Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
1997. március 17., hétfő HATTER □ Szürkülő feketegazdaság Aki korrupt, az nagyobb fizetés mellett is az lesz • Odafigyelni a kiválasztásra Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — A megyei Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság közelmúltbeli ülésén részt vett az országos testület elnöke, dr. Bencze József államtitkár is, aki konstruktívnak ítélte a megyebeliek munkáját. A sajtótájékoztatót követően készséggel adott exkluzív interjút lapunknak. Többrétű munka — A gazdaság általános állapota is meghatározza, hogy a vásárlók pénzének hány százaléka megy el nem legális kereskedelmi csatornákon, ez az összeg még mindig jelentős — fogalmazta meg a tapasztalatokat dr. Bencze József. — Nyilván az arány térségenként más és más, ebben a régióban a pénztelenség is oka annak, hogy a vásárlóerő az olcsó bóvii irányába megy el. S talán emiatt arathatnak az úgynevezett bizalmi társaságok, így válnak az emberek csalások áldozataivá, egy-egy ügyben nem ritka a többezer, sőt, a 20-30 ezer sértett. □ Bár Ön gyakori szereplője televízió- és rádióinterjúknak, különböző újságokban is gyakorta nyilatkozik, mégis arra kérem, ismertesse a bizottság munkájának főbb irányait. — A gazdaságvédelmi koordinációs bizottságot több mint 20 szakmai szerv, hatóság szakemberei alkotják. A kormány döntés-előkészítő szerveként legfontosabb feladata egyrészt a javaslattétel, másrészt a gazdaságvédelemmel kapcsolatos jogalkotás figyelemmel kísérése, valamit a más szervek által kezdeményezett elképzelések véleményezése. Feladatunk a gazdasági bűnözés megelőzési koncepciójának megalkotása éppúgy, mint az európai jogharmonizáció figyelemmel kísérése. Ez azt jelenti, hogy a magyar jogszabályok harmóniában kell, hogy legyenek az európai törekvésekkel, törvényekkel. □ Szépen hangzik, hogy ez a kormány döntés-előkészítő szerve, s javaslatokat tesz, de Elkobzott cigaretta a záhonyi vámáruraktárban Elek Emil felvétele vajon ezeket mennyire veszik figyelembe? — Az elmúlt években (1994-96 között) 140 olyan jogszabály megalkotására vagy módosítására került sor, amelyek a feketegazdaság elleni fellépést segítették. Hosz- szú lenne felsorolni valameny- nyit, de megemlítek néhányat. A vonzóbb, stabilabb és kiszámíthatóbb közteherviselést szolgálja a vállalkozók társasági adójának jelentős mértékű csökkenése. Enyhültek a tár- sadalombiztosítási terhek, s folyamatban van a vámpótlék fokozatos leépítése. Ami a jogalkotást illeti: a vámügyekkel kapcsolatosan több törvény született, emellett a munkaügyi ellenőrzésről, a pénzmosás megelőzéséről és szabályozásáról szóló, vagy a devizatörvény is a feketegazdaság elleni fellépést szolgálták. Ezek mellett további törvények állnak elfogadás vagy módosítás alatt, amik szintén az említett célt szolgálják. Visszaszorítás — Arról sem szabad megfeledkezni, hogy különböző szervezeti változások is megtörténtek, illetve lesznek, elég, ha csak az Államkincstárra, a Közbeszerzési Tanácsra, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságra, vagy az Országos Bűnmegelőzési Tanács felállítására gondolunk. Persze azért bőven van még feladat. □ Hatásosnak tűnik ez a felsorolás, különösen, ha arra gondolunk, ez korántsem teljes. Egy dolog azonban az, hogy jogszabályokat, intézkedéseket hoznak, a másik része azonban érdekesebb: vajon mire lehet jutni vele? Hiszen hiába tudom, hogy bóvlit veszek illegális csatornán, ha az adózott, s boltokban árult termékeket, árucikkeket nem tudom megvenni a pénztárcám vékonysága miatt. — Mint látszik, a jogalkotók teszik a dolgukat, de csupán jogalkotással nem lehet eredményeket elérni. Felvetésében ott a válasz is: akkor lehetünk igazán eredményesek, ha az okokat sikerül megszüntetni. A GDP hullámzása, az élet- színvonal és a reáljövedelem csökkenése, az infláció ilyen mértéke, a munkanélküliség mind-mind kezelendő probléma. Ha tudjuk kezelni, van esély a feketegazdaság visszaszorítására. Lényeges dolog, hogy az állam milyen szinten tudja tartani a közterheket, mert ha ezek instabilak, kiszámíthatatlanok, akkor gerjesztik a feketegazdaságot. □ Ehhez azonban jó lenne az átgondolt törvényhozás, mert nem ritkán a kapkodást, a következetlenséget tapasztaljuk. Amit nemcsak a szükséges törvénymódosítások mutatnak, de a sok-sok meghagyott kiskapu is, melyek révén kijátszhatók a jogszabályok. — Iszonyatos a jogalkotási dömping, időigényessége miatt nem lehet gyors rugalmasságot várni, még ha jogos is a változtatás, a módosítás igénye. Úgy gondolom azonban, hogy a javaslatok figyelem- bevétele, érkezzen az tőlünk, vagy megyei szintekről, elősegíti az élethez igazodó törvény- hozást. □ A sajtótájékoztatón szólt arról, hogy fontos a társszervek együttműködése a koordinációs bizottságban, s az egymás munkájának megismerése is. Olykor-olykor azonban porszem kerülhet a gépezetbe azáltal, hogy valamenyik bizottsági tag gyanús, mondjuk korrupciós ügyletekbe keveredik. Mint például az itteni egészségbiztosítási pénztár igazgatója. Nagy jelentőség — Bizonyos fontos tisztségek betöltése előtt nemzetbiztonsági ellenőrzés történik, ebbe a körbe tartoznak például a rendőri vezetői posztok, nem vonatkozik viszont az ellenőrzés az Ön által említett személy posztjára. Az kétségtelen, hogy vannak munkakörök, melyek betöltésekor figyelembe kellene venni a gazdasági érdekeltségeket, hasznos lenne a hivatalba lépés előtt, és utána is vagyonbeval- lás készítése. Feltétlenül be kell építeni a rendszerbe korrupciócsökkentő elemeket, fontos a nyilvánosság ereje is — ebben a sajtónak lehet szerepe és tennivalója. — A nyilvánosságot én úgy értelmezem, hogy az nem a rendszer nagy traumája, inkább lehetőség arra, hogy mindenki előtt bizonyítsunk: képesek vagyunk tenni a korrupció, illetve a korrupt személyek ellen. Egyetlen példát hadd említsek. Azt mondják, több pénz kell a rendőrségnek, akkor visszaszorulhat a korrupció. Én azt mondom: aki korrupt, az nagyobb fizetés mellett is az lesz, tehát a kiválasztásra kell jobban odafigyelni, annak van nagy jelentősége.-y—j zt az őrültséget. Még J-Y hogy házasságon be- 1—J lüli nemi erőszak. Már csak ez hiányzott az életünkből. Ez a törvény... Enélkül nem is tudom, mi lett volna velünk... A középkorú férfi, vélhetően nős, cinikusan meglobogtatta az újságot. Barátjával, a nyugdíjas bíróval üldögélt a kora tavaszi napsütésben a pádon, ahol a napi baromságokat megvitatják. Legalábbis így nevezik maguk között a nap hordalékát, amit a tévé, a rádió, a lapok zúdítanak az emberek fejére. A bíró fásultan hallgatta a nála fiatalabb ismerőse kirohanását a készülő vagy talán már életbe is léptetett törvényről. — Te szakember vagy, igaz, agglegény. De mint bíró, mit gondolsz erről a mondvacsinált őrültségről. Mivel nyugaton ez most a nagy téma, állandóan napirenden tartják a médiák, elcsámcsognak egy-egy eseten, hát most úgy gondolják a mi jogászaink is, nem maradhaKényes téma tunk le. Nekünk is szükségünk van egy ilyen törvényre. Mivel a szakember, a bíró továbbra is bölcs hallgatásba burkolózott, a méltatlankodóférfiú kénytelen volt további érveket felsorolni, bizonyítva, ez mégis abszurd. Törvényt hozni a házasságon belüli nemi erőszak ellen. Talán ez a legégetőbb probléma napjainkban? Egyre- másra panaszkodnak az asszonyok, hogy a férjük megint megerőszakolta őket? S nincs kihez fordulniuk orvoslásért? — Inkább a részeges, erőszakos férjekről van szó — törte meg a hallgatását a bíró. — Vagy olyan esetekről, amikor a férj és a feleség még egy fedél alatt, egy lakásban él, de már semmi közük egymáshoz. De a férj továbbra is úgy tekinti a nőt, mintha a felesége lenne... Ilyenkor valóban nagyon kiszolgáltatott és védtelen lehet a nő, de a házasságon belüli esetek már bonyolultabbak. A bíró, jóllehet talán a mundér becsületét vette pártfogásba, maga is érezte, jócskán akadnak itt homályos pontok is. Elég sok válóperes ügyben kellett ítélkeznie, amikor az esetek egy jelentős részében éppen az volt az asszonyok panasza, hogy a férjük ügyet sem vet rájuk, úgymond nem teljesíti az alapvető szerelmi kötelességeit sem. Negyvenéves bírói működése alatt egy-két olyan esettel találkozott, amikor a válni akaró feleség arra panaszkodott: a férje erőszakosan tette magáévá. De az igazi válóok mégsem ez volt. — Egy újabb kabaré az életünkben — hergelte magát a felhevült barát, akit külön is bosszantott a bíró szűkszavúsága. — Kérdezem tőled, aki nemrég még ott ültél a pulpituson, milyen bizonyítékok kellenek majd ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa, valóban nemi erőszak történt. Talán videofelvételeket készítenek majd az asszonyok, vagy behívják a szomszédot, vagy telefonálnak közben a nem tudom kinek? Már néhány járókelő is felfigyelt a gesztikuláló, olykor szerelmi aktust is utánzó férfira, akit a méreg és a nevetés egyszerre kerített hatalmába. Aztán mégiscsak erősebb lett a felszabadult nevetés. Elvégre mi mást tehet a jámbor halandó, ha/ ilyen furcsaságokról hall. Éktelen hahotázásban oldódott fel a haragja, és alig hallotta a barátja csöndes, ironikus megjegyzését. r udod, öregem, azért van ebben a törvényben valami megnyugtató is. Ugyanis a dolog köb csönös. A törvény nem ad előnyt a nőnek, a férfiak is beperelhetik őket a nemi erőszak vétségéért. Talán meglehet, ők lesznek többen... Oldódó légkör Sipos Béla M egtört a jég, s még Mátyás sem kellett hozzá. A tavasz eleji áttörést Horn Gyula és Victor Ciorbea magyar, illetve román kormányfő kézfogása hozta meg a napokban, amikor a román fél Budapesten tárgyalt. Olyan kormány vezetőjeként utaztam első ízben külföldre, amelynek történelmünkben először az RMDSZ is tagja — mondta Ciorbea. Az utazás ténye mindenképpen több egy politikai gesztusnál. A hivatalos megfogalmazás szerint a találkozó új fejezetet nyitott a két ország kapcsolataiban. Fordítsuk ezt le az átlagember nyelvére. Mindenki tudta, érezte, eddig sem a kisemberek akadályozták a kapcsolatok pozitív irányú alakulását. S valljuk be őszintén, leginkább a korábbi román vezetés gátolta a jó szomszédi, úgymond baráti viszony fejlődését. Mert hacsak azt vesszük, hogy a hosszú, közös határ kétoldalán bizony szép számmal élnek a másik országában magyarok és románok, nekik semmiképpen sem volt érdekük a gyakran fagyos légkör. Ezért keltett bel- és külföldön egyaránt óriási figyelmet az, amikor a román miniszterelnök szinte önmagát túllicitálva tett újabb és újabb gesztusokat Magyar- országnak és a romániai magyar kisebbségnek. Öt új egyezményt írtak alá, s ami a legnagyobb visszhangot váltotta ki, az az a miniszterelnöki kijelentés volt, amely szerint a magyar kisebbségnek joga van az anyanyelvi oktatásra, egyetemi szinten is. Kétségtelen, ezek megnövelik a románok EU és NATO csatlakozásának esélyeit. A sok szűk esztendő után jött hirtelen bőség egy kicsit zavaró is lehet. Am Ciorbea budapesti látogatásán nagyon erősnek mutatkozott. Úgy tűnt, teljes mértékben ura a hatalomnak, nincsen előítélete a magyarokkal szemben. A tegnap még elválasztó ügyek ma már nem léteznek. S ez így természetes. Mint az, hogy lapunk is példát mutatott a magyar-román viszony kedvező alakulásában, hiszen évtizedek óta jó kapcsolatot tartunk fenn a szatmárnémeti magyar nyelvű újsággal. Mit lehet még hozzátenni: irány Európa! Tavaszi fészekrakás Ferter János rajza Riadójelet adtak Galambos Béla M iközben a múlt csütörtökön Gödöllőre, a nemzeti agrárprogram alapelveinek délutáni megismerésére és vitájára készült az agrártársadalom, délelőtt 12 óra tájban bombariadót rendeltek el a Földművelésügyi Minisztériumban, egy ismeretlen telefonáló vészjósló bejelentése nyomán. Ilyenkor nincs mese, azt kell tenni, amit az FM vezetése is megcselekedett: kiürítették az épületet. Miként ez idáig minden hasonló eset jól végződött Magyarországon, természetesen ezúttal is kiderült a ház átvizsgálásánál: csupán idétlen tréfáról volt szó. Ha történetesen nem gyűlölném annyira az agressziót, a félelemkeltést ártatlan emberekben, akár még él- celődhetnék is a párhuzammal: riadót fújtak a minisztériumnak, miként az agrárdemonstrációban résztvevők riadójelet adtak a kormánynak a teherviselő képessége legvégére jutott ágazat megmentésére. Am eszem ágában sincs viccesre fogni a riadódolgot, sőt. Éppen most olvasom a bulgáriai gabonahiány körüli friss botrányról szóló híreket: a börtön árnyéka vetül a volt bolgár mezőgazdasági miniszterre, mert ellátási gondok követték a megalapozatlanul engedélyezett búzakivitelt. Ennek fényében inkább megértéssel lehet fogadni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a hazai termelésről szóló rendszeres és megbízható adatszolgáltatásért próbál tenni az eddig sokszor vakon tapogatózni kénytelen és nyilván ezért is túl óvatosnak tűnő magyar agrártárca. Az olyan kiéleződött helyzet, mint amilyen jelenleg a magyar agráriumban is kialakult, sajnos nem igazán alkalmas a higgadt érvek befogadására. Miközben folytatódnak a terme- lők-kormány tárgyalások, az idő vészesen fogy a munkák közelgő dandárjáig. Ezért van most igazán szükség józan észre, kompromisszumkészségre, mert csak ezek révén lehet eljutni egy — a többség számára elfogadható, a nyugodt munkát lehetővé tevő — megoldásig. □