Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-08 / 57. szám

10 Napkelet • A hit világa 1997. MÁRCIUS 8., SZOMBAT HITÉLET Fehérgyarmaton A református templomban vasárna­ponként délelőtt 10 órakor kezdődik az istentisztelet, csütörtöki napokon este bibliaórára várják a gyülekezet tagjait. A római katolikus templomban va­sárnap délelőtt fél tízkor és este hat­kor kezdődik a szentmise, hétközna­pokon este hattól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A görög katolikus kápolnában va­sárnap reggel fél kilenckor kezdődik a szent liturgia. Tiszavasváriban A református templomban vasárna­ponként délelőtt 10 órakor kezdődik a felnőttek számára az istentisztelet. A gyermekek istentisztelete ugyaneb­ben az időben kezdődik a gyülekezeti házban. Hét közben szerdán és pén­teken tartanak istentiszteletet este fél hattól. A görög katolikus templomban va­sárnap reggel fél nyolckor utrenye, fél kilenckor szentmise, fél 10-kor a szentmihályi kastélyban szentmise, 11-kor a templomban szentmise, dél­után fél háromkor vecsernye kezdő­dik. Hétköznapokon este fél hatkor kezdődik a szent liturgia, pénteken az előszenteltek liturgiája, szomba­ton este 6-kor a misét vecsernye kö­veti. A római katolikus templomban va­sárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. A hétköznapok közül hét­főn, szerdán és pénteken reggel hét­től, szombaton este hattól vehetnek részt a hívek misén. Vásárosnaményban A római katolikus templomban va­sárnap reggel 9-kor, a gergelyiugor- nyai tepmlomban fél 11-kor, a vitka- iban fél 12-kor kezdődik a szentmise, hétköznapokon Vásárosnaményban reggel fél nyolctól vehetnek részt a szertartáson a hívek. A nagydobosi Perényi kápolnában minden hónap második vasárnapján 14 órától, a Pe­rényi tanyai művelődési házban min­den hónap negyedik vasárnapján tar­tanak szentmisét. Görög katolikus szertartás a hónap harmadik vasárnapján 11.30-kor kezdődik a naményi római templom­ban. A református templomban vasár­naponként fél 11-kor, a gyülekezeti teremben délután 3 órakor kezdődik az istentisztelet. Vasárnap délelőtt fél 11-kor gyermekóra kezdődik a gyü­lekezeti teremben. Március 23-án, Virágvasárnap a délelőtti istentiszte­leten konfirmáció lesz, több mint 30 gyermek konfirmál először. NAPTÁR 8. szombat: Halottak szombatja. Te- ofilaktosz Taráziosz tanítványa volt, aki nikomédiai püspökké szentelte. Örmény Leó császár ikontisztelete miatt száműzte. 30 évi szenvedés után halt meg. Holttestét 845-ben vitt Szt. Metód Nikomádiába. 9. Nagyböjt vasárnapja: A szebasztéi 40 vértanú Nösszai Gergely feljegy­zése szerint a híres 12. légió katonái voltak. Licinius császár vezére előbb bebörtönözte, majd egy tó jegére állí­totta őket meztelenül egész éjszaká­ra. Az életbenmaradottakat kerékbe­törték. 320-ban szenvedtek. 14. vasárnap: Benedek atya Sándor vértanú. Benedek atya szervezte meg a bencés rendet a 6. sz.-ban Itáliá­ban, Nagy Szt. Bazíl tanítására ala- • pozva Reguláját. Kiérdemelte a nyu­gati szerzetesség pátriárkája címet. 543-ban halt meg. /■K Program egy egész életre Mindannyian megtapasztaltuk már, hogy milyen rossz érzés haragban lenni valaki­vel. Haragban lenni különösen azokkal, akikkel gyakran találkozunk, akikkeí együtt dolgozunk, vagy akikkel éppen együtt élünk. Valami természetellenes van ilyenkor viselkedésünkben. Kerüljük a má­sik tekintetét, zavarban vagyunk, ha együtt kell vele lenni, igyekszünk elkerülni min­den kapcsolatot. Valami megnevezhetetlen görcs rántja össze az ember lelkét. Bűneink révén Istennel vagyunk harag­ban. Ez is megüli az ember lelkét. Valami furcsa, rossz érzés keríti hatalmába szí­vünket. Még az imádság, a szentmisén va­ló részvétel sem az igazi így. Nem tudunk őszinte szívvel rámosolyogni Istenre, de még a világra sem. Kerüljük Isten tekintetét. Az idősebbek szívesen emlegetik, hogy régebben jobbak voltak az emberek, mint ma, főleg jobb volt a fiatalság. És érdekes dolog: a mai idős emberek szülei, nagyszü­lei pontosan ezt állapították meg saját ko­ruk fiatalságáról. Ha ez igaz lenne, akkor ez azt jelentené, hogy az emberek generá­cióról generációra rosszabbakká váltak. Ez természetesen nem így van. Egy dolog­ban azonban, mintha valóban mások, job­bak lettek volna a régebbi korok emberei. Világosabban látták mint ma, hogy mi a bűn és mi az erény, sokkal több volt ben­nük a bűntudat és a bűnbánat, mint ko­runk emberében. Manapság sokszor úgy érezzük, hogy a közvélemény szemében a legtöbb bűn nem számít bűnnek. Ez a megromlott közfelfogás akarva akaratlanul hatása alá von bennünket, ke­resztény embereket is. Egy azonban biztos: Isten nem a téves közvéleményhez igazítja szavát. Az ő szemében a bűn ma is bűn. Őt nem lehet rávenni arra, hogy törvénye­it ne vegye olyan komolyan, mint a régeb­bi időkben. Szent Pál egyértelműen szól a bűnökről, mint a sötétség cselekedeteiről. Üzenete, hogy vessétek le a sötétség csele­kedeteit — különösen most a nagyböjt idején — mindnyájunknak szól, hiszen Rembrandt: A tékozló fiú mindannyian bűnökkel terhelt emberek vagyunk. Hogy vethetjük le ezeket? Hogyan sza­badulhatunk meg bűneinktől? Az evangé­lium megadja a választ: tartsatok bűnbá­natot. Az emberek közötti megbocsátás legelső feltétele az, hogy megbánjuk, amit tettünk. Hányszor mondjuk egymás között: bocsáss meg, sajnálom, ami történt. Ennek az em­beri magatartásnak két lényeges eleme van. Az egyik az őszinte sajnálkozás a fölött, ami történt, amikor szeretnénk meg nem történtté tenni, amit elkövettünk. A bűn­bánat másik eleme pedig az az őszinte ígé­ret, hogy máskor ilyesmi nem fordul elő, hogy többé nem teszem azt, amit tettem. Milyen gyönyörűen mutatja be Jézus ezt a lelkiállapotot a tékozló fiúról szóló pél­dabeszédben. Amikor ez a fiú testileg-lel- kileg már teljesen kiüresedett, amikor már Az egyház szolgálatában Másodszor választották meg a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye esperesévé Bozorády Zol­tán lelkészt, akit a múlt héten ünnepi szertartáson két püspök iktatott be hi­vatalába. Az immár két évtizede Nyíregyházán szolgáló lelkészt nem csak felekezetének hívei ismer­nek, egyik fő szervezője az egyházak közeledését szol­gáló ökumenikus esemé­nyeknek, szertartásoknak. Életéről kérdezem, ő in­kább papi munkájáról be­szél. — Dr. Vető Lajos püs­pök úr 1965 ben szentelt lelkésszé. Abban az időben még bőségesen volt lelkész Ma­gyarországon, így több éven át segédlel- készkedtem Kővágóörsön, Miskolcon, Di­ósgyőrben, Rudabányán, a legutolsó állo­más Celldömölk volt. Nagyon sok dolgot tanultam ezek alatt az évek alatt a főnöke­imtől, olyan kitűnő emberek voltak közöt­tük, mint dr. Szabinyi Tibor, aki később az egyháztörténeti múzeum igazgatója lett, vagy a most 85 éves Józsa Márton, aki Celldömölkön volt principálisom, s akitől főleg a lelki gondozás terén lehetett na­gyon sokat tanulni. Tíz évig szolgáltam önálló lelkészként Őrimagyarósdon, ez alatt az idő alatt születtek gyermekeink. Feleségem is lelkész, de amíg a gyerekek születtek, s amíg a legkisebb a hároméves kort be nem töltötte, nagyjából tíz éven át nem végzett direkt lelkészi szolgálatot, bár nekem sokat segített. Közel húsz éve szolgál Nyíregyházán, tíz évig volt igazgató lelkész, amikor hat év­vel ezelőtt a Szabó Gyula esperes nyugdíj­ba vonulása után választotta meg a két megyére kiterjedő egyházmegye espereséül Bozorády Zoltánt. — Az egyik célom az volt, hogy ha le­het, a mostaninál is nagyobb méretű nyír­egyházi gyülekezetből önállósodjanak el­Bozorády Zoltán Martyn Péter felvétele különíthető részek, mert önálló lelkész gondozása mellett sokkal intenzí­vebb lelkészi munkát le­het végezni. így önálló­sodott a Nyíregyháza keretvárosi, a nagycsér- keszi, a nyírszőlősi gyü­lekezet. Szeretnénk elér­ni, hogy minden község valamelyik anyagyüleke­zethez tartozzon, hogy ahol evangélikusok él­nek, időnként megláto­gassuk őket, vagy egy- egy körlevelet eljuttas­sunk hozzájuk. — Esperesi székfogla­lómban elmondtam: sok embernek volt hamis vá­rakozása a rendszervál­táskor. Az egyik, min­denki azt gondolta, hogy valami gazdasági csoda történik velünk, a másik pedig, hogy egyik pillanatról a másikra óriási nö­vekedés lesz az egyházi életben. Egyik sem következett be. A gazdaság bizonyos pom tokon rosszabb, mint volt, az átlagembe­rek élete kétségtelenül romlott, és az esz­mék szabad áramlása következtében min­denféle fajta filozófia és vallási elgondolás teret nyert, ami bizonyos értelemben kihí­vás a történelmi egyházaknak. Nem rivá­lisnak tekintjük őket, hanem azt érezzük, hogy ez egy nagy eszméltetés számunkra, ezért fontos megvizsgálni saját aktivitá­sunkat és megtalálni azokat a módszere­ket, amelyekkel elsősorban a lazábban hozzánk tartozó embereket elérjük. Missziós tevékenységre van szükség, hogy a sehova tartozók közül megtaláljuk azo­kat, akiknek van egyfajta lelki igénye, de sok bizonytalansággal, sok testi, vagy lelki nyomorsággal küzdenek. Lehet, ennek az lesz a vége, hogy betagozódnak az egyház- közösségébe. Vagy a miénkbe, vagy másik egyházközösségbe. Azt hiszem, hogy az egyházaknak ma ugyanaz az útja: felis­merni a lehetőségeket és megtalálni min­denkivel az emberi hangot. Akkor tudjuk Istentől kapott küldetésünket végezni eb­ben a világban. teljesen elherdálta atyai örökségét, felvil­lan előtte az elhagyott otthon képe. Szív­ből sajnálja, amit tett. Otthon még a bére­seknek is különb sorsa van, ő pedig éhen pusztul. Megérlelődik lelkében az elhatá­rozás: Fölkelek és atyámhoz megyek! Bűnbánat nélkül nincs bűnbocsánat. A bűn elfordulás Istentől, a bánat pedig visszafordulás hozzá. Isten azonban soha, senkit sem kényszerít. Azt akarja, hogy szabadon, saját elhatározásunkból térjünk vissza. A tékozló fiú atyja sem szűnt meg szeretni gyermekét, hiszen visszavárta. De nem hozatta haza erőszakkal... Várta gyermekét, de azt akarta, hogy fia önként térjen vissza. Figyeljük meg, Jézus boldog, ha az Atya megbocsátó jóságról beszélhet, sőt ki meri jelenteni, hogy jobban örülnek a menny­ben egy megtérő bűnösnek, mint kilenc­venkilenc igaznak. Az Úr egyéniségének utolérhetetlen vonása az, hogy minden bűnt a leghatározottabban elítél és meg­vet, de a bűnösök iránt a legnagyobb ta­pintatot és részvétet mutatja. A bűnbánatban megtisztult ember Jézus­sal találkozik. Ismét eltölti egész egyénisé­gét az az isteni szeretet, amit Krisztus ho­zott el nekünk. Akik Krisztusban megke- resztelkedtek, Krisztusba öltözködtetek — tanít Szent Pál. A bűnbánó ember, aki el­veti a sötétség cselekedeteit, újra Krisztus­ba öltözködik, Krisztust ölti magára. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy érez, ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy cselekszik, aho­gyan az Üdvözítő érzett, gondolkodott és cselekedett. A nagyböjt folyamán ezt a nemes célt ál­lítja elénk az Egyház. Egész életünkre való programot jelent ez, amelynek beteljesülé­sét a Krisztussal való végső, nagy találko­zás hozza meg. Ennek a találkozásnak biz­tos reménye teszi értékessé, kiegyensúlyo­zottá és boldoggá földi életünket. Dr. Pregun István gör. kát. püspöki belynök RÖVIDEN Zarándoklat A Szűz Mária-kép könnyezésének 300. évfordulója alkalmából zarán­doklatot szervez május 16-17-én Győrbe a Debrecen-Nyíregyházi Egy­házmegye. Az első napon Észtergom­mal és Pannonhalmával ismerkednek a zarándoklat résztvevői, vasárnap a győri székesegyházban dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke mond szentmisét. Az uta­zás 2200 forintba, a szállás 400 fo­rintba kerül. Kételkedőknek A nyíregyházi evangélikus gyülekeze­ti teremben (Luther tér 14.) minden hónap második vasárnapján kételke­dők istentiszteletét tartanak. Holnap 17 órakor a hatalom és a tisztesség lesz a téma. A vendég Donáth László evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Gellért Kis Gábor, a Parla­ment kisebbségi és vallásügyi bizott­ságának elnöke. Ajándék Százezer forinttal járult hozzá Nyír­egyháza önkormányzata a római ka­tolikus társszékesegyház orgonájá­nak felújításához. A százéves hang­szerre tavaly 3,2 milliót költöttek, s még mintegy négymillióba kerül a teljes felújítás. NET ’97 Huszonhat előadásból álló sorozat hangzik el Nyíregyházán először március 10. és április 12. között Fel­fedezések a próféciában címmel a Csillag utca 12. alatt. Az adventista egyház felvételről közvetíti Mark Finley evangelizációs előadás-soroza­tát magyar fordításban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom