Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

1997. március 3., hétfő MEGYÉNKBŐL Kelet-Magyarország 5 Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — E heti témánk aktualitá­sát az adja, hogy február 21- én hatályba lépett az a kor­mányrendelet, amely a ko­rábbi (1995-ös) vásárokról és piacokról szóló jogsza­bályt módosítja, szigorítja. A módosítás igen röviden így szól: a vásáron és piacon nem hozható forgalomba mérgező és veszélyes anyag, növényvé­dő szer, látást javító szem­üveg, kontaktlencse; hálózat­ról üzemeltethető elektromos készülék, valamint gázüzemű készülék. (Amit dőlt betűvel ír­tunk, az a változás.) Nem teljesen új Holló Jánosné, a Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség (mint egy, a hatósági jogkörrel felruházott intézmények kö­zül) igazgatója elmondta: tu­lajdonképpen az 1995-ös jog­szabály szerint sem lett volna forgalomba hozható hálózatról működő elektromos, illetve gázüzemű készülék, növény­védő szer és kontaktlencse, hi­szen egyrészt a piaci-vásári körülmények, másrészt — el­lenőrzési tapasztalataik szerint — az itt árusított ezen termé­kek jelentős része nem felelt meg a forgalombahozatali fel­tételeknek. Mégis fontos volt, hogy nevesítve is bekerülje­nek a tiltott termékek jegyzé­kébe, hisz így egyértelműbbé tette a rendelet a kötelezettsé­get. A jogszabálymódosításra egyébként a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség javaslata alapján került sor. Az ok roppant egyszerű: a végzett vizsgálatok, a tapasz­talatok alátámasztották: a fo­gyasztó biztonsága, egészsége védelmének érdeke, valamint a feketegazdaság visszaszorí­tása is indokolta a jogszabály­módosítást. Jó, ha tudjuk, milyen háló­zatról üzemelő elektromos ké­szülékek tartoznak ebbe a kör­be. Elsősorban villamos kézi- szerszámok, hegesztőberende­Honvédek Budapest, Nyíregyháza (D. M.) — A második vi­lágháború utolsó évei mind Magyarország, mind a hadsereg szempontjából sorsdöntőnek bizonyultak. E kort idézi Bene János, a Jósa András Múzeum fő­muzeológusa és Szabó Pé­ter, a Hadtörténeti Intézet főmunkatársa neves törté­nészek munkája, melynek a bemutatójára a napokban került sort Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban. A Huszonnégyes honvé­dek a Kárpátokban címmel megjelent könyv a magyar királyi 24. gyaloghadosz­tály történetét dolgozza fel 1944-1945 években. A bemutatón részt vet­tek, mintegy százan, az egykori hadosztályba tar­tozó volt tisztek és kato­nák. A kiadvány a Nyíri bakák a Donnál című kötet folytatásaképpen tovább követi a Szabolcsból, Szat- márból és Beregből szár­mazott honvédek sorsát, kik 1944 tavaszától első­sorban az ungvári parancs- nokságú 24. gyaloghad­osztály kötelékében vettek részt a világháború végső küzdelmeiben. Szigorodó szabályok Az fogyasztók érdekében és védelmében • Ellenőrzések A szerző felvétele Csendélet a vásártéren zések, világítótestek, háztartá­si és közszükségleti villamos gépek és készülékek, híradás- technikai termékek. Ezeket a termékeket lehet viszont árusí­tani olyan üzletekben — le­gyen az akár a vásártéren —, amelyek megfelelnek az elő­írásoknak. Kilencven százalék A vizsgálatok alátámasztották: alapvetően a rendet az hatá­rozza meg, hol, milyen körül­mények között, adottságok mellett működik a piac, a helyi önkormányzati hivatal és an­nak jegyzője, illetve az üze­meltető miként szerez érvényt a rendeleteknek, az előírások­nak. Bár a megye több városában is van vásártér, természetesen a legnagyobbat, a nyíregyházit látogatják a legtöbben. Az itt végzett vizsgálatok egyértel­műen alátámasztják: az a feke­tegazdaság intézményesített formájaként működik. Mind a magyar, mind a külföldi ál­lampolgárok jelentős számban jogosulatlanul végzik itt üzlet­szerűen a kereskedelmi tevé­kenységet. A tilalom alá vont termékeknek 90 százalékát ed­dig sem árusíthatták volna, hi­szen nem feleltek meg a forga- lombahozatal feltételeinek. Magyarán: az árucikkek zöm­mel nem rendelkeztek a köte­lező előzetes vizsgálati tanú­sítvánnyal, nem volt magyar nyelvű vásárlási tájékoztató, illetve használati utasítás hoz­zájuk. Arról nem beszélve, hogy jótállási jegy, nyugta, il­letve számla nélkül a vásárló tulajdonképpen magára vállal minden felelősséget. Itt nem­csak arról van szó, hogy eset­leg a készülék elromlik, ha­nem például egy gázkészülék ha felrobban — kártérítési igénnyel sem élhet a vásárló. Egyébként rendelet írja elő azt is, milyen tartós használat­ra rendelt termékek tartoznak kötelező jótállás alá, még ak­kor is, ha a kereskedő nem ad hozzájuk jótállási jegyet. Ilyen például a rádió, televízió, gáz­fűtésű háztartási gép, vízmele­gítő, forróvíztároló, villamos hegesztő és az elektromos ház­tartási gépek, készülékek java része. Hámoriné Rudolf Iréntől, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjétől azt kérdeztük, tudnak-e a jogszabálymódosí­tásról a Tokaji úti vásártér el­sősorban nem magyar árusai. Három nyelven — Természetesen tudniuk kell, hiszen nyolc-tíz nappal a rendelet hatályba lépése előtt hangosbemondón naponta többször hallhatták három nyelven: magyarul, oroszul és románul. Teszenyi József, a vásártér vezetője elmondta: a piac rendjéért, üzemben tartásáért a mindenkori üzemeltető a fele­lős — ám hatósági jogkör nél­kül. Ellenőrizni kötelesek, s ha szabálysértést tapasztalnak, akkor eljárást kezdeményez­hetnek, feljelenthetik a sza­bálysértőt, ám nincs joguk iga­zoltatni. Ottohál László és Hegyesi Sándor ellenőröktől megtud­tuk: a rendelet hatályba lépése után néhány árusnál találtak tiltott terméket, akik a figyel­meztetés után azokat elpakol­ták. (A személyes tapasztalatok­ról szerdai riportunkban szá­molunk be.) Ásványgyűjtők seregszemléje Bizonyára gazdag lelettel térnek majd haza a gyűjtők Kincskeresés közben a nyíregyházi ásványgyűjtő kör Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM — B. I.) — Meglepő, hogy az ország leg­nagyobb ásványgyűjtő szak­köre olyan vidéken találha­tó, ahol nem csak szép köve­ket nem találni, de még he­gyek sem díszelegnek. Talán éppen ennek hiánya miatt gyűjtik sokan oly buzgón és szeretettel Nyíregyházán a föld mélyének kincseit. Az itt tevékenykedő Koch Sándor Ásványgyűjtő Kör összejöveteleit a VMK-ban harmincán, negyvenen láto­gatják, de a kirándulásokon olykor százan is részt vesznek. Nem beszélve az alkalmi ás­ványbörzékről, amelyeknek több ezer látogatója van. Illés Bélát, a kör vezetőjét az idei tervekről kérdeztük. Megtudtuk, hogy ebben az év­ben is sok kirándulást, gyűjtő- utat szerveznek. Éppen ezen a hétvégén tartják a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivált, amelyet a nyíregyháziak külön autóbusszal keresnek fel. A szép ásványok megtekintése mellett lesz mód majd cserére is Miskolcon. Bizonyára gaz­dag lelettel térnek majd haza a gyűjtők a május közepi gyűj­tőtúrájukról, amely Kárpátal­jára vezet. Májusban a mecse­ki hegyekbe, augusztusban pe­dig Telkibányára készülnek. Az idén 11. alkalommal ren­dezik meg szeptember elején a hagyományos nyíregyházi ás­ványkiállítást és börzét, ame­lyet már a határon túl is szá­mon tartanak. De akik más ha­sonló seregszemlét is meg kí­vánnak tekinteni, azok az ősz folyamán Gyöngyösre és a bu­dapesti börzére is ellátogathat­nak. Addig persze ismét lesz al­kalom újabb zsákmányszer­zésre. Rudabányára, Alsótele- kesre, Erdőbényére és Erdő­horvátira utazik még el a cso­port az év folyamán. Az ásványgyűjtők köre nyi­tott, jó tudni, hogy a VKM- ban tartott összejöveteleket mindig a hónap utolsó pénte­kén 16 órától tartják. Á cso­port szívesen vállalja iskolák, művelődési házak, intézmé­nyek felkérésére bemutató ki­állítások, népszerűsítő előadá­sok és más rendezvények megtartását. Mókuskerékagy Szekeresről Nagyszekeres (M. K.) — Az egykori nagyszekeresi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet gépműhelyének vasasai a rendszerváltás idején életre hívták a NI- FEX Kft.-t. Házi vízellátó és lakatosipari tevékeny­ségre vállalkoztak. A Vasút utcában lévő üzem ma szin­te az egyetlen olyan hely a településen, ahol több helyi lakosnak van munkahelye. Mint Demeter András „mindenes” elmondta, szin­te a kezdetektől jó munka- kapcsolatot alakítottak ki a fehérgyarmati Fevill-Elekt- rics Kft.-vel. Bedolgozóként végeznek vasas munkákat. A műhelycsarnokot a kö­zelmúltban teljesen rendbe- tették. Az annak idején át­vett gépeket felújították, karbantartásukról folyama­tosan gondoskodnak. Szé­kely Bertalan marós-eszter­gályos, de a többi vasas is elvégez minden olyan vasas munkát, ami a kft.-nél adó­dik. Fő profiljuk a búvárszi­vattyúház gyártása, forgá­csolása. Itt készül a mókus­kerékagy is. Reggel 6-tól délután 2 óráig dolgoznak a műhelyben, s itteni körül­mények között elfogadható pénzt (16 000-18 000 forint havi bruttó) tudnak keresni. Tizenhatan dolgoznak a kis közösségben, eddig sikerült folyamatosan munkát biz­tosítani. Fejlesztésre alkal­mas az üzem, persze erre csak akkor lehet gondolni, ha van megrendelés. Eddig belföldre dolgoztak, most francia megrendelők igé­nyeit próbálják kielégíteni. Az épület illetve a gép­park a NIFEX Kft. tagjaié, akik annak idején a helyi Egyesült Erő Mgtsz-től megváltották e tulajdont (Kiváltak negyvenen a tsz- ből, s megvásárolták.). A műhelyt, a hozzá tartozó te­rülettel együtt végül tizen­hatan használják (a többiek nyugdíjasok, s nem vesz­nek részt a termelésben). Az eltelt 7 esztendőben na­gyon nagy erőfeszítések árán, de sikerült talpon ma­radni. Sokat segít ebben az automata (programozható) eszterga (RI-250). Most egy szériamunka van bele­programozva, a szivattyú­ház gyártása (valamikor a nyírbátori szerszámgép- gyárban készítették). Nagyszekeresen 599-en élnek. Az itteniek szorgal­mas, dolgos emberek. A mezőgazdaságban szüksé­ges eszközeik elkészítésé­ben, a kézi szerszámoktól az üstházig széles a skálája azoknak a termékeknek, amivel a NIFEX közvetle­nül segíti a gazdálkodókat. Katonakórházak Orvostörténeti mozaikok (13.) Fazekas Árpád Nyíregyháza katonai kór­házaira utaló legelső adat dr. Jósa István (1756-1838) megyei főorvos 1809 októ­ber 30-i keltezésű orvosi vélekedése és rendelése ka­tonai ispotályok számára, a városban állomásozó kato­naság soraiban kitört kiüté­ses tífusz kapcsán. Az tény, hogy a város új katonai kór­háza 1824-ben épült. Egy okmány igazolja ezt, amely „a T. Ns. Vármegye rende­léséből Nyíregyháza Vá- rossába felépített Katonai Ujj Ispotálynak költségei” kifizetéséről intézkedett. Más utalásokból arra lehet következtetni, hogy ezen kórház az Egyház utca és a görög katolikus templom mögötti területen lehetett. Ekkor a hazai katonakórhá­zak többnyire osztrák kato­naorvosok vezetése alatt ál­lottak. így Nyíregyházán is tudunk 1838-ból Frank ne­vű katonai főorvosról (Obe­rarzt), aki a városban is praktizált és komplikált szülések levezetésénél köz­reműködött. Életrajzi ada­taiból tudjuk, hogy Sza­bolcs vármegye nagyhírű orvosfia: dr. Korányi Fri­gyes (1827-1913) is gyó­gyított katonaorvosként 1848 telén és 1849 tavaszán ebben az új katonakórház­ban. A csapatkórház impo­záns épülete 1891-ben ké­szült el az Új Szőlőkben vagyis a mai Árok u. 53. és a Kórház u. 2. sz. által be­zárt sarokterületen. Még a Horthy-korszakban is mű­ködött, de mintegy 50 éve már iskola céljait szolgálja. Az is kétségtelen, hogy leg­alábbis 1882-től börtönkór­ház is volt Nyíregyházán. Ezen rabkórház a belügy­miniszter 1887. évi orszá­gos jelentésében Központi börtönkórház és 1895. évi kimutatásában 28 ágyas Ki­rályi börtönkórház elneve­zéssel szerepel (öntöttvas névtáblája ma is megvan a börtön raktárában). A Friedmann Selig fake­reskedőről elnevezett tele­pen (ma: Kertváros) 1914— 1919 között az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadikórháza működött, amely 50 ba­rakképületből állott, s meg­felelt a modem hygiénés követelményeknek. Ma csupán egykori temetője utal erre, 3000 hősi halott sírjával. Az eddig említett öt katonai kórházon kívül 1849-ben továbbá az I. és II. világháborúk idején szá­mos kisebb-nagyobb ideig­lenes hadikórház (később: vöröskeresztes) is műkö­dött Nyíregyházán. A 2700 ágyas barakk-kórháznak csupán a Hősök temetője őrzi emlékét Archív felvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom