Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-12 / 85. szám

Napkelet • A hit világa 1997. ÁPRILIS 12., SZOMBAT ÍO HITÉLET Mátészalkán Mátészalkán a régi római katolikus templomban vasárnap 8 és 18 óra­kor, az új templomban délelőtt 10 órakor kezdődnek a szentmisék. Hét­köznap a régiben 8 órakor, az újban kedden és pénteken 18 órakor kez­dődik a szertartás. A Kossuth téri református nagy­templomban vasárnap 10 órakor is­tentisztelet, délután 3-kor gyermek­istentisztelet, este 6 órakor a temp­lom gyülekezeti termében istentiszte­let. Hétfőn 17 órakor bibliaóra, szombatpn 18 órakor ifjúsági biblia­óra. Az Északi gyülekezet templomá­ban vasárnap 8.30-kor felnőtt, 9.30- kor gyermek-istentisztelet. Szedán 18 órakor bibliaóra, pénteken 18 óra­kor ifjúsági óra kezdődik. A Jókai úti kistemplomban vasárnap 15 órától felnőtt-istentisztelet, csütörtökön 18 órakor bibliaóra, pénteken 18 óra­kor ifjúsági óra kezdődik, vasárnap 13.30-kor gyermek-istentisztelet kez­dődik. A Rácz-kerti iskolában csü­törtök este 6 órakor bibliaóra, vasár­nap fél kilenckor gyermek-istentiszte­let. Kisvárdán A római katolikus nagytemplomban vasárnap reggel 9-kor, délelőtt 10- kor, fél 12-kor és este hat órakor kezdődnek a szentmisék. A kápolná­ban (a bíróság mellett) vasárnap reg­gel fél nyolc a mise kezdési időpont­ja. Hétköznap a nagytemplomban reggel 7 és délután öt órakor, a ká­polnában reggel 8 órakor kezdődik a szentmise. A görög katolikus templomban va­sárnap 8-kor liturgia, 9-kor utrenye, 10-kor és 11.30-kor szent liturgia, 16-kor vecsernye, 18-kor szent litur­gia kezdődik. Hétköznapokon reggel 7-kor és este 6-kor liturgia, szomba­ton fél ötkor vecsernye kezdődik. A református templomban vasár­nap 10 órakor gyermek- és felnőtt­istentisztelet, délután 2 órakor az evangélikus templomban, 3 órakor a főtemplomban kezdődik az istentisz­telet. Hétköznap reggel 8 órakor kez­dődik a reggeli áhítat, kedden 18 órakor az evangélikus templomban, csütörtökön 18 órakor a főtemplom­ban bibliaóra, szombaton 18 órakor ifjúsági bibliaóra kezdődik. Nyírbátorban Vasárnap 10.30 és 14.30 a szertartás kezdete. A Petőfi téren a vásártéri gyülekezet tagjainak az ottani iskolá­ban 9.30-kor, a cigány közösségi házban 15.30-kor kezdődik az isten- tisztelet. A görög katolikus templomban va­sárnap reggel 8 és délelőtt 10 óra a szent liturgia kezdetének időpontja. Hétköznapokon este fél 8-kor kezdő­dik a szentliturgia, nagyböjt idején minden pénteken az előszenteltek ál­dozati liturgiája. A minorita templomban vasárnap reggel nyolckor és délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. Hétköznapo­kon hétfőn, szerdán, pénteken reggel fél nyoltól, kedden, csütörtökön és szombaton este fél héttől vehetnek részt a hívek a misén. KÉTELKEDŐKNEK Hányán vagyok? Ez lesz a címe a kételkedők istentiszteletének, amely vasárnap este 6 órakor kezdődik a nyíregyházi evangélikus gyülekezeti teremben (Luther tér 14). A téma a klónozás lesz, erről mond véleményt dr. Balogh Árpád biológus, Béres Tamás teológus, dr. Endreffy Ildikó orvos-biológus, Iványi Tamás országgyűlési képviselő, dr. Madácsi Mária pszichológus, dr. Úsz István teológus. Nem foglalkozás, hivatás Dr. Oláh Miklós, a Papnevelő Intézet rektora az intézetben zajló életről Egyetem lesz néhány éven belül a nyíregy­házi Hittudományi Főiskola. Ennek egyik lépése, hogy két évvel ezelőtt ketté vált az intézmény. A főiskola a tudományos okta­tást végzi, míg a Papnevelő Intézet a kollé­giumi ellátást és a lelki nevelést látja el. Az intézet rektora Oláh Miklós atya. A görög katolikus papnevelésről kértünk tőle tájé­koztatást. — Az akadémián 61 papnövendék ta­nul. A legtöbben az alsó évfolyamokon, ahová általában 20 hallgató jár. Körülbe­lül 15-20 hallgatót szeretnénk felvenni az idén is. Nálunk is némi túljelentkezés van, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kispapoknak el kell majd helyezkedniük. Magyarországon mintegy 150 görög kato­likus egyházközség van. Igaz, a nálunk ta­nuló diákok egyharmada külföldön élő,, magyar származású testvérünk, akik Er­délyből, a Felvidékről, vagy Kárpátaljáról érkeztek. Nem könnyű tehát bejutni a hittudomá­nyi főiskolára sem, noha mások a felvételi követelmények, mint más felsőfokú intéz­ményben. Miklós atya szívesen beszél erről is. — Természetesen legfontosabb a megélt hit, vagyis az, hogy valóban olyan kivá­lasztottnak érzi-e magát a jelentkező, akit megszólított az Isten; valóban hívja-e erre a szolgálatra. Nem vesznek fel például olyan megtért személyt, aki csak néhány éve vette fel mondjuk a keresztséget. Ám az egyház senki előtt sem zárja be kapuit; nekik azt tanácsoljuk, hogy végezzenek el előbb egyetemet, vagy egy főiskolát, és az­után jelentkezzenek újra. Bizonyítani kell tehát a gyakorló vallásos életet. A felvételin figyelembe veszik a tanul­mányi eredményt. Elvárás, hogy a kö­zepesnél jobb legyen a bizonyítvány. Bár­mennyire is furcsán hangzik, fizikai álló- képességre is nagy szükség van, hiszen megeshet, hogy egy ünnepnap 3-4 szertar­tást is kell végezni, és olykor nem is egy településen. A papnak igen jó alkalmazko­dó, pszichikai készéggel kell rendelkeznie, hiszen tanítói, nevelői szerep is vár rá, és sokféle emberrel kell foglalkoznia. A jó pap nyitott, intelligens és megnyugvást keltő. Nem foglalkozásnak tekinti a mun­káját, hanem szívből jövő hivatásnak — mondja Miklós atya. A főiskolára egyébként május közepéig lehet eljuttatni a jelentkezéseket, és a fel­vételire június végén kerül sor. Ez is eltér a többi felsőfokú intézmény­től, egy hetet vesz igénybe. Az első napon tartott írásbelit egy háromnapos lelkigya­korlat követi, s ezután kerül sor a szóbeli megmérettetésre. A kiválasztottakra hosszú tanulás vár, amelyet egy év — a római katolikus papje­löltekkel közös — előkészítő vezet be. Az akadémia pedig hatéves. Milyen is lehet az élet a főiskolán? Nos, sok mindent elárul a szigorú napi­rend. Ébresztő reggel hat órakor, 6.25-től közös ima, hét órától liturgia, majd regge­li; és 8 óra után kezdődik a tanulás. Ebéd előtt még imaóra, majd délután nyelvórák. Meglehet, ezeknek a listája kicsit szokat­lan: hiszen a klasszikus latin, görög és ószláv nyelv kötelező. Ezenkívül angol, olasz, francia, német vagy ukrán nyelvből lehet választani. A kimenő némileg korlátozott, de azért napi két, két és fél órás séta engedélyezett. Ám az utcán pap módjára kell viselkedni. A tanulás mellett persze a papi gyakorla­tok elsajátítása is szükséges: liturgiavég­zés, hitoktatásba való bekapcsolódás, eset­leg igehirdetés és még sok minden más . Ez utóbbi komoly tudomány, amelyre öt évig készülnek. Már az első évben próba­prédikációkat kell tartani, amelyek éven­ként egyre nehezebbek. Az első évben még csak megírt szöveget kell előadni, ötödé­ven azonban már önállóan kell tudni pré­dikálni a templomban. Persze azért nem unalmas az élet a kol­légiumban sem, hiszen ugyanazok a felté­telek — a zenehallgatástól a televízióig — itt is megtalálhatók, mint másutt. A szemi­náriumon önképzőkörök, kis közösségek is segítik a hivatásra való felkészülést. Jól működik például Szent Damján Kör, amely sérült gyermekekkel foglalkozik. Most épp nyári tábort szerveznek számunkra. Tudvalevő, hogy a görög katolikus pap­jelöltek még a felszentelés előtt megnősül­hetnek. Párt is választ a kispapok 90 szá­zaléka. Ám a papfeleségek élete is némi­képp hivatás, ezért elhivatott, gyakorló katolikusnak kell lenniük. Némiképp őket is felkészítik házasság előtt. Közvetíteni égi és földi között Papp D. Tibor Építő művészet. Ezzel a címmel nyílt kiál­lítás a nyíregyházi Városi Galéria rendezé­sében április elején. Az anyag a Vigadó Galéria-beli számvetés vidékre költözteté­se, s így városunkban is „bemutatkozott” Balázs Mihály építész, Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Somogyi-Soma László festőművész, aki szobrokat is alkot, és Tö­rök Ferenc építész. A bemutatkozás idézőjele indokolt, hi­szen mindegyikük járt már városunkban és letette névjegyét, az odafigyelők számá­ra nem ismeretlenek tehát. A kiállítást nem véletlenül nyitotta meg Keresztes Szilárd görög katolikus megyés­püspök, hiszen mind a négyen kötődnek a szakrális alkotásokhoz. A festő, a szob­rász, az építész egyaránt úgy érzi: közvetí­teni tud az égi és a földi között. Az ebben való hit eredménye a létrejött mű, amely jelen esetben különböző művészeti meg­nyilvánulási for­mák szerves együttese: a temp­lom. Az az épület, amelyben a hívő ember megszólít­hatja az Istent, s ezen közben a kö­zösséghez tartozás erejével töltődik fel. Jóllehet, a II. Vatikáni Zsinat liturgiái reformja a természetes ős­keresztényi em­berközeli állapo­tokat szorgalmaz­za, mégsem egyenlő a hétköz­napok nehéz pil­lanatainak fohá­sza a megtervezett szakrális térben végzett lélekemelő mássággal. Két­ségtelen tény azonban, látva a terveket és a fes­tői és plasztikus megnyilatkozásokat; a tendencia a centrá­lis térbe fókuszált emberi és isteni találko­zás megteremtése. Rév Ilona építészettörténész 1986-ig te­kinti át a mai templomépítészetet igen hasznos könyvében és megállapítja; az újonnan épülő templomok egyik fő sajá­tossága az összefogás felekezetre való te­kintet nélkülisége. Török Ferenc így vallott erről Lóska La­josnak a 80-as évek végén: „Végső soron nem hiszek a stíluskategóriákban, a temp­lomépítészetben pedig különösen nem. Eben a műfajban a mostani állapotok va­lahol az ókeresztényre emlékeztetnek. Napjainkban az alulról fölfelé törő, magu­kat kereső közösségek a jellemzőek, ezek­nek építek. A templomnak sokféle funkci­ót kell ellátnia: egyszerre kell ókeresztény sírkamrának, sírtemplomnak, keresztelő­helynek, história domusnak, háztemplom­nak lennie.” Bármennyire furcsán hangzik is, az épü­letnek, a műalkotásnak érnie kell. A ter­mészetes városképi elemmé válás, az el­mélkedés, szemlélődés nemzedékek során való folyamatában alakul ki, ha jó az épü­let. Ha nem, lebontásáig zárvány ma­rad. A két helyszínen bemutatott kiállítást szemlélve fölmerült a kritikusban az a gondolat, hogy amikor a városban a templomépítkezés soha nem látott üteme bontakozik ki — Jósaváros, Ságvári-telep, Borbánya — nem beszélve az egyházi épít­kezések további soráról, nem lett volna-e szerencsés a kiállítás ürügyén egy építészi beszélgetést kezdeményezni a különböző álláspontokról, amelyet az itt lakó egyet­értő bólogatással, vagy enyhe fejcsóválás- sal követett volna a városi Tv adásában. A nyíregyházi görög katolikus templom rajza Balázs Attila felvétele Bodnár István Nyelvóra a Hittudományi Főiskolán Martyn Péter felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom