Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-17 / 40. szám
1997. február 17., hétfő Szabadka (Subotica) mellett Bucka-Gányón 1991 óta működik képzőművészeti alkotótábor. Az alkotóház telente január második felében, nyaranta pedig június közepén fogadja a nyugalmas körülmények között munkálkodni kívánó festőket, grafikusokat. Az idén Magyarországról három művész töltött ihletteljes napokat a szerbiai községben: a szombathelyi Horváth János, a debreceni László Ákos, valamint a nyíregyházi Petkes József. Városunk örökifjú akvaristája több képet készített a táborozás alatt; közülük mutatjuk be a Szabadkai tél című alkotást Harasztosi Pál reprodukciója Tehetséges operisták estje a VMK-ban A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar adta az áriák kíséretét, Martos László vezényletével Babka József Nyíregyháza — A komolyzene egyik legnépszerűbb műfaja az opera. Ezen keresztül lehet talán a legkönnyebben megközelíteni a zene mélyebb régióit. Sajnos, városunkban egyre kevesebb lehetőség van e műfaj élőben való hallgatására; ezért külön öröm, hogy a Nemzeti Filharmónia közelmúltbeli hangversenyét a Váci Mihály Művelődési Központban operarészletekből állította össze. Szerencsés volt a műsor szerkesztése. Az est első felében az operaírás géniuszának Mozartnak a műveiből, a másik felében a nagy romantikusok Rossini. Verdi. Puccini, Bizet. Mascagni, Offenbach és Guonod műveiből hangzottak el részletek. Másik szerencsés dolog volt a Budapesti Operaház három fiatal művészének Kóródi Anikó (szoprán), Megyéséi-Schwartz Lucia (alt) és Szvétek László (basszus) a nyíregyházi bemutatkozása. Az est második része volt a hatásosabb. A romantika eleve közelebb áll a hallgatókhoz, míg Mozart zenéjének sikeres tolmácsolásáért több összetevőnek kell szerencsésen találkozni. Az elhangzás sorrendjében az egyes blokkokat zenekari számok kezdték. Mozart Figaro házassága nyitánya nem bizonyult szerencsés kezdésnek. Lassú tempójával és kidolgozatlanságával színvonalában elmaradt a Mascagni Parasztbecsület intermezzójá- nak és a Gounod Faust ja rövidített balettzenéjének szerencsésebb megszólaltatásától. Megyesei-Schwartz Lucia hangjának szépsége a Rossini Olasz nő Algírban című operájának ritkán hallható, de hálás Isabella áriájában, valamint a Bizet Carmen Habanerajában érvényesült igazán. Az Offenbach Hoffmann meséi c. operájának Barcaro- lájában Kóródi Anikóval együtt rendkívül puha, kulturált éneklésről adtak bizonyságot. A két hang csiszoltan illeszkedett egymáshoz. Kóródi Anikó nagyon szép, átütő erősségű szoprán hangjával hatásosan tud bánni. Mindig tudja hol a határ. Mind a Mozart áriák, mind Puccini Lau- rettájának lírai, mind Gounod Faust Ékszeráriájának drámai és virtuóz részein tudatosan felépített technikával könnyedén lett úrrá. Szvétek László, kivételes adottságairól már a januári nyíregyházi fellépésen is meggyőződhettünk. Rendkívül természetesen énekel és mozog a színen, de ez mindig csak annyi, amennyi az adott szituációhoz kell. Mozart Figarójából a címszereplő áriája csupa derű volt, humorosan kárörvendő, míg a gróf megjelenítése méltósággal párosuló játékosság. Egésze más volt Verdi Don Carlosából Fülöp király megformálása. Egy élet keserűsége, lemondása volt az áriában, viszont Gounod Mep- histoja ördögien sátáni tudott lenni. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar adta az áriák kíséretét Martos László vezényletével — változó színvonalon. Az operajátszás és kíséret igen komoly alkalmazkodóképességet és nagy gyakorlatot követelt karmestertől, zenekartól egyaránt. Ennek megszerzéséhez hosszabb időre és felkészültségre van szükség. Nevelőszülő-képzés bécsiesen Az amerikai és az angol módszert is kipróbálják Kotta-bakik Nottingham (MTI) — Brahms műveit hibák százaival játsszák szerte a világon, mivel a partitúrák első kiadói Lipcsében, a XIX. században nagyon sok hibát követtek el a kéziratok másolásánál — fedezte fel egy brit professzor. A The Times című lap híradása szerint Robert Pascal!, a nottinghami egyetem professzora a művek pontosságát ellenőrizendő egybevetette a nyomtatott partitúrákat az eredeti kéziratokkal. Arra a megállapításra jutott, hogy csak az I. szimfóniába 281 hiba csúszott. Pavarotti Budapest (MTI) — Súlyos személyiség az idei San Rcmó-i dalfesztivál elnöke: a február 16-án kezdődött könnyűzenei viadal rendezőinek a híres olasz tenort, Luciano Pavarotríl sikerült erre a tisztre megnyerniük. Erre az időre Pavarotti „szabadságot kap” a New York-i Metropoü- tantől. Az ötnapos, immár 47. fesztiválon a hagyományoknak megfelelőn három nagydíjat osztanak ki: a legjobb szöveg, a legjobb zene és a legjobb átdolgozás díját. A zsűriben olyan hírességek foglalnak helyet. mint Gabriele Salvatores rendező, Gino Paoli. a zeneszerző Bill Conti. Győr (MTI) — Gyakorló és leendő nevelőszülők, továbbá szociális munkások és pedagógusok ismerkedtek a nevelőszülő-képzés bécsi modelljével a közelmúltban Győrött. Tapasztalataik a gyermekvédelmi törvény most zajló parlamenti vitáját gazdagíthatják. Elisabeth Lutter, a módszer kidolgozója ez alkalommal elmondta: fő törekvésük, hogy a gyermek egyéni szükségletei szerint fejlődjön. Kiemelt fontosságúnak tekintik a nevelésben közreműködő valamennyi Róma (MTI) — Énekesi pályafutásának csúcspontján Párizsban egy Aida-előadás után negyvenötször tapsolták függöny elé. Az ötvenes és a hatvanas években, valahányszor a milánói La Scala vagy a New York-i Metropolitan színpadán felcsendült az „angyali hang”, a kritikusok mindannyiszor a közte és Maria Callas közt dúló elkeseredett rivalizáláson csemegéztek. Egyesek egyenesen anti- Callasnak nevezték Renata Tebaldii, aki e hónapban ünnepelte 75. születésnapját. Az évszázad legszeretetreméltóbb hangjainak egyike, aki csaknem harminc évet töltött az operaszínpadon. Toscanini jóvoltából indult el a sikerhez vezető úton, amikor a maestro 1946-ban az akkor huszonnégy éves énekesnőt a felnőtt együttműködését, ezért a képzési programba valamennyi terület képviselőit bevonják, a fő törekvésük azonban d nevelőszülők felkészítése. Őket rendszeres továbbképzésben részesítik. Emellett a vér szerinti szülők számára tanácsadásokat szerveznek, mert filozófiájuk lényeges eleme, hogy a gyermek ne veszítse el kapcsolatát vér szerinti szüleivel sem. A nevelőszülőket közalkalmazottként tartják számon, fizetést kapnak, ennek feltétele La Scala újbóli megnyitása alkalmából meghívta Verdi Te Deum-jában való közreműködésre. Renata Tebaldi eredetileg vegyész akart lenni. Pesaróban született egy nincstelen muzsikus leányaként és már 13 éves korában abba kellett hagynia iskoláit. Szerencsére apja révén mégis felvették a parmai énekiskolára és annak elvégzése után 1950-ben debütált Londonban és San Franciscóban. „Olthatatlan szerelem fűz az operához” — nyilatkozta egyszer az énekesnő, aki nem ment férjhez. Különösen Verdi és Puccini operáiban aratott felülmúlhatatlan sikert lágy lírai hangjával és lélegzetelállítóan szép pianóival. Amikor első ízben lépett a New York-i Metropolitan színpadára, máról holnapra világsztár lett beazonban, hogy a képzésben, továbbképzésben részt vegyenek. A sajtótájékoztatón a népjóléti tárca képviselője bejelentette, hogy a nevelőszülői tevékenység professzionálissá tétele érdekében a bécsin kívül az amerikai és az angol módszert is kipróbálják. Az illetékes minisztériumi munkacsoport értékeli a tapasztalatokat. Ennek alapján körvonalazódik majd az a képzési modell, amely a helyi viszonyoknak leginkább megfelel. lőle. Amerika a lábai előtt hevert és a hatvanas években már saját hazájának, Itáliának zenei életében számított idegennek. Minden nagyobb szerepben — legyen az akár Aida, Tosca, az Otelló Desdemonája vagy a Traviata főszerepe — „a Tebaldi” kápráztatta el a közönséget. És mit mondott róla a rivális? „Hajói énekel, én vagyok az első. aki ennek örvend” — mondta állítólag egy alkalommal Callas. De, hogy kettőjüket össze lehetne hasonlítani, azt már nem. Az ugyanolyan lenne, mintha „pezsgőt hasonlítanának össze Coca-Colá- val”. „Nagy szerencsém volt, hogy a kellő időben vonultam vissza” — vélekedik Tebaldi, aki 1973-ban búcsúzott a színpadtól és azóta visszavonultan él Milanóban. Renata Tebaldi hetvenöt éves Az angyali hangú operaénekesnő valaha vegyész akart lenni Tánccal nyitnak Nyíregyháza (KM — K. J.) — Táncprogrammal nyit tavaszköszöntő kulturális rendezvényünk: a Nyíregyházi Művészeti Hetek. A Városi Művelődési Központban február 28-án — a 19 órakor kezdődő megnyitóünnepséget követően — a hangversenyterem színpadán a budapesti Honvéd Táncszínház mutat be két — egymástól karakterében, tartalmában, megvalósításában igen különböző — kompozíciót. A Harangok című koreográfia Garda Lorca drámája nyomán született — köszönhetően Foltin Jolán koreográfus-rendezőnek. Lorca Bemarda Álba háza című darabja csupa asszony szerepre épül. A mozgásokban gondolkodó adaptátor számára kivételes lehetőség e szerepeket „áttenni” a tánc nyelvére. Foltin Jolán a Honvéd Táncszínház társulatában kivételes tehetségű női tánckarral találkozott; koreográfiája ezért rendelkezik minden szempontból nagy átütő erővel — hirdetve Lorca üzenetét: Bemarda háza mindenütt ott áll, ahol a szigorú törvények megfojthatják az emberi kapcsolatokat; ahol a szerelem önmagunk vállalása és egyet jelent a szabadsággal. Petőfi Sándor vígeposzát — A helység kalapács-át — Rossa László és Novák Ferenc alkalmazta táncszínpadra. A színen az eposzparódia néptánc-bohózatként születik újjá. A szélestenyerű Fejenagy és a szemérmetes Erzsók csapszéki szerelmének bimbózása és a falu férfinépének ármánykodása sokféle zenei és táncos tréfa, mulatság alapjául szolgál. Zsarukabaré... ...címmel a budapesti Mikroszkóp Színpad előadását hallhatja-láthatja a közönség február 25-én este fél kilenctől a nyíregyházi Városi Művelődési Központ hangversenytermében. A fellépő művészek: Sas József, Forgács Gábor, Perlaki István, Beregi Péter, Kertész János, Parrag Tamnás. (KM) Nagy sikerű... ...— programon kívüli — zongoraestet adott a napokban Fellegi Adám zongora- művész a Római Magyar Akadémián. A művész, aki szabadságát tölti Rómában, a zene népszerűsítésére is talált alkalmat. Johann Sebastian Bach Goldberg-va- riációk című művét mutatta be „népszerű-tudományos formában”: az est első felében részletesen elmagyarázta a darabot, majd teljes egészében lejátszotta a művet. (MTI) A Stílus... ...Irodalmi Társaság, az irodalmat, művészetet kedvelő fiatalok köre vasárnaponként tartja összejöveteleit (10-től 12 óráig) Nyíregyházán, az Ifjúsági Centrumban. (KM) Könyv a rovásírásról Békéscsaba (MTI) — Békéscsabán megjelent Pa- taky László Gélyse kiskán című tanulmánykötete, amely a magyar rovásírás évekkel ezelőtt elhunyt viharsarki kutatójának öt dolgozatát tartalmazza. A mérnökből lett rovásírás-kutatónak az 1960-as és 1970- es években írott tanulmányai a nagyszentmiklósi kincs feliratairól, a margitszigeti rovásemlékről, az Attila hun király udvarában használt írásról, a Gesta Hungarorumban megtalálható pogány rovásjelekről tájékoztatnak. A kutató fel- tételezése: a rovásírást alkalmazták a kelet-európai puszták népei, köztük a hunok is, s a magyar rovásírás a Kárpát-medencében a kereszténység elterjedésével szorult háttérbe. Tárlat nyílt a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Az intézmény galériájában Hans Gustav Edőcs (Edöcs János) fotóművész felvételeit tették közszemlére. A kiállítást március 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Mellékelt Edőcs-fotónk címe: Cuna indián lány ünnepi viseletben KM-reprodukció □ _ KULTÚRA —
