Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

SPORT 1997. február 12., szerda Párizs, Kóma (AFP, ANSA, MTI) — Nemré­giben Franciaor­szágban járt David Ginola, az angol Newcastle United játékosa, aki amióta Kenny Dalglish az angol Newcast­le United vezetőedzője, bi­zony csak két mérkőzésen volt kezdőjátékos. — Bizonyosnak tűnik, hogy az idény végén haza­jövök. A Paris SG, azaz ko­rábbi csapatom vagy éppen az Olympique Marseille el­képzelhető új klubomként. Párizs is roppant vonzó, csakhogy 30 éves vagyok, és tartozom nevelőklubom, az Olympique szurkolóinak — így az EB-ről is hiányzó Ginola. Amíg a „Szarkáktól” meg szeretne válni a francia játékos, addig egy másik angol klub mesés ajánlatot tett egy idegenlégiósért. Az Arsenal 11 millió dollárt ajánlott föl az olasz Lazió- nak a csatár Giuseppe Sig­nori leszerződtetése céljá­ból. A római klub elnöke leült megbeszélni az ajánla­tot, majd félhivatalosan an­nyit mondott: valószínűleg nem adja át a Csatorna má­sik oldalára a támadót. A 18 milliárd lírának megfelelő vételárnál ugyanis ponto­san kétmilliárddal szeretne többet az elnök. HIRDETÉS Leszámolás áldozata az edző Egy forintért sem kelt el a diósgyőri stadion • 44 öltés a rögbijátékos fején Tula, Eger, Miskolc, Cardiff (AP, MTI, Reuter) — Moszk­vától délre, Tulában egy bér­ház bejáratánál lelőtték Viktor Liszenkót, az ismert, neves bir­kózóedzőt. Az orosz szakem­bert több lövés érte, melyek következtében azonnal meg­halt. Az esetről beszámoló orosz hírügynökségi jelentés szerint a Liszenko-eset erősen emlé­keztetett egy „gengsztertípu­sú” villongásra, valamiféle le­számolásíze volt a lövöldö­zésnek. Liszenko a nemzetkö­zi birkózóberkekben ismert Magomethan Gamzathanov edzője volt más sportemberek mellett. Az orosz hírforrások­ból kiderült, hogy a Gamzat­hanov tulajdonában lévő étte­remlánc egyik vendéglátóipari egységét éppen Liszenko ve­zette. Egy hete a Liszenko ál­tal irányított étterem előtt egy helyi, tulai gengsztervezért és a bűnöző kocsiját vezető so­főrt lőtték le. Ezért is vélnek fölfedezni kapcsolatot az ak­kori és mostani gyilkosságok között. A továbbiakban is edzősors­ról lesz szó, csak más apropó­ból. Közös megegyezéssel szerződést bontott az egri Ag- riaComputer női röplabda klub Janda Attila edzővel, és április 30-ig Tatár Mihály ka­pott megbízást a bajnokcsapat szakmai munkájának irányítá­sára. A váltás oka az egyre mélyülő konfliktus a csapat és az edző között. Egertől csak egy ugrás Mis­kolc, ahol eladásra kínálta fel a nagy múltú diósgyőri sport­egyesület stadionját a lelátók­kal, tribünnel, edzőtermekkel, öltözőkkel, fürdőkkel egye­temben a tulajdonos. Az ok igen egyszerű: a kohászat (egyben a tulajdonos) jövőbeli működését kizárólag piaci ala­pon, gazdaságosan képzeli el, a profiltisztítás pedig magával hozza minden, nem az alapte­vékenységhez tartozó egység leválasztását. A pályázati ki­írás vételárat nem közöl, aki reális árat ajánl a létesítmé­nyért, az „viheti”. Különben a labdarúgó másodosztályban szereplő Diósgyőri FC-nek jelképes összegért, mindössze 1 (egy) forintért oda adták vol­na a stadiont, ám ennyiért sem kellett. Fenntartása, üzemelte­tése, felújítása ugyanis tízmil­liókba kerül. A Walesi Rögbi Unió hat évre eltiltotta Sean Gibsont, miután a játékos egy kupamér­kőzésen fejen rúgta egyik el­lenfelét. A Hartridge színeiben szereplő rögbis a Carleonban játszó Andrew Rice-t bántal­mazta úgy, hogy a sérült játé­kos fején a bőrt 44 öltéssel kellett összevami. Az inci­denst követően a két csapat mintegy 20 percig verekedett. Gibson egy korábbi eltiltásból tért vissza, amikor brutális tet­tét elkövette. A szintén hart- bridge-i Robert Taylort, mivel a verekedés során lefejelte el­lenfelét, tíz hétre tiltották el. A MEZOGAZDASAGI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMÁZÓ JÖVEDELMEK UTÁNI ADÓZÁSRÓL A mezőgazdasági jövedelmek 1997. évi adóztatása jelentős mértékben eltér a korábbi évekétől. A változtatás azonban nem az adóbevételek növelését célozza, hanem a jövede­lemtulajdonosok és a jövedelmek számbavételének igénye (ezt biztosítja az őstermelői igazolvány bevezetése), továbbá az, hogy a bevételekre vonatkozó adatszolgáltatás és a költ­ségelszámolás általánossá tételével a feketegazdaság is csökkenjen. Mindez annak érdekében történik, hogy az ará­nyos közteherviselés elve érvényesüljön, ezen túlmenően pe­dig, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó jelen­tős kedvezmények célozottan a termelőkhöz jussanak. A jelentős változtatások szükségessé tették az érintett la­kosság megfelelő tájékoztatását, amelyet a pénzügyi és a földművelésügyi tárca szakemberei a személyi jövedelema­dó törvény módosítását követően a Magyar Agrárkamará­val együttesen folyamatosan végeztek és végeznek. Ennek keretében az őstermelői igazolvány kiadásával foglalkozó gazdajegyzők tájértekezleteken kaptak részletes tájékozta­tást, emellett számos lakossági fórumon az érintett gazdák közvetlenül is megismerhették az új adószabályokat. Ezen túl­menően számos napilapban, szakfolyóiratban, külön kiad­ványban, valamint adójogszabályokat ismertető könyvben jelent meg ismertetés az adóváltozásokról. A köztudatban elterjedt tévhitekre, félremagyarázásokra is tekintettel az őstermelői tevékenység, valamint a bor érté­kesítéséből származó jövedelem adóösszefüggéséről a kö­vetkezőket szükséges kiemelni. 1. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány bármikor ki­váltható, a felvásárlók pedig 1997. július 1-je előtt akkor sem vonnak le adóelőleget, ha az őstermelői terméket eladó nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Ezt kö­vetően - ha az eladó nem rendelkezik őstermelői igazol­vánnyal - állat, állati termék értékesítésének ellenérté­kéből 4% más termék esetében 12% adóelőleget kell a kifizetéskor levonni. Az őstermelői igazolvány bemutatá­sa esetében nincs adóelőleg-levonás, az értékesítés adatait a felvásárló bejegyzi az igazolvány részét képe­ző értékesítési betétlapra. Az őstermelői igazolványt a lakóhely szerinti gazdajegyzőnél lehet kiváltani, a kivál­tás 1999. év végéig ingyenes. Az őstermelői igazolvány kiváltása természetesen nem kötelező, de számos adó­zási előnnyel jár, ezért az érintettek számára ajánlatos, mivel az őstermelői kedvezmények ezen igazolvány tu­lajdonosait illetik meg. Az őstermelői igazolványban lévő értékesítési betétlapra a kifizetők jegyzik be a vásárolt termék ellenértékét. A be­tétlapok száma nincs korlátozva, így, ha valaki egyidejű­leg több felvásárló felé is értékesít és nem akarja, hogy ezek egymásról tudomást szerezzenek, nincs akadálya a külön-külön vezetett betétlapok rendszeresítésének sem. 2. A mezőgazdasági őstermelő fontosabb kedvezményei a személyi jövedelemadóban a következők. • Ha az őstermelői tevékenységből származó évi bevé­tele nem haladja meg a 250 ezer Ft-ot, akkor a bevétel jövedelemtartalma után nem kell adóznia. • A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő (akinek az éves bevétele meghaladta a 250 ezer Ft-ot) az őstermelői igazolvány kiváltásának évében költség­ként elszámolhatja az 1994., 1995. és 1996. években be­szerzett termelőeszközei, anyagai (pl. műtrágya, nö­vényvédő szer) értékét, ha korábban még költségként nem érvényesítette. • A tárgyi eszközök (traktor, mezőgazdasági épület stb.) beszerzési árat értékcsökkenési leírás formájában az egyéni vállalkozókkal azonos módon elszámolhatja. • A tárgyévi bevételét meghaladó költséget a követ­kező 5 év bevételével szemben is - veszteségelhatáro­lás formájában - elszámolhatja. • Az őstermelői tevékenységből származó jövedelme után legfeljebb 100 ezer Ft adókedvezmény illeti meg. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek évi bevétele nem haladja meg a 3 millió Ft-ot, mezőgazdasági kistermelőnek minősül, a kistermelő az előzőeken túlmenően a következő kedvezményekben részesül • A bevételének 40%-át igazolás (számla stb.) nélkül is költségként elszámolhatja (ez az ún. átállási költséghá­nyad), de ez az elszámolás nem eredményezhet vesz­teséget. • Választhatja a kistermelői átalányt (ennek nem felté­tele a főállású tevékenység, tehát munkaviszony mel­lett is lehet átalányt alkalmazni). Átalányadózás esetén állat, állati termék bevételének 8%-át, más őstermelői terméknél, pedig a bevétel 20%-át kell jövedelemnek tekinteni. Átalányadózás alkalmazása esetén viszont a 100 ezer Ft-ig terjedő adókedvezmény nem vehető igénybe. 3. A saját fogyasztás „megadóztatása" számos félreértés tárgya. A szabályozás lényege az, hogy a saját előállítá­sú termék, termény saját célra történő felhasználása (fo­gyasztás) nem számít bevételnek, akkor, ha az ehhez kapcsolódó előállítási költségeket nem számolják el az adóköteles jövedelem megállapítása során. Ehhez ké­pest a személyenkénti 50 ezer Ft-os összeghatár egy könnyítő rendelkezés, amely szerint, ha az önfogyasztás ennél nem több, elégséges a költségek egyszerű arányo­sítása, ha ennél több, az erre eső költségeket tételesen kell kimutatni. Szó sincs tehát a saját fogyasztás mega­dóztatásáról, ennek megfelelően, ha valaki csak saját szükségletre termel (azaz értékesítésből nincs bevétele) az adóval nem is találkozik. 4. A mezőgazdasági őstermelő az általános forgalmi adó (áfa) kötelezettség szempontjából egy sajátosan egysze­rűsített eljárás (áfa-rendszerbeli kompenzációs felár) alá tartozik. Ennek lényege az, hogy - ha nem választja az áfa szerinti általános adózást - mentesül az áfa bevallási, befizetési, a számlaadási és más - ehhez kapcsolódó - kötelezettségek alól. A kompenzációs felár szerinti eljárás során a mezőgazdasági tevékenység folytatásához be­szerzett termékek és szolgáltatások árában megfizetett áfa nem igényelhető vissza, viszont ehelyett a termények, termékek felvásárlását végző kifizető kompenzációs felá­rat (is) fizet a saját előállítású termény, termék eladójá­nak. A kompenzációs felár mértéke növénytermelési ter­mék esetén 12% állat, állati termék esetén 7% 5. A társadalombiztosítási törvény általános hatálya 1997. január 1-jétől nem terjed ki a mezőgazdasági ősterme­lést, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyekre. Egészségügyi szolgáltatásra azonban azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyek is jo­gosultak, akiknek egyidejűleg fennálló és biztosítással járó egyéb tevékenységük van, nyugdíjban, vagy járadék­ban részesülnek vagy eltartott hozzátartozók. Eltartott hozzátartozónak azt a házastársat, szülőt, nagykorú gyer­meket, unokát és testvért kell tekinteni, aki az eltartójával közös háztartásban él és havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes minimálbér összegét. Mindebből következően nekik tehát nem kell járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Akiknek a mezőgazdasági tevékenység folytatása mel­lett más biztosítással járó jogviszonyuk nincs, nem minősül­nek eltartott hozzátartozónak, illetőleg nem részesülnek nyugdíjban, vagy járadékban. 1997. január l-jétől egész­ségbiztosítási járulékot és egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük. Ez vonatkozik a bort termelőkre is, ha nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk. Az egészségbiztosítási járulékot a mezőgazdasági tevé­kenységből származó és a személyi jövedelemadó-elő­leg alapján képező jövedelem után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes mi­nimálbér 11,5%-ának megfelelő összegben kell fizetni (1997. januárban az egészségbiztosítási járulék legkisebb összege 14 500 Ft 11,5%-a, azaz 1668 Ft.) Az egészségbiztosítási járulék fizetése biztosítja a főállású mezőgazdasági tevékenységet folytató személy és eltar­tott hozzátartozói egészségügyi szolgáltatásra való jogo­sultságát. Az egészségügyi hozzájárulás havi 1800 Ft (napi 60 Ft). Az egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájáru­lás fizetési kötelezettség teljesítése érdekében személye­sen vagy posta útján fel kell keresni a lakóhely szerint ille­tékes egészségbiztosítási pénztárt vagy kirendeltséget és a rendelkezésre bocsátott „Bejelentő lap"-ot kell kitölteni. A járulékfizetést pedig a pénztár által adott csekken az egészségbiztosítási hozzájárulással együtt kell befizetni a tárgyhónapot követő 10. napjáig. Akik e tevékenységük alapján nyugdíjra jogosító szolgá­lati időt is kívánnak szerezni, a lakóhelyük szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál erre külön megállapodást köthetnek. 6. A bor értékesítéséből származó jövedelem 1997. évtől nem tartozik a mezőgazdasági őstermelői körbe. Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági kistermelő a saját gazdaságában termelt szőlőjét borkészítési céllal sa­ját maga használja fel - vagyis nem értékesíti — akkor a bor (amely nem őstermelői termék) előállítási költsége­ként ennek a szőlőnek az értékét is figyelembe veheti a következők szerint: Dönthet úgy (az általános költségel­számolási szabályok helyett) hogy a borkészítéshez fel­használt saját szőlő értékét — árát és mennyiségét — ős­termelői igazolványában — mint értékesítést feltünteti és ezt az értéket minden külön bizonylat nélkül a bor ér­tékesítéséből származó adott évi bevételével szemben költségként veheti figyelembe. Ez utóbbi megoldás mel­letti döntésre ösztönöz az a megfontolás, hogy ebben az esetben az őstermelői termékként figyelembe vett szőlő „bevételével" szemben érvényesíthető a mező- gazdasági kistermelés adókedvezménye, miközben a bortermelés költségei között a szőlő teljes értéke költség­ként vehető figyelembe. Fontos, hogy nem azt a szőlőt lehet (kell) figyelembe venni, amelyből a bor készült, ha­nem azt, amelyet a bor eladásának évében termelt meg a kistermelő. Az őstermelői Igazolványba bejegyzett, a saját gazda­ságban megtermelt és borkészítésre felhasznált szőlő be­csült értékeként a hegyközség által megállapított és a helyi közigazgatási önkormányzat hirdetőtábláján meg­hirdetett termőhelyi védőárat kell figyelembe venni. Azokon a helyeken, ahol hegyközség nem működik, ott a kistermelőnek a földművelésügyi miniszter által közzétett kistermelői elszámolóárat kell alkalmaznia. Ez az elszámo­lóár a közeljövőben a Magyar Közlönyben jelenik meg. A borértékesítés az általános szabályok szerint áfakötele­zettség (25%) alá tartozik, tehát a kompenzációs felár sze­rinti elszámolást ez esetben nem lehet alkalmazni. Az ilyen termék értékesítése előtt az értékesítőnek adószámot kell kérnie (ami nem azonos az adóazonosító jellel) és az érté­kesítéséről számlát kell adnia a vevő felé. Az adószám kiváltásakor a bor értékesítője választhatja az alanyi adómentességet is, feltéve, hogy az abból szár­mazó várható éves bevétele nem haladja meg a 2 millió Ft-ot. Ebben az esetben áfakapcsolata nincs, kötelezett­sége kizárólag a számlaadásra korlátozódik. Pénzügyminisztérium Ginola tartozása Mesés ajánlat az olasz Signoriért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom