Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
1997. február 19., szerda r Bufli kiflik végnapjai Sütőipar, pékáru-forgalmazás az élelmiszertörvény és a hatóság fókuszában A nagy mennyiségben alkalmazott adalékanyag valóban fölfújttá teszi a terméket, ismerik el a pékek is Martyn Péter felvétele Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Valljuk be őszintén, kit nem hatott meg, azoknak az óriás kenyereknek, bufli kifliknek, zsemléknek a látványa, amelyekkel néhány évvel ezelőtt, az akkoriban gombamód szaporodó pékségek tetszetős új termékeivel találkozhattunk először. Ki nem választotta (ha egyáltalán volt erre lehetősége), a kissé mininek tűnő hagyományos pékárukkal szemben eleinte inkább ezeket, hogy aztán jöjjön a kiábrándulás: a csábító küllem és méret igen gyorsan morzsahalommá omló, liha belsőt takar. Szerencsére már nem sokáig! Még az idén megfogyatkoznak a pultokon a hatalmasra felfújt kenyérfélék, sőt más — fogyasztói érdekeket szolgáló — változásoknak is tanúi lehetünk a sütőipari termékek gyártásában, értékesítésében. Később jött rá — Új szempontokra, a már megjelent élelmiszertörvényre és az ezután kiadott élelmiszerkönyv előírásaira kell figyelnie forgalmazóknak, pékeknek, s a fogyasztóknak is — vezet be a változásokba dr. Fekete Zoltánná az Állategészségügyi és Elelmiszerel- lenőrző Állomás munkatársa. — Csakis 25 dekás tömegváltással, azaz 1/2, 3/4 és 1 kilós tömegben készülhetnek kenyerek. Fogyasztói érdekből persze, hiszen megszűnnek a 90 dekásak, amelyek esetleg kilósként is eladhatók voltak. Minden súlyú kenyérre címke kerül, amelyre ezután egységesen a minőségmegőrzési idő lejártának dátumát kell feltüntetni, nem az eddig megszokott gyártási időt. Ez azt jelenti, hogy a jelzett időpontig a kenyér eredeti minősége lényegesen nem változik. — A sütésnél használható adalékanyagok körét is jogszabály úja majd elő, várhatóan június elsejétől. Ezeket a mesterséges anyagokat eddig igen elterjedten alkalmazták a pékségek, mert igen tetszetőssé tették a termékeket. A vásárló csak később jött rá, nem azt kapta, amit várt. Nem lehet a zsemlébe egy jót harapni, a kenyérből egy szeletet vágni. Az új szabályozás megtiltja majd a pékeknek az ilyen hamis eredményt produkáló adalékok használatát. Ez ugyan azzal jár, hogy kisebbek lesznek a pékáruk, de a térfogatcsökkenés a minőségjavulását fogja eredményezni, s végre ismét elérhetünk oda, hogy a kenyerek, igazi — hajdan volt nagy szalonnázásokra is alkalmas — kenyerek lesznek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tfiegyei vezetője Holló Jánosné a múlt évi ellenőrzéseik tapasztalataival egészíti ki a képet. Házalás kenyérrel — A korábbi vizsgálatainkhoz képest kedvezőbb helyzetet találtunk tavaly a kenyerek tömegellenőrzésénél. Ánnak ellenére, hogy a kereskedelemben nincs még meg a lehetőség a mennyiségi áruátvételre, a pékáruk tömege (köznyelvben: súlya a szerk.) az érvényben lévő Magyar Szabványban előírt tűréshatárokon belül mozgott. Bár törvényesen ugyan, de szűkmarkúak voltak a pékek, hiszen az 1 kilogrammos kenyerek tömege 975-től 1000 grammig terjedt. Pozitívumként állapítottuk meg, hogy az 500 gramm feletti kenyerek választéka igen széles. A gyártók többsége viszont nem látta el azokat az előírt tartalmú címkékkel. Az ilyen kenyerek viszont a vásárló számára nem teszik lehetővé a kenyér beazonosítását a kifüggesztett árlistán, így nem tudhatja mennyibe kerül az általa kiválasztott kenyér. Felelősségre vontuk a kereskedőket, de a mulasztó pékeket is, mivel a gyártókig vissza akarunk nyúlni a fogyasztók védelmében. — Probléma a kenyér háza- lásos értékesítése is. Egy-egy adott térségben a konkurencia jelentette be hozzánk, s a vizsgálat során kiderült: a mozgóárusítás nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek. Szóvá kellett tennünk a tisztiorvosi hivatal engedélyezési gyakorlatát is, miután például egy baromfiudvar közepére beállt lakókocsiból eleve lehetetlen a higiéniai követelményeknek megfelelő kenyérárusítást végezni. Mindenesetre rendelet írja elő: a település jegyzőjének jogköre egy adott körzet ellátottságának figyelembevételével mozgóárusításra engedélyt kiadni, visszavonni, azt megtagadni. Hogy az élelmiszerek gyártására, forgalmazására már életbe léptetett és a láthatáron lévő szigorúbb jogi szabályozás, az ezen alapuló hatósági vizsgálatok miként érintik a péktársadalmat, arról Lakatos Tibor a megyei Pékegylet vezetőségi tagja, a Vela Pékség ügyvezetője ekként vélekedik: Felelősségvállalás — Nagy lelkesedéssel fogadtam az élelmiszertörvény előírásait, amelyek elméletileg védik azokat a pékeket, akik tisztességesen, a technológiai folyamatok, és az adótörvények betartásával végzik a munkájukat. Azonban a törvény végrehatására is nagy súlyt kell majd fektemi, mert így védhető meg a péktársadalomban a mundér becsülete. Csak üdvözölni tudom a kenyerek címkézésének szigorítását, mert ezáltal jutunk el oda, hogy a pék igenis vállalja termékéért a felelősséget, és lehessen, legyen is büszke rá. A pékségek eredményességét befolyásoló egyik tényező — az alapanyag, a liszt minősége mellett — az adalékanyag használata, illetve annak mértéke. A nagy mennyiségben alkalmazott adalékanyag valóban fölfújttá teszi a terméket, s annak szép küllemet kölcsönözve félrevezető lehet a fogyasztó számára. Egyetértek tehát azzal, hogy az adalékokat ki kell vonni a pékek gyártási eszköztárából, s a hiteles minőség kerüljön csak a boltokba. A törvény végrehajtása során szeretném ha eljutnánk végül is oda, hogy a kereskedők kitennék egymás mellé több pékségnek is a termékét, hogy azok nemes versenyben tudjanak megmérkőzni a vásárló kegyeiért. Nézőpont Felhívás keringőre Balogh Géza A szocialisták és a szabaddemokraták egymásra találása óta tudjuk, a magyar politikai életben nem szabad csodálkoznunk semmin, ám ennek ellenére nem kis meglepetést keltett a kisgazdák és a fiatal demokraták legutóbb tapasztalható egymáshoz közeledése. Tűz és víz — jellemezhettük az elmúlt hét évben a két pártot, ráadásul a két szervezet vezetői se nagyon szívlelték egymást, melynek gyakran hangot adtak a parlamentben is, nem kis derültséget keltve a képviselőkben, a rádióhallgatókban, tévénézőkben, amint éppen Orbán Viktor tart történelemórát Tor- gyánnak, avagy éppen Tor- gyán szedi le ellenfeléről a keresztvizet annak állítólagos nemzetellenessége miatt. Az elmúlt hetekben viszont a felek határozottan visszafogták magukat. Nem hogy megszűnt a másik bírálata, de ami ennél is érdekesebb, olyan hangok is elhangzottak, hogy bizonyos körzetekben akár közös jelölteket is indíthatnak majd az országgyűlési választásokon. Az ellenzéki oldalon állók természetesen elégedetten nyugtázták a hírt, hiszen tudják, a mai koalíciót csak az ellenzékiek összefogásával lehet leváltani, enyhén szólva kockázatos egyedül felvenni a versenyt a szocialistákkal, akik ha sokat is veszítettek népszerűségükből, a dolgok jelenlegi állása szerint a választások fontos szereplői lesznek minden bizonnyal. E kisgazda-fiataldemok- rata közeledésnek azonban egy időre alighanem befellegzett, Torgyán József leghűségesebb tanítványa, Homoki János lemondásra szólította fel Deutsch Tamást, a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elnökét. Homoki nem először teszi ezt, legutóbb az olajgate-ügyet vizsgáló bizottság elnökét, Demeter Ervint szólította fel ugyanerre. Ami a két dologban közös: Deutsch és Demeter is ellenzéki politikus. Kíváncsian várjuk az ellenzéki pártok további együttműködéséről szóló híreket. Szöveg nélkül Ferter János rajza K. o in m €< ntar Útegyengető Marik Sándor A teherautó-tulajdonosokra is teljes mértékben kiterjeszti az M5-ÖS autópálya mentén lakók kedvezményrendszerét az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. — jelentette be a miniszteri biztos keddi sajtótájékoztatóján, sőt azt is elmondta: további kedvezményekről folytatódnak tárgyalások, Megszületett tehát a jó hír, sőt a közlekedési minisztérium tovább is lépett: elkészítette az autópálya- díj-politikáról szóló előterjesztést, amelynek tárca- egyeztetése még tart és várhatóan a jövő csütörtökön kerül a kormány elé. Ami ebből a mi környékünket közvetlenül érintheti, az feltehetően jó, hiszen az észak-keleti körzetben lakóknak talán már nem kell ugyanolyan kilátástalan körülmények között bosszankodni, ha majdan mégis felavatják az erre futó autópályát. El is lehetne felejteni tehát a hónapokig tartó ideges tiltakozásokat, petíciókat, útblokádot, megannyi idegességet, mondhatnánk, hogy mégiscsak győzött az igazság. Az örömet azonban mintha mostanában túl gyakran keserítené meg az oda vezető út hercehurcája. Mert nem csak az M5-ősnél nyúltak az emberek a legdrasz- tikusabb eszközhöz, még nincs „lefutva” az ősterme- lők-mezőgazdasági vállalkozók kontra hatóságok meccs sem, a múlt heti traktoros demonstráció után újabbakat is kilátásba helyeztek, holott a miniszter elmondta: az alapvető követelések többségét a kormány időközben teljesítette, lényegében már nincs is miért tüntetni. Lehet. A bajok gyökere azonban megmaradni látszik: sok a kapkodás a kormányzati szinteken mostanában is. Ezt még meg lehetne magyarázni, ám az ember azt már nehezen tudja elfogadni, hogy nyilvánvaló hibákat miért nem lehet azonnal és gyorsan kijavítani. Nem kellene hagyni, hogy a jó megoldásokhoz ilyen gyakran tüntetések egyengessék az utat. _ HÁTTÉR _
