Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

1997. február 13., csütörtök Göröngyös úton a pályakezdők A nyilvántartottak száma megyénkben csaknem húszezerrel csökkent Regisztráció a kirendeltségen Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — A rendszerváltás óta a munka­erőpiacot két szakaszra kell osztani. Az első 1990-től 1993-ig tartott, amikor foko­zatosan nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, el­érte a 64 ezret, a második szakasz 1994-től napjainkig tart, amikor számunk csök­kent és viszonylag stabilizá­lódott, mondta Rusin József, a Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója. Az első szakasz jellemzői: a keleti piacok összeomlása, a nagy gyáregységek bezárása, a privatizáció és a mezőgazda­ság átszervezése miatt ebben az időszakban nagyszabású létszámleépítés zajlott, a be­lépő pályakezdők tömegesen regisztráltatták magukat mun­kanélkülinek, ráadásul a ko­rábban ingázók nagy része munkahely hiányában kézhez kapta munkakönyvét és szin­tén a munkanélküliek táborát gyarapította. 1993-ig folyama­tosan nőtt a megyében a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma, ami annak az évnek az el­ső negyedévében 64 ezer fővel tetőzött, a munkanélküli-ráta ekkor 24,3 százalékra emelke­dett, a régióban a szóródás 19-29 százalék között moz­gott. Nagyon sokan kilátásta­lannak látták elhelyezkedési esélyüket, ezért a rokkantsági nyugdíjt választották. Az or­szág összes rokkantsági nyug­díjasának 8 százaléka, öregsé­gi nyugdíjasának viszont csak Szakmai képzés Nyíregyháza (KM) — Va­lamennyi regisztrált mun­kanélküli számára adott a lehetőség, hogy valami­lyen képzésen vegyen részt, amely lehet ajánlott vagy elfogadott. Előbbit a Munkaügyi Tanács képzé­si irányelvei alapján hatá­rozzák meg. Olyan szak­mákat jelölnek meg, ame­lyekre a munkaerőpiacon kereslet van. A legkeresettebb szak­mák és foglalkozások: sza­bó- és varrónő, cipőgyártó, bőrkikészítő és feldolgozó, eladó, ápoló, gondozó, va­lamint tartósítóipari (zöld­ség-, gyümölcsfeldolgozó) szakmunkás, lakatos, ad­minisztrátor. A képzések szervezésére a megyei munkaügyi köz­pont pályázatot ír ki, a le­bonyolítást anyagilag tá­mogatja. A képzési ajánlati listából válogathatnak a re­gisztrált munkanélküliek, akiknek a képzési idő alatt a képzés költségét a mun­kaügyi központ fizeti. Az elfogadott képzésnél az egyénileg indítványo­zott, a központtal előzőleg egyeztetett és jóváhagyott képzési formát fogadják el, de ennél a képzésnél az in­dítványozó csak részbeni költségtérítést kap. Az oldalt összeállította Máthé Csaba kb. 4 százaléka él a megyénk­ben. A második szakasz 1994- től napjainkig is tart, amikor mérséklődtek a létszámleépí­tések, csökkent a megyében a regisztrált munkanélküliek száma, jelenleg 42-45 ezer között stabilizálódik. Nagy­arányú létszámleépítések nin­csenek, hiszen 1996-ban alig volt olyan cég, amely 10 főnél több dolgozót engedett el. A versenyszférában inkább a kisvállalkozások a jellemzők, amelyeknek igen kicsi a mun­kaerő kereslete, hiszen ők in­kább családtagokat, nyugdíja­sokat foglalkoztatnak. Hogy mégis stagnál és stabilizáló­dott a munkaerőpiac, az első­sorban a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek köszönhető, a közhasznú munkának és a különböző képzéseknek, amelybe 28 ezren kapcsolód­tak be. Ennek hatására az ellá­Nyíregyháza <KM) — Re­gisztrált munkanélküli vagy egyszerűen munkanélküli. A különbség lényeges. Előbbi je­lentkezett valamelyik kiren­deltségen, regisztrálták, meg­illetik különböző kedvezmé­nyek. Aki munkanélküli, de nem regisztráltatta magát, az mindettől elesik. A nem re­gisztrált munkanélküliek szá­mát nehéz felbecsülni, hiszen az adataik sehol nem szerepel­nek. Mi szükséges a regisztráció­hoz. A munkáltatótól az el­múlt négy évben a munkavi­szonyt igazoló lap. Ha több cégnél dolgozott, akkor mind­egyiktől szükséges az igazoló­lap. A munkaviszonyt a mun­kakönyvvel is lehet igazolni. Amennyiben az elmúlt négy évben legalább 360 napot dol­gozott az illető, akkor 90 na­pig részesülhet munkanélküli­ellátásban, ha folyamatosan dolgozott, akkor egy évig. Ez a minimum és maximum ér­ték, a két időpont között ledol­gozott napok alapján az adott kirendeltség számolja ki az el­látás mértékét. tásban lévők száma folyama­tosan csökkent, illetve meg­kezdődött a regisztrált munka- nélküliek átrétegződése. Lé­nyeges momentum volt a tava­lyi évben, hogy a pályakezdők segélye megszűnt, ugyanak­kor a regisztrált pályakezdők­nél egyre jobban megfigyelhe­tő az elhelyezkedési szándék, hiszen számuk csak mérsékel­ten emelkedett. Az elmúlt ne­gyedévben a pályakezdők el- helyezkedét segítő program keretében (munkatapasztalat­szerző támogatás, foglalkozta­tástámogatás, képzés) 1000 új pályakezdő részesült képzés­ben, illetve helyezkedett el. De még így is a pályakezdők elhe­lyezkedése jelentős problémát jelent megyénkben, csakúgy mint a tartós munkanélküliség és a térségi problémák. Utóbbi elsősorban a Nyíregyháza- Kisvárda-Záhony tengelytől Az összeg: a jelentkezést megelőző négy negyedév át­lagkeresetének 65 százaléka. Az ellátásnál a maximum összeg a legkisebb öregségi nyugdíj 90 százalékának két­szerese, minimuma a legki­sebb öregségi nyugdíj 90 szá­zaléka. Amennyiben az utób­binál kevesebb összeget igazol a munkáltató, akkor ezt kapja ellátásként a regisztrált mun­kanélküli. A pénzt a központ a postán keresztül utalja. A re­gisztráció együttműködési kö­telezettséggel is együtt jár, a kirendeltség munkatársa az adatok alapján határozza meg, milyen időpontokban köteles jelentkezni a kirendeltségen a regisztrált munkanélküli. A je­lentkezéstől függetlenül a ki- rendeltség értesítheti az illetőt valamilyen munkalehetőség­ről, az adott céget egy közvetí­tő lappal kell felkeresnie. Amennyiben elmulasztja, ki­zárják az ellátásból. A felaján­lott munkahelyet nem köteles elfogadni a kiértesített. A megfelelő munkahely kérdésében a kirendeltség dönt. keletre fekvő naményi, gyar­mati, illetve Nyírbátor és Má­tészalka környéki területeket érinti. Az eredmények között az aktív programokat, a közhasz­nú munkát és a bértámogatást említik a központnál. Utóbbi segítségével, ha nem is egész éves foglalkoztatásra, de éven­te 3-6 havi szezonális munká­ra nagyon sok megyénkbelit alkalmaztak a szabolcsi cégek. Az idény- vagy a szezonmun­kából akkor lehet tartós foglal­koztatás, ha beindul a me­gyénkben a gazdasági növeke­dés. Míg nincs jelentős elmoz­dulás, addig nem növekszik a munkaerő-kereslet. Tavaly a megyei központ munkatársai 631 ellenőrzést tartottak, min­den 11 626 regisztrált munka- nélkülit érintett. 179 esetben találtak valamilyen szabályta­lanságot, ezek nem voltak je­lentősek, s mindössze egy esetben tettek büntető feljelen­tést valótlan munkáltatói iga­zolás miatt. A megyében 72 munkahelyteremtő beruházást vizsgáltak meg, ahol nem tar­tották be a szerződést, amiatt a központ 76,9 millió forintot követelt vissza. Az ellenőrzé­sek plusz 78 millió megtakarí­tást is jelentettek, hiszen ezek­kel különböző szabálytalansá­gokat előztek meg. Külföldiek engedély nélküli foglalkozta­tása miatt 8,9 millió bírságot szabtak ki, ebből több mint 5 millió jut a kótaji Zöld Bárók Kft.-re, az ügy a másodfokú bíróság előtt van. Címek Nyíregyháza (KM) — Cím- és telefonjegyzék a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Mun­kaügyi Központ kirendeltsé­geiről: 4600 Kisvárda Szent Gy. tér 4., telefon: 45/415- 171, 415-849, fax.: 45/415- 849, 4700 Mátészalka, Jármi u. 2, telefon: 44/310-646, 313- 200, fax.: 44/310-742; 4300 Nyírbátor Kossuth u. 16, tele­fon: 42/281-712, 282-470, 282-060, fax.: 42/281-712; 4400 Nyíregyháza Szabadság tér 2., telefon: 42/411-875, 411-804.411-800*. 411-802*. fax.: 42/411-876; 4900 Fehér- gyarmat, Petőfi u. 16, telefon: 44/361-943, 362-998, fax.: 44/361-943; 4800 Vásárosna- mény Jókai M. 14., telefon: 45/470-164, 470-228, fax: 45/470-396; 4440 Tiszavasvá- ri Városháza tér 4., telefon: 42/372-755, 372-102, fax: 42/372-102; 4765 Csenger Pe­tőfi tér 1., telefon: 44/341-587, 342-680, fax: 44/341-587; 4320 Nagykálló Báthory u. 36., telefon: 42/263-236, 263- 720, fax: 42/263-236; 4561 Baktalórántháza Zrínyi I. u. 1/b., telefon: 42/352-235,352- 173, fax: 42/352-235. Őt regisztrálták Fodrászból konzerves Sikeres vizsga után már dolgozik Fehérgyarmat (KM) — Az írásbelije négyesre, a gyakorlati és az elméleti vizsgája viszont jelesre si­került. Február elején bár­melyik általános vagy kö­zépiskolai értesítőre gon­dolhatnánk, de a három jegy gazdája a nagyszeke- resi Fülöp Sándorné, aki 40 évesen sikeres vizsgát tett és megszerezte a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó szakmunkás képzettséget. Mindez még nem derítette volna jókedvre a kétgyer­mekes családanyát, az vi­szont már sokkal inkább, hogy a bizonyítvány egy­ben azt is jelentette, február elsejétől felvették a fehér- gyarmati konzervgyárba. Közel öt éve várt erre a pil­lanatra, hiszen 1992 májusa óta volt tartós regisztrált munkanélküli. Eredeti szakmája szerint fodrász, viszont a vállalko­zói igazolványát közel öt éve az akkori drasztikus tb- emelések miatt adta vissza. Három évig semmilyen munkalehetőség nem kínál­kozott, ekkor a helyi kiren­deltség kiközvetítette a Papp-Ker Kft. konzervüze­mébe szezonális munkára. Betanított munkásként júli­ustól decemberig dolgozott a zöldség-gyümölcs soron. Az elmúlt évben úgy dön­tött. továbbképzi magát, je­lentkezett a cég, a munka­ügyi központ és a nyíregy­házi élelmiszeripari iskola közös képzésére. Júliusban kezdődött a 3,5 hónapos in­tenzív gyakorlat a konzer- gyárban, majd októbertől a Bárdos Lajos iskolában kapták az elméleti képzést. — Húsz éve ültem utoljá­ra iskolapadban, akkor ami­Fülöp Sándorné Máthé Csaba felvétele kor leérettségiztem — mondja nevetve a meggy­sor mellett. — A szomszé­dok némelyike mondta, ilyen öreg fejjel már mit akarok, mások, főleg a csa­lád biztatott, vágjak bele. Változott a család időbe­osztása, hiszen esténként leültünk tanulni, együtt ké­szültem a két fiammal, akik közül az egyik Mátészalkán középiskolás, a másik hely­ben az általános iskola ta­nulója. Sikerült és ami en­nél fontosabb, a vizsga után munkába állhattam azzal az ígérettel, hogy a szakmun­kásokat a cégvezetés meg­tartja. A konzervgyártás nem volt idegen tőlem, hi­szen a házi szükségletre szánt befőtteket és sava­nyúságot évek óta én készí­tem. A pluszjövedelem annál is inkább szükséges a csa­ládnak, hiszen férje, aki ko­rábban a téeszben gépszere­lőként dolgozott, jövede­lempótló támogatáson van. A család a házi kasszát uborkatermesztéssel egé­szíti ki, emellett a saját szükségletre szánt zöldsé­get és gyümölcsöt saját ma­guk termelik. A létszám: 43 137 Nyíregyháza (KM) — Az idei év első havának záró­napján majdnem 1,1 ezer­rel több regisztrált mun­kanélküli volt a megyében mint egy hónappal koráb­ban, és létszámuk 43 137 főre emelkedett. A 2,5 százalékos növekedési ütem egy százalékkal ha­ladta meg az előző év de­cemberében tapasztaltat. A tavalyi év januárjához képest mintegy félezer fő­vel kisebb létszámbővülés hátterében részben az húzó­dott meg, hogy idén január­ban majdnem kétszer több (csaknem háromezer) mun­kahelyre közvetíthettek ki munkanélkülieket a mun­kaügyi kirendeltségek. Másrészt, az 1997. január 20-i zárást követően, a jö­vedelempótló támogatást munkavégzés miatt szüne­teltetők a munkavégzés időtartamára átmenetileg már kikerültek a regisztrált munkanélküliek közül. Utóbbi miatt majdnem 2,4 ezren kerültek ki a regiszt­ráltak zárónapi létszámá­ból. A nyíregyházi kirendelt­ség kiszolgálási területén következett be a legna­gyobb létszámemelkedés, amely meghaladta a 900 főt. A fehérgyarmati kör­zetben 243, a tiszavasvári térségben 241 fős, a vásá- rosnaményi, nagykállói, baktalórántházi körzetek­ben pedig kisebb bővülések történtek. Ezzel ellentétben Kisvárda és Mátészalka körzetében mintegy 250- 250 fővel mérséklődött a regisztrált munkanélküliek száma, és kevésbé jelentős csökkenés következett be Nyírbátor és Csenger térsé­gében is. (A tavalyi év azo­nos időszakában még vala­mennyi kirendeltségnél lét­számnövekedés történt.) A pályakezdő munkanél­küliek létszáma az előző hónapokban tapasztalt mér­séklődéssel szemben a tárgyidőszakban 206 fővel gyarapodott. Munkát vállalhat Nyíregyháza (KM) — Bi­zonyos feltételek mellett a regisztrált munkanélküli is vállalhat munkát, de a mun­kaviszony létesítését, vala­mint annak befejezését be kell jelenteni a kirendelt­ségnek, illetve ezen idő­szakban eleget kell tennie az együttműködési kötele­zettségnek. A munkabér vi­szont csak a mindenkori minimálbér (most 17 000 ) 50 százalékáig terjedhet. __A MUNKANÉLKÜLISÉG -

Next

/
Oldalképek
Tartalom