Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

1 997. január 23., csütörtök U Trágyázni is csak ésszel A talajerő-gazdálkodás aktuális olvasó kérdéseire válaszol a szakember Nyíregyháza (KM) — Szak­ember válaszol sorozatunk­ban, hétfőn a megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajvédelmi felügye­lője, Jakab István fogadta ol­vasóink telefonon feltett kér­déseit. A legtöbbeket érintő kérdésekre adott válaszokból az alábbiakban adunk közre egy csokorra valót. □ Hogyan fejtrágyázzuk az őszi kalászosokat?. — Megyénkben a 65 ezer hektár őszi kalászos vetésterü­letből 55 ezer az őszi búza. Egy tonna búza szemtermés fajlagos tápanyagigénye: 27 kg nitrogén (N), 11 kg foszfor (P205), és 18 kg kálium (K20) hatóanyag. Az elérhető ter­mésszint nálunk 3,5-7,5 t/ha, amihez egy hektár területre számolva hatóanyagban 95- 200 kg N (3-6 q ammónium- nitrát műtrágya), 40-83 kg P205 (2,2—4,6 q szuperfosz­fát) és 63-135 kg K20 (1-2,3 q kálisó) szükséges. A foszfor és kálium trágyákat, valamint a nitrogén egyharmadát ősszel a szántás előtt kell kiszórni. A nitrogén trágya fennmaradó kétharmadát tél végén, kora tavasszal legalább két részre elosztva ajánlatos kijuttatni. Az egyszeri adag ne haladja meg a 40 kg hatóanyag/ha dó­zist. A műtrágyát hóra nem szabad kiszórni. Meg kell vár­ni a hóolvadást és a kora dél­előtti órákban még fagyott, vagy a már felszáradt talajra célszerű kiadni. Bevált dolog a kalászosok növényvédelmi munkáival egy menetben vég­zett lombtrágyázás. A netán jelentkező hiánytünetek megr. szüntetésére a permettrágyák nagy választékban állnak a ter­melők rendelkezésére. □ A kukorica trágyázásánál mire kell ügyelni? Gyorshírek Eddig 20 ezer... ...őstermelői igazolványt adtak ki az országban, s az APEH-nél tartott sajtótájé­koztatón szerdán megerő­sítették: az őstermelői iga­zolvány bevezetése és az e körbe tartozók idei adózási feltételei nem jelentenek pluszadóterheket, az első­sorban a magyar kisterme­lők érdeke és egyben felté­tele az európai uniós integ­rációnak. (MTI) Ukrajna... ...és Lengyelország keres­kedelmi forgalma 1995-óta már az évi egymilliárd dol­lárt is meghaladja. A ked­vező tendencia megőrzé­séhez most pedig emlékez­tetőt írnak alá a két ország kereskedelmének fokoza­tos liberalizációjáról. Lengyelországban... ...folytatódik az autópiaci láz, tavaly 373 500 új sze­mélyautót adtak el, 41 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Első volt a Fiat 42, második a Daewoo 25 százalékkos részarány­nyal. Az élénk keresletet látva a többi nagy autógyár is értékesítési offenzívába kezd. (MTI) Oroszországban... ...tavaly ismét csökkent 6 százalékkal a hazai össz­termék (GDP), s a terme­lésszűkülés a gazdaság minden ágára kiterjedt. (MTI) — A legnagyobb területen megyénkben is a kukoricát ter­mesztik: közel 85 ezer hektá­ron. Az e növényből elérhető termésszint a nálunk 4-11 ton- na/ha. Az egy tonna főtermék előállításának tápanyagigénye N: 25, P205: 11, K20: 22 kg hatóanyag. A tápanyagigényt szerves trágyával és műtrá­gyával együttesen is ki lehet elégíteni. 10 t átlagos minősé­gű szerves tárgya tápelemtar- talma a következő: N: 25 kg, P205: 25kg és K20: 60 kg ha­tóanyag. Az egy hektáron elér­hető terméshez hektáronként ki kell adagolni hatóanyagban: 100-275 kg N-t (3,3-8 mázsa ammónniumnitrát műtrágya), 44-121 kg P205-öt (2,5-6,7 mázsa szuperfoszfát) és 88- 242 kg K20-t (1,5-4,0 mázsa kálisó). A felhasznált istálló­trágya első évben hasznosuló tápanyagtartalmával a felhasz­nált műtrágya hatóanyag mennyiségét csökkenteni kell. Az istállótrá­gyát, valamint a foszfor és káli­um trágyát az őszi szántás előtt kell kijut­tatni. A nitro­gén műtrágyá­ból ősszel csak az elővetemény növénymarad­ványának el- bontásához szükséges mennyiséget kell kijuttatni, a többit a tavaszi magágykészítés előtt célszerű kiadagolni. A kukoricánál jó hatású a vetés­sel egy menet­ben, a sor mel- lé/alá kijuttatott indító műtrágya is, ami lehet 3x15-ös komplex műtrágya. — A kukoricánál különösen fontos, hogy fémzárolt vető­magot használjon a termelő, mivel az úgynevezett kasból lemorzsolt kukorica kiegyenlí­tetlen, betegségekre fogékony, gyenge tápanyaghasznosító növényállományt eredmé­nyez! □ Mi a sorja árutermelő ül­tetvények létesítésének? — A 3000 négyzetmétert meghaladó gyümölcsös áru­termő gyümölcsösnek minő­sül, amelynek a létesítéséhez az engedély iránti kérelmet az ültetés megkezdése előtt leg­alább négy hónappal az enge­délyező szervhez (a területileg illetékes jegyző, körjegyző­ség) két példányban be kell nyújtani. Az engedélyezés előtt az engedélyező helyszíni szemlét tart, amelyre a telepí­tőn kívül meghívja a Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomást, belterületi föld ese­tén a föld fekvése szerint ille­tékes építésügyi hatóságot, természetvédelem alatt álló termőföld esetén a természet- védelmi hatóságot, törzsültet­vény és üzemi kísérleti célra telepítés esetén az OMMI-t. Talajvédelmi hatóságként a te­lepítő által készített talajtani, talajalkalmassági, talajjavítási és trágyázási szakvélemény alapján nyilatkozunk a terület alkalmasságáról, illetve arról, hogy milyen beavatkozások­kal (talajjavítás, trágyázás, vízháztartás-szabályozás) te­hető a terület alkalmassá a te­lepítésre. Ha a helyszínen olyan talajtani tényező észlel­hető (glej, pangóvíz, magas sótartalom, szikesedés stb.), ami miatt a terület telepítésre alkalmatlan, a talajvédelmi ha­tóság nem járul hozzá a telepí­téshez: a telepítő kérelmét el­utasítja. — Ültetvényeket olyan terü­leten célszerű létesíteni, amely feltétel nélkül alkalmas telepí­tésre. Amennyiben a terület csak talajjavítás elvégzése után lesz telepítésre alkalmas, a földhasználónak a talajjaví­táshoz meg kell kérni a terüle­tileg illetékes talajvédelmi ha­tóság engedélyét. Talajjavítás­ra csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező ter­mésnövelő anyag használható fel. — Fontos, hogy a talajjaví­tást és az alaptrágyázást a ta­lajtani szakvéleménynek meg­felelően végezze el a telepítő, mivel csak így fejlődhet egyenletesen az ültetvénye. A szakszerűtlen kivitelezés, az egyenlőtlen műtárgya- és ta­lajjavító anyag kijuttatás helyi túladagolást eredményezhet, ami a fák pusztulását is okoz­hatja. Az őstermelői igazolványról (IV.) Nyíregyháza (KM) — Az ős­termelői igazolvány kiváltá­sának több feltétele ismert. Az igazolvány csak a már korábban felsorolt — kivéte­leknek nem számító — tevé­kenységekre, azok bármelyi­kére váltható ki, ha a tevé­kenységet a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi. Igazolványt csak az kaphat, aki 16 éves már elmúlt, továb­bá az őstermelő tevékenységet folytató magánszemélynek nyilatkozatot kell adnia a saját gazdaságáról: a saját tulajdo­nában lévő, vagy bérelt, vagy használatra átengedett termő­földről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a terme­lés feltételeiről. Levonás nélkül Az igazolványt az állandó la­kóhely szerinti gazdajegyző adja ki. Kiváltása nem kötele­ző, de célszerű, mert igazol­vány nélkül szigorúbb szabá­lyok szerint kell adózni. Aki­nek van igazolványa, ősterme­lőnek számít és a következő előnyöket élvezi: ha az éves bevétele kevesebb 250 ezer fo­rintnál, nem kell adóznia, adó­bevallást sem kell adnia (ha nincs más jövedelme); ha az éves bevétel nem több 3 millió forintnál, kistermelőnek szá­mít és a bevétele 40 százalékát igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett a szám­lákkal igazolt költségeit is el­számolhatja, vagy a költségel­számolás helyett átalányadó­zást is választhat. A kistermelő, ha nem az áta­lányadózást választja, illetőleg az őstermelő (bármekkora is a bevétele), az őstermelői jöve­delmének az adóját és a köny­velő díját levonhatja az adójá­ból, legfeljebb évi 100 ezer fo­rintig terjedő összegben. Az igazolvány bármikor kiváltha­tó, de célszerű már az első ér­tékesítés előtt beszerezni. Ugyanis attól, aki a termék vá­sárlójának (kivéve, ha az ma­gánszemély) nem tudja bemu­tatni az igazolványt, attól adó­előleget kell levonni (ha nö­vényt adott el, 12 százalékot, ha állati terméket értékesített, 4 százalékot). Az igazolvány bemutatása esetén adóelőleget nem kell levonni, viszont az értékesítés ellenértékét a fel­vásárló (bármely vállalkozás, intézmény, szervezet, amely őstermelői terméket vesz) be­írja az igazolvány részét képe­ző értékesítési betétlapra. Egész évre Fontos tudnivaló, hogy akár van igazolvány, akár nincs, az értékesítés összegét a felvásár­ló jelenti az adóhatóságnak, ily módon utólag is ellenőriz­hető, hogy a mezőgazdasági termékek eladói jogosultak-e az őstermelői kedvezmények­re. Az első évben, 1997-ben könnyítés, hogy június 30-ig az igazolvány nélkül sem kell levonni adóelőleget az őster­melői termékek ellenértéké­ből. További könnyítés, hogy a második fél évben is még úgy lehet az igazolványt kivál­tani, hogy azzal egész évre vo­natkozóan tanúsítható az ős­termelési tevékenység. Az igazolvány három évre szól, de minden évben március 20-ig újra érvényesíttetni kell a gazdajegyzővel. Későbbi időpontban a gazdajegyző már csak az év hátralévő részére érvényesítheti, kivéve, ha az adóhatóság engedélyezi a ja­nuár 1-től számított érvényesí­tést. Az elveszett vagy meg­rongálódott őstermelői igazol­vány helyett a gazdajegyző új igazolványt állít ki, ezen a ko­rábbi igazolvány adatait fel­tünteti. Az értékesítési betét­lapra ilyen esetben a vételi je­gyiek) és a saját bevételi nyil­vántartás szerint kell az adato­kat feltüntetni. Ha bárki őster­melői igazolványt talál, azt az adóhatósághoz kell eljuttatnia. Most ingyen Az igazolvány kiváltásának a díja 1000 Ft, de ezt az összeget 1997-1999. években nem kell megfizetni. Az őstermelői iga­zolványt a gazdajegyző állítja ki, sorszámozza és nyilván­tartja. Az értékesítési betétlap­ra az őstermelői termék vásár­lója írja be az adásvétel adata­it, emellett vételi jegyet is ki­állít és átad az őstermelő ma­gánszemélynek. Az olyan ér­tékesítés esetén, amelynek az ellenértékét a vásárló bármely ok miatt nem írta be (pl. az el­számolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló ma­gánszemély), a mezőgazdasá­gi őstermelőnek a külön veze­tett bevételi nyilvántartásába kell beírnia ezen az értékesíté­sek ellenértékét, és azok ne­gyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra bejegyeznie. Agrártámogatások a VMK színpadán Nyíregyháza (KM) — Az élelmiszergazdaság 1997. évi közgazdasági szabályo­zó rendszeréről tartanak re­gionális tanácskozást janu­ár 24-én, Nyíregyházán há­rom megye — Szabolcs- Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú- Bihar — agrártermelői, -termékfeldolgozói és -irá­nyítói számára. A nyíregyházi Váci Mi­hály Városi Művelődési Központ nagytermében pénteken délelőtt 10 órakor kezdődő tájértekezleten Rednágel Jenő a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára is­merteti az idei agrártámo­gatási rendszernek, az ága­zatban érdekeltek szánára fontos szempontjait és az idei agrártámogatások for­máit. Vállalkozói est adótanácsadással Nyíregyháza (KM - MCS) — Szombaton a tiszti klub emeleti termeiben ötödik alkalommal tartotta a nyír­egyházi Czegle Kft. a vállal­kozói estjét. Az adótanács- adással és könyveléssel foglalkozó cég ügyvezetői (Czegléné Szabó Magdolna Katalin, Szekeres Sándor) minden év elején tájékoz­tatják az szja-törvény, az áfa, a társasági adóval és osztalékadóval kapcsolatos változásokról annak a több mint 100 vállalkozásnak a képviselőit, akik könyvelé­süket a kft.-nél vezetik. Öt éve Kótajban egy étte­remben gyűltek össze a vál­lalkozók, közöttük szép számmal megyebeliek, akik közül Krivács András nyír- madai vállalkozó felvetette, ha már ennyit utaztak, ak­kor érdemes lenne a tanács­adással egybekötött vállal­kozói estet tartani. Az első még szűkebb körű volt, az ötödiken (az utóbbi négyet a tiszti klubban tartották) már közel 200-an vettek részt. Nemcsak az adóvál­tozásokról hallhattak bő­vebbet, hanem a TB-től ér­kezett vendég előadótól a TB-módosításokról is érte­sültek. Az előadások után kezdődött a vállalkozói est, amelyen a Polip együttes zenélt, a másik teremben pedig Farkas Tibor saját gyűjteményéből válogatott. A vacsora után a Móricz Zsigmon Színház művészei adtak ízelítőt zenés dara­bokból, majd a tombola szerepelt a programban, ahol a résztvevők által fela­jánlott ajándékokat sorsol­ták ki. — Nagyon sok vállalko­zó számára a karácsonyi ünnepek mellett ez az est jelenti az egész évben az egyetlen kikapcsolódást — mondta Szekeres Sándor. — Utána folytatódik szá­mukra a hajtás, nincs se szombat, se vasárnap. Az est egyébként üzleti megbe­szélésekre, partneri találko­zókra, üzletkötésekre is ki­váló, hiszen üzletfeleink között például az egyik ter­mel, a másik értékesít, a harmadiknak boltja van, te­hát össze lehet hozni a lán­colatot. A hagyományt jö­vőre is folytatjuk, hiszen egy nagy családnak érezzük ezt a kört, ahol már min­denki ismeri a másikat. Szerencsére egyre több alkalommal követik ha­zánkban is a fejlett agrár- gazdasággal jellemezhető országok gyakorlatát, mely szerint a tétlenségre kár­hoztatott napokat a gazdál­kodók elméleti felkészülés­re használják ki. Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde! Index (ideiglenes) 1997. január 22-én: 5398,52 (+122,01) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1997. január 22. _ GAZDASÁG — Bi^Kelei-Magyarorszá^f^^^l Jakab István Galambos Béla felvétele Valuta Deviza Kanadai dollár 124,74 127,12 126,40 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 553,04 563,70 560,54 Német márka 102,06 104,18 102.95 Angol font 277,03 282,39 279,54 Norvég korona 25,72 26,22 25,94 Ausztrál dollár 129,29 131,85 131,17 Olasz lírai 1000) 105,35 107,47 106,05 Belgafrank(IOO) 495,04 505,34 499,29 Osztraksc. 1451 14.81 14,63 Dán korona 26,77 27,33 27,03 Port. esc.(lOO) 102,76 104.86 103,47 Finnmárka 34,92 35,62 35.21 Spanyol pes.(100> 122,19 124.71 123(21 Francia frank 30,27 30,89 30,53 Svájci frank 116.97 119,47 118,10 Holland fonni 90,84 92,74 91,66 Svéd korona 23,44 23,92 23,65 ír font 27030 275,65 272,52 USA dollár 166,76 169,94 169,06 Japán jen (100) 140,58 143,42 142,04 ECU 198,97 203,95 200,88

Next

/
Oldalképek
Tartalom