Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
1997. január 2., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Beregböl az Operába László Vivien, a tizenéves balerina Vásárosnamény (M. K.) — Szabolcs-Szatmár-Be- reg okkal büszkélkedik balett-táncos sztárral, s jólesik hallani olyan híreket, hogy talán utánpótlás is lesz. Egyikük László Vivien, aki a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskolát cserélte fel a Balettintézettel, melynek ma már 4. évfolyamos növendéke, illetve a táncművészeti főiskola gimnáziumának I. osztályos tanulója. Budapesten van bérelt lakásuk (hol édesanyja, hol édesapja van vele, biztosítván a családi környezetet). Havonta egy szombatja szabad, ilyenkor szokott hazajönni. Máskor a szombati napokon is van balettoktatás. Arra kértem, mondja el, miként telik egy napja: A szerző felvétele — Hét órakor kelek, egy órányit tanulok, majd reggelizem, metróval indulok a Balettintézetbe. Itt konty- készítés, majd bemelegítések sora fél 11-ig. Ekkor már a rúdnál a tükör előtt kell állnunk. 13 óráig tart a balett, néptánc, repertoár és táncművészeti oktatás. Utána felsietünk az Operaházzal szemben lévő iskolába, ahol az ötödiktől a főiskolával bezárólag folyik az oktatás. Megebédelünk. 13.45-kor kezdődik az iskolai oktatás, 18 óráig. Ha próbánk van, akkor 15.30- ra visszamegyünk a balettterembe, iskolai óráról elmehetünk, van úgy, hogy 20 növendékből 10 hiányzik. Ha itt végeztünk és még operaházi próba is van, visszamegyünk az Opera- házba 18.15-re, és 20 óráig ott dolgozunk. Ezt követően megyek haza, de ha előadásom van, akkor még később. Egyébként állandó belépőm van az Operaházba és az Erkel Színházba. Hazaérkezésem után vacsorázom, s máris telefonálok az iskolai órán felvett új anyagok után, az ottmara- dottaktól megtudva a leckét. Nekilátok tanulni. Mint említettem hiányozhatunk, de a dolgozatokat behajtják, s felelünk is rendszeresen. Tanáraink az ötödiktől tanítanak. Tisztában vannak a képességeinkkel. Ha nem úgy sikerül, van lehetőség a tanulásra, javításra. Nagyszem mesterekkel, tanárokkal vagyunk körülvéve. A biztonságunkról is gondoskodnak (egy őrzővédő kft. felügyeli az intézettől az iskoláig a közlekedésünket. l7 Milyen lesz a folytatás? — Év végén döntenek a sorsunkról. Ha olyan alaki változáson megy keresztül a növendék, ami nem kívánatos (széles csípő, mell vagy váll) akkor tanácsolják más pályára való kerülését. Erre a nyolcadik osztály befejezése után volt a legtöbb „esély”, amikor is kötelező érvényű a továbbtanulásra való jelentkezés. Ezt az év végi vizsga dönti el. Én is jelentkeztem nyolcadik után a Talentum Nemzetközi Tánc- és Szak- középiskolába Budapestre, valamint Vásárosnamény- ba, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Mivel sikerült a vizsgám (4,2) így maradtam tovább. Sajnos, bármikor elvérezhet az ember, mert nem tudja teljesíteni a követelményeket. A 14 indulóból, a harmadik évfolyam végére négyen maradtunk, így összevonták csoportunkat egy másikkal. O Van-e lehetőség színpadon megmutatni, „menynyit érnek” a tanultak? — Fellépéseim a III. évfolyamban kezdődtek, a Diótörő c. balett egy jelmezes szerepével (10 előadásom volt ezzel az Operában). Nagyszerű érzés volt az előadás után szüleim és nagyszüleim (nagyapám) szemében a boldogság könnyeit látni, hogy kislányuk (akkor 13 évesen) eljutott az Operaház színpadára. A Petőfi Csarnokban korábban, s most december 17-én is szerepeltem. Két társnőmmel a Bajadérokat, valamint a Valzerben szólót próbálok. Repertoáromat állandóan bővítik, jelenlegi balettmestereim Kékesi Mária és Forgách József nagyon sokat segítenek. O Tud-e „gyerek” lenni egy tizenéves balerina? — Amikor 1993 szeptemberében elutazásom előtt elbúcsúztam a Barbi- babámtól, akkor még nem tudtam, hogy a gyerekkoromtól is elköszöntem. Nagyon nehéz, küzdelmes évek következtek, kevés könnyel és erős fogakkal. Erre a pályára csak az menjen, aki nem sír és összeszorítja a fogait, ha vér csöpög a spiccipőből. Ez csak esetleg a szüleit hatja meg, akik biztosítják számára azt a kondíciót, ami nem lehet több a megengedettnél. A gyermekkorért kárpótol a színpad fénye, a taps. Nemcsak a szívem, a lelkem is táncol. Azért élek, hogy táncolhassak és azért táncolok, hogy élhessek. Mindenképpen szeretném legalább a középfokú diplomát, majd a balett-néptánc -pedagógiai szak elvégzése a főiskolán. S talán néhány évet színházban is eltölthe- tek. A magyar, a történelem igazán érdekel. A Vásáros- naményban megkezdett angolt folytatom (heti 5 órában). O S a téli szünet? — Az elméleti munka „szünetel”. A gyakorlatok nem. Van egy 51 funkciós kondigépem, aerobikkazet- tám. Sántha Miklós igazgató úr lehetőséget adott a termi edzésre. S most nem azért mondom, mert így törődnek velem, figyelik munkám, örülnek sikereimnek, de szeretném, ha minél több beregi tehetséges gyerek érvényesülhetne. Ehhez persze más támogatók is kellenének. A későbbiek során szeretném tudásom itt hasznosítani. A szünet után ott folytatom, ahol abbahagytam, abbahagytuk. Felfedezések, találmányok 1996-ban Ezen a két, számítógépes technikával feljavított képen a Jupiter vörös holdjának, az Európának jég borította felszíne látható. A tudósok feltételezése szerint a hold jeges külső burka óceánnyi mennyiségű vizet rejt maga alatt — így nem zárható ki, hogy a holdon élet nyomaira bukkanjanak. Az eredeti felvételt egyébként a Galileo nevű űrszonda készítette az elmúlt év szeptemberében AP-felvétel (MTI-Panoráma) — Az 1996. év legnagyobb felfedezései és találmányai: Régészet Június — A buddhizmus eddig ismert legősibb iratmaradványait azonosították: az I. századból származó, fakéregre írott szöveget digitális módszerekkel másolták át és értelmezték. A szöveg minden eddiginél pontosabban igazolhatja a csaknem 2500 éve halott Buddha azóta idézett tanításainak hitelességét. Július — Kr. e. 1600 körül mintegy 2800 darabból készült az a borostyánnyakék, amelyet a bajorországi Ingols- tadtban találtak, s amelyet Európa legjelentősebb borostyánleletének tartanak. Július — A maja kultúra korai szakaszából, az V. századból származó, teljesen ép királysírt fedeztek fel a középamerikai Belize északi részén. A La Miipa néven ismert régi maja település főtere alatti sírkamrában egy 157 centiméter magas, feltehetően 35-50 éves férfi csontvázát találták meg, nyírfazöld jade nyakékén keselyűt ábrázoló medállal. (A keselyű a majáknál az uralkodók jelképe volt.) Augusztus — Az Andok déli részének eddigi legősibb kultikus helyét találták meg Bolíviában, a Titicaca tó közelében. A Kr. e. 1500 és 1000 között épült, 3800 méter magasságban lévő, minden oldalán 14 méteres templom az inkákat 2500 évvel megelőző, Dél-Amerika legősibb civilizációjának tartott Chiripa kultúra műve. Október — Eddig ismeretlen kínai kultúra nyomaira bukkantak a Sárga-folyó felső folyásánál. A mai Szecsuán tartományban egy ősi vár falait és egy templom maradványait tárták föl. A 4500 éves leletek egy „ötödik kultúra” maradványai. (Mezopotámia, Egyiptom, az Indus vidéke és a Sárga-folyó menti civilizáció számít az emberiség legrégibb kultúráinak.) Orvostudomány Július — Sikerült elkülöníteni a visszatérő súlyos depresszió egyik lehetséges okának tartott emberi Boma-vírust, s ezzel döntő lépést tettek az endogén depresszió és a mániásdepressziós zavarok eredményesebb gyógyszeres kezelése felé. Augusztus — Az Egyesült Államokban a szívsebészeteken új eljárást vezettek be: nem csinálnak félméteres vágást, nem fűrészelik ketté a mellcsontot és nem nyitják fel a mellkast, hanem kis nyílásokat vágnak a mellkason, és hosszú, szondaszerű eszközökkel műtik meg a szívet. Augusztus — 1124 hetven éven felüli nő öt évig végzett megfigyelése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ösztrogén női hormon csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét. Szeptember — Jeffrey Hillman amerikai génkutató a géntechnika segítségével mesterséges baktériumot hozott létre, mely — reményei szerint — örökre száműzheti bolygónkról a fogszuvasodás okozóját, a Streptococcus mutans nevű baktériumot. Szeptember — Hatásos ol- tónyagot fejlesztettek ki a gyermekkori súlyos, kiszáradással járó hasmenés kezeléséhez. A rotavirus elleni vakcina tesztkészítményeit már gyártják. Október — Amerikai kutatók szerint nőknél a dohányzás többszörösére növelheti a mellrák kialakulásának lehetőségét. Mindenekelőtt a dohányzó fehér bőrű nők veszélyeztetettek, ugyanis közülük minden második az NAT2 génnek már csak a mutációjával rendelkezik, a megváltozott gént azonban estik minden harmadik afro-amerikai, minden ötödik kínai és minden tizedik ázsiai nő hordozza. A normális NAT2 képes megszabadítani a szervezetet a dohányfüstben levő méreganyagoktól, illetve képes azokat ártalmatlanítani, a mutáns gén viszont nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Október — A dohányban jelenlévő egyik rákkeltő vegyü- let hasonló kárt tesz a tüdő sejtjeiben, mint amilyent más rosszindulatú tüdődaganatok esetében észlelnek — állítják amerikai kutatók, akiknek először sikerült bebizonyítaniok, hogy genetikai kapcsolat van a dohányzás és a tüdőrák között. A vegyület a P-53 gént rongálja meg, amely arra szolgál, hogy megakadályozza a sejt- burjánzást, azaz a rákos daganatok keletkezését. Csillagászat Január — Sikerült megtalálni a láthatatlan és rejtélyes „hiányzó anyagot”, amely a különböző elméletek szerint a világmindenség tömegének nagy részét teszi ki: óriási szerepe van a csillaghalmazok kialakulásában, és gravitációs erejénél fogva megakadályozza, hogy az univerzum galaxisai robbanásszerűen szétszéledjenek. A kutatók szerint a hiányzó anyagban valójában nincs semmi különleges, mert vélhetően kihalt, fénytelen csillagok — szaknyelven: fehér törpék — alkotják, és tömegük közönséges anyagokból tevődik össze. Földrajz Június — Az Antarktiszon négy kilométer vastag jégpáncél alatt édesvízi tavat fedeztek fel. A belső tó kiterjedése igen nagy, mélysége pedig valószínűleg vetekszik a Bajkál- tóéval. Az édesvízi tónak a Vosztok nevet adták, mivel közvetlenül az orosz Vosztok- sarkállomás alatt fekszik. Biológia Január — Egy konyhakerti növény, a rebarbara leveléből vonható ki az a vegyi anyag, amely ártalmatlan sóvá és fogkrémekben használatos adalékanyaggá bontja le a freont és más, az ózonréteget károsító klórgázokat (CFC). A „rebarbaraleveles” eljárás csak a meglévő freonkészletek megsemmisítésére használható, a már a levegőbe került gázok ellen hasznavehetetlen. Február — Természetes rovarirtó anyagot fedeztek fel, amely révén kiküszöbölhető a kömyezetromboló vegyi anyagok használata. A körömvirág (calendula) fajokban lévő méreganyag elriasztja a kifejlett szúnyogokat és megöli a vízben élő lárváikat. Február — Azonosítottak két gént, amelyek alapvető szerepet játszanak az értelem kialakulásában. Az EMX2 gén irányítja azon sejtek szaporodását, amelyek az agykéreg szöveti állományát alkotják, tehát döntő szerepet játszik az agykéreg kifejlődésében. Ez a gén serkenti az agysejteket reprodukciójuk fenntartására, míg a gyermek el nem éri 4-5 éves életkorát. Az EMX1 gén működési mechanizmusát még nem ismerik pontosan, de ennek is köze van az értelem kialakulásához. Március — Felfedezték, hogy egyes gombafajok a tri- nitro-toluol (TNT vagy trotil) robbanóanyagot ásványi alkotóelemeire képesek bontani. Különösen a fabontó, a fehér- korhadást okozó gombák és a szénarétegeken élő gombák képesek „felzabálni” a trotilt. A gombákat az I. és a II. világháborúból származó katonai robbanóanyagok és régi szennyeződések biológiai lebontására kívánják felhasználni. Kémia Darmstadtban mesterséges úton új vegyi elemet állítottak elő. A 112-es rendszámú atom 277-szer nehezebb, mint a hidrogén, vagyis a legnehezebb ismert részecske. Az új elemet úgy sikerült előállítani, hogy egy ólomfóliát gyorsítóban egy héten át erősen felgyorsított cinkatomokkal bombáztak. Autópályák pedig kellenek A költségvetés pénze kevés, koncessziós megoldás nélkül nem megy Budapest (L. P.) — Mintegy háromezer milliárd forintot irányoznak elő fejlesztésre a közelmúltban elfogadott közlekedéspolitikai irányelvek. E dokumentum a honi közlekedésügy jövőjét az ezredfordulóig, s azon bizonyos mértékig túlnyúlva határozza meg. Az irányelvek természetesen szakmailag kiérlelt feladatokat tartalmaznak csupán, a megvalósítás a mindenkori kormány feladata, mint ahogy a lehetőségeket is az adott időszak pénzügyi feltételrendszere határozza meg. A fejlesztési célú háromezer milliárd forint sem származhat teljes egészében a korlátozott teherbíróképességgel rendelkező központi költségvetésből, az irányelvek készítői ezért helyi forrásokkal is számoltak. Ha például az útprogramból ragadunk ki néhány részletet, kitűnik, hogy a mintegy 105 ezer kilométer hosszú országos és helyi közúthálózatnak csak mindössze a fele kiépített. A következő két-három évben — éppen pénzügyi megfontolásból — a mintegy kétezer-ötszáz kilométer hosszú kiemelkedő fontosságú útszakaszok egyes részeinek továbbépítése, egy-egy híd fölépítése szerepelhet csak a tervekben. Az autópályaépítési programhoz a költségvetés pénze önmagában kevés. Napjainkban egy kilométer autópálya megépítése — tartozékaival együtt — 500-800 millió forintba kerül. Az 1991 és 1994 között az útalapba befizetett 118,7 milliárd forint közel hetven százalékát az országos úthálózat fejlesztésére, üzemeltetésre fordították. Ám miután az útépítések nagyon sokba kerülnek, s nagyon lassan térülnek meg, a koncessziós megoldások a jövőben is elkerülhetetlennek látszanak. Hazánk infrastrukturális felzárkózása a tét. Amit a távközlésben sikerült hátrányunkból lefaragnunk, azt a korszérű közúthálózat megteremtése terén sem spórolhatjuk meg. Ahogy a telefonok elszaporodása, úgy a gyors mozgást biztosító utak kiépülése is hozzátartozik a gazdaság teljesítő- képességének növeléséhez. Autópályák nélkül nem lehet kihasználni az országunk kedvező földrajzi fekvéséből adódó előnyöket sem. Mint Schar- le Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára rámutatott, útjainkon évente 13 milliárd árutonna-kilométer szállítást teljesítenek. S ez az adat annak fényében bír különleges jelentőséggel, hogy hazánk belföldi forgalma legfeljebb a felét éri el a nemzetközi közúti forgalomnak, de talán még annyit sem.
