Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1997. február 20., csütörtök háttér ________________ Sziszifuszi harc a csempészekkel Tavaly több, mint huszonegymillió ember fordult meg a határátkelőhelyeken Kováts Dénes Nyíregyháza, Debrecen (KM) — Térségünkben a vám- és pénzügyőrség munkatársai ellentmondásos és változó viszonyok között végzik nem igazán hálás, és időnként kritikával illetett tevékenységüket. Az errefelé tapasztalható kereskedelmi turizmus jele a csempészpróbálkozások sora, aminek a szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel nem lehet hatékonyan gátat vetni, a tételes vámvizsgálat viszont megbénítaná a határforgalmat. A feladatbővüléssel ugyan együtt járt némi létszámnövekedés, de ez csak 2-3 év múlva jelent valós erősítést, idő kell ugyanis a szakmai kiképzéshez, a rutinszerzéshez. Magán- és közraktárak A létszámnövekedés örömében üröm, hogy nem javultak az elhelyezkedés körülményei, feltételei, pozitív változás Artándon és Záhonynál lesz érzékelhető e tekintetben az átépítések befejeztével. Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék közös parancsnoksághoz tartoznak, jelenleg Lupkovics György őrnagy megbízott vezetőként áll a parancsnokság élén, mivel Csíkos Endre ezredes az országos parancsnokságra került főosztáiyvezető-helyettesi beosztásba január elsejétől. A tények mellett a számok is beszédesek; a múlt év értékelését a napokban tartották meg Debrecenben. A parahcsnokság felügyelete alá tartozó vámhivatalok a kereskedelmi forgalomban több mint 76 milliárd forint vámterhet szabtak ki 1996- ban, a vámeljárások során pedig 321 esetben 14,5 millió forint bírságot. A gazdasági társaságok 39 magánvámraktár és 38 közvámraktár létesítésére és üzemeltetésére kaptak engedélyt, utóbbiak zöme a Kisvárda térségében kialakított vállalkozói övezetben található, jelezve a kereskedelmi célú raktározási tevékenység élénkülését. Ami a nem kereskedelmi forgalmat illeti, erőteljes csökkenés észlelhető, az ilyen vámkezelések jelentős részét a segélyszállítmányok, bevándorlási ingóságok és ajándékküldemények teszik ki. A magyar állampolgárok által behozott vámáruk mennyisége és jellege alapján megállapítható: nem saját szükségleteik kielégítését szolgálják, hanem kereskedelmi jellegűek. Határátkelések Több, mint huszonegymillió ember fordult meg a parancsnoksághoz tartozó határátkelőhelyeken, érdekesség, hogy az Ukrán szakaszon forgalom- csökkenés tapasztalható, míg a románon növekedés. Persze így is az előbbi a nagyobb forgalmú, közel 14 millió személlyel, s több mint 4,5 millió személygépkocsival. Záhonynál és Artándnál jelentős mértékű fejlesztések vannak folyamatban, várhatóan az év első felében átadják az új objektumokat, s ennek eredményeként a személy- és teherforgalom hatékony és magas színvonalú ellenőrzése valósítható meg. Sziszifuszi harcot vívnak a csempészekkel és más jogsértőkkel a pénzügyőrök, jellemző a vám- jogszabály megsértése, így a csempészet bűncselekmény, és a vámszabálysértés. Utóbbi számának jelentős növekedése azt mutatja: a határvámhivataloknál elkövetett jogsértéseket többnyire az ilyen tevékenységből élő emberek követik el, akik gyakorlatilag a kereskedelmi turizmusra szakosodtak. Az Ukrajnából érkezők többségénél az üzemanyag, a szeszes ital és a cigaretta a sláger, Romániából elsősorban ruházati cikkeket, konyhai edényeket igyekeznek hazánkba csempészni. Talán itt célszérű szólni a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokságának fegyelmi helyzetéről, hiszen a suttogó propaganda gyakorta emlegeti a korrupciót. Lupkovics György elmondta: nagy kísértésnek vannak kitéve munkatársai, különösen a határátkelőkön dolgozók. (Persze ez igaz a határ mindkét oldalán tevékenykedő — külföldi — kollégákra is.) A megbízott parancsnok nem tagadta, hogy tudomásuk van korrupciógyanús ügyletekről, sor került (egyelőre nem jogerős) elbocsátásokra, illetve a munkavégzés alól felfüggesztésre is, de mivel véglegesen még nem került pont ezekre az ügyekre, így a részletekről nem kívánt szólni. A személyi kérdéseknél tartva érdemes megjegyezni: a múlt évben 50 hivatásost és 12 közalkalmazottat vettek fel a létszámbővítés jegyében, az idén már több, mint húszat. Az állomány 68 százaléka az elmúlt öt évben került a testülethez, átlagéletkoruk 28 év. Helybenhagyás 1996-ban a korábbinál is többször ellenőriztek a vám- és pénzügyőrök a közterületeken és piacokon, sokszor saját kezdeményezésre, máskor a rendőrséggel és a fogyasztóvédelem munkatársaival karöltve. A vámhivatalok 2385 esetben több mint 506 millió forint jövedéki bírságot szabtak ki. Az ügyek egy részében perekre kerül sor, a jövedéki szakterületen 71-re, míg a vám-adó szakterületen 42-re. Az esetek jelentős többségében a vám- és pénzügyőrség határozatait hagyják helyben. Páll Géza tárcája Y y azaPtt a nagyfiú, l—l hogy a falu bolondja X X legyen. Nem egészen erre a szerepre készült, amikor kalandvágyó barátja rábeszélésére négy évvel ezelőtt jelentkezett egy rejtélyes apróhirdetésre. — Itthon legalább tizenöthúsz évig nem fordul jobbra a világ — érvelt a barát. — Ebből az országból minél előbb el kell menni... Két álló napig zokogtak a szülei, amikor közölte velük a döntését. — Ha elmégy, nem vagy többé a gyermekünk! — mondta ki a kegyetlenül hangzó mondatot az apa, aki már régóta nem találta az azonos hullámhosszat a fiával. Szinte búcsú nélkül ment el otthonról, s néhány nap múlva már egy dél-franciaországi kiképzőhelyen találták magukat a falubeli baráttal. Egy hónapos próbaidőt kaptak, hogy tanulják a nyelvet, a katonai kifejezéseket, s döntsenek, aláírják-e a különleges egységben való szolgálatot. Egy ötvenhatos öreg magyar volt a tolmácsuk, akinek az lett volna a Nincs visszaút tiszte, hogy megkedveltesse az újoncokkal a kalandokban bővelkedő és jól fizető zsoldosságot. De a megfáradt, emberségét még nem elveszített magyar inkább igyekezett lebeszélni őket a szolgálatról. — Kereket is oldottunk, még le se telt az egy hónap — emlékezett egy ritka józan pillanatában a hazajött nagyfiú. Aztán becsavarogták fél Európát, koldultak, alkalmi munkát vállaltak, csöveztek, állomásokon, menhelyeken húzták meg magukat. Egyszer aztán megszólította őket egy félvér, arab-francia keverék férfi és munkát kínált a két világcsavargónak. — Nekem az volt a dolgom, hogy női ruhába kellett öltözni és egy lebujbán kellettem magam. Még akkor nem gondoltam, hogy egy hírhedt homoszexuális társaságba keveredtem. Közben egy apró lopásért a barátomat lecsukták, egyedül maradtam. Autóstoppal indult haza. amikor az egyik osztrák üdülőhelyen megismerkedett egy idős hölggyel, akivel vagy két hónapig együtt élt. Ellátta ruhával, élelemmel, pénzzel, némi szerelmi szolgálatok fejében. Később kiderült, az idős hölgy szenvedélyes kábítószerélvező, s hogy az együttlét tökéletesebb legyen, rászoktatta a hajléktalan magyart a drogra. — Félbolondként jött visz- sza a fiunk, és az állapota egyre rosszabb — fedte fel fájdalmát az apa, aki lélekben talán már rég eltemette a fiát. Ez a fiú már csak külsőleg hasonló a régihez. Egyre inkább külsőleg sem, mert a veszedelmes drogok eltorzították a vonásait, csont és bőr, értelmileg pedig teljesen leépült. A gyerekek pedig kiabálnak utána, hé bolond!, de ő már ügyet sem vet rájuk, egy más világban jár, ahonnan — sajnos — nincs visszaút. Csak sötétség van mindenütt... Munkaruha,-védelem Nyíregyháza (KM) — Három megye regionális munkavédelmi konferenciáját és bemutatóját tartják április 3-án és 4- én Nyíregyházán. A Gépipari Tudományos Egyesület Sza- bolcs-Szatmar-Bereg megyei szervezete, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei, a Hajdú-Bihar megyei és a Sza- bolcs-Szatmár Bereg megyei munkaügyi központok Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségeinek közös rendezvénye a Zrínyi Ilona Gimnáziumban lesz majd. Az eseményen a résztvevők a legkorszeűbb munkaruhák mellett megismerkedhetnek a munkabiztonság időszerű kérdéseivel is. A konferencia célja a gazdálkodó szervezetek menedzsmentjeinek munka- biztonsági, munkavédelmi, munkaügyi szakemberek, igazságügyi és munkabiztonsági szakértők tájékoztattása a jogszabály-változásokról, ennek aktualitásáról. A konferencián való részvételt a hónap végéig, azaz február 28-ig igazolhatják az érdeklődő cégek, esetleg magán- személyek a szervezőknél. Lassan a testtel Galambos Béla M inden jel arra vall, az ország magántermelői, kisvállalkozói nem veszik a lapot, amelyet a kormány nekik is leosztott ez évtől azzal a szándékkal, hogy széles tömegeikkel is növelje az öntudatos magyar nettó adó- és járulékbefizetők nem elég népes táborát. Lassan országossá szélesedik a kiskőrösi szőlősgazdák elindította demonstrációs hullám. Ezen a héten Miskolcon lassították a forgalmat a zsolcai termelők, hétfőre a békési kisgazdák jelentettek be hasonlót. A február végén félországra beígért háromnapos kistermelői útlezárások idejére pedig már a Komárom megyei vállalkozók is hasonló akciót jelentettek be pártjuk révén. A mezőgazdaság, azon belül is a kistermelés (tá- gabb értelemben a kisvállalkozások) helyzetéhez, jövedelmi viszonyaihoz, fejlődési lehetőségéhez, bizonytalan jövőképéhez képest úgy látszik túlságosan gyorsnak bizonyul a kormány által diktált ütem. Vannak akik egyenesen életidegennek nevezik a bevezetett törvényi változásokat. Valószínűleg több szempontból is kényszerhelyzetben vannak a hatalmon lévők, akiknek a kormányzáshoz egyre több pénzre van szükségük. Nem csupán azért, hogy működőképes állapotban tartsák az országot — bár ez sem egyszerű feladat—, de az európai uniós felvételünk érdekében is a társadalom és a gazdaság számos területén kell(ene) látványos fejlődést produkálnunk az elkövetkező néhány esztendő alatt. A gyorsítás kényszerpályáján, az elvégzendő feladatok lázában lévő kormányhoz képest egész egyszerűen besokollt és ellen- érdekeltté vált a rohamosan leszakadó kistermelői! kisvállalkozói réteg is. Forgalmat akadályozó felvonulásaikkal mintha csak azt kiáltanák világgá: „Lassabban a testtel! Ennyi változást, ami a mi bőrünkre megy, már nem bírunk megemészteni egyszerre!” Mai pénztárkönyv Ferter János rajza gr-----------------------------------------------------------------"] Hasonlítgatás Balogh József A z idén már nem emelkednek tovább a gyógyszerárak. Kökény Mihály népjóléti miniszter mondta két nappal ezelőtt a televízióban, de gondolom az emberek többsége legalább két, vagy négy éve vár erre a bejelentésre. Nemcsak azért, mert a rendszerváltozás óta megmaradt gyógyszergyárak olyan mennyiségű port és pirulát állítanak elő, ami már önmagában is árcsökkentő tényező lehetne, hanem amiatt is, mert példátlan mértékű, 1270 százalékos áremelkedés történt az elmúlt 9 évben a Magyarországon forgalomba hozott gyógyszerek árában. Nem biztos, hogy jó hasonlítgatás, de Ausztriában ugyanennyi idő alatt lényegesen lecsökkentek a gyógyszerárak. Az viszont már célszerű és hasznos hasonlítgatás lehet, ha a reális, a jósolt és a nem várt, de megrögzött pesszimista hangulatunk diktálta árakat vetjük össze. A napokban olvastam a Magyar Nemzetben egy közgazdásszal készült interjúban — aki mellesleg az Európai Gazdasági Összehasonlító Társaság alelnö- ke —, hogy Magyarországon jóval kisebb infláció lenne reális, mint amivel a kormányzat számol. Hogy mégsem ezt tapasztaljuk, sőt az ellenkezőjét éljük meg, annak a közgazdász szerint az az oka, hogy nálunk rendkívül ideges, hektikus a hangulat, állandó a pesszimizmus, a krízisérzés és -tudat. Mindenki hetekben, hónapokban fogalmazza meg a terveit. Akik azonban hosszú távú prognózisokat készítenek, kisebb mértékű inflációt jeleznek előre mint a magyar kormány. Az infláció ugyanis szerinte nagymértékben lélektani dolog, azon is múlik, hogy a gazdaság szereplői mit várnak, mekkora a súlya a kormány és a jegybank döntéseinek. Ha tehát nem várnánk, ha nem számítanánk arra, hogy megint nagy lesz az infláció, akár az is előfordulhatna, hogy akik áremelésekkel gerjesztik, azok is visszafognák számítógépeiket az áralakításkor. És akkor talán ez a visszafogottság és nem az inflációs várakozás gyűrűzne be az árakba. Nézőpont M ■ — - — --------------------------------------------------■■
