Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

1997. február 26., szerda * HAZAI HOL-MI Lehet, hogy a február végén váratlanul beköszöntött jó idő nem tart sokáig, és újra megmutatja karmait a tél. A verő fényes időben, a simogató napsugárban senki sem gondol arra, hogy még ez is bekövetkezhet. Akárhogyan is lesz ezután, az biztos, nem lesz hiábavaló a várakozásunk, s megérkezik az igazi tavasz. De addig is ki kell használni minden percet, amikor a felhők mögül megmutatja magát a nap Balázs Attila felvétele Inflálódik az érdekvédelem? Nyíregyháza (KM) — Csat­lakozva a kiskőrösi mező­gazdászokhoz, az ország na­gyon sok pontján vonultak, s vonulnak fel a kistermelők, tiltakozva az őket sújtó ter­hek miatt. Az országos akció elgondolkodtató sajátossága, a demonstrálok szabályosan megtiltották az érdekképvi­seleti szervezeteknek, azok vezetőinek, hogy csatlakoz­zanak, mondván, elárulták a gazdászokat. Vajon mi ve­zethetett az érdekképviseleti szervezetek inflálódásához, s e tüntetéssorozathoz? — kérdeztük. Bíró Miklós. Agrárkamara: — Egy tévhitet szeretnék eloszlatni elöljáróban: az Ag­rárkamara nem érdekvédelmi, hanem közjogi feladatokat el­látó szervezet. Mi is hallottuk persze a vádat, hogy elárultuk a mezőgazdasági termelőket, ez azonban egyszerűen nem igaz. A kamara a törvényalko­tás során messzemenőkig igyekezett a termelők érdekeit szolgálni, állásfoglalását eljut­tatta a kormányhoz..., az, hogy a végül is ilyen törvény született, arról nem a kamara tehet. A megyei szervezet munka­társai egyébként a várható új helyzetről igyekeztek tájékoz­tatni az érintetteket, csak a me­gyében mintegy kétszáz elő­adást tartottunk. Talán nem túlzás azt állítani, a mi felvilá­gosító munkánknak is köszön­hető az. hogy nálunk viszony­lag csendesek a demonstráci­ók, hiszen megértették az em­berek, a nagy többségnek plusz adóterheket nem jelent, vagy jelentett volna ez a tör­vény. Abban viszont igaza van a bírálóknak, hogy az új társa­dalombiztosítási jogszabály rettenetesen bonyolult, azt szinte képtelenség követni. Az én véleményem szerint azon­ban nincsenek kardinális problémák, de az kérdés, hogy be­látják-e a vitat kozó felek, bi­zonyos kérdé­sekben a má­siknak is igaza lehet. Iványi Tamás, SZDSZ: — A Szabad Demok ráták Szövetsége szerint több ponton is módosítani lehetne a mezőgazdasági termelőkre vo­natkozó jelenlegi előírásokat. Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy az őstermelői igazolvá­nyokból kikerülhetnének azok az adatok, amelyeket a gazdák sérelmesnek tartanak. Ugyan­csak támogatják a szabad de­mokraták a fizetési kötelezett­ség időpontjának a bevételek­hez való igazítását. Elképzel­hetőnek tartják azt is, hogy a jövőben bővüljön az ősterme­lők köre. Ebbe a csoportba azonban a termelést végzőkön kívül főként az elsődleges ter­ményfeldolgozói tevékenysé­get végzők kell, hogy tartozza­nak. Az SZDSZ az esetleges változásokkal kapcsolatban két dolgot tart szükségesnek. A módosításoknak elő kell se­gítenie az igazságosabb közte­herviselést, és hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy a termelőknél összpontosuljon az általuk előállított termékekből szár­mazójövedelem. Ami az érdekvédelmet illeti, az megoldatlan probléma, és úgy látom, hogy a ter­méktanácsok sem tudnak igazi ér­dekképviseletet ellátni. Ez kide­rült már az al- maár-vitánál is. Mindenképpen föl kell ébredni­ük a mezőgazda- sági termelőknek es megszervezni az érdekképviseletüket, mert különben kiszolgáltatott helyzetben maradnak. Ag­gasztó jelnek látom azt, hogy egyesek megpróbálják politi­kai pecsenyéjüket megsütni ennél a tűznél. Meghökkenve tapasztaltam, hogy kisgazda- párti kollégám újságban meg­hirdetett módon szózatot inté­zett a tüntetőkhöz. Úgy gon­dolom, hogy tiszteletben kell tartani a tüntetőknek azt a szándékát, hogy nem kívánnak pártpolitikai érdekek eszközé­vé válni. Demeter Pál, Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetsége: — Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy érdeklő­désükre a megyei szövetség állásfoglalását is ismertethe­tem, mely kedd délelőtt szüle­tett. . Teljes közöttünk az egyetértés abban, hogy az el­múlt hét év agrárpolitikája ka­tasztrofális helyzetbe sodorta a magyar mezőgazdaságot, be­bizonyosodott, hogy több ter­het már nem tud elviselni a vi­dék, a magyar paraszt. Éppen ezért követelnünk kell a kor­mánytól, hogy végre adja meg a vidék, a paraszti munka, a. magyar mezőgazdaság becsü­letét, harcolnunk kell azért, hogy az őstermelői igazolvány bevezetésével tűnjenek el a fe­ketézők, a hamisítók, az adó­csalók. Egyszerű, átlátható törvé­nyekre, rendeletekre van szük­ség, olyanokra, amelyek meg­értéséhez nem kell tolmács, amelyekben a parasztember is kiismeri magát. Mi nem aka­runk anarchiát, de nem aka­runk újabb hét ilyen évet sem. Valljuk azonban, hogy a terhe­ket arányosan kell viselnie a gazdaság minden szereplőjé­nek. Az esetleges engedmé­nyek egyformán vonatkozza­nak a kistermelőre épp úgy, mint a mezőgazdasági szövet­kezetekre. Nem értünk viszont egyet azokkal, akik ismét poli­tikai csatározások színterévé akarják tenni a magyar mező- gazdaságot. Valljuk, hogy tár­gyalásokkal lehet eredményt elérni, és ha ez nem vezet eredményre, akkor kell a de­monstráció eszközéhez nyúl­ni. Jó adófizetők vagyunk Névadó Nyíregyháza-Oros (KM ­K. J.) — Rövidesen nevet kap az orosi általános isko­la. A sulikeresztelőt, mely­ben az intézmény Herman Ottó nevét veszi fel. márci­us 8-án, délelőtt 10 órakor tartják. Az ünnepi program már­cius 3-án kezdődik, amikor az óvodások ismerkedhet­nek az iskolával; kedvük szerint bemutató órákon, manuális foglalkozásokon vehetnek részt. A nyitott­ság jegyében zajlanak az események másnap is. Kedden délután 14 órától rendezik meg a megyei népdaléneklési versenyt. A városi Herman Ottó-ver- senyt március 5-én bonyo­lítják le; a kulturális gála­műsort pedig március 7-én este fél hattól tartják a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központban. Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Általános probléma az ön- kormányzati adóhatóságoknál az, hogy határozatban megál­lapítják az adófizetési kötele­zettségeket, holott például ön­adózás esetében a bevallás ha­tározatnak minősül. Bevallás hiányában hoznak olykor dön­tést, holott ez nem felel meg a szabályoknak. Többek között erről beszélt Kozák Ferenc, a Megyei Közigazgatási Hivatal tanácsosa azon a tegnapi szak­Ajak, Mátészalka, Nyíregy­háza (KM - L. Gy.) — Két család verekedett össze Aja- kon február 24-én este hat óra körül. Az előzetes szóváltás után, a Mező úton D. Miklós, 35 éves ajaki lakos háromszor is megszúrta egy kb. 20 cm pengehosszúságú késsel A. Jó­zsef, 48 éves rokkantnyugdí­mai értekezleten, amely az ön- kormányzati adóigazgatás idő­szerű kérdéseivel foglalkozott a törvényességi ellenőrzés tükrében. Többször tapasztal­ták, hogy az önkormányzatok­nál nem tartják be a számviteli fegyelmet, ugyanis a számító- gépes nyilvántartásnak az alapja csak a bizonylat lehet, egy határozat. Előfordul, hogy úgy írnak elő számítógépben adókivetéseket, hogy arról nem születik határozat, de a jas, ugyancsak ajaki lakost. A szúrások szívtájékon, hason és mellkason érték, a mentők életveszélyes állapotban szál­lították kórházba. Ismeretlen tettes után nyo­moz a rendőrség, aki február 20-án. késő este Nagyhalász­ban, egy Pusztatemplom úti lakás mellékhelyiségében gépi nyilvántartásban benne van, így a számviteli fegyel­met sértik meg. Néhány érdekes adat: a he­lyi adóbefizetések tekinteté­ben megyénk az országban bár a mezőny második felében foglal helyet, de korántsem az utolsó. Adónemek szerint az iparű­zési vezet 82,2 százalékkal, melyet az építményadó követ (9,7), a sort pedig az idegen- forgalmi zárja. megvert, majd megrőszakolt egy ötvenéves nőt. Ot erős, mátészalkai legény tört egy 23 éves fiatalember szálkái lakásába elégtételt venni, február 22-én. éjfél előtt. A számonkérők végül is az udvari WC-ben találtak rá, s a kezükbe került karóval ala­posan helybenhagyták. Életveszélyes késszúrás Ajakon Két év haladék Árusíthatnak az őstermelők Nyíregyháza (D. M.) — Nemrégiben foglalkoztunk az őstermelőkre vonatkozó módosított piaci rendelet­tel, mely előírta, hogy bizo­nyos termékeket (savanyú káposzta, füstölt húsok, ol­vasztott zsír stb) a követke­zőkben csak engedéllyel le­het árusítani. Mivel nagy volt a felzúdulás, és az is kiderült, a jogszabályok kö­zött ellentmondás van. ez ügyben újabb rendeletmó­dosítás született. Valóban így van — erő­sítette meg dr. Kovács Fe­renc, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-Elle­nőrző Állomás főmérnöke. Február 18-án jelent meg egy újabb módosítás, mely szerint az ominózus kor­mányrendeletben szereplő előírások mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó ré­sze 1999. január 1-jén lép hatályba. Vagyis addig az eredeti rendelet szerint árulhat a piacon a mezőgaz­dasági kistermelő (ősterme­lő) maga termelte zöldsé­get, gyümölcsöt, nem hőke­zelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet, virágot, saját tenyésztésű állatból származó tejet, tej­terméket, tojást, vágott ba­romfit, továbbá sertéshús­ból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és ol­vasztott zsírt. A jogszabály életbe lépé­se, 1999. január 1-je után viszont már csak az enge­délyezett, élelmiszerüzem­ben előállított, jóváhagyott gyártmánylappal rendelke­ző, feldolgozott termékek hozhatók forgalomba a pia­cokon. Aki úgy dönt, hogy to­vábbra is értékesíteni sze­retné ezeket az árukat, an­nak előbb-utóbb hozzá kell kezdeni az előállító üzem engedélyeztetéséhez, kiala­kításához. Tegye ezt mind­annak ellenére, hogy a kor­mány és a gazdák tárgyalá­sa eredményeként esetleg további változások is elkép­zelhetők. Feltételes támogatás a családoknak Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Eredetileg a közgyű­lés hétfői zárt ülésén történ­tekről szólt volna a nyír­egyházi polgármesteri hi­vatalban a tegnapi sajtótájé­koztató, egészen prózai ok­ból azonban — tudni illik zárt ülés nem is volt. mert este fél tízkor döntöttek úgy a képviselők, hogy a nyil­vános ülést egy hét múlva folytatják — más volt a té­ma. Módosította a közgyűlés a szociális rendeletet, amit egyrészt a szociális törvény változása indokolt, más­részt az, hogy a rendeletnek a város lakosságának szoci­ális helyzetében bekövetke­zett változásokat is követ­nie kell. A rendelet egyik lényeges eleme: lakásfenn­tartási támogatás állapítha­tó meg abban az esetben, ha a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a család havi összjövedelmének 35 szá­zalékát. Ezen belül fűtési támogatást az a család kap­hat. ahol a fűtési költség el­éri vagy meghaladja az összjövedelem húsz száza­lékát. Alkalmankénti átmeneti segély csak különösen in­dokolt esetben adható. Az idén szociális támogatásra fordítható keret (530 millió forint) ugyan 50 millióval több a tavalyitót. de közel sem elég arra. hogy érezhe­tően nagyobb támogatást tudjon nyújtani a város la­kosainak. Ötmillió forintos keretet különített el a Nyitás című programra az önkormány­zat. A program gyakorlati­lag a lakosság tulajdonában lévő berendezések felújítá­sát, korszerűsítését jelenti a távfűtéses lakásokban. Tá­mogatást kaphatnak a lakó- közösségek termosztatikus szelepek (hőfokszabályo­zók) és költségmegosztók beszereltetéséhez. Megtud­tuk: a szelepek felszerelése radiátoronként körülbelül ezer forintba fog kerülni a lakóknak. Az eszközök azonban a Távhő tulajdoná­ban lesznek. Készül Nyíregyháza zöldfelületi rendelete, amely a város természeti értékeinek megóvását tűzi ki célul. Botanikai és hely- történeti szempontból érté­kes fákat, növényeket nyil­vánítana védetté a rendelet, erre javaslatokat a lakosság is tehet telefonon vagy személyesen a polgármes­teri hivatalban. Megemlékezés Geduly Henrik a középpontban Nyíregyháza (KM) — D. Geduly Henrik evangélikus püspök születésének 130., halálának 60. és az általa alapított (később róla elne­vezett) gimnázium alapítá­sának 80. évfordulójáról tartanak megemlékezést február 28-án, pénteken 11 órakor a nyíregyházi evan­gélikus nagytemplomban. Az emlékünnepélyen felszólal többek között D. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházgyüle­kezet püspöke. Mózes Ár­pád. a Romániai Zsinat­presbiteri Ágostai Hitvallá­sú evangélikus egyház püs­pöke, s beszédet mond Margócsy József nyugal­mazott főigazgató is. Az ünnepség után az Északi temetőben megko­szorúzzák Geduly Henrik sírját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom