Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-10 / 34. szám
1997. február 10., hétfő NAGYVILÁG Kelet-Magyarország 15 Palesztin nők imádkoznak Jeruzsálemben a ramadán utolsó péntekén. Izrael pénteken a Nyugati-parton és a Gáza-övezetben a szigorú biztonsági intézkedések ideiglenes feloldásával több tízezer palesztin számára tette lehetővé az iszlám harmadik legjelentősebb imahelyének, a jeruzsálemi AI Aqsa mecsetnek meglátogatását. Teheránban eközben hatalmas tömeg vonult végig a városon az úgynevezett Jeruzsá- lem-nap alkalmából, „Halál Izraelre!", „Izrael rákos daganat!", „Halál Amerikára!" jelszavakat kiáltozva. Ramadán szent böjti hónapjának utolsó péntekét még 1979-ben Khomeini néhai iráni ajatollah nyilvánította Izrael-ellenes napnak AP-felvétel Vita a győztesek között volt Ötven évvel ezelőtt írták alá a párizsi békét • Elodázta a problémák megoldását (MTI-Panoráma) — Öt ven éve, 1947. február 10-én írták alá a második világháborút lezáró békeszerződést a győztes nagyhatalmak és Magyarország képviselői. Magyarországot a trianoni béke megfosztotta területének kétharmadától, lakosságának 58 százalékától, ezért a vezetés fő törekvése a két világháború között a revízió volt, amihez támogatást csak a tengelyhatalmaktól remélhetett. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) 12 ezer négyzet- kilométert adott vissza Csehszlovákiától, 1939. március 15-én a magyar honvédség bevonult Kárpátaljára. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Eszak-Er- délyt, 43 ezer négyzetkilométert csatolt Magyarországhoz. 1941. április 11-én Magyarország megtámadta Jugoszláviát, megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muravidéket, összesen 11 ezer négyzetkilométert. Magyarország 1941. június 26-án lépett be a II. világháborúba a Szovjetunió elleni hadüzenettel, melyre a kassai bombázás adott okot. 1941. december 7- én Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, négy nap múlva Magyarország az Egyesült Államoknak. A háború végén a béketárgyalások 1946. július 29-én kezdődtek meg Párizsban Olasz-, Magyar-, Finnországgal, Bulgáriával és Romániával. Az alapkérdés korán eldőlt. A nagyhatalmak 1946. május 7-t párizsi külügyminiszteri értekezletükön eldöntötték: Trianon marad. A magyar szerződés szövegét 1946. október 12-én fogadták el, a nagyhatalmak külügyminiszterei New Yorkban 1946. november 3.-december 12. között véglegesítették az öt állammal kötendő megállapodás szövegét. 1946. november 11-i jegyzékében a magyar kormány eredménytelenül kérte a politikai és gazdasági feltételek enyhítését. A békeszerződést fél évszázada, 1947. február 10-én Párizsban írták alá. A Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar delegációnak nem volt javaslattevési joga, csak megjegyzéseket tehetett. Remélték azonban a román határ mentén a népességi elv részleges figyelembe vételét, és ragaszkodni kívántak a kisebbségvédelemhez. Ugyanakkor Szlovákia, amely Hitler- csatlósból a győztes Csehszlovákia részévé vált, 200 ezer magyart akart kitelepíteni, és öt faluból álló hídfőt követelt Pozsonynál, a Duna déli partján, Románia és Jugoszlávia a trianoni határokat akarta helyreállítani. A Luxembourg-palotában lezajlott tárgyalásokon a magyar küldöttség — noha Nagy Ferenc kormányfő is megjelent — nem tudta érvényesíteni elképzeléseit, sem a vesztes Romániával, sem a győztesnek számító Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben. Hiába törekedtek a trianoni magyar-román határ módosíStockholm (MTI) — Svéd gyártmányú alkatrészek is voltaik a nácik hírhedt V-2 rakétáiban, amelyek rettegésben tartották Nagy-Britannia lakosságát. Ez derült ki egy zsidó szervezet által most nyilvánosságra hozott eddig ismeretlen okmányokból. Az adatok minden valószínűség szerint igazak, de egyáltalán nem meglepőek — mondta Arvid Cronenberg nyugalmazott ezredes, haditörténész a svéd televízióban elhangzott nyilatkozatában szombat este. A svéd alkatrészeket fel lehetett használni a rakéták készítésénél, de egyáltalán nem valószínű, hogy az üzlet annak idején azzal a tudattal jött létre, hogy ezeket katonai célra tására, nem fogadták el a 22, majd az 5 ezer négyzetkilométeres korrekciót, amit a népességi eloszlás indokolt volna. Viszonylagos siker volt, hogy a 21 győztes nemzet konferenciája elutasította a csehszlovák kitelepítési követelést, s a kérdést a két kormány elé utalta. (Csehszlovákia 1945. április 5-én megfosztotta állampolgárságuktól a magyarokat és a németeket, 1946. február 26-án aláírtak egy lakosságcsere-egyezményt, 1946. június 17-én pedig kiadták a reszlovakizálásra vonatkozó rendeletet. A végleges megállapodást 1947. május 24-én írták alá.) A pozsonyi hídfő öt községéből csak hármat, Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnyt csatolták el, mivel a rajkai zsilip átadása hatalmas magyar területek ár- vízvédelmét szlovák kézbe adta volna. (E hídfő tette lehetővé a bősi gát megépítését.) Nem sikerült elérni azt sem, hogy a békeszerződéshez kisebbségvédelmi határozatot csatoljanak. Magyarország 300 millió dolláros jóvátételi kötelezettsége (a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben) érvényben maradt. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság megszűnt, az idegen csapatokat kivonták, kivéve a szovjet egységeket, melyek az ausztriai megszállási övezetet ellátó közlekedési útvonalakat biztosították. (1955-ben, az osztrák állam- szerződés megkötése után a varsói szerződés teremtett újabb jogalapot a megszálláshoz.) alkalmazzák — mondta a svéd történész. Az új adatokat New Yorkban a Zsidó Világkongresszus hozta nyilvánosságra. A szervezet egy amerikai levéltárban egy 1946-ból származó levélben talált erre vonatkozó információkat. Amikor 1945 januárban a belgiumi Antwerpen előtt az amerikai William Dean Howells hadihajót találat érte, akkor a rakéta szétszerelésekor a finommechanikai hajtókeréken és a tengelyeken egyértelműen olvasható volt a felirat: „Made in Sweden”. A levél írója már akkor kérte Edward Stettinius amerikai külügyminisztert, hogy tiltakozzék a svéd kormánynál. Semleges ország ugyanis nem szálMagyarország hadereje legfeljebb 65 ezer fő lehetett, és különböző kultúrjavak átadására is kötelezték Csehszlovákia és Jugoszlávia számára. A párizsi békében Románia visszakapta Eszak-Erdélyt, viszont a Szovjetuniónak át kellett adnia Bukovinát és Besszarábiát. Bulgária sem tarthatta meg a görög és jugoszláv területeket, Finnországtól Karéba került a Szovjetunióhoz. Olaszországtól elvették gyarmatait, Isztriát Jugoszlávia kapta. A szovjeteké lett még Kárpátalja is, a veszteseket jóvátétel fizetésére kötelezték. Az 1947-es párizsi béke- szerződés az 1919-20-as békékhez hasonlóan diktátumjel- legű volt. Ahogy a második világháború az első folytatásának tekinthető, ez a békekötés is csak elodázta a problémák megoldását. Ugyanúgy nem vették figyelembe a népek önrendelkezési jogát, sem a néprajzi viszonyokat, inkább rendet akartak Európában, mint af feszültségek feloldását. Vita főleg a győztesek között volt, mindegyik a saját hatalmi övezetét szerette volna kiterjeszteni, de ez főleg a szovjeteknek sikerült. A legnagyobb területi változást, Lengyelország nyugatra tolását Potsdamban határozták el, ez a németek gyengítésére és a Szovjetunió megerősítésére szolgált. A békerendszerre a szovjet fölény nyomta rá a bélyegét, mert a nyugatiak, konkrét elképzelés híján, ezzel vajmi keveset tudtak szembeállítani. líthat hadianyagot olyan országnak, amely azt a szövetségesek ellen használja fel. Cronenberg történész most kijelentette, hogy a 2. világháború alatt mindenki előtt nyilvánvaló volt a kereskedelmi kapcsolat Svédország és Németország között. A svéd export 90-95 százaléka ment Németországba, és ebbe természetesen beletartoztak a golyóscsapágyak és más gépipari gyártmányok is. Cronenberg azonban nem tartja valószínűnek, hogy bármilyen svéd terméket azzal a céllal exportáltak volna, hogy azt a V-2 rakétába építsék be. Ezek minden valószínűséggel olyan termékek voltak, amelyeket többféle célra lehetett felhasználni. Svéd alkatrészek Hitlernek A hetek Berlinben Bonn (MTI) — A hét legfejlettebb ipari ország a jövőben közösen fog fellépni az árfolyamok stabilizálása érdekében, de a dollár hosszabb ideje tartó szárnyalása ellen egyelőre nem tesznek konkrét lépést. Szombati berlini tanácskozásukon állapodtak meg erről az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország pénzügyminiszterei és jegybanki elnökei. Áz árfolyamok alakulásáról elfogadott közös nyilatkozatukban — a tanácskozás egyetlen írásos dokumentumában — leszögezték, hogy a dollár újbóli megerősödésével az 1995- ban tapasztalt torz jelenségek megszűntek. A dollár nagyfokú megerősödése miatt figyelemmel kísérik a devizapiacok alakulását, és együttesen fognak fellépni az árfolyamok túlzott kilengésének megakadályozására. Az európaiak kifejezette üdvözölték a dollár magas árfolyamát, és a korábban aggodalmait hangoztató Japán is elégedett volt a megbeszéléssel. A legtöbb jegybanki elnök meggyőződése szerint a dollár erősödésének hamarosan vége szakad. A tanácskozáson, amelyen jelen voltak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetői is, megállapították, hogy a világgazdaság helyzete nagyon biztatóan alakul. Elégedetten rögzítették, hogy a kamatok alacsonyak és az inflációt is sikerült leszorítani. Rámutattak azonban, hogy számos országban okoz súlyos gondot a munkanélküliség, és ezt következetes szerkezetátalakítással lehet csak felszámolni. Ennek kapcsán tárgyaltak arról is, hogy a társadalom fokozatos elöregedése is komoly nehézségeket okoz a legtöbb államnak, és erről a kérdésről tárgyalni kívánnak a hetek nyári denveri csúcstalálkozóján. Külön foglalkoztak Oroszország és Ukrajna gazdasági helyzetével, és megállapították, hogy tavaly mindkét ország előrelépett a reformok végrehajtásában. Rámutattak, hogy Moszkva időarányosan teljesítette a valutalappal kötött szerződésben vállalt átalakításokat. Az ukrán vezetés figyelmét felhívták arra, hogy a nemzetközi szervezetek által felajánlott pénzügyi segítséget csak akkor veheti igénybe, ha mielőbb végrehajtja a kilátásba helyezett mélyreható reformokat. A német... ...közlekedési miniszter vasárnap arra szólította fel honfitársait, hogy utazási céljaik közül töröljék Ausztriát az autópályadíj ottani rendszere miatt. Matthias Wissmann a Bild am Sonntag című lapban megerősítette, hogy a németek nagyon nehéz szívvel törődtek bele az autópályadíj ausztriai bevezetésébe. (MTI) Két hétig... ...kómában volt a szíriai elnök, akit csak a rohanvást Damaszkuszba repített orosz orvosok tudtak életre kelteni. A vezető vasárnapi londoni lap — a The Sunday Times — szerint Háfez el-Asszad hivatalosan „prosztatabántalmak” miatt töltött néhány hetet decemberben kórházban, a valós ok azonban az volt, hogy összeesett, s nem lehetett eszméletre téríteni. (MTI) Az RMDSZ... ...szövetségi képviselőinek tanácsa, a romániai magyar érdekképviselet belső parlamentje vasárnapi ülésén elfogadta az ellenőrző bizottságjelentését Szőcs Gézának, a szövetség volt főtitkárának anyagi és vagyonkezelési hiányosságairól. (MTI) Viktor Kiima figyel Becs (MTI) — Miért ne venne részt Ausztria egy új európai biztonsági rendszerben, attól függetlenül, hogy azt hogyan hívják — kérdezett vissza Viktor Kiima osztrák kancellár, amikor a Der Standard munkatársai arról faggatták: elképzelhetőnek tartja-e, hogy Ausztria néhány év múlva belép az új, teljesen átalakult NÁTO-ba. Az osztrák független liberális lap hét végi számában megjelent interjúban Kiima úgy véli, hogy ebben a kérdésben — mint az élet más területein is — nyíltan el kell gondolkodni minden lehetőségen. Ezenkívül úgy vélte: jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy mivé alakul a NATO vagy a Nyugat-európai Unió. A nemrég beiktatott kormányfő Jörg Haider ellenzéki politikussal szemben önmagát pozitív populistaként jelölte meg, olyanként, aki odafigyel az emberek problémáira és hangulatára. Kiima szerint Haider elvakultan tör a hatalomra, s ehhez hajlandó bármilyen eszközt igénybe venni. A kancellár a pártjával, az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) és a koalíciós párttal, az Osztrák Néppárttal (ÖVP) összefogva el akarja érni, hogy az Osztrák Szabadságpárt és Haider jelentősége lecsökkenjen, s visszaszoruljon arra a helyre, „amilyen egy ilyen ellenzéki pártot megillet”. Kiima szerint butaság lenne, ha Ausztria a biztonságpolitikában csak egy irányban tájékozódna. Egyben hozzátette: jelenleg nem vita tárgya az (örökös) semlegességről szóló törvény. Az osztrák kormány 1998 márciusában jelentést készít Ausztria biztonság- politikájáról — közölte a kancellár. Meggyőződéses európainak vallotta magát Kiima arra a kérdésre válaszolva, hogy támogatja-e az Európai Unió keleti bővítését. Újra a csúcson Jeruzsálem (MTI) — Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök vasárnap este újabb találkozót tart, hogy megvitassa a palesztin önkormányzatok bővítésének, valamint a palesztin kikötők és repülőterek működtetésének kérdéseit. A találkozót, amelyen Dávid Levi izraeli külügyminiszter is részt vesz, eredetileg csütörtökre tűzték ki, de az izraeli helikopter-katasztrófa miatt Netanjahu elhalasztotta a tárgyalásokat.
