Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
1997. február 3., hétfő MEGYEI PLUSZ Díjmentesség hatvanon felül Nyíregyháza (D. M.) — Az év eleji áremelésdömping- ben, szinte alig észrevehetően egy kis pozitívum is „becsúszott”, mégpedig a Tv- előfizetési díj kedvezmény. Vajon kikre vonatkozik ez a lehetőség? A kérdéssel Papp Lászlót, a nyíregyházi posta helyettes vezetőjét kerestük meg. Ma Magyarországon üzemben tartási díjat köteles fizetni, aki televízióműsor vételére alkalmas készüléket üzemeltet — tudtuk meg a szakembertől. Van viszont néhány kivétel, így többek között az egy háztartásban üzemeltetett második ill. további készülékek díjmentesek. Szintén ingyenes az egészségügyi és gyermekintézmények, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási, köz- művelődési intézmények stb. tévéhasználata. A vendéglátóipari és kereskedelmi egységekben vagy nyilvános területen üzemeltetett tv-kért a díj háromszorosát kérik. Mentesül a üzemben tartási díj fizetése alól az egyedül élő 70 éven felüli személy. S ami a rendeletben újként jelent meg: 1997. január 1-jétől már azok az önálló háztartásban élő házaspárok, illetve élettársak is mentesülnek, ahol az egyikük hetven, a másikuk hatvan éven felüli. Mentesülnek továbbá azok a hatvan éven felüli személyek, akik önálló nyugdíjjal, keresettel, vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozójukról gondoskodnak. (Közeli hozzátartozónak számít házastárs, testvér, élettárs, gyermek, a testvér házastársa, illetve a házastárs testvére.) Mentességet élveznek még a hadirokkantak, a hadiözvegyek, a súlyos látás- és hallás- sérültek, valamint az I. és II. csoportos rokkantak. A tulajdonos a jogosultságot követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. (Természetesen, akik a rendeletek alapján korábban is jogosultak voltak, azoknak nem kell újra igazolni ezt.) Érdemes tudni, hogy a díjfizetési kötelezettség a televízió üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik, és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig tart. Ha valaki a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az a tartozáson kívül díjjal azonos összegű pótdíjat köteles leróni. Aki az új törvény alapján mentességre jogosult, az a megfelelő nyomtatványért a helyileg illetékes postahivatalhoz forduljon. Laptár ITjTTl Fillér-bank. Két esztendeje elmúlt. KIIjI hogy ez az új pénzintézet Nyíregyházán létesült. A szervezkedés mozgalmát a közönség jó része közönnyel szemlélte, még a szegényebb polgárság körében is, pedig ez a bank az ő érdekükben állott. Az elmúlt két esztendő azonban bizonyított és a kezdeti bizalmatlanság is feloldódott. Mert a filléres bank az önsegélyezés elvének alkalmazását tűzte czélul. A kedvező hiteleivel mozgásba lendítette a kis existentiákat, és eközben a hitelezők sem jártak rosszul. A mustármag rövid két év alatt fává fejlődött. Ilyen mozgalom kellen szerte a vármegyében, hogy,.,a ..kisexistentiák is lábra kaphassanak, erősödjenek. Nyírvidék, 1897. 6. sz. A Hangya nagy EaIJ lendülettel erősö- EuJE dik városunkban. A fiatal Hangya Szövetkezet tegnap Nyíregyházán tartotta igazgatósági és felügyelőbizottsági ülését báró Buttler Sándor elnöklete alatt. A diadalmasan terjeszkedő országos mozgalommal három üzlete van a megyeszékhelyen, egyike a Széchenyi téren, ma Országzászló tér. E bolt telkén kívánja felépíteni a szövetkezet azt a kétemeletes palotát, amely a vármegyei központ szerepét fogja betölteni, illetve a földszinti utcai front egy szép Hangya boltot jelent majd a lakosságnak. Az igazgatóság döntött arról is, hogy a Kossuth Lajos ágh. h. ev. gimnázium szegény tanulóinak segélyezésére 2000 korona értékű árut felajánl. Nyírvidék, 1922. II. 3. 5 5 TG Kalucsni. Hirte- J len egyik napról a 2 másikra nagyarányú olvadás indult meg országszerte. Városunkban is bokáig dagasztanak és cuppognak a járókelők a szotyogó hólében, ami minden kis rését felkutatja a cipőnek és eláztatja a foltos harisnyát... A megoldás a kalucsni lenne, de egykét kereskedő tapasztalva a nagy keresletet 20-30 százalékkal felemelte a kalucsni (sárvédő gumicipő) árát, így az már-már megfizethetetlen sokunk számára... Magyar Nép, 1947. II. 2. Hiányolják a törvényt Eperjeske, Érpatak, Tiszarád (KM) — Újabb három településen tartottak évértékelő értekezletet polgárőr szervezetek. Az eperjeskeiek tavaly 126-szor teljesítettek szolgálatot, munkájuk eredményeképpen javult a közbiztonság a településen. Az önkormányzat és Hegedűs Gyula vállalkozó adta a csoportnak a legtöbb segítséget — hangzott el a beszámoló során. Varga Béla polgárőr vezető az összejövetelen vehette át a Polgárőr Szolgálatért érdemérmet, ti- zenketten ötéves munkájukért emléklapot kaptak, kilencen pénzjutalmat. Érpatakon 1992-től működik a polgárőr szervezet, ami érzékelhető a település köz- biztonságában, lakossági igény van tevékenységükre. A közösség munkájának elismeréseként Tatai István polgárőr vezető megkapta a Polgárőr Szolgálatért Érdemérmet, nyolcán ötéves szolgálatukért emléklapot vehettek át, és pénzjutalmat. Tiszafádon jelenleg tizenöten vannak, 1994-ben alakult a helyi polgárőr szervezet, azóta kiemelt bűncselekmény nem történt a településen. Hatékony a kapcsolatuk az önkormányzattal és a rendőrséggel, a polgármesteri hivatal a múlt évben 20 ezer forinttal támogatta őket. Juhász Kálmán őrnagy, a kemecsei őrsparancsnok elmondta: sokat segítenek a pogárőrök, szükség van járőrszolgálatukra, fokozni fogják a közös szolgálatot. A közgyűlésen nyolcán vehettek át áldozatkész tevékenységükért emléklapot és pénzjutalmat, ketten (ifj. Stefán Sándor és Papp Endre) a megyei szervezet elnökétől, Gelsei Gábortól kaptak oklevelet és jutalmat, míg Láda Sándor, a helyi szervezet elnöke a Polgárőr Szolgálatért Érdemrendet és tárgyjutalmat vehetett át. Szerényen, de működnek Lövőpetri, Kömörő, Gem- zse, Mátvus (KM - Gy. L.) — A kistelepülések önkormány-' zatainak olykor nem kis gondot okoz intézményeik működtetése, hiszen az állami normatíva a kisebb lélekszám miatt összességében kevesebb, még akkor is, ha egy személyre számítva több. Nem véletlen, hogy tavaly például Nyírjákón, Nyírkátán jelentkeztek működési zavarok, Bátorligetről nem is beszélve, ahol már csődbiztos „gazdálkodik”. Lövőpetriben Szőke Ferenc polgármester elmondta, hogy a településen önálló intézményként csak az óvoda működik, az iskolát Nyírlövővel együtt tartják fenn. A óvoda önállóságához viszont ragaszkodnak, mert így jó a falunak. és egyelőre fenntartása nem okoz gondot. Az egészségügyi alapellátást Pappal és Nyírlövővel együtt oldották meg. Heti két alkalommal rendel a háziorvos a faluban. Kömörőn önálló napköziotthonos óvoda, az általános iskola alsó tagozata és idősek klubja működik. Juhász Fe- rencné polgármestertől megtudtuk, hogy az intézmények működésében zavar nem volt. Az önkormányzatnak saját fája van, a szenet is beszerezték, nem kell szénszünetet elrendelni. Február 1-jétől június 30-áig a nevelési segélyből mód nyílik arra, hogy a gyermekétkeztetést teljes egészében átvállalja az önkormányzat, ezzel segítvén a nehéz helyzetben lévő családokat. Gemzsén önálló általános iskola működik mintegy száz tanulóval, az óvodába pedig negyvenkét gyermek jár. Kása Levente jegyző elmondta, valahogy kijöttek, azaz a korábbi takarékossági intézkedések következtében működési zavarok nem jelentkeztek. Mátyuson gyakorlatilag önálló önkormányzati intézmény nincs: az iskolások és az óvodások részben Tiszakere- csenybe, részben Lónyára járnak. Varga Gyula polgármestertől megtudtuk, hogy hamarosan pályázatot nyújtanak be, ugyanis a korábbi művelődési házból szeretnének idősek napközi otthonát kialakítani, mely mintegy 12 millió forintba kerül. Az intézmény szeptemberben nyílna meg. Gyógyító borbélyorvosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei orvostörténeti mozaikok (9.) Fazekas Árpád Nyíregyháza — A betegek gyógyítását igen jelentős részben borbélyorvosok (borbély, barbél, borbélysebész, bor- bélychirurgus, chirurgus) látták el hazánkban is. Magyar- országon a nagyszombati egyetemen 1770-ben indult be a rendszeres orvos- és gyógyszerészképzés, azonban a borbélyorvosok szerepe még hosszú évtizedeken át sem csökkent. A borbélyok gyógyító tevékenysége: érvágás, köpülyö- zés, sebkezelés, és foghúzás volt leggyakrabban. Ősi jelvényük: a réztányér (medence, tál, vérlebocsátó edény), mely ma már alig ismert. Veszprémben a sebészek céhlevelében megmaradt 1760-ból egy erre vonatkozó adat: „Senki a mesterek közül a sátoros ünnepnapokon, úgymint, karácsony, húsvét, nagyboldogasszony és Űrnapján a medencéjét ki ne tegye, egyéb iránt érdeme szerint megbüntessék.” Megmaradt Gaál Antal (1838-1900) nagykállói borbélynak a Szegedi Sebész Céh által 1864-ben kiállított díszes tanulólevele, amelyből idézünk: „a tanulási három évet becsületesen kitöltötte, s ezen idő alatt magát a borbély iparban annyira kiképezte, hogy mint borbélysegéd hivatásának megfelelhet, őt mai napon tartott egyleti gyűlésünkben, a felsőbbségileg helybenhagyott egyleti szabályaink értelmében, borbélysegéddé felszabadítottuk s a segédek közé bejegyeztük...” Az önálló gyógyító tevékenység megkezdése feltételeként a felszabadított borbély- segédnek még háromévi vándorútra, tapasztalatszerzésre kellett mennie. Az ehhez rendszeresített magyar és német nyelvű Vándorkönyv (Wan- derbuch) egyben utazási okmány illetve külföldi viszonylatban útlevél is volt, amelyet munkába álláskor át kellett adni az őt alkalmazó borbély- mesternek. Kilépéskor pedig a mester köteles volt vándorlegényével együtt a községi elöljáróságon megjelenni, ahol hatóságilag beiktatták az eltöltött időt és a minősítést. A borbélymesterek céhekbe tömörültek, s a lakosság is szívesen fordult hozzájuk. Voltak azonban jelentős számban a céhen kívüli, ún. kontár borbélyok (vásári kuruzslók, vásári sebészek, himpellérek), akik bizony kuruzslásukkal sok kárt okoztak. Tény tehát, hogy miként az ókori és középkori füveskönyvek (herbáriumok) az orvostudomány törzséből „hajtottak ki” (Szabó T. Attila, 1978), ugyanúgy a borbélymesterség is az orvoslásból vette eredetét. Az orvostörténelem szerint ez nem deho- nesztáló sem az orvosdoktorokra, sem az orvostudományra, sőt illik ismerni a fejlődés menetét. Aranygyűrű a minisztertől Nyíregyháza (KM — K. D.) — Közel negyedszázada rendőr, a napokban töltötte be ötvenedik életévét. A születésnap apropóján, kiemelkedő munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság címerével ékesített aranygyűrűt kapott a belügyminisztertől Vattamány András őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság (közlekedési) forgalomellenőrző alosztályának vezetője, aki a jó csapatmunka eredményének tulajdonítja az elismerést. Ő irányítja a megye közútjaira kiterjedő szolgálatot, az alosztály egyik fő feladata a sebességellenőrzés. Pesze nemcsak szervezi a traffipaxosok szolgálatának helyét és idejét, de alapvető feladata a működési feltételek megteremtése is. Ebbe beletartozik a személyzet kiképzésétől kezdve a szükséges eszközök. anyagok megléte éppúgy, mint a „traffisok” által készített felvételek kiértékelésének felülvizsgálata. Nem véletlen, hogy irodája asztalán a számítógéptől a videóig számos műszer, készülék sorakozik. — Közbiztonsági járőrként kezdtem a rendőri munkát — idézte a kezdetet, 1973 augusztusát —, folyamatosan képeztem magam, elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát is. Hatévi szolgálat után kerültem először parancsnoki beosztásba, a nyíregyházi kapitányságon a közrend- védelmi vezetői munka a mélyvizet jelentette. Akkor százötven rendőrt számlált a járőr alosztály. Később személyzeti munkát végeztem, majd a megyén lettem közrendvédelmi alosztály- vezető. 1991-ben, amikora közekedési „vonalat” átszervezték, kineveztek forgalomellenőrző alosztály- vezetőnek. Vattamány András úgy Vattamány András Balázs Attila felvétele véli, minden területen bizonyítani kellett, ez a tény pedig természetszerűleg jelent mindenkinek kihívást és felelősséget. Mindegyik beosztásának megvoltak a szépségei, így nehéz eldönteni, melyik a szívéhez közelebb álló. A mostani talán azért, mert éppen ez a munkája. — Ez olyan munkahely, hivatás, ahol parancsok vannak. De azt vallom: a beosztotti állományt érző embereknek kell tekinteni, gondjaikkal és örömeikkel, s ha így viszonyul hozzájuk a parancsnok, akkor visszaadják mindezt munkában és eredményességben. A mi dolgunk a törvények és szabályok betartatása, így előfordulnak konfliktusok az állampolgárok és a rendőrök között. Szerencsére nem sok panasz érkezik hozzánk emiatt. Az esetek többségét kivizsgálva az a tapasztalatom, hogy a bejelentések többnyire alaptalanok, olykor bosszúból jelenti fel a megbírságolt a rendőrt. Az alosztályvezető szabad idejét leginkább családja körében tölti, szeret barkácsolni, kertes házukban a javítások, karbantartások zömét is maga végzi. Felesége anyaggazdálkodóként dolgozik a gumigyárban, nagyobbik fia történelem szakos egyetemista, a kisebbik nyolcadikos. Képzett döntőbíró Nyíregyháza (KM) — A Munkaügyi Világszervezet Képző Központjában, Torinóban elvégzett egy tanfolyamot Rusin József, a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Ő is tagja a magyar közvetítői és döntőbírói testületnek. A döntőbírók a munkaadók és a munkavállalók közti konfliktushelyzetben, nagyobb vitákban döntenek — országos hatáskörük van. Az olasz városban amerikai szakemberek amerikai és más országbeli tapasztalatok alapján oktatták a hallgatókat. A gyakorlati példák a magyar viszonyokat tükrözték. A tanfolyam után a hallgatók bizonyítványt kaptak. Ez várható HÉTFŐ: — Földárverés a nyírmadai művelődési házban. — Közmeghallgatás Ibrányban. — Műhelymegbeszélés Vasútra épülő turizmus címmel Nyíregyházán, a megyeházán. — Sajtótájékoztató Nyíregyháza piacvezető kereskedelmi láncáról a Szent István utcai Erzsébet ABC-ben. KEDD: — Szakmai fórum az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási feladatairól Kisvárdán. SZERDA: — Szakmai fórum az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási feladatairól Nyíregyházán, a Megyei Oktatási Központban. — Sajtótájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központban Nyíregyházán. CSÜTÖRTÖK: — Szakmai fórum az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási feladatairól Mátészalkán, a Kölcsey Ferenc tér 1. alatt. — Előadás az igazságügyi reformról Hack Péter, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke részvételével a művelődési központban Nyíregyházán. — — A Levéltári esték következő előadása Szabolcs megye 1848-1920 között címmel Nyíregyházán. SZOMBAT: — A Magyar Orvosi Kamara nyíregyházi szervezetének bálja a Hotel koronában.
