Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. február 26., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Kelet-Mag?arország ff A munkaszerződés kötelező érvényű Lámpások A viszonylag csendes délután hirtelen mozgalmassá vált a nagykállói elmegyógyintézet intenzív osztályán február egyik napján. Egy válságos ál­lapotú beteget hoztak be. Az alkohol romboló hatása meg­döbbentő volt számomra. Itt lép be az ügyeletes orvosnő és a nővér emberfeletti harca az életért. Jól felszerelt intenzív kórterem csak a bizonyos fel­tételeket adta, de a segíteni akaró, a beteg életéért harcoló emberek csapatmunkája nél­kül nem hozta volna meg gyü­mölcsét. E nehéz, zavaros, az egészségügyet részben rombo­ló világban vannak még olyan intézmények, ahol „Gárdonyi lámpása világít”. Meggyőző­désem, a harcukat mindennap hirdetés ______________________ megvívják, náluk a beteg­központúságból és belső indít­tatásból fakad mindez. Jó len­ne, ha példa lenne magatartá­suk e pályát választók számá­ra. Egy betegtárs Tengelytörö A gépkocsik súlyadóját folya­matosan emelik az önkor­mányzatok. Állítólag azért. hogy kiegyenlítsék az infláció mértékét. Ez önmagában nem lenne baj, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás (az utak karbantartása) egymással összhangban lenne. A tény, hogy az utak állapota folyama­tosan romlik. Nyíregyházán elég csak a Tünde, Kinizsi, a Móricz Zsigmond, az Oszoló utca hepehupáira és tengelytö­rő kátyúira gondolni. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy in­kább erre fordítana nagyobb súlyt az önkormányzat, nem pedig egyéb nélkülözhető ki­adásokra. Bár egyelőre az au­tópálya még nem érint bennünket, de díjfizetés már előrevetíti a gondokat, azt hogy milyen pluszköltségeket ró az itt élőkre. Lassan a ben­zin ára eléri a százötven forin­tot, s a közlekedés az útviszo­nyok miatt megnőtt fogyasztás a költségeket is tovább növe­lik. Nagy Kornél, Nyíregyháza Jótékonyság Egy kisközségben, Petnehá- zán élek. Iskolánkba több mint kétszáz gyerek jár. A mi ön­kormányzatunk is szűkös anyagi lehetőséggel bír, ezért mi szülők jótékonysági bált szerveztünk nemrégiben. Ta­valy is rendeztünk egyet, ak­kor a bevételt számítógépek vásárlására fordítottuk. Sze­rencsére sokan támogattak magánemberek, vállalkozók és különböző cégek. Szeret­nénk, ha továbbra sem fordul­nának el tőlünk, hisz gyerme­keink jövője múlhat ezen. Kondor Józsefné, Petneháza Süket Anyósom Beregsurányban la­kik. Tavaly szerelte be a MA­TÁV a vezeték nélküli tele­font. Rendszeresen előfordul, hogy nem tudjuk hívni, mert nincs vonal, pedig az 1200 fo­rintos előfizetési díj egy kifo­gástalan szolgáltatást feltéte­lez. Hiába kerestük meg a kis- várdai MATÁV-alközpontot és a vásárosnaményiakat is, nem történt változás. Bár az utóbbiak elmondták: tudnak a hibáról, de nincs módjuk kija­vítani, mert Debrecenhez tar­tozik. Különben is a szerelést a Motorola szakemberei vé­gezték, ők fogják a javítást is megoldani. Sz. B., Nyíregyháza Tájékoztatjuk Kedves Olva­sóinkat, hogy KM-Posta ro­vatunkat panaszaikkal sze­mélyesen lehetőleg kedden és csütörtökön 8-tól 12 óráig keressék meg. Várjuk to­vábbra is a hét bármely nap­ján telefonon és levélben ér­kező észrevételeiket, kérdé­seiket. (A levelek közzététe­lénél szerkesztőségünk a rö­vidítés jogát fenntartja.) Nagy Mihály Kisvárdai levélírónk 1997. január 1-vel magánvállal­kozóval létesített munkavi­szonyt. Az útiköltség-térí­tésről és étkezési hozzájá­rulásról szóban állapodtak meg. A munkaszerződést utólag írták alá, melyről vé­leményünket kéri. Minden munkaszerződést írásba kell foglalni. Vissza­menőlegesen munkavi­szonyt létesíteni vagy meg­szüntetni nem lehet. Kol­lektív szerződés hiányában minden juttatást az egyéni munkaszerződésben kell rögzíteni. A munkaszerző­dés szerint a felek két hó­nap felmondási időben álla­podtak meg, amit bármikor indoklás nélkül megszün­tethetnek. A felmondási idő 30 nap­nál rövidebb, egy évnél hosszabb nem lehet. A szer­ződésben kikötött két hó­nap tizennyolc évi munka- viszonyig törvényes, de azt követően a felmondási idő hetven napnál rövidebb nem lehet. A határozatlan időre léte­sített munkaviszonyt a munkáltató rendes felmon­dással bármikor megszün­tetheti, de a felmondást kö­teles írásba foglalni és azt indokolni. Az indoknak ok­szerűnek, világosnak és egyértelműnek kell lenni. A munkavállaló a felmondást nem köteles írásba foglalni és megindokolni. A szám­jeggyel megjelölt munka­bér nem felel meg a szerző­dés követelményének, mert azt betűvel is ki kell írni. Ezen túlmenően nem álla­pítható meg, hogy bruttó vagy nettó havi bérben álla­podtak meg. A szerződés tartalma sze­rint a munkavállaló köteles a munkáltató tulajdonjogát megvédeni. A munkáválla- ló anyagi felelősséggel csak a kezelésére, használatára bízott eszközök, felszerelé­sek és berendezésekért tar­tozik anyagi felelősséggel. A hatályban lévő jogszabá­lyok szerint gondatlanság­gal okozott kárért, megőr­zési és leltárfelelősséggel tartozik. A megállapodás szerint nem jár munkabér ha a munkavállaló neki fel­róható ok miatt nem végez munkát. Távolléti díj illeti meg, ha pl. állampolgári kötele­zettségének tesz eleget, kö­telező orvosi vizsgálaton, véradáson vesz részt. Sze­mélyi besorolási bére illeti meg, ha a munkáltató olda- j Iáról felmerült ok miatt nem végez munkát. A tör­vénybe ütköző kikötések érvénytelenek, helyükbe a törvényi szabályozás lép. A törvény nem pótolja a béren kívüli juttatások szabályo­zásának hiányát. Már-már szakad a lánc Dankó Mihály Yjr e lsedbe esés, szé- gyen, szemérem, X JL mindezek a jelzők a szegénységbe, a nehéz sorba kendő emberek leveleinek kísérői. A zálogházba lesü­tött szemmel belépő az utolsó ékszerét is beadja. hogy kifi- , zesse a lakbért. Az ebédje­gyét pénzre váltja az alterna­tív szolgálatát töltő katona, mert a tizenegy hónapos gyermekének vsak így tud tápszert venni. A nyugdíjas csak kétszer eszik naponta, a WC-ét vödörből önti le, hogy kevesebb víz fogyjon... Az újra olvasott sorokon átsüt a fájdalom, a reményte­lenség. Az újság az utolsó kapaszkodó, mert kérni na­gyon nehéz. S nem azok a leghangosabbak, akik igazén rászorulnak. Vajon mégis kiknek fontosak ezek az em­berek, kiknek kellene észre­venni. a dúlt lelkeket, az egy­re fakóbb arcokat? A hivatal törvények alapján cselekszik, a jótékonykodó alapítvá­nyok: egyesületek takarója igen rövid. Kicsit szégyelljük a koldusokat, pedig az utca. a bérházak pincéje csak a felszín. A mélyben ott zubog az egyre nagyobb tömeg. „Kiváltottam a három éve kötött Szemünk fénye biztosí­tást, de mi lesz, ha ez is el­fogy?” ■— írja egy szatmári településen élő nagymama. ..Sajnálom, hogy nem tudtak kijönni, látták volna, milyen hamar elkapkodták a több mázsa ruhát. Nem is gondol­nánk, mennyien rászorulnak a: ilyen adományokra,” — erősíti meg az újfehértói ru­haosztás szervezője. A pél­dák pedig nem egyediek. Napjaink próbatétele a tű­rés. Itt-ott már szakad a lánc, kevés az értelmet adó hiteles \ cél. De fiaink és lányaink vannak, s a jövőt nem lehet egyszerűen leimt — zárul­nak a papírra vetett sorok. Ha kell a kinyújtott kar, a ké­rő szó hangozzon el, s akihez eljttí hallja megI Mert, ha nem jut kenyérre, s korog a gyomor, az agy sem olyan tiszta...

Next

/
Oldalképek
Tartalom