Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
HITÉLET Nyíregyházán A római katolikus társ-székesegyházban hétköznap 6.45-kor, 7.30-kor és délután 5 órakor, vasárnap 6.30-kor, 7.30-kor, 9.00, 10.30-kor és délután 17.00 órakor kezdődnek a szentmisék. A jósavárosi templomban délelőtt 11 órakor kezdődik a római szertartású mise. Pénteken az esti mise előtt 16.15-kor kezdődik a keresztúti ájtatosság. OOO A Szent Antal plébánia templomában hétköznap reggel 7-kor és délután 5 órakor, vasárnap reggel 7-kor, 9-kor, fél 11-kor és délután 5-kor kezdődnek a szentmisék. □ □□ A kertvárosi római katolikus templomban hétköznap délután 4-kor, vasárnap reggel 7.30-kor és délelőtt 10.15-kor kezdődik a szertartás. aoo A görög katolikus püspöki templomban reggel 6-kor, 6.45-kor szent liturgia, 7.30-kor utrenye, 8.30-kor, délelőtt 10 órakor, déli 12 órakor és este 17.30-kor kezdődik a szent liturgia, 18.15-kor vecsernye kezdődik. □ □□ Jósavárosban szombaton 16.45-kor vecsernye, 17.30-kor liturgia kezdődik. Vasárnap 9.00-kor utrenye, fél 10-kor szent liturgia, délután 16.45- kor vecsernye, 17.30-kor liturgia kezdődik. Szerdán 17.30-tól akatiszt Jézus szenvedéséről, pénteken 17.30- tól előszenteltek liturgiája kezdődik. □ no A kertvárosi piros iskolában 15.30- kor kezdődik a görög katolikus szent liturgia. OOO Örökösföldön az orvosi rendelő várójában délelőtt 10.30-tól görög katolikus, délután 3 órától a római katolikus szertartás. □ □□ A kórház Szt. Lázár kápolnájában a görög katolikus szent liturgia reggel 9.00-kor, a római katolikus mise délután 3 órakor, az evangélikus isten- tisztelet délután 4 órakor kezdődik. OOO Sóstóhegyen vasárnap reggel 8-tól görög katolikus liturgia, fél 10-tól római katolikus igeliturgia, 11 órától református istentisztelet kezdődik. □ □□ A református templomban az istentiszteletek kezdési időpontja vasárnap reggel 8.00, 10.30 és 17.00 óra. Délelőtt 10 órakor keresztelési isten- tisztelet kezdődik. 14.30-kor Borbányán, 17.30-kor a Széna téren kezdődik istentisztelet. Minden reggel 8 órától reggeli áhítat, hétfőn 16.30-tól énekkar, kedden 17 órától bibliaóra, csütörtökön 17 órától istentisztelet, szombaton 17 órától templomban istentisztelet, a gyülekezeti házban szintén 17 órától ifjúsági óra kezdődik. Szerdán 17 órától a női bibliatanulmányozó kör foglalkozása. □ □a Az evangélikus nagytemplomban vasárnap 8 és 10 órakor, a gyülekezeti teremben (Luther tér 14.) 17 órakor kezdődik az istentisztelet. A Széna téri kistemplomban vasárnaponként 11 és 17 óra az istentisztelet kezdési időpontja. Az Emmaus szeretetotthonban reggel 9-kor, a borbányai templomban 9.30-kor, a rozsréti gyülekezeti házban 15 órakor, Felsősimán 9 órakor, Petőfitanyán 14 órakor kezdik az istentisztelet. A vidéki városok szertartásrendjét a jövő szombati számunkban ismertetjük. Napkelet • A hit világa _______________________________2997. február 22., szombat Kincsek a templomdombon Kétszázhúsz műemléket őriznek a szabolcsi, szatmári, beregi egyházak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendkívül gazdag műemlékekben, ezek között is elsősorban egyházi épületekben. Szerencsés földrajzi helyzetünknek köszönhető, hogy a török időkben nem pusztították el a templomokat. Be-becsaptak erre a területre egy-egy harc során az Alföld felől a törökök, Erdély felől pedig a székely hadak is, emiatt mindig olyan része volt az országnak, ahol hosszabb időn át nem tudtak ittmaradni, így nem is történt olyan mértékű pusztítás, mint az Alföldön, ahol elpusztultak a templomok. Egyházi műemlékeink között körülbelül 190 templomot tarthatunk számon — mondja Szathmári István megyei műemléki felügyelő —, ennek a fele középkori, vagy középkori eredetű. Ez a mai kutatások alapján nyugodtan kimondható, mert nagyon sok olyan templom van, amiről csak gyanítani lehet, hogy valószínűleg megmaradtak benne a középkori maradványok. A laskodi református templom esetében is mindenki elkönyvelte, hogy az 1800-as években épülhetett, ám amikor a kutatások megindultak, akkor derült ki, hogy megvan, s gyönyörű falképekkel van tele a középkori rész hajója. Ugyanez történt Nagyarban a református templomnál, ott is egy felújítási munka során kerültek elő a falképek, s a kutatás tisztázta, hogy a középkori, a 14. század végi, 15. század eleji kistemplom hajó részének a falai megmaradtak. Cégénydányád temploma is sokkal korábbi eredetű lehet, mint a mostani képét mutató 18 századi műemlék. A lehullott vakolat mögött talált fal arról árulkodik, hogy a 13. század elején épülhetett a templom északi fala. Főleg a kis középkori templomok jelentik a legnagyobb értéket. Ilyen a szabolcsi honfoglaláskori templom, amely megyén belül az egyik legrégebbi eredetű. De a 13. század elején épült templomok — mint például a csengersimai, a márokpapi, a csarodai, az ajaki, az orosi — is nagy ritkaságnak számít az országban. A 15. száAz evengélikus templom Nyíregyházán Elek Emil felvétele zadban, elsősorban Mátyás idejében tovább virágzott itt a templomépítés, ekkor a gótika hódított. Ebből az időből való a nagyszekeresi, a kisszekeresi, a vámosatyai református templom, valamennyi megőrizte az eredeti alakját. Ennek nyilván az volt az oka, hogy ezen a vidéken sosem lakott olyan gazdag nép, mint a felvidéken, ahol a templomokat egyrészt sokkal reprezentatívabb formában építették meg, másrészt az igényeknek megfelelően folyamatosan átépítették előbb barokk, majd később klasszicista stílusban. Mi a varázsa ezeknek a kis templomoknak? Aki látta, megcsodálta már valamelyiket, válaszolhat is rá: egyszerűségükkel varázsolják el az embert. Gondoljunk például a csarodai református templomra, amely valóban európai hírű, egyszerű mesterek építészetileg olyan színvonalon tudták megkomponálni a hármas tagozódást, ami a legprofibb építészekre jellemző csupán, gondoljunk csak a templom csúcsíves részére, a hajó magas tetejére és az utolsó lépcsőben a szentélyre, vagy a későbbi, az 1766-ban épült tákosi református templomra, az egyszerű emberek is csodálatos módon tudták megformálni a maguk ízlésvilága szerint, amit ma is csodálni lehet. Nem véletlenül hívják ezt a köznyelvben mezítlábas Notre Dame-nak. Az egyházi épületekhez tartoznak a harangtornyok, amelyek a későbbi időben kezdtek épülni. Megyénkben 1640-ben épült az első, a nyírbátori református harangláb, amelyet Bethlen Gábor építtetett, s utána a 18., majd a 19. században folyamatosan épültek más templomok mellé is. Egy felmérés szerint a század végén még körülbelül száz ilyen torony állt a megyében. Sajnos mostanra ezek száma lecsökkent és összesen 19 harangláb és harangtorony maradt meg. Ezért is fordítanak nagy gondot rájuk az egyházak és a Műemlék-felügyelőség, hogy műszaki állapotuk megfelelő legyen, bemutathatok legyenek az érdeklődőknek. Legutóbb a kölesei és az uszkai harangtorony rendbehozatala volt napirenden. Nagyon szépre sikerült mindkettő, legközelebb a tiszacsécsei felújítása fejeződik be és ha lesz rá pénz, elkezdődhet a nyírbátori harangtorony felújítása is. Az egyházi épületek másik részét képezik a parókiák. Az első igazán nagyon szép az ököritói templom mellett található, amelyik a 18. század végén épült. Hasonlít egy nemesi kúriához, de mégis parókiának épült. Említhetjük a szabolcsi Mudrány-kúriát, a gacsályi parókiát, ezek már egy későbbi kor termékei, de építőjük rendkívül elegánsan fogalmazta meg. A vallásos ember számára persze a templom, a harangláb, a parókia nemcsak épületet, nemcsak műemléket, hanem a lelki élet egyik színterét is jelenti. Ezért kívánjuk bemutatni rendszeresen ezen az oldalon megyénk templomait, értékes kegytárgyait, abban a reményben, hogy azok is szívesen betérjenek egy rövid időre, akiknek eddig ez nem jutott eszébe. Ajánlás Felrobbantotta, lelőtte, felgyújtotta, megverte, kirabolta, megtámadta, $ ki tudja még felsorolni, milyen: váltó* ; zatos, de a békességre vágyó emberben félelmet kiváltó állításokkal kezdődnek manapság a médiákban látható, hallható, olvasható hírek. És ha csak az alvilág csatázna! És ha csak véletlen balesetek történnének, ha csak gondatlanságból fordulnának elő bűncselekmények. De politikai rangra emlékedért egymás lejáratása, pártok visznek be övön aluli ütést egymásnak, s mi, a lakosság, az állampolgárok, az utca emberei'csak : szemlélői lehetünk mindennek. Egy kis sziget kellene, ahol megpihenhetnénk, ahol nem az. aesarkoás a főszereplő, hanem a megértés, a szeretet nyer polgárjogot. Ezt a kis szigetet, szeretné felajánlani ezen a helyen minden szombaton. Ezt az oldalt szándékunk megtölteni olyan írásokkal, amelyekből információt hordozó tartalmuk mellett sugároztam! szeretnénk a másik ember tiszteletét, a szeretetni. Szeretnénk bemutatni a történelmi j egyházak életét, megismertetni az un- ‘ nepek belső tartalmát, ismertetést adni az egyhátZiííivészétről, az egyházak szerepéről a művészetekben, a :f kultúrában, s főképp az erkölcsi nevelésben. Törekszünk rá, hogy azok a családok is ismerkedhessenek a bibliával, akiknek hiányzik otthoni könyvtárukból, s azok is megtudhas- >í sák, melyik templomban mikor kéz- . dodnek a misék, liturgiák, iscentíszte- < letek, akik nem járnak rendszeresen templomba. Szeretnénk minél több papot bemutatni, akik közöttünk élnek, mégis sokak szemében leng körülöttük valami titkokzatosság. Az egyház szolgálatában Hatvan évvel ezelőtt — 1937. február 18- án halt meg Geduly Henrik, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke, akinek megválasztásával Nyíregyháza püspöki székhely lett. Ő 46 éven át volt a gyülekezet lelkésze. Bécsben 1866. október 24-én született ároni családból. Ősei között a refor- máció koráig visszamenően találkozunk evangélikus lelkészek kel. A teológiát Pozsonyban végezte, ahol már harmadéves korában az ifjúság vezére volt és szerkesztette a Gondolat című lapot. Külföldi tanulmányútra készült Haliéba, amikor a zólyomi gyülekezet hívta meg segédlelkésznek 1889-ben. Két év múlva — 1891-ben — került Nyíregyházára káplánnak és az Evangélikus Gimnáziumba hitoktatónak. Öt éven keresztül tani tóttá az evangélikus és református diákokat hittanra. Tevékenyen vett részt Nyíregyháza irodalmi, kultúrális és társadalmi életében. A millennium évében felkérésre megírta „Nyíregyháza az ezredik évben” című monográfiáját, amelyben Nyíregyháza történetét írta meg. Még ebben az évben megválasztotta lelkészének a nyíregyházi gyülekezet. Előbb esperességi, 1906-ban egyházkerületi főjegyző lett, ami akkor egyben a püspök helyettességének felelt meg. Zelenka Pál miskolci lelkész, a tiszai egyházkerület püspöke 1910-ben meghalt és utódául Geduly Henriket választották meg. Beiktatására Nyíregyházán 1911. május 16-án került sor. A tiszai evangélikus egyházkerület ekkor már 300 éve állt fenn. Az első világháború befejezéséig az Árvától Brassóig terjedő D. Geduly Henrik hatalmas egyházkerülethez 10 egyházmegye tartozott, amelyben 2 főiskola, 6 főgimnázium, 1 tanítóképző és 6 polgári iskola működött. A tragikus trianoni béke- szerződés után ez a hatalmas egyházkerület elvesztette egy főiskoláját, az eperjesi teológiát, 5 közép és mind a 6 polgári iskoláját. Geduly Henrik, az egykori eperjesi jogakadémiának Miskolcon tudott állandó otthont és létalapot biztosítani és lg ugyanide hozta Eperjesről a tanítóképző intézetet, amely az ő szívós és lankadatlan utánajárása folytán kapott új épületet. Geduly Henrik iskolaszere* tétének legfényesebb alkotása a reformáció 400. évfordulójára — 1917-ben — az ő kezdeményezésére alapított nyíregyházi evangélikus (l leánygimnázium, amely p nagynevű alapítójának nevét örökítette meg az iskola hivatalos elnevezésében. 1929-ben a pécsi-soproni hittudományi kar díszdoktorátussal ismerte el irodalmi tevékenységét. Választmányi tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Az 1934 és 1937 között lezajlott zsinat rangidős püspök-elnöke volt. 1937. február 18-án meghalt Geduly Henrik püspök, ravatalát a központi evangélikus elemi iskolánk dísztermében állították fel. Én, mint kiscserkész, ravatalánál őrt álltam. Sírja a nyíregyházi Északi temető ravatalozója mögött van közvetlenül. Emlékművén mellszobra látható és egy ige János Jelenések könyve 3. rész 12. verse: „Aki győz, oszloppá teszem az én Istenem templomában”. Utóda Turóczy Zoltán püspök jánosi lelkületű főpásztorként jellemezte. A nyíregyházi evangélikusok Geduly Henrik püspök születésének 130., halálának 60. és az általa alapított leánygimnázium 80. évfordulóját ünnepük.
