Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

1997. február 13., csütörtök A HIT VILÁGA Imahét Kerecsenyben Tiszakerecseny (KM - K. B.) — Hagyomány már a beregi településen, hogy egy esztendőben több ízben is rendeznek ökumenikus imahetet. A legutóbbi ima­hét éppen a napokban feje­ződött be a községben. Az is tradíció, hogy jeles alkal­makkor a helyi és a kör­nyékbeli hívek számára egy kedves ismerős vendéglel­kész, a csenged Bartha Gyula református tisztele- tes (képünkön) tart isten­tiszteletet. De nemcsak ezért nem idegen a helyiek számára a lelkész, hanem azért is, mert Tiszakere- csenyben született, így a ma szülőfalujától több száz ki­lométerre szolgáló pap szí­vesen tesz eleget Bokros Ödön, a tiszakerecsenyi kolléga rendszeres invitálá­sának. Alapítvány a rászorulókért Nyíregyháza (KM) — A De brecen-Ny íregyházi Egyházmegye 1993 júliu­sában jött létre, a karitász tevékenységet ebben az időben már négy csoport folytatta. 1993 október vé­gén nevezte ki Bosák Nán­dor püspök Gégény Bélát karitászigazgatónak. A kö­vetkező év végére tizenhá­rom, 1995 végére 18, 1996 végére és azóta 25 karitász csoport működik az egy­házmegyében mintegy ötszázötvenönkéntes mun­katárssal. Mint Gégény Béla kari- tászigazgató elmondta: a munkatársak rendszeres képzésen vesznek részt a Családi Kör Népfőiskola keretében, amelynek min­den évben van egy három­napos bentlakásos lelkigya­korlati része. Az idén az egyházról, mint közösség­ről, a családegyházról, az egyház gyógyító és megtar­tó erejéről hallhatnak elő­adásokat a résztvevők pa­poktól Egerben a lelkigya- korlatos házban. Nyolcvan karitász munkatárs vesz részt a lelkigyakorlaton, s ez arra nyújt reményt, hogy a betöltött plébániák felé­ben karitászcsoport is mű­ködni fog. — Nagy állomás volt a karitász életében az 1996- os év, mivel több pályáza­ton hatmillió forintnál na­gyobb összegű támogatást nyertünk — mondja az igazgató —. Debrecenben a hajléktalanok nappali ellá­tására, Demecserben öre­gek otthonának létesítésére, Nyíregyházán otthonápolá­si csoport létrehozására ju­tott támogatáshoz a kari­tász. Tevékenységünket a rászorulók és azok a szoci­ális irodák, önkormányza­tok, segítő szervezetek, akikkel kapcsolatban ál­lunk, igénylik a karitász se­gítségét, valamennyien jól ismerik. — Beindult az otthon- ápolási tevékenységünk, amelynek célja a kórházi ápolás lerövidítése vagy ki­váltása, illetve alapápolást is végzünk ott, ahol erre igény van. Nyíregyházán a Közép utca 17. szám alatt, illetve a 410-678-as telefo­non lehet az ezzel kapcsola­tos igényt' bejelenteni. Az anyagi forrásaink birto­kában szeretettel várjuk a hívek támogatását, aki pe­dig teheti, a személyi jö­vedelemadó egy százaléká­nak ajánlásával járulhat hozzá a Kelet Karitász Ala­pítvány támogatásához a 18792179-1-15 adószámon. Működik egy másik ala­pítvány, a Keresztény Ifjú­ságért és Jövőért Alapít­vány, amelyik a nagycsalá­dosokkal és a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglal­kozik. Ez az alapítvány azoktól vár segítséget, akik úgy gondolják, hogy adófo­rintjaikkal rajtuk kívánnak segíteni. A Keresztény Ifjú­ságért a Jövőért Alapítvány adószáma 18790342-1-15. Ezzel az alapítvánnyal segí­tik az ifjúság, és a családok lelki életének fejlődését, gazdagodását, hogy az em­beri méltóságot értékelő és segítő közösségeket tudja­nak teremteni. — Aki megértette ezt a kérést, adja át másnak is a biztatást, hogy az úgyis be­fizetendő pénznek ezt a ki­csi részét az élet leglénye­gesebb területére, az ifjúság nevelésére lehessen fordíta­ni. Hamvazószerdától nagypéntekig Nyíregyháza (KM) — Teg­nap volt hamvazószerda, az a nap, amelyik a katolikus egy­házban a húsvét előtti negy­vennapos böjt kezdetét jelenti. Ezen a napon a hívek homlo­kára a pap hamuval rajzol ke­resztet, s emlékezteti őket arra, hogy az ember porból van és porrá lesz. A hamut az előző év virágvasámapján megszen­telt, s e napon elégetett barka, a mediterrán országokban a pálma- vagy olajágak szolgál­tatják. A hamvazást a XI. szá­zadban II. Orbán Pápa általá­nos szokássá tette. A katolikus egyházban el­térnek egymástól a nagyböjttel kapcsolatos bizánci és a latin hagyományok — mondja Du­dás László, a görög katolikus püspöki hivatal titkára —. A bizánci hagyományban a nagyböjt első napján, hamva­zószerdán és az utolsó napján, nagypénteken tartjuk a szigorú böjtöt. A szigorú böjt azt je­lenti a keleti egyházban, hogy állati eredetű élelmiszert nem fogyasztunk, kivétel a hal. A többi napokon a böjtöt úgy próbáljuk megtartani, hogy egyrészt szerdán és pénteken nem fogyasztunk húst, a többi napon imádsággal, bűnbánat- tartással próbálunk nagyobb figyelmet fordítani önma­gunkra és lelkünkre. — A templomi szertartások is sokkal gazdagabbak, a kato­likus egyházban szerdánként és péntekenként előre meg­szentelt áldozati liturgiát vég­zünk. Ez olyan liturgia, amely­ben nincs átváltoztatás, hanem a vasárnap átváltoztatott ke­nyeret és bort osztja ki a pap a szertartás keretében. Vasárna­ponként a hosszabb Szent Ba­zil liturgiát végezzük, majd a böjt ötödik hetének szerda es­téjén Krétai Szent Andrásnak a nagy bűnbánati kánonját vé­gezzük, amely közel kétszáz­hetven imádságot és könyör­gést tartalmaz és időben körül­belül három órát vesz igénybe. Ezzel az időáldozattal is pró­bálunk önmagunkra figyelni és igyekszünk rendet teremte­ni lelkűnkben. A nagyböjt utazásnak is te­kinthető. Egy lelki utazásnak, amikor a húsvét felé utazunk és közben megpróbálunk meg­szabadulni terheinktől és a böjtben vállalt áldozatok is se­gítenek abban, hogy testünket próbáljuk fegyelmezni. A testi böjt nem csupán cél, nem egy szépségkúra, elsősorban lelki célja van a lélek felvirágozta­tása, feldíszítése a szent feltá­madásra, a húsvétra. A nagyböjthöz kapcsolódik a bűnbánattartás is. Az egyház egyszer írja elő, hogy szent­gyónás végezzünk, s ez húsvét időszaka. A nagyböjtöt jelöli ki arra, amikor lelki dolgain­kat rendbe tesszük. Templo­mainkban ilyenkor háromna­pos lelki gyakorlatot végzünk, kérjük a híveket, hogy ezen vegyenek részt, s ezzel is ké­szüljenek a húsvét megünnep­lésére. A nagyböjt utdsó napja nagypéntek, az Úr szenve­désének napja, amikor ke­reszthalálával menti meg hívő népe életét. Sok helyen nem­csak a nagypéntek szigorú böjt, hanem a nagyszombat is, egészen a feltámadási szertar­tásig, hogy aztán az Úrért át­virrasztott éjszaka után fel­csendülhessen a magasztaló ének. Gyógyítani az életeket Mondd meg, ki a példaképed és én megmondom, mi vár rád Talán merész a cím. Az olvasó azt gondolja, hogy a követke­ző sorokat jós, kártyavető, vagy mágus írta. Nem, nem vagyok egyik sem, csupán olyan hitoktató lelkész, aki fi­atalok közt forgolódik és egy tizenhat éves fiú apja. Figyel­meztetőnek szánom a követ­kező gondolatokat fiatalok­nak, szülőknek, pedagógusok­nak, népművelőknek, lelké­szeknek és mindenkinek, aki fiatalokkal foglalkozik. A szótár szerint példakép olyan személy, aki cselekvése­ivel magatartásával, életével példát ad, mutat, aki méltó a követésre. A jövőnk szem­pontjából fontos, milyen pél­daképet választanak ifjaink. Itthon is tízezrek rajonganak olyan popsztárokért, akik al­kohol, kábítószer rabságában élnek és azok hatására támo­lyognak a halálba. Befutott, ünnepelt hírességek, millio­mosok, művészek modellérté- ket képviselnek, akik közül többen öngyilkosságba mene­külnek. Az a megdöbbentő, hogy a példakép utánzásra kényszerít. Fekete Sándor és Kelemen Gábor pszichiáterek tanulmányt írtak arról, és eb­ben példák sokaságával bizo­nyítják, hogy ha valaki rajong­va tisztel olyan személyt, aki öngyilkos lett, az nagy való­színűséggel maga is önkezével oltja ki életét. Széchenyi Istvánnak a nagy angol költő Byron és egyik ön­gyilkos színpadi hőse Manfréd volt példaképe és Széchenyi, Byron halálának évfordulóján követte el tettét. Ekkor elin­dult a lavina. Egymás után kö­vették példáját, modellé lett a „legnagyobb magyar”. Házi­orvosa, két első életrajzírója és mások önkezükkel oltották ki életüket. Gróf Teleki Lászlónak, a hí­res politikus-írónak egyik színpadi hőse is öngyilkos lett, akinek példáját maga is követ­te. Amikor gróf Teleki Pál 1941-ben öngyilkos lett, Szé­chenyi Naplója és gróf Teleki László portréja volt előtte az íróasztalán. A legnagyobb magyar és Jó­zsef Attila volt példaképe La- tinovits Zoltán színésznek, aki magáról többször mondta: a magyar színivilág Széchenyi Istvánja akar lenni. Tudjuk hol és hogyan végzett önmagával. Lehetne még sok példával iga­zolni a címben leírtakat, de úgy gondolom, ez is elég az el- gondolkoztatásra. A mai képlet sokszor ez: értelmetlen, céltalan az élet, kilátástalan, reménytelen a küzdelem a jobbért, túlsá­gosan elembertelenedett a magyar társadalom, a világ, jöjjön hát a halál. Akinek olyan példaképe van, mint a leírtakban szereplők, akkor az menthetetlenül önpusztítóvá lesz. Mit lehet tenni? Van kiút, megoldás? Van ettől jobb kép­let is: az emberiség valóban reménytelen állapotban van önmagával, de az élő Isten szeretetével, erejével lehet gyógyítani az eltorzult élete­ket, lehet fölemelni az elem­bertelenedett társadalmat. Ha a fiataljainknak sikerül a krisztusi értékeket saját éle­tünkön példaként felmutatni, akkor fogják közülük többen Krisztust példaként követni és bennük nem az önpusztítás gondolata lesz úrrá, hanem a felelős, másokért élő élet. Te­hát ki a példaképed? Szalai László, lelkész Tételek a templomkapun Négyszáznyolcvan éves lesz októberben a reformáció Nyíregyháza (KM) — Ju­tott-e eszébe október 31-én, 1517-ben doktor Luther Már­tonnak, hogy történelmi ese­mény az, amit tesz? Aligha: egyszerűen odaszögezte 95 té­telét a templomkapura. Isten országát védte, bár alighanem jól tudta már akkor is, nem szorul rá az ő védelmére. Mondják, csaknem másfél év­tizeddel később a birodalmi gyűlés előtt így fejezte be sza­vait: „Itt állok, másképp nem tehetek.” Mentegetőzött vol­na? Ugyan, inkább azt tanúsí­totta, nem a maga akaratából, elszántságából vagy merészsé­géből cselekszik, csupán enge­delmeskedik. Négyszáznyolcvan eszten­dővel később II. János Pál, Róma püspöke ellátogatott egy luteránus templomba. Jól emlékszem, nem is olyan ré­gen hívő katolikus nem tehette lábát büntetlenül evangélikus vagy református templomba. Manapság ez mindennapos te­vékenység: a „történelmi fele­kezetek” papjai, lelkészei szí­vesen látogatnak el egymás egyházi alkalmaira, sőt, egyre kevesebben találnak kivetni­valót abban, ha keresztelőkor, esküvőn közösen végeznek igehirdető szolgálatot a lelki- pásztorok, temetéseken olykor egymás mellett állnak és egy­mást követik a vigasztaló sza­vakkal. Az egyházak egysége ugyan néha politikus (vagy inkább politikai) cselekvésnek mutat­kozik, egyik-másik pap vagy lelkész igehirdetés helyett is inkább szavakat (hogy ne mondjam: szólamokat) mond, valójában krisztusi óhaj való­sul meg ilyenkor: „... egyek le­gyenek”. A keresztények „e világban” élnek, dolgoznak, családokhoz tartoznak, de sub specie aetemitatis, az örökké­valóság színe alatt, vagy akár színe előtt érzik és hiszik ma­gukat. Istennek tetsző életet akarnak — szeretnének élni, ám annak tudatában, hogy ez­zel éppen ezzel emberi célokra is törekszenek. A reformáció, amelynek ma évfordulóját ünnepli a vi­lág (a protestáns és a katolikus egyaránt), szétválasztotta ugyan az egyházi és a világi dolgokat, kötelességeket, éle­tet, de ugyanakkor egymás iránt teljes felelősségre, e fele­lősség vállalására és ennek megfelelő életre is intette mindkét felet. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a különböző felekezetek egy egyház tagjai és nem egymás­sal szemben, hanem együtt kell élniük és cselekedniük. Nem az az igaz híve saját egy­házának, aki a másikat a más hitűt lenézni, mellőzi, netán pocskondiázza, nem az a hit­védő, aki a másik igazát két­ségbe vonja, akár hazugság­nak bélyegzi, hanem az, aki testvéri kezet nyújt a másik­nak, az ítéletet pedig Istenre hagyja. A megbecsülés a közösség kezdete, s mindenkinek tisztá­ban kell lennie azzal, hogy rész szerint lát, tesz, hisz min­dent, egésszé csak kézenfog­va, egymást segítve lehetnek a felekezetek. Másként nem tehetek — ez a szó a hívő, a gyülekezet, a kereszténység tekintetét fölfe­lé, az égre veti, és engedel­mességre, hitre hív. Ma éppen úgy, mint csaknem öt évszá­zaddal, vagy akár kétezer év­vel ezelőtt. Ifjúsági... ...Világtalálkozóra, II. Já­nos Pál pápával való talál­kozóra hívja a katolikus egyház Párizsba augusztus 19. és 14. között a 18 és 30 év közötti fiatalokat. A nyíregyháziak a részletek­ről Juhász Imre káplántól tudhatják meg a részlete­ket. Ez idei lesz a tizenket­tedik Ifjúsági Világtalálko­zó. Keresztúti... ...ájtatosság lesz a római katolikus templomokban a nagyböjt minden péntek estéjén. Az ifjúság... ...és a hivatás címmel tart előadást pénteken a nyír­egyházi római katolikus társszékesegyházban az es­ti mise után a Serra felké­résére Felföldi László, püs­pöki titkár, a Debrecen- Nyíregyházi Egyházme­gye ifjúsági felelőse. Videokazettákat... ...ad ki folyamatosan a VM Stúdió Vigília Alapítvány. A vallásos témájú filme­ket, történeteket tartalma­zó kazetták közül eddig többek között megjelent A torinói lepel titka, Lourdes — zarándoklat és gyógyu­lás, Az egyház kiemelkedő alakjai, Gyermekbiblia, Árpádházi Szent Erzsébet, Teréz, Egy közülünk, Szent István emléknap Bécsben, Mária jelenések a XX. században. Zarándoklatot... ...szervez a nyíregyházi és környékbeli hívek számára a római katolikus plébánia május 17-én a győri szé­kesegyház kegyképe köny- nyezésének 300. évfordu­lója alkalmából. A kétna­pos zarándoklatra a részt­vevők május 16-án indul­nak, s Esztergom és Pan­nonhalma egyházi kincsei­nek, értékeinek meglátoga­tása után érkeznek Győrbe. Műemlék Nagygécen Bodnár István felvétele üövideit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom