Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

1997. január 29., szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Lezsák találkozna Budapest (MTI) — Lezsák Sándor, a Magyar Demok­rata Fórum elnöke kedden — az MTl-hez is eljuttatott levelében — tudatta Giczy Györggyel, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöké­vel, hogy támogatja az el­lenzéki pártvezetők találko­zóját. Lezsák Sándor, az MDF elnökségének egyetértésére hivatkozva a levélben ja­vaslatot tett a megbeszélés napirendi pontjaira, melyek eszerint a következők len­nének: a kormány iránti bi­zalmatlanság; a vállalkozók tb-járulékának ügye, a me­zőgazdasági őstermelők gondjai; a települések vál­ságos helyzete és a kon­cessziós autópályák díjtéte­lei. Az MDF elnöke úgy vé­li, a találkozót pártsemleges helyszínen, a Képviselői Irodaházban kellene meg­tartani január 31-én. Az SZDSZ az egy százalék mellett Budapest (MTI) — Az SZDSZ kiemelt fontossá­got tulajdonít annak, hogy minél több állampolgár és civil szervezet éljen a sze­mélyi jövedelemadó egy százalékának közcélú fela­jánlásában rejlő lehetősé­gekkel — hangzott el a párt három országgyűlési képvi­selőjének keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Szabaddemokrata szakér­tők tájékoztató füzetet állí­tottak össze, amelyből az érintettek választ kaphat­nak a törvénnyel kapcsola­tos gyakorlati kérdésekre. Az útmutatóból kiderül, hogy mely szervezetek ke­rülhetnek a kedvezménye­zettek körébe és milyen módon lehet átutalni szá­mukra a felajánlást, vala­mint szó esik a titkosság ga­ranciáiról. A kiadvány hozzáférhető lesz a párt irodáiban, illetve rendezvényein és megjele­nik az Interneten, SZDSZ honlapján. Horn Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogsza­bályban érintett adó­mennyiség becslések sze­rint eléri a 4,5 milliárd fo­rintot, amely összeg tízsze­rese annak a 400 millió fo­rintnak, amit a költségvetés tavaly a civil szervezetek támogatására fordított. — Ez nagy segítség a civil szférának akkor is, ha az el­ső évben még nem minden adózó él a lehetőséggel — tette hozzá. Az esetleges aggályokról úgy nyilatko­zott, hogy a helyi kezdemé­nyezések nem fognak hát­rányba kerülni a nagyobb és gazdagabb szervezetek­kel szemben, mivel az ál­lampolgárok nyilvánvalóan a számukra személyesen fontos célokat fogják támo­gatni. Molnár Péter azt hangsú­lyozta, hogy a szabadságra épülő, jellegzetesen liberá­lis megoldásról van szó: senkit nem lehet sem kény­szeríteni, sem visszatartani attól, hogy az adózók támo­gatását kérje. Bauer Tamás arra tért ki, fiogy a törvényben felsorolt korlátozások — csak leg­alább 3 éve működő, pár­tokkal kapcsolatban nem lévő szervezetek lehetnek a kedvezményezettek — egyrészt megakadályozzák a „látszatalapítványok” kia­lakulását, másrészt számű­zik a politikát erről a terü­letről. Többmilliárd... ...forintos kárt okoz a gaz­daságnak, és a feketegazda­ságot erősíti a társadalom- biztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás új szabályozása a Vállalko­zók Országos Szövetsége szerint. Az új előírások több tízezer ember egzisz­tenciáját veszélyeztetik, és alkotmányellenes rendelke­zéseket is tartalmaznak. A kormánynak kell megne­veznie a felelőst a helyzet kialakulásáért. A VOSZ meggyőződése; februárban az Alkotmánybíróság ki­mondja a jogszabály szá­mos pontjának alkotmány­ellenességét. (MTI) Az alkotmányozás... ...nem kizárólag a pártok ügye. Valóban demokrati­kus alaptörvény csak akkor születhet, ha annak kidol­gozásában szerepet kapnak a civil társadalom képvise­lői is. Ezt az Alkotmányelő­készítő Társadalmi Bizott­ság szóvivői — Havas Mik­lós, Kemény László és Kiss Sándor — hangsúlyozták keddi sajtótájékoztatóju­kon. Rámutattak: az Or­szággyűlés úgy fogadta el az új alkotmány koncepció­ját, hogy még a parlamenti pártok között sem sikerült kialakítani a szükséges konszenzust. (MTI) A honvédségnél... ...az idén a tervek szerint az év végére 60 ezer alá csök­kentik a létszámot, amely jelenleg még mintegy 70 ezer körüli. A leépítés első­sorban a polgári alkalma­zottakat érinti, illetve azo­kat a hivatásos katonákat, akik nem vállalják a költö­zést más helyőrségbe. A honvédség humánszolgála­ta munkaügyi tanácskozást rendezett kedden a létszám- leépítésben érintett alakula­tok számára. (MTI) A választási... ...törvénybe ütközik az úgynevezett egy százalékos törvénynek az a rendelke­zése, amely az állampolgári támogatáshoz jutás feltéte­léül szabja olyan alapító okirat létezését, hogy az adott társadalmi szervezet a jövőben nem állít és támo­gat országgyűlési képvise­lőjelöltet. Az említettek mi­att nem kizárt, hogy a hat­vanegy országos civil szer­vezetet tömörítő Társadal­mi Unió az Alkotmánybíró­sághoz fordul —jelentették be az unió képviselői ked­den sajtótájékoztatójukon. (MTI) Nyelvvizsga új rendszerben A munkáltatónak kell eldöntenie, mit követel meg a munkavállalótól Budapest (MTI) — Ma már indokolatlan, hogy a hazai több szereplős nyelvoktatási piacon az Idegennyelvi To­vábbképző Központ vizsgáz­tatási kiváltságot élvez — nyi­latkozta az MTI-nek Fazekas Márta, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium felsőok­tatási főosztályának munkatár­sa. A továbbiakban megkérdő­jelezte azt is, hogy szükség van-e egyáltalán olyan állami nyelvvizsga-rendszerre, amely a legtöbb helyen ismeretlen Nyugat-Európában. Ott ugyanis az idegennyelvi érett­ségi „kezeskedik" azért, hogy valakinek megfelelő szintű a nyelvtudása. Ez utóbbi pedig olyannyira magától értetődő, hogy a nyelvismeretért nem Budapest (MTI) — A magyar állam nem mondott le azokról, a holocaust magyar áldozatai­ra, azok svájci bankszámláira vonatkozó kárpótlási igények­ről, amelyeket az 1973-as svájci-magyar bizalmas jegy­zőkönyv nem szabályozott — jelentette ki Fekszi Márta. A Külügyminisztérium Nemzet­közi Jogi Főosztályának he­lyettes vezetője kedden dél­előtt, a külügyi szóvivői tájé­koztató keretében tartott be­számolót arról a dokumentum­ról, melyet a svájci állam hét­főn juttatott el a a magyar fél­nek, s amely a holocaust ma­gyar áldozatainak svájci bank­betétéiről tartalmaz informáci­ókat. Fekszi Márta megerősítette, hogy a lista 33 nevet tartal­maz, azokról a személyekről, akik a Svájc és Magyarország által 1973-ban aláírt vagyon­jogi megállapodás, az úgyne­vezett bizalmas jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak. A listán szereplő összeg, a 283 475 svájci frank azonban jóval ke­vesebb, mint a svájci állam ál­Budapest (MTI) — Az agrár­tárca 1997-ben újra meghir­dette az anyajuhok beszerzé­sének támogatását, amely re­mélhetőleg megállítja az állo­mány csökkenését és folyama­tos elöregedését. Erről a Ma­gyar Juhtenyésztők és Juhte­nyésztő Szervezetek Szövetsé­ge tájékoztatta az MTI-t ked­den. A támogatást az 1997. janu­ár 1-én a tenyésztő tulajdoná­ban lévő, illetve az 1997. de­cember 31-ig beszerzett vagy tenyésztésbe állított, 6 hóna­Halálos vadászat Makó (MTI) — Fácán vadá­szat közben egy vadász agyon­lőtte társát a makói határban a hét végén. D. István ellen fog­lalkozás körében elkövetett, halált okozó, gondatlan veszé­lyeztetés miatt indított eljárást a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság A vadászok láncban haladtak, közben D. István meglátott egy rókát, sö­rétes puskájával rálőtt, ám nem talált. Ismét célzott és lőtt. A sörétek pár méterről ta­lálták fejbe T. Imrét, aki a helyszínen életét vesztette. A szakértői vizsgálatok a szán­dékosságot kizárták. jár külön juttatás a közszolgá­latban állóknak — mutatott rá a szakember. Véleménye szerint itthon a közalkalmazottaknál és a köz- tisztviselőknél mindaddig szükség lesz a törvény által le­hetővé tett nyelvtudási pótlé­kokra, amíg a munkavállalók és a munkaadók nem tartják eleve magától értetődőnek, hogy nyelvtudás nélkül nem lehet megfelelően boldogulni. Ez az átmeneti időszak leg­alább 5-10 évig eltarthat. Ad­dig pedig olyan liberalizált, ál­lamilag elismert nyelvvizsga- rendszert kell kialakítani, amelyik több központtal mű­ködik — tette hozzá Fazekas Márta. Tájékoztatása szerint a most készülő kormányrendelet-ter­tal korábban elismert 325 ezer frank. „A svájci fél egyelőre nem tudott magyarázatot adni a két összeg közötti különb­ségre” — mondta a főosztály­vezető-helyettes. A nevek mellett a dokumentum feltün­teti a betéttel rendelkező áldo­zatok utolsó magyarországi cí­mét (ez 15 fő esetében ismert), a banknál történt utolsó jelent­kezés időpontját, valamint a kedvezményezettek neveit. Tizenhét áldozat bankbetétje az ezer frankot sem éri el, öt személyé tízezer franknál na­gyobb összeget tartalmaz. A svájci külügyminisztérium tu­domásul vette, hogy a magyar fél nem mondott le jogainak érvényesítéséről. Ezt a kedden Bemben tárgyaló helyettes külügyi államtitkár. Pataki Ist­ván személyesen is közölte a magyar álláspontot a svájci il­letékesekkel. — A svájciak kutatása csak az 1973-as jegyzőkönyv hatá­lya alá esőkre terjedt ki. A ber­ni kormány ugyanakkor felál­lított egy új vizsgálóbizottsá­got, mely a bejelentési kötele­pos vagy annál idősebb jer­kékre lehet kérni. A pályázók­nak többek között vállalniuk kell anyajuh állományuk leg­alább 100 egyedre való növe­lését. A támogatás mértéke a törzstenyészetből származó ál­latoknál 8000 forint, a szaporí­tó tenyészetből származó jer­kék esetében 6000 forint álla­tonként. A megnövelt jerkelét­számot a gazdáknak 2000. de­cember 31-ig kell tenyésztés­ben tartaniuk. Ezzel egy időben változott a tenyészkosok támogatási Budapest (MTI) — Az Ipari. Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium feladatai az ipari szerkezetváltás előre­haladtával folyamatosan mó­dosulnak. Ennek megfelelően januártól a tárca új szerkezeti felépítésben dolgozik majd, s ez már közelíti az Európai Unió országaiban működő ál­lamigazgatási intézményekét — mondta el Hegyháti József, helyettes államtitkár kedden sajtótájékoztatón. Az átalaku­lás eredményeként a korábbi ötblokkos szervezeti rendszer helyett négyblokkos jött létre, az IKIM létszáma 666-ról 608-ra csökkent, a főosztályok vezet a nyelvvizsga-közpon­tok működését a kilenc főből álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Bizottság (NyAB) engedélye­zi, illetve ellenőrzi. A NyAB a nyelvtudás országosan egysé­ges mérése érdekében a tu­dásszinteket meghatározó kö­vetelményrendszert dolgoz ki. Az akkreditáció feltétele, hogy a vizsgaközpontnak legalább két, általa irányítandó vizsga­helye és legalább egy, három szinten kidolgozott vizsga- rendszere legyen — fejtette ki a minisztérium munkatársa. Elmondta továbbá: a tervezet szerint a nyelvvizsgarendszer lehet egynyelvű, illetve két­nyelvű. Az utóbbi esetben a tudásmérés fordítási elemet is tartalmaz. Fazekas Márta megjegyezte: végső soron a zettségre felszólított összes bank újabb listáit tekinti át — fejezte be Fekszi Márta, majd rámutatott, hogy már több sze­mély jelentkezett — elsősor­ban az Egyesült Államokból — a Külügyminisztériumnál, aki a svájci listán szereplők örököseként lépett fel. A sváj­ci fél egyébként egyetlen olyan közvetlen magyar zsidó kárpótlási igényről sem tud, mely a listán kívüli nevekre vonatkozik. A helyettes főosztályvezető szerint még nem tisztázott, mi lesz azzal a 80 millió márká­val, melyet Németország hú­ron} éven át fizetne a zsidó kárpótlásból annak idején ki­maradt hat ország, így Ma­gyarország kárvallottjainak. „A német féllel még nem kö­töttünk átfogó vagyonjogi megállapodást. Ha ez megva­lósul, elképzelhető, hogy az ilyen címen befolyó összeg is annak a közalapítványnak a számlájára kerül, melynek lét­rehozásához még a magyar parlament döntése szükséges” — mondta Fekszi Márta. rendje is. Támogatást csak a tenyészállat-minősítéssel és pedigrével rendelkező állatok után igényelhetnek a tenyész­tők, ha a kost értékesítik vagy saját gazdaságukban tenyész­tésre fogják. A támogatás összege függ a minősítéstől: 90-110 index­pont között 10 ezer, 111-130 indexpontig 15 ezer, 131 in­dexpont fölött pedig 20 ezer forint/egyed. Mindez várható­an a tenyészkosok árának ha­sonló mértékű csökkenését eredményezi majd. száma pedig 30-ról 24-re. Li­geti Pál, az energetikai főosz­tály vezetője beszámolt arról, hogy az IKIM már nem foglal­kozik az árszabályozással, va­lamint a fogyasztók és szolgál­tatók közötti vitás kérdések­kel, ezt a feladatot a Magyar Energia Hivatal látja el. A tár­ca felel azonban az ellátás biz­tonságának, az energiastatisz­tikának az elemzésével, az energiastratégia kialakításá­val. A tárcának az idén az év má­sodik felében ismét be kell számolnia az Országgyűlés­nek az energiapolitika alakulá­sáról. Ligeti Pál kérdésre vála­munkáltatónak kell eldönte­nie, hogy milyen vizsgát köve­tel meg a munkavállalótól. En­nek kapcsán megemlítette: az új szabályozással összefüg­gésben még nincs döntés arról, hogy a közalkalmazottak mi­lyen típusú nyelvvizsga után válnak jogosulttá a nyelvpót­lékra. Fazekas Márta felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a külföl­di nyelvvizsga-központoknak és a hazai felsőoktatási intéz­ményeknek egyaránt akkredi­táltatniuk kell magukat az új rendszerben. Csak ebben az esetben működhetnek állami­lag elismert, a vizsgarendsze­rek fejlesztésével, oktatással, a vizsgáztatók kiválasztásával, képzésével és továbbképzésé­vel foglalkozó központokként. Kökény optimista Kistarcsa (MTI) — A Népjóléti Minisztérium szakembereinek számítá­sai szerint eddig másfél milliárd forint eredmény regisztrálható az ágyszám- csökkentésből, s a második fél évben összeálló végle­ges adatok szerint több­milliárd forintra emelkedik ez az összeg. Ezt Kökény Mihály a tárca vezetője je­lentette ki kedden a Pest megyében lévő kistarcsai Flór Ferenc Kórházban tett látogatása során az MTI munkatársának. A kérdés annak kapcsán vetődött fel, hogy a tárca egyik ve­zetőjének a sajtóban is nyilvánosságra hozott kije­lentése szerint 300 millió forint lenne a kórházi ágy- számleépítés anyagi hoza- déka. A miniszter ugyan­akkor leszögezte: az ágy- számcsökkentés egyébként sem a bevételek növelését, hanem az egészségügy rendszerének átalakulását szolgálja, s a pénzmegta­karítás e folyamat megva­lósításához szükséges. A soronlévő feladatokról szólva Kökény Mihály hangsúlyozta: az idén az egészségügyi szférában a kiszámíthatóság erősítése az egyik legfontosabb ten­nivaló. E törekvést tá­masztja majd alá a készülő új egészségügyi és egész­ségbiztosítási törvény, amelynek kimunkálásán jelenleg is 170 szakember dolgozik. Az átalakulás fi­nanszírozására pályázatok útján juthatnak források­hoz az intézmények. szólva kifejtette, hogy vélemé­nye szerint a január 1-jétől ér­vényes új vezetékes energia­hordozó-árak megfelelnek a törvényben meghatározottak­nak, vagyis tartalmazzák a szükséges költségeket és a nyolcszázalékos tőkearányos nyereséget. Az állami tulajdonú cégek­nél az állam egyelőre lemon­dott hasznáról, tekintettel a gazdaság és a lakosság helyze­tére. A tárcának az idén is le­hetősége van energiatakarékos programok finanszírozására. Működni fog a korábban is si­keres 1,5 milliárd forintos né­met hitelprogram. Feléledő bankbetétek Juhtenyésztési támogatások Leépítés az IKIM-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom