Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

1997. február 4., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Új adásrend Budapest (MTI) — Összességében több mint tíz órával nőtt hétfőtől a Magyar Rádió Rt. vidéki körzeti stúdióinak napi su­gárzási ideje. Egy hét múl­va reggeli magazinnal bő­vülhet a budapesti körzeti adó, a Calypso rádió mű­sorrendje is. Merza Jenő, a Magyar Rádió Rt. Regionális és Nemzetiségi Adások Igaz­gatóságának főszerkesztője hétfőn a távirati irodának nyilatkozva elmondta: a debreceni és a szegedi stú­dió hétköznapokon egy órá­val nyújtotta meg délelőtti adásidejét, így hétfőtől pén­tekig 6-tól 10 óráig sugá­roznak. A vidéki szerkesz­tők a két nagyváros körze­tében hétvégén a korábbi 9 órai kezdés helyett már 8- tól várják a rádióhallgató­kat, egészen déli 12 óráig. Nyíregyházán a körzeti adó az eddigi esti adásidőn kí­vül (17-20) reggel 6-tól 8- ig is szolgáltat műsort. A szolnoki rádió ezentúl a 14 órai kezdés helyett már dél­től, hétvégeken pedig 8 órá­tól sugároz. Miskolcon péntekenként hat órával nö­vekedett a műsoridő. A pé­csi körzeti adó hétköznapo­kon napi három óra plusz műsoridővel már 6-tól 21 óráig ad folyamatosan. Szombaton az eddiginél egy órányival hosszabban, 9-től 21 óráig tart a műsor. Februári start Budapest (MTI) — Febru­ár elején még nem tárgyal­hatja a kormány a lakás-ta­karékpénztárak indulásához szükséges rendelet terveze­tét, mivel a dokumentum egyeztetése nem zárult le. A pénzügyminisztériumban azonban remélik, hogy még februárban a kormány elé kerülhet a dokumentum — mondta el Kiss Kornélia, a Pénzügyminisztérium ille­tékese az MTI munkatársá­nak hétfőn. Az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyelet csak a kormányrendelet megszüle­tése után adhatja majd meg a működési engedélyeket a lakás-takarékpénztárak­nak. Bár a speciális pénzinté­zetek a rájuk vonatkozó jogszabály alapján már ja­nuár elsején megkezdhették volna működésüket, ehhez azonban hiányzott az általá­nos szerződési feltételeket rögzítő kormányrendelet. Elhunyt Kiss Nagy András Budapest (MTI) — Életé­nek 67. évében, súlyos be­tegség után, január 30-án elhunyt Kiss Nagy András szobrász és éremművész. A Kossuth- és Mun- kácsy-díjas művész 1930- ban született Pusztaföldvá­ron. Méltatói szerint Kiss Nagy András általánosító erejű, szimbólummá nö­vekvő figuráival a magyar kisplasztika legjobb hagyo­mányaihoz kapcsolódott. A nyilvánosság előtt 1957-től szerepelt, számos egyéni tárlattal Magyarországon és külföldön is. Különösen ér­mei és kisplasztikái voltak jelentősek. Szobrai a fővá­roson kívül több hazai és külföldi nagyváros tereit dí­szítik. Domborművei meg­találhatók a vatikáni ma­gyar kápolnában is. Munkásságának elisme­réseként számos hazai és nemzetközi díjat kapott, amelyek közül 1965-ben és 1970-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1972-ben el­nyerte az érdemes művészi címet és 1975-ben a Kos- suth-díjat. Hét évvel ké­sőbb, 1982-ben kapta meg a Kiváló művész címet. Kiss Nagy András teme­téséről később intézkednek. Munkások tisztítják a párizsi Egyetemváros amerikai kollégiumának előterét, miután hétfőn hajnalban robbanás történt az épületnél AP-felvétel Taxisofőrök blo­kádja akadályozza a forgalmat Belg­rad központjában, a szövetségi parla­ment épülete előt­ti területen. A több száz autós demonstrációjára hétfőn kora reg­gel, azt követően került sor, hogy egyik kollégájukra agyonlőve talál­tak. A jugoszláv fővárosban már korábban is szer­veztek hasonló megmozduláso­kat, melyeket megoldatlan, taxisofőr-áldoza­tokat követelő bűntények váltottak ki AP-felvétel Osztrák betegek a soproni kórházban Győr (MTI) — Osztrák kábí­tószer-, és alkoholfüggő bete­geket is kezelnek mostantól a soproni Erzsébet kórházban. Erről állapodott meg a város vezetése a burgenlandi tarto­mányi kormány képviselőivel hétfőn Sopronban. Az Erzsé­bet kórház pszichiátriai osztá­lyán egyelőre öt ágyat tartanak fenn az osztrák páciensek szá­mára. A rászorultakat az illeté­kes burgenlandi hatóságok utalják be. A fekvőbeteg intéz­Budapest (MTI) — A Szeren­csejáték Rt. tájékoztatása sze­rint az 5. játékhét nyereményei a következők: 5/90-es: telita­lálatnem volt. A négyesek­re egyenként 599 202, a hár­masokra 5655, a kettesekre 357 forintot fizetnek. A kö­vetkező hétre átvitt 5 talála- tos nettó nyereményösszeg 163 609 451 forint. A 6/45-ös lottón sem hatta- lálatos, sem 5+1 találatos szel­vény nem akadt. Az ötösökre egyenként 101 646, a négye­sekre 1578, a hármasokra 338 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt nettó 6 találatos nyereményösszeg 65 112 226 forint. A Jokeren sem volt telitalálat, a következő hétre átvitt nettó nyereményösszeg 9 856 922 forint. mény szakorvosai és pszichiá­terei végzik az elvonásra irá­nyuló kezeléseket, valamint a pszichológiai gondozást. Az ápolásért a burgenlandi kor­mány fizet'az osztrák beteg- biztosítók bevonásával. A hét­nyolc hetes terápia ellenérté­két a kórház forintban kapja. A megállapodást — amely az el­ső ilyen jellegű együttműkö­dés a két ország között az egészségügy területén — Gi- mesi Szabolcs, Sopron polgár­Budapest (MTI) — A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja öttagú munkabizottságot állított fel a frakcióban végrehajtandó sze­mélyi és szervezeti változtatá­sok előkészítésére. A csoport­nak — amelynek tagjai: Ánta- lóczy Attila, Lajtai István, Lendvai Ildikó, Papp Pál és Vancsik Zoltán — február vé­géig kell kimunkálnia javasla­tait — közölte Vancsik Zoltán frakcióigazgató a szocialista képviselők hétfői ülése után. Ä frakció Antalóczy Attila dolgozata nyomán foglalko­zott a belső működést érintő témával. Az élmúlt két és fél esztendő tapasztalatai nyomán olyan változtatásokat ítéltek kívánatosnak, amelyek a kép­viselőcsoport erőteljesebb mestere és Christa Prets tarto­mányi tanácsos látta el kézje­gyével. A szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón a tartományi tanácsos rámutatott: a burgen­landi fekvőbeteg intézmé­nyekben nem működnek alko­hol- és drogelvonó osztályok, így a hosszabb kezelésre szo­rulókat más tartományokba irányítják. A várakozási idő fél év. Ezek a tényezők kész­tették a szomszédos ország il­megjelenítését eredményezik. Tervezik egyebek mellett, hogy bővítik a nem fizetett frakcióvezető-helyettesek kö­rét. A képviselőcsoport emellett áttekintette a kormány első fél éves jogalkotási programjából fakadó frakciófeladatokat. Vancsik Zoltán az újságírók kérdéseire közölte, hogy a frakcióülésen nem volt szó rendkívüli szocialista kong­resszus esetleges összehívásá­ról. Nem foglalkoztak a priva­tizációs törvény újratárgyalá­sával sem; a frakció ezt a té­mát közvetlenül a parlamenti plenáris vita előtt tűzi csak na­pirendre. Az addig tartó két­hetes időszakot a szabadde­mokratákkal való egyeztetésre használják fel. letékeseit, hogy éljenek azok­kal a korszerű egészségügyi szolgáltatásokkal, amelyeket a soproni kórház kínál. Az együttműködés révén az oszt­rák fél kihasználja a földrajzi közelségből adódó előnyöket is. Gimesi Szabolcs polgár- mester a sajtótájékoztatón an­nak a reményének adott han­got, hogy a kezdeti lépést újabbak követik, s az orvoslás más területein is kibővülnek a kapcsolatok. Megfogott rabló Budapest (MTI) — Egy szolgálaton kívüli rendőr őrmester hiúsított meg egy rablótámadást hétfőn reg­gel Budapesten. Az egyik felsőoktatási intézmény két alkalmazott­ja hat és fél millió forintot vett fel reggel 9 óra körül az V. kerületi, Szép utcai bankban, s amikor a szol­gálati gépkocsiba akartak beszállni, két kapucnis fér­fi támadta meg őket. A pénzestáskát vivő fér­fit leütötték, a táskát kitép­ték a kezéből. A támadás­nak szemtanúja volt B. Miklós szolgálaton kívül lévő rendőr őrmester, aki a rablók után szaladt, és az Astoria aluljáróban sike­rült utolérnie azt a táma­dót, akinél a táska volt. Az őrmester rávetette magát a rablóra és két állampolgár segítségével sikerült ártal­matlanná tennie. Csapda Budapest (MTI) — Őri­zetbe vettek Budapesten a hét végén egy halárőrtisz- tet lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Ä Budapesti Katonai Ügyészség munkatársai „csapdát állítottak” a tiszt­nek, akinél több géppisz­tolyt és pisztolyt is találtak. Ezek a fegyverek a buda­pesti Ady-ligeti laktanyá­ból tűntek el, ahol jelenleg is leltároznak a hiány pon­tos felmérése érdekében. Az ügyészség egyúttal el­járást indított a tiszt társat ellen is, akik a fegyverek megrendelői voltak, illetve segíthettek a fegyverek ki­csempészésében. Árháború a cukorpiacon Nem tudni, mikor egyeznek meg az előállítók a termelőkkel Budapest (MTI) — Árháború dúl a cukorpiacon — derült ki hétfőn azon a sajtótájékozta­tón, amelyet a cukorrépater­mesztők képviselői tartottak Budapesten a MOSZ székhá­zában. Az árháború oka, hogy a gyártók nem kívánják meg­adni azt az árat a cukorrépáért, amit a termelők szeretnének. Jelenleg a gyártók mintegy 46 százalékot kívánnak a feldol­gozott cukor árából a terme­lőknek juttatni, míg a termesz­tők úgy gondolják, hogy mini­málisan 50 százalék illetné meg őket. A Kaposvár Térségi Cukor­répatermesztők Szövetsége ezért szerződéskötési morató­riumot ajánl a termesztőknek. A Dunántúlon egyébként is úgy vélik a termesztők, hogy az Agrana — osztrák érdekelt­ségű cukoripari cég — mono­polhelyzetbe került azáltal, hogy valamennyi, a Dunántú­lon működő magyar cukor­gyártó üzemben többségi tu­lajdont szerzett. Ennek utolsó lépése, hogy az Agrana tőke­emeléssel többségbe került a Magyar Cukor Rt.-ben is. így a magyar cukorpiac mintegy 50 százalékát birtokolja. A ter­melők ennek tulajdonítják, hogy nem adnak többet az alapanyagért. A termelők arra hivatkoznak, hogy az Európai Unióban a végtermék árának mintegy 58 százaléka jut a ter­mesztőkhöz. Ez Magyarorszá­gon 1990-ben 53,7 százalék volt, s a lemaradás tovább nőtt. A cukorrépatermelők úgy gondolják, hogy az elmaradt műszaki fejlesztéseket és a romló jövedelmezőséget csak úgy tudják ellensúlyozni, ha minimálisan a gyártott cukor értékének a felét megkapják. Jelenleg egy tonna cukorrépá­ból hozzávetőlegesen 128 ki­logramm cukor állítható elő. A termesztők szerint az idén a cukor irányáraként valamivel több mint 100 forint lenne megfelelő kilogrammonként. A sajtótájékoztatót követő­en az MTI megkereste Koczka Zoltánt, a Cukoripari Egyesü­lés igazgatóját, aki a távirati iroda érdeklődésére elmondta: mindössze 4 százalékon folyik a vita a termelők és a feldolgo­zók között. Ugyanakkor az utóbbi időben rendkívül nyo­mott volt a magyar cukor ára, még az inflációt sem követte. A termelők által kért összeg különböző felárakkal már je­lenleg is elérhető, ám amennyiben a termelők ra­gaszkodnak az 50 százalékos minimumárhoz, úgy az már a különböző minőségi felárak­kal együtt megközelíti az Eu­rópai Unióban szokásos átla­got. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy az előállí­tók mikor és miként egyezhet­nek meg a termelőkkel. Ehhez hiányzik a cukorpiaci szabá­lyozás. A gyártók által elké­szített tervezetet a termesztők több pontban is kifogásolták. Változik a szervezet Nem volt szó kongresszus összehívásáról Lottó­nyeremények

Next

/
Oldalképek
Tartalom