszosunk és felesége 200 ezer forint kezdeti összegre és 20 éves tartam­ra kötöttek életbiztosítást, melynek díját pontosan öt évig fizették. A „Gondos­kodás” életbiztosítás fő­szolgáltatása: lejártakor (a lejárati időpontra számított) emelt összeget fizetik ki. Mellékszolgáltatásaik: ha a biztosított időn belül meg­hal, a biztosító a mindenko­ri haláleseti alapösszeg fe­lét azonnal kifizeti. Más­részt, megfelelő havi jára­dékot fizet a halál időpont­ját követő hónap 1. napjától a biztosítás lejártáig. A tartamon belül, ha a szerződő a biztosítás meg­szüntetését kéri, úgy a köt­vény szerinti visszavásárlá­si összeget fizetik ki négy százalék összegemeléssel. Ez független az eltelt évek­től. A visszavásárlási ösz- szeg minden esetben keve­sebb mint a befizetett ösz- szeg. Az illetékes válaszol Nem zaklatás a cél Lapunk múlt heti (április 8- i) KM-Posta rovatában megjelent olvasói levéllel kapcsolatban a nyíregyházi Kábelkom Kft.-től az aláb­bi kiegészítést (pontosítást) kaptuk: Díjmentességet — elbírá­lás alapján — a kábelteleví­ziós szolgáltatás egyes programcsomagjára szerző­dést kötött 70 éven felüliek kaphatnak, akik vagy egye­dülállók, vagy házaspárok esetén mindketten betöltöt­ték a 70. életévüket, s ezzel egyidejűleg szociálisan rá­szorultak. A Kábelkom szociálisan rászorultaknak azokat tekinti, akiknek a nyugdíja és egyéb jövedel­mének összege alacso­nyabb a mindenkori mini­málbérnél, jelenleg 17 ezer forintnál. A korábban már felmentést kapott minden nyugdíjast a Kábelkom Kft. szakemberei az adatok pon­tosítása miatt otthonukban felkeresnek. A látogatás célja a feltételek egyezteté­se, nem pedig — ahogy az írásban olvasható volt — a nyugdíjasok zaklatása. Ter­mészetes, hogy a feltételek hiányában a továbbiakban a díjmentességet nem tudják garantálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom