Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő MEGYÉNKBŐL Lelkesedés után kijózanodás A köztisztviselő csak a tulajdonosi közgyűlés megbízására végezhet vizsgálatot Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Dacára annak, hogy a nyír­egyházi közgyűlés jogi bizott­sága összeférhetetlennek tar­totta, hogy a Metropol Rt.-ben az Uniterv két igazgatójának részvétele összeférhetetlen, a felvetésre az 1994. augusztus 29-i közgyűlésen senki nem reagált. Nem emelt szót ellene a köztársasági megbízotti hi­vatal sem, a cégbíróság pedig bejegyezte az rt.-t. A Metropol üzletház építése ügyében vég­zett közgyűlési bizottsági vizsgálat ürügyén most a város jegyzőjével, illetve az Rt. fel­ügyelőbizottságának elnöké­vel folytatjuk a beszélgetést. Dr. Fazekas János jegyző: — Á bizottságot tavaly má­jusban azért hozta létre a köz­gyűlés, hogy végezze el a tényfeltáró vizsgálatot. Ez megtörtént. Úgy tűnik, ezzel a közgyűlés jelenleg lezártnak tekinti az ügyet. — Mint a város jegyzőjének, mi a további teendője? — Nekem nincs további te­endőm. Egy gazdasági társa­ság létrehozásával kapcsolatos körülmények kerültek a vizs­gálat középpontjába. Ilyen esetben a köztisztviselő csak a tulajdonosi közgyűlés megbí­zása alapján végezhet vizsgá­latot. — Többen kifogásolták, hogy kisebbségbe került a Metropolban az önkormány­zat. — Itt tulajdonosi javaslat született. Az igazi döntés a Metropol közgyűlésén történt. —Ilyen sokat jelentett az a 2 százalék? — Egyszerű többséges dön­tés volt előírva. Az alapvető probléma tényleg a vagyoni aránnyal volt, s ez végig érez­tette hatását. Az volt a szem­pont, hogy Uniterv-többség le­gyen az igazgatótanácsban és önkormányzati a felügyelőbi­zottságban. Ha a szakmai szempontokat vesszük figye­lembe, pont fordítva kellett volna lenni. — Ön szerint hol csúszott el a dolog? — Egyrészt a 49:51 száza­léknál. Másrészt akkor, ami­kor a kivitelezést nem pályáz­tatták. Az előzőekben kialakí­tott szervezeti és működési Felvételi Nyíregyháza (KM) A nyír­egyházi Művészeti Szakkö­zépiskola képző- és iparművé­szeti tagozatán az 1997/98-as tanévben a következő szakok indulnak: kerámia, alkalma­zott grafika, díszítő szobrász, díszlet- és látványtervező. A felvételi alkalmassági vizs­gát február 12-én 10-től 15 óráig bonyolítják le. Az emlí­tett szakok bármelyikére a je­lentkezéseket az iskola még február 7-ig elfogadja. Érdek­lődni lehet személyesen, illet­ve telefonon, a (42) 314-282- les számon. szabályzat magában rejtette azt a lehetőséget, amely végül is valóra vált. Amikor eldőlt, hogy az Uniterv pályázat nél­kül lebonyolítja a beruházást, az általunk is később megis­mert keretszerződés közel 700 milliós költségvetést tartalma­zott. Ettől függetlenül előfor­dulhatott volna az is, hogy minden megy a maga útján, s összejön a vállalkozás. Későn figyeltek fel a gondokra. —Ez azért furcsa, mert elég kicsi ez a város, s a hétköznapi emberek már az Univerzum át­adásakor arról beszéltek: jól jött az Unitervnek a befejezés­hez, hogy megkapta a Törpe utcai építkezést. Ezek után megkapta a Metropolt. Hogy állhatott meg az információ a városháza kapujában? — Ez így szokott működni. Jártak olyan hírek is, hogy elő­remenekülés volt az Uniterv részéről, de se erősíteni, se cá­folni nem lehet ezt. Legfeljebb a felszámolója tudna erről mit mondani, annak viszont nem ez a feladata. Teljesen más lett volna a helyzet, ha az egész egy önkormányzati ciklus kö­zepén történik, amikor az oda­figyelés is folyamatos lehetett volna. De decemberben vá­lasztás volt, s más, fontos fel­adatokkal is foglalkozni kel­lett. — Ilyenkor lehet a zavaros­ban halászni? — Csökkent az odafigyelés. — Nincs lelkifurdalása? — Nincs. Egy gazdasági tár­saság, egy önkormányzati ala­pítvány önálló jogi személyi­séggel rendelkezik. A létreho­zása után önálló életet Jcezd él­ni. A hivatalban dolgozó köz- tisztviselőnek ebben semmi­lyen befolyása nincs. Különö­sen igaz ez vállalkozási ügyekben — ez nem önkor­mányzati feladat. — Hogyan került előtérbe az Uniterv? — Nem tudom, valószínű­leg elkezdtek lobbyzni. Hogy kinél, és milyen módszerek­kel, nem tudom. — Soha nem vetődött fel, hogy az önkormányzatnak be kellene perelnie az Unitervet? — Mikor és miért? A belvá­rosi üzletház állt a megállapo­dás központjában. Ha nincs a Nyíregyháza (KM - GB) — A megyeszékhely helyzetéről, megvalósításra váró program­jairól, terveiről tartott tájékoz­tatót szombaton délelőtt Nyír­egyháza polgármestere a vá­rosban élő parlamenti képvi­selők számára a Polgármesteri Hivatal kistermében. A hétvégi találkozó gondo­latára azért jutott a nyíregyhá­zi vezetés, mondta Csabai Lászlóné polgármester, mert a városi közgyűlés rendre hét­főn ülésezik, amikor viszont az országgyűlési képviselők nem tudnak jelen lenni. közös rt., lehet, hogy másként nézi a testület is a Törpe utcát. A másik összefüggés: önkor­mányzati területek közműve­sítésével és értékesítésével volt megbízva az Uniterv. Ak­kor a vételárból meghatározott összeget meghatározott ütem­ben kellett volna befizetniük. Ezzel megcsúsztak, végül csak a megállapodásban sikerült rendezni a kérdést. — Hová lett az 1994. au­gusztus 29-i közgyűlési előter­jesztés, amit a bizottság nem talált? — Én is ezen akadtam fenn. Megvan, a jegyzőkönyv mel­lett, bekötve. Csak nem azon a néven keresték az irattárban. Hamvas László önkormány­zati képviselő, kezdettől a fel­ügyelőbizottság elnöke: — A Metropol-ügynek van­nak tanulságai. Ha elemezzük a folyamatot, ezeket le lehet vonni. A terv, hogy beépüljön a foghíj, a Julius Meinl nélkül nem valósulhatott meg. Az ak­kori önkormányzat vezetői be­lementek abba, hogy 70 millió forintért 1000 négyzetmétert kapjon a földszinten. A Meinl feltétele volt még, hogy a megvalósíthatósági tanul­mánytervet és az alapító okira­tot a Coopers cég csinálja. Az 1994. augusztus 29-i közgyű­lésen megszületik a végső döntés: rt. alakul. Azon a köz­gyűlésen három dolgot kifogá­soltam. 1.: Túlságosan elő­nyös helyzetbe hoztuk a Julius Meinlt. 2.: Nem tudtam elfo­gadni a Coopers jelenlétét, amely az anyagokat drágán, 3,2 millió forintért csinálta meg. 3.: Nem lehet kisebbség­ben az önkormányzat, mert akkor nem lesz befolyása az ügyekre. Volt, aki még erőtel­jesebben kifogásolta ezeket. A dolog létrejött, 94 novem­berében bejegyezték a céget. A Metropol megpróbálta az értékesítést is kézben tartani. Úgy tűnik, a kettő együtt nagy falat volt, hol egyik, hol másik szenvedett csorbát. 1995-ben elkezdődtek a panaszok az Unitervre. Mi ezt nem tudtuk megállapítani. Áprilisban kül­ső szakértőket kértek fel, vizs­gálja felül a Metropolt. A vizs­gálat jónak ítélte a gazdasági helyzetet. Nyárra egyre több Ugyanakkor mindenképpen hasznos, hogy a város helyze­téről és azokról a problémák­ról, amelyek jogszabályi és egyéb rendezetlenségek miatt nehezen oldhatók meg, egy ál­talános képet nyerjenek a par­lamenti törvényhozásban résztvevő nyíregyházi képvi­selők. — Függetlenül attól, hogy a Parlament kupolatermének melyik oldalán ülnek, szeret­nénk ha képviselőink néhány nagy ügyet felvállalnának és annak elérésére, végső soron a város érdekében közösen lép­gond került előtérbe az Uni­terv egyéb munkáinál. Úgy éreztük, valamit tenni kell. Megkezdődtek a tárgyalások, hogyan lehetne őket kiléptetni. Szeptemberben megállapod­tunk, az önkormányzat átvette az Uniterv pakettjét. A további építkezéshez azonban pénz kellett, az üzle­tek viszont nem voltak eladva. Tagi hitelt kapott a Metropol: előbb 50, majd 180 milliót — ezzel sikerült befejezni az építkezést. Ez a pénz ott van a vagyonban, tehát ha úgy ve­szem, konkrét veszteség az önkormányzatot nem érte. A „hergelt” szakaszban kí­vülről sokan próbáltak beavat­kozni a dolgok menetébe. A vizsgálat megállapítása tárgyi­lagos: rossz döntés volt ki­sebbségi tulajdonnal belemen­ni az rt.-be. A döntés nem volt kellőképpen előkészítve. Hiba volt talán, hogy az Rt. szerveit nem kellő körültekin­téssel állították fel: két tag egyszerre volt az Uniterv tu­lajdonosa és a Metropol igaz­gatója. Hasonló volt a felállás a fel­ügyelőbizottságban is, ahol ugyancsak ott voltak az Uni­terv delegáltjai: Simon László és Görgényi János. Az is hiba volt talán, hogy későn vettük észre (ez egyszerre jelent ön- kormányzatot és Metropol- szerveket), hogy az Uniterv más vállalkozásaiban a csőd szélére került. Ezek jelentenek problémát a Metropol körül. Mert az épület maga szép. Kétségkívül lett volna hová tennie a 230 milliót az önkor­mányzatnak. r, . , — Például megépülhetett volna belőle a sóstóhegyi összekötő út. — Például. De miután fel­vállalta az önkormányzat a tu­lajdonosi szerepkört, be kellett fektetnie. Az átadáskor én tré­fásan azt mondtam: a Metro­pol tipikus magyar beruházás, annak minden gyermekbeteg­ségével. Kezdődött óriási lel­kesedéssel, majd következett a kijózanodás, ami átvezet a két­ségbeeséshez. Elkezdődik a vélt felelősök keresésével, majd az átadásnál megdicsérik mindazokat, akik ebben nem vettek részt. » nének fel — fejtette ki kérdé­sünkre a polgármester asz- szony, aki képviselői múltjá­ból a záhonyi ipari park, és az M3-as ügyét hozta föl példa­ként, amelyben, mint mondta, sikerült akkor eredményeket elérni. A tájékoztatón a nehéz­kesen megoldható gondok kö­zött kiemelte a nyíregyházi re­pülőtér ügyét, a bíróság fej­lesztésének, az ipari park kia­lakításának kérdéseit. Ezeken kívül szóba kerültek olyan ki­sebb horderejű problémák, mint a lakásépítés szociálpoli­tikai kedvezményei. Képbe hozott képviselők Csempészek rossz napjai a határokon Nyíregyháza (KM) — A Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei vám- és nyomozóhivatalok az elmúlt hét során is több jogszabálysé- rést derítettek fel. A záhonyi vámhivatalnál 75 vámszabálysértés és egy csempészet bűncselekmény alapos gyanúja miatt kezde­ményeztek eljárást, melyek összes elkövetési értéke meg­haladja az 1.3 millió forintot. Az elkövetők kettő kivételével külföldi állampolgárok voltak. A lefoglalt áruk — 14 330 do­boz cigaretta, 90 liter benzin, 354 liter gázolaj, 105 kg dió­bél, 20 kg színesfém, 310 gyorsdaraboló korong, több tucat traktoralkatrész, vala­mint 150 melltartó — a vám­raktár készletét gyarapítják. A beregsurányi vámhivatal­nál két vámszabálysértés elkö­vetése miatt folvtattak eljárást. melynek alkalmával cigarettát foglaltak le. A csengersimai határátkelő- helyen 33 esetben intézkedtek vámszabálysértés miatt. Ro­mán állampolgárok a személy- gépkocsi üléseiben, ajtajaiban, megnagyobbított üzemanyag- tartályban, valamint az autó­busz padozatában elrejtve kí­séreltek meg 1 811 liter sze­szes italt, 120 liter gázolajat, 120 liter benzint és 550 doboz cigarettát behozni az országba/ A vámárukat a vámhivatal le­foglalta. Egy csempészet bűn- cselekmény felderítésére is sor került. Egy román felségjelzé­sű autóbusz átvizsgálása alkal­mával több mint 600 ezer fo­rint értékben 540 doboz literes és 1296 doboz 0,2 literes vod­ka került elő, gazdája azonban nem akadt, ezért a vámhivatal az eljárást ismeretlen elkövető ellen kezdeményezte. Parlamenti tükör 4. Hétszázötvenhat felszólalás Badapest (ISB) — Hétfőn ismét megkezdi munkáját a rendszerváltozás utáni má­sodik szabadon választott magyar parlament. Ezt az alkalmat ragadjuk meg ar­ra, hogy négy részben összefoglaljuk mindazt, ami ebben a ciklusban tör­tént. Egy parlamenti képviselő munkáját roppant nehéz ér­tékelni. Egy honatya tevé­kenységi köre olyannyira összetett, igen sokszor pusztán háttérmunkát je­lent, hogy semmiféle pon­tozásos rendszer nem lenne arra alkalmas, hogy valami­féle pontos értékelést ad­jon. Nem vállalkozunk erre mi sem, de valamilyen for­mában meg kívántuk ragad­ni megyénk országgyűlési képviselőinek a parlamenti teljesítményét. Erre a legal­kalmasabbnak az ország- gyűlési felszólalások szá­mát tartottuk, de szándé­kunkban áll idővel vissza­térni az önálló indítványok­ra, illetve a törvénymódosí­tó javaslatokra. Egy párton belül ez hozzávetőleg mutat is valamiféle értékrendet, a különböző pártok képvise­lőit azonban nagyon csaló­ka lenne összevetni. Annál is inkább, mert a parlament mindig is az ellenzéki poli­tizálásnak a színtere, tehát természetes, ha az ellenzéki pártok képviselői többször szólalnak meg. Annál is in­kább, mert a szocialisták 209 tagú frakciójában jóval nehezebb szóhoz jutni, mint egy kis-létszámú kép­viselőcsoportban. Szabolcs-Szatmár-Bereg képviselői az elmúlt két és fél esztendőben 756-szor szólaltak meg a parlament­ben. 201: Szilágy iné Császár Terézia (KDNP) —jegyző­ként szerepelt 64, felszóla­lás 40, azonnali kérdésfel­tevés 24, kétperces felszó­lalás 23, képviselői viszont­válasz 22, vezérszónok 9, interpelláció 5, interpellá­ció utáni képviselői válasz 5, bizottság előadója 2, kér­désfeltevés 2, szavazás utá­ni nyilatkozat 2, bizottsági kisebbségi vélemény 1, ügyrendi kérdés 1, napirend előtti felszólalás 1. 121: Kávássy Sándor (FKGP) — felszólalás 27, kérdés 26, interpelláció 16, interpelláció utáni képvise­lői válasz 16, jegyzőként szerepelt 14, kétperces fel­szólalás 9, önálló indítvány indoklása 3, azonnali kér­dés 2, képviselői viszontvá­lasz 2, szavazás utáni nyi­latkozat 2, napirend utáni felszólalás 1, bizottsági ki­sebbségi vélemény 1, ve­zérszónok 1, ügyrendi kér­dés 1. 104: Mádi László (Fi- desz-MPP) — felszólalás 43, kétperces felszólalás 12, szavazás utáni nyilatko­zat 11, interpelláció 7, in­terpelláció utáni képviselői válasz 7, azonnali kérdés 5, képviselői viszontválasz 5, bizottsági előadó 4, bizott­ság kisebbségi véleménye 4, vezérszónok 3, kérdés 2, napirend utáni felszólalás 1. 84: Takács Péter (MDF) — kétperces felszólalás 20, felszólalás 15, interpelláció 12, interpellációra képvise­lői válasz 12, azonnali kér­dés 7, képviselői viszontvá­lasz 7, napirend utáni fel­szólalás 7, napirend utáni kétperces 2, kérdés 2. 77: Baja Ferenc (MSZP) — azonnali kérdésre válasz 14, miniszteri viszontválasz 13, felszólalás 10, kérdésre válasz 9, napirend előtti kétperces 8, előadói válasz 8, interpellációra válasz 5, napirendi pont előadója 5, ügyrendi kérdésben felszó­laló 2, kétperces felszólaló 2, napirend előtti felszóla­lás 1. 33: Kertész István (MSZP) — kétperces fel­szólalás 14, felszólalás 11, bizottsági előadó 6, vezér­szónok 2. 26: Kiss Gábor (MSZP) — felszólalás 11, kétperces felszólalás 10, azonnali kérdés 1, képviselői vi­szontválasz 1, napirend előtti felszólalás 1, kérdés 1, bizottsági előadó 1. 22: Iványi Tamás (SZD­SZ) — felszólalás 11, azon­nali kérdés 3, kétperces fel­szólalás 3, bizottsági elő­adó 2, képviselői viszont- * válasz 2, kérdés 1. — 20: Juhász Ferenc (MSZP) — felszólalás 8, bizottsági előadó 4, kétper­ces felszólalás 4, szavazás utáni nyilatkozat 2, azonna­li kérdés 1, képviselői vi­szontválasz 1. 16: Bajor Tibor (MSZP) — kérdés 8, felszólalás 6, azonnali kérdés 2. 12: Bányász Jánosné (MSZP) — felszólalás 4, kétperces felszólalás 3, azonnali kérdés 2, képvise­lői viszontválasz 2, kérdés 1. 12: Veres János (MSZP) — felszólalás 7, bizottsági előadó 4, vezérszónok 1. 8: Bírta Sándor (MSZP) — azonnali kérdés 3, kép­viselői viszontválasz 3, bi­zottsági előadó 2. Lakatos András (MSZP) — bizottsági előadó 3, fel­szólalás 2, kétperces felszó­lalás 2, szavazás utáni nyi­latkozat 1. 6: Bakai Zoltán (MSZP) — felszólalás 3, bizottsági előadó 1, önálló indítvány indoklása 1, napirendi pont előadója 1. 4: Czellár István (MSZP) — azonnali kérdés 2, kép­viselői viszontválasz 2. 2: Nagy Sándor (MSZP) — felszólalás 2. 0: Koltai Tamás (MSZP) Nyugdíjasszolgálat Nyíregyháza (KM) — A megyei nyugdíjas szerveze­tek érdekvédelmi szövetsé­ge minden hétfőn 10 és 12 óra között a nyugdíjasokat érintő ügyekben Gyúró Im­réhez, a szövetség elnöké­hez fordulhatnak Nyíregy­házán, a Hősök tere 9. I. emelet 101. sz. irodahelyi­ségben. Ugyanitt, ugyaneb­ben az időpontban kedden­ként egyesületi és klubve­zetők szakmai tanácsadása, konzultáció. Szerdánként jogsegély- szolgálat és felvilágosítás (dr. Buri Olga, dr. Bihari Albert, dr. Kovács Gyula, dr. Hudák László ügyvédek felváltva) várja a nyugdíja­sokat. □ Kelet-Magyarorszag 5 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom